Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-14 / 242. szám
1977. október 14., péntek E5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 Korszerű, bárhol alkalmazható ni VP77linr lULmi r zsatal! Á közvélemény előtt is- pozását dr. Pusztai Béla, inert, mennyire szűkös hazánkban az építőipari kapacitás. Borsod megyében a második és a harmadik ötéves tervidőszakban egyaránt kétmilliárd forint értékű építőipari munka maradt el, mivel nem voltak, akik elvégezzék. Igaz, a házgyár felépülésével javult a helyzet, hiszen a panelrendszerű technológia korszerű, alkalmazásával lerövidül a kivitelezés ideje, s kevesebb emberre van szükség. Hátránya ugyanakkor, hogy eszközigényes, csak bizonyos la- kásszámnál gazdaságos. Maradt a kérdés: mi legyen a kis városok, nagyközségek lakásépítésével ? Lálva-érezve a súlyos gondot, a megyei tanács végrehajtó bizottsága többször tárgyalt építőiparunkról, saz illetékesek szüntelenül keresték a megoldást. Három évvel ezelőtt aztán döntést hoztak az úgynevezett alagútzsalus építési technológia bevezetéséről, amellyel kiemelkedő eredményeket értek, el Egerben. Mi is ez a korszerű, bárhol alkalmazható, röviden PEVA néven ismert építési módszer? A rövidítés a két szabadalmaztató szakember: Pelle József műszaki fejlesztési osztályvezető és Varga László kutatómérnök vezetéknevének, két-két betűjéből áll össze, akik a Heves megyei Beruházási Vállalatnál dolgoznak. A módszer lényege, hogy vaslemezekből készült panelek közé öntik a betont, s a zsalukat az egyes szintek felépítése után leszerelik, majd a kívánt helyen ismét felállítják. Az alagútzsalus rendszerrel egyébként öt év alatt mintegy kétezer lakást építettek fel a szomszédos Heves megye székhelyén. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatát követően elkészítették a szükséges intézkedési tervet, a Borsod megyei Tervező Vállalat kidolgozta a típusterveket. A következő lépés volt, hogy a Borsod megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, a BORSODTERV, valamint a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat együttműködési szerződést kötött, az utóbbi kivitelező vállalat pedig 16,1 millió forint támogatást kapott gépekre és zsalura. Segített az indulásnál a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is, amely együttműködés keretében átadta a tapasztalatokat és betanította a munkásokat. Az első alagútzsalus technológiájú lakóházakat^ megyénkben Sárospatakon építették fel, ahol egyre fokozódó nehézséget jelentett az építőipari tevékenység ellátása. Az ötödik ötéves tervben 300 tanácsi és 50 telepszerű társas lakást szándékoznak a városban felépíteni, kétharmad részben korszerű eljárással. A Felszabadulás téri lakótelepen az elmúlt év májusában ellenőrizte az első lakóépület alaBorsod megyei Tanács általános elnökhelyettese, s a kedden tartott ankéton és bemutatón elhangzott: hamarosan négy házba költözhetnek be a lakók. Az új építési módszernek köszönhető, hogy a lakótelepen felépítendő 193 lakást már 1979 első léi évében átadják, vagyis az ötéves munkát hálom év alatt elvégzik. Milyenek az alagútzsalu- val épített házak? A másfél, kél- és háromszobás lakások tetszetőseit, ízlésesen beren- dezhetők. Egy csaknem 54 négyzetméter alapterületű lakás nettó építési költsége megközelítően 350 000 forint. Az említett lakótelepen felépülő házak ötszintesek, illetve 19 cs 20 lakásosak. A környezet szépen kialakítható, az épületek között megfelelő területeket hagytak, a nyomasztó zsúfoltságnak nyomát sem látni. Az alagútzsaluval készülő házakhoz előre gyártják a homlokzati részt, a lépcsőkét, a fürdőszoba térelemeket Szombathelyről, a válaszfalakat Heves megyéből szállítják. Amíg a hagyományos építésnél az építőmesteri normaóra lakásonként 1590, az UN! VÁZ esetében ezer, addig az alagútzsalus rendszernél mindössze 041 órára van szükség erre a tevékenységre. Vagyis az építőmesteri munkáknál a normaóra-ráfordítás. 57 százalékkal csökken, ugyanakkor a szak- és szerelőipari munkaigény növekszik. Ebből adódik a feladat: fejleszteni kell ezt a tevékenységet. Szükség van az előregyár- tás növelésére, a gépesítés fokozására, t> csökkenteni kell a helyszíni szerelés arányát. A program értelmében megyénk három városában: Sárospatakon, Sajóbábony- ban és Putnokon 751 lakást építenek fel a jelenlegi tervciklusban alagútzsaluval. A terv maradéktalanul megvalósítható, sőt túlteljesíthető. Az természetes, hogy az idő múlásával egyre jobb lesz a begyakorlottság, ami nagyobb termelékenységgel, a munka minőségével jár, A szakemberek hangoztatják: a PEVA még fejleszthető, további lehetőségeket rejt.ma- gában. Kiválóan alkalmas közösségi épületek felépítésére, például szállók, kollégiumok, iskolák, kultúrhá- zak létrehozására. Az alagútzsalus építési rendszer tehát egyértelműen bevált, általa lényegesen csökkenthető az építőipari kapacitás hiánya. Korszerűségénél fogva hozzájárul a nehéz fizikai munka és a kivitelezés időtartamának csökkentéséhez, előmozdítja az élőmunka megtakarítását, rászorítja a vele dolgozó embert a szervezettebb munkavégzésre.. Ami valameny- nyiünk számára zsebbe nyúlóan fontos: gazdaságos az alkalmazása. Tehát: építkezzünk alagútzsaluval! Kolaj László A munkaverseny tapasztalatairól A Lenin Kohászati Művek 1154 szocialista brigádjának 361 képviselője vett részt tegnap délután a Vasas Művelődési Központban megtartott tanácskozáson. Az írásos beszámoló elemzőén értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista kollektívák az év eddig eltelt részében elértek. Így -például összegezte a népgazdaság szükségleteinek kielégítésében legtöbbet tevő nagyolvasztó és acélmű gyáregység dolgozóinak kimagasló munkáját. A termelés szervezettségének értékelésekor — a pozitívumok mellett — kritikusan állapítja meg a beszámoló, hogy néhány vonatkozásban nem sikerült időarányosan teljesíteni az év elején meghatározott szintet. Akad még tennivaló a járműkihasználás javítása, a költségmegtakarítás terén egyaránt. A szocialista brigádmozgalom eddigi eredményeit az alábbiakban összegezte a beszámoló. A mozgalom közel 30 éves múltja során számtalan példáját adtak a kollektívák a gyár érdekében végzett önkéntes, áldozatkész munkának. E becsületes helytállás megmutatkozik a társadalmi munkavállalásban is, melyei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a vasasszakszervezet centenáriuma tiszteletére tettek a gyár dolgozói. Márciusban és októberben mintegy 10—10 ezren vetlek részt a kommunista műszakokon. A beszámoló elemezte az ifjúsági brigádok, a fiatalok tevékenységét is. A KISZ- korosztályúak eredményesen és nagy kedvvel vesznek részt a számukra szervezett különféle pályázatokon, szakmai versenyeken, amelyeket az Alkotó ifjúság versenytorma keretében bonyolítanak le. A tenniakarás igénye mutatkozik meg abban a védnökség-vállalásban is, melyet az új acélmű határidőre történő felépítése érdekében tettek a fiatalok. Az-új esztendő sikeres indításának feltétele — miként azt a beszámoló is megállapította — az idei tervfeladatok teljesítése. Ennek lehetőségeit, a gátló tényezőket ismertették a hozzászóló brigádvezetők, akik 1980-ig kaptak küldött-megbízatást társaiktól. Jövedelmezőbb juhászatok Nyolcvanmillió forint JiiÉipéiz” ionian Megyénk mezőgazdásági nagyüzemeiben az utóbbi esztendőkben fejlődött a juhállomány. A juhászatok jövedelmezősége és a biztonságos áruértékesítési lehetőség több gazdaságot ösztönöz arra — különösen a kedvezőtlen adottságú vidékeken —, hogy tovább fejlesszék az állattenyésztésnek ezt az ágazatát. A juhászatok árbevételének zöme a húsértékesítésböl származik. A juhhús, élő, vagy vágott tejes-, pecsenye- és expregszbárány formájában, szinte kizárólag külföldi piacokon talál vevőre. A felvásárlási árak évek óta jók, és az export egész éven át folyamatos. — A harmadik negyedévben — tudtuk meg Agócs Bélától, a Gyapjúforgalmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetőjétől — csupán vállalatunk útján (többcsatornás az értékesítés) 23 500 bárányt, zömében expressz pecsenyebárányokat exportáltunk a megye juhászatai- ból. Októberben is több ezer bárányt szállítunk Borsodból Olaszországba, Franciaországba és Líbiába. A juhászatok második legfontosabb árbevételi forrása a „bundapénz”, azaz a gyapjúért kapott forintok. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az idén a „bundapénz” mintegy 14 millió forinttal növekedett, s a gyapjúértékesítésből származó árbevétel már meghaladja a 80 millió forintot. A tavalyi 73 vagonnal szemben az idén ugyanis már 84 vagon gyapjút sikerült felvásárolni a megye juhászataiból, s ezen felül a gyapjúért kifizetett kilónkénti átlagár is 4 forinttal növekedett. A juhállomány minőségének javulásával ugyanis a gyapjú minősége is javult. — 1980-ban várhatóan már 120 vagon körüli, az ideinél is jobb minőségű gyapjúra számítunk a megye juhászataiból. Ha az idei 97 forintos kilónkénti egységár csak 100 forintra növekszik, már akkor is 120 millió forint az 1980-ra várható „bundapénz”. — Az ágazat jövedelmezőségének eredménye, hogy a jelenleg folyó juhfejlesztési akció iránt számos termelő- szövetkezetben nagy az érdeklődés. A Gyapjúforgalmi Vállalat közvetítésével ezekben a hetekben több ezer tenyészju- hot vásárolnak a borsodi gazdaságok. A csokvaományi és a nagybarcai tsz-ekben például 500—500 jerkebárányt és jerke toklyót vásárolnak. Az ároktői Dél-borsodi Tsz 800 darab, a her- nádvécsei Búzakalász Tsz pedig 600 darab jerke iránt érdeklődik a juhfejlesztési akció során. Hatékonyság A gazdasági élet szótárában nincs még egy olyan kifejezés, amit gyakrabban használnánk, említenénk, mint a hatékonyságot. Nincs mit tagadni azon, hogy sok helyen eléggé önkényes ennek az értelmezése, mert hisz ahány értelmező, annyiféle, a „hatékonyság” is. Lassú a felismerés, összetett fogalomról van szó, -amiben résztevékenységek tucatjainak eredménye sűrűsödik, bár elvileg pusztán ráfordítás és eredmény viszonya a hatékonyság. Ennek jegyében érdemes fellapozni a népgazdaság V. ötéves tervéről — az országgyűlés ülésén 1975. december 18-án — elfogadott törvényt. Ebben a többi között azt olvashatjuk: „Az ipari termelés hatékonyságának erőteljesebb növelését szelektív fejlesztéssel, a hazai és a nemzetközi munka- , megosztásnak, a szakosításnak és a kooperációnak a bővítésével, a műszaki színvonal emelésével, korszerű vezetési és szervezési módszereknek az alkalmazásával kell elérni”. Ez a summázás természetesen érvényes mindmáig, és érvényes, lesz a jövőben is. Ahol ezt nemcsak elismerik, hanem igyekeznek a gyakorlatban is érvényre juttatni, és mindemellett a népgazdaság előtt álló feladatokra alapozva, távlatokban gondolkodni, olt a siker nem is marad el. Nerh marad el a siker a MEZŐGÉP Tröszt Miskolci Gyárának tevékenységében sem. E gyár vezetői és dolgozói — nagyon helyesen — arra törekednek, hogy a korszerűség követelményeinek megfelelően dolgozzanak. Ennek jegyében határozták el, hogy vásárolnak a miskolci gyárnak több, úgynevezett NC típusú forgácsoló berendezést. Persze, nem elegendő a gépeket, berendezéseket csak megvásárolni. Jól felkészült szakemberekre is szükség van. Ennek érdekében az üzem néhány dolgozója a Csepel Művek szerszámgépgyárában több hónapos képzésben részesül. Bővül a miskolci MEZŐGÉP gyártmány- választéka is. Átveszik például a Diósgyőri Gépgyártól a különböző mezőgazdasági szivattyúk gyártását, ugyanakkor a brnói nemzetközi kiállításon és vásáron általuk bemutatott Mö—60 típusú mütrágyaőrlő berendezések iránti megnövekedett igényeknek is igyekeznek eleget tenni. A megnövekedett feladatokhoz mérten megfelelő intézkedéseket tettek az üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére, és arra, hogy a miskolci MEZŐGÉP minden tekintetben maradéktalanul eleget tudjon tenni tervfeladatainak. T. F. A papírgyárban vállalták Naponta huszonöt tonna papírt készítenek a papírgyártó gépsorokon Három hónappal ezelőtt, amikor a Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyárában jártunk, nem éppen jó eredményekről adtak számot az üzem vezetői. Nem teljesítették első féléves termelési tervüket; mind a papírgyártásban, mind pedig a feldolgozásban elmaradtak . a tervezettől. Az üzem vezetői részben objektív okokra hivatkoztak. Elmondották, hogy a rossz minőségű szén miatt nem állt rendelkezésre a gyártáshoz szükséges gözmennyiség. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy kazánjaik elavultak, nem megfelelőek a követelményekhez. A feldolgozásban viszont másfajta gondok adódlak. A gyárban ugyanis az előirányzottól jóval nagyobb mennyiség feldolgozására is képesek, ám raktárra nem termelhetnek. Rendeléshiánnyal küszködnek, a PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalat visszamondta az év elején igényelt meny- nyiség egy részét. A gyár vezetői és munkáskollektívája nem nyugodtak bele a sikertelenségbe. Megszokták, hogy évtizedek óta az élen járnak, hírnevükön az idén sem akarnak csorbát ejteni. Brigádértekezleteken, termelési tanácskozásokon vitatták meg vezetők és munkások a tennivalókat. Elhatározták, hogy ahol lehet, javítják a mutatókat, mindent megtesznek az éves terv sikeres teljesítése érdekében. Az elhatározást hamarosan konkrét intézkedések követték. Belley Imre, a gyár igazgatója elmondotta: júliusban elvégezték a termel öberendezések nagyjavítását. Ez biztosítja a termelés zavartalanságát a második fél évben. Megegyezésre jutottak a szénbányákkal is —, Lyukóbányáról kapnak jó minőségű barna szenet. A téli szénkészlet már 80 százalékban a rendelkezésükre áll. A téli üzemelésre már a nyáron készültek: felújították a kazánokat, elszívó ventillátorokat szereltek fel. így, várhatóan, megszűnnek a gőztermelési problémák. Ezzel megteremtették a lehetőséget arra, hogy pótolják az első féléves elmaradást, sikerrel teljesítsék az éves papírgyártási tervet. Sőt, a papírgyártó munkások még többet akarnak: vállalták, hogy túlteljesítik a terveket, ellensúlyozzák a lemaradást a feldolgozásban. A gyárban azonban a gondok ellenire sem akarják csökkenteni a feldolgozás arányát. Nem ismerik az okot, hogy miért nincs piaca újabban a cukrásztálcának, a kisalakú papíroknak, illetve a torlaalátétnek. A PIÉRT az elmúlt évben éppen ellenkezőleg tájékoztatott, növekvő igényekről szólva fejlesztésre ösztönzött. A Diósgyőri Papírgyárban vásároltak is egy új cuk- rásztálca-gyártó gépet, amelyet sajnos nem tudnak kellően kihasználni. A kapacitás nem megfelelő kihasználása más feldolgozó gépek esetében is jellemző. Az üzem vezetői keresik a kivezető utat, az értékesítési gondok megoldására új partnerek után néznek. A közelmúltban felvették a kapcsolatot a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal, a napokban pedig a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Összekötő Bizottságához fordultak segítségért. A gyárban ugyanis lehetőséget látnak arra, hogy termékeik egy részét a kishatármenti kereskedelem útján értékesítsék. Ehhez kérték a bizottság támogatását. A kapacitás jobb kihasználása érdekében a gyár vezetői másfajta módszerekkel is kísérleteznek. Bővíteni akarják a termékválasztékot, rövidesen új, korszerű termékkel jelentkeznek a piacon. A Diósgyőri Gépgyárban olyan présszerszámot készítenek számukra, amellyel papírtányérokat gyárthatnak. A kísérleti gyártást még az idén- megkezdik. Bíznak az új termék sikerében, hiszen a külföldi piacokon régóta ismerik, szívesen vásárolják a papírtá- nyérokat. A gyár harmadik negyedéves eredményei arról tanúskodnak, hogy 'az intézkedések jó irányban hatottak, a kollektíva törekvéseit siker kíséri. A harmadik negyedévben a tervezettől több napút gyártottak, száz százalékra teljesítették a kilenc hónap termelési tervét. A termelési mutatók a feldolgozásban is kedvezőbben alakultak. Mindez reményt ad arra. hogy a gyári koV lektíva az év \ égéig maradéktalanul teljesíti termelési tervét, amely 360 millió forint termelési érték előállítását írja elő. » «L I
