Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
3 TV 1 977. október 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pá rta la pszervezetek a közművelődésért Tapasztalatok az fídf>lényt járásban ■i d ■ti A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén alkotta meg a közművelődés- politikai határozatot, amelyet a XI. pártkongresszus megerősített. Azóta e nagyon fontos határozat végrehajtása folyamattá- és közüggyé vált. A határozat rögzíti: „A közművelődés jelentőségének felismerésében és elismerésében rendkívüli fontossága van a pártszervezetek követelménytámasztó, orientáló tevékenységének. Tovább kell erősíteni a pártszervezetekben a közművelődési munka tekintélyét, fokozni megbecsülését. A kul-. turális nevelőmunka legyen a pártmunka szerves része.” Fokozott megbecsülés r? Az edelényi járás . 126 i pártalaps^ervezete a felsőbb pártszervek útmutatásával és támogatásával ennek jegyében és ezt szem előtt tartva munkálkodik, s az eddigi tapasztalatok biztatóak. Az alapszervezetek döntő többsége tevékenységének szerves részévé vált a közművelődést irányító eszmei, politikai, gyakorlati munka. Ennek következtében erősödött a közművelődés tekintélye, fokozódott megbecsülése. Jobban előtér-be került a kulturális kérdésekkel való foglalkozás, a dolgozók művelődési helyzetével váló konkrét törődés. Keresik és egyre hatékonyabban alkalmazzák a végrehajtást elősegítő sajátos eszközöket és módszereket. A párttagság megértette a határozat lényegét. helyesen értelmezi a közművelődés szerepét, a társadalmi életben betöltött .funkcióját. Általánossá vált a felismerés és megértés, hogy a köz- művelődés közvetlenül ideológiai-politikai tevékenység, amely jelentős tényező a szocialista tudat, a közvélemény formálásában. A párl- alapszervezetek és párttagok a közművelődést nem KISZ-, szakszervezeti- vagy éppen népművelési reszort-feladatként., de nem is valamiféle kampánymunkaként értelmezik. Az alapszervezetek feladatterwel rendelkeznek, amelyben nemcsak saját feladataikat határozzák meg, hanem a tervek tartalmazzák a tömegszervezetek és mozgalmak tennivalóit is. E dokumentummal összhangban a tei*melőüzemek, vállalatok gazdasági- és közösségi adottságaikat figyelembe véve átfogó közművelődési programot dolgoztak ki. Sok alapszervezet a közművelődés-politikai határozat végrehajtását összekötötte például az oktatáspolitikai, ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozatok megvalósításával. A taggyűlések fórumán A feladattervben foglaltak alapján majdnem mindenütt évente egyszer taggyűlésen tárgyalják meg a határozat végrehajtásának tapasztalatait. A taggyűlések ösztönzően hatnak a még eredményesebb munkára. Az 1977- es évben kiemelten szerepel az alapszervezetek közművelődési tevékenységében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplése, az erre való felkészülés. A szalonnái pártalapszervezet a közelmúltban tartott taggyűlésén például a határozat végrehajtásának értékelését, a 60 évforduló megünneplésére való felkészülés helyzetét tárgyalta. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a munkások és az ifjúság művelődésével. A munkásművelődés kérdései közül a szocialista bri- gádmozgalom kulturális nevelő munkája kiemelten szerepel. Tapasztalható a kollektív művelődésre, ösztönző hatása és segítségnyújtó ereje (pl. a rudabátiyai vasérc üzemben. a borsodsziráki termelőszövetkezetben). Számolni kell azonban a brigádok kulturális munkájának gyengeségeivel, á formális vállalások nem elenyésző arányával. Sőt elvétve az is előfordul, hogy a vállalások között nem szerepel kulturális jellegű. Jelen van még — nem is szűk körben —. a vállalások liberális értékelésének gvakorlata. Az alapszervezetek iontos feladatként szabták meg a bejáró — és ingázó dolgozzák művelődésének hatékonyabb támogatását. A járás területén közel 5000 ilyen dolgozó van, akik naponta, vagy hetente több órát utazással töltenek el. Ez nemcsak időbeli és fizikai megterhelést jelent számukra, hanem egész életmódjukra is kihat. Nagy mértékben korlátozza mind a művelődésben. mind az üzemi és lakóhelyi közéletben való részvételüket. A rendszeres művelődésben történő sikeres bevonásukat illetően még kevés a ió oélda. Ezen a területen előbbre lépni csak az. alapszervezetek még következetesebb tevékenységével, a munkahely- és lakqhelv szoros összefogásával, c réteg változatos körülményeinek és igényeinek messzemenő figyelembevételével lehetséges. A példák ero/érel Legeredményesebb a köz- művelődési munka a fiatalok körében, főleg azokon a helyeken, ahol KlSZ-alap- szervezetek működnek. Általános tapasztalat, hogy a fiatalok döntő többségében él a kulturálódás, művelődés iránti vágy. Igénylik a különböző művelődési formákban való részvételt, és élnek a közművelődés nyújtotta eszközrendszerrel. Az alapszervezetek következetesen elemzik a szakmai és általános műveltség helyzetét, javításának lehetőségét. Fontos feladatként szerepel programjukban az általános iskolai ismeretek hiányának pótlása. Az üzemekben, vállalatoknál dolgozók egy részének ugyanis nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, amely fékezi a szakmai és általános műveltség fejlesztését. Ez az arány a járás mintegy 27 ezer dolgozójának közel 20 százalékát teszi ki. A Központi Bizottság határozatának megjelenése után, évenként 15—20 százalékkal többen szerzik meg a felnőtt- oktatásban a végzettséget. (Évenkénti átlagban 700 fő.) A dolgozók egy részénél főleg az idősebbek körében,' (például a termelőszövetkezeti tagságnál) nem jelentkezik igény a nyolc osztály elvégzésére. Az alapszervezetek, szakszervezetek és a vállalatok, üzemek erőfeszítései ellenére az általános iskolát nem végzettek számaránya — újratermelődésük miatt — csak lassan csökken. Az újonnan munkába lépő fiatalok közül ugyanis soknak hiánj'zik az általános iskolai végzettsége (a tankötelezettségi törvény végrehajtása a járásban 67.6 százalék, a fejlődés 1974 hez viszonyítva 3.4 százalék' Az alapszervezetek a nyol- általános iskolai végzettség megszerzésére ösztönző, moz gósító tevékenységében szaporodnak a jó példák. A szalonnái mészüzemben például a Központi Bizottság 'határozatának megjelenése után elsősorban a párttagok felvilágosító, meggyőző tevékenységének hatására, évenként 15—18-an szerzik meg a felnőttoktatásban a végbizonyítványt. Több alap- szcrvezqt tervbe vette a rádió és televízió nemrég szerveződött Mindenki iskolája című program hasznosításának segítését. A kö/össéü érdekében örvendetes, hogy egyre inkább az általános műveltség részévé válik a politikai ismeretek elsajátítása. Jól szolgálják ezt a folyamatot a tömegpropaganda-munka tanfolyamai. A politikai oktatásban fokozottabb figyelmet fordítanak az alapszervezetek a tartalmi kérdésekre, melynek következtében az oktatás hatékonyabbá vált, minősége javult. Minden pártoktatási évben, mintegy 4700 fő részesül politikai képzésben, továbbképzésben. A politikai műveltség fejlesztésében jelentős a pártkiadványok olvasottsága. 1974-től 10—^százalékkal lelt több a politikai irodalom híveinek száma. A párthatározat követelményeinek megfelelően a lermelőjellegü alapszerveze- tek különösen fontosnak tartva foglalkoznak a különböző szintű munkahelyi, gdzdasági vezetők közművelődési szerepének értékelésével, személyük ösztönző hatásával. Az eddigi tapasztalat, hogy a kommunista gazdasági vezetők körében szaporodtak a követésre méltó példák. Mégis inkább az a gyakoribb, hogy a gazdasági vezetők nem foglalkoznak eléggé az emberrel, hanem inkább egyoldalúan, terme- léscentrikusak. Az alapszervezetek többsége helyesen látja és értelmezi, hogy a dolgozók művelődési aktivitásában legerőteljesebb társadalmi tényező a munka, és annak elismerése. Igyekeznek olyan légkört teremteni, amelyben az emberek az értelmes életet, a közösség céljaiért végzett felelősségteljes munkát tekintik igazi értéknek. Az alapszervezeteknek számolniuk kell azzal, hogy a művelődésben nem eléggé ösztönző az üzemek termelési, műszaki, technológiai színvonala, a munka jellegében végbe ment változások, A rudabá- nyai vasércmű dúsító részlegében például a műszaki színvonal alacsony, a munkában. inkább a rutinjelleg dominál, a szakmával rendelkező dolgozók nem élvezik tartósan a képzettségükből, a munkafolyamat alkotó jellegéből származó előnyöket. I További Ichclőscffek A könnyűipar területén is — sajátos helyzetéből adódóan —, szembe kell nézni negatív hatásokkal: a kűri-’ tyáni Habselyem gyáregységben az összdolgozók csak 6.3 százaléka szakmunkás. 63 százaléka betanított, 76,9 százaléka bejáró dolgozó. A gyermekgondozási segélyen levők egyharmada pedig kiesik a munkahelyi közösségi formáló erő alól. A termelő- szövetkezeteknél a munkahelyi körülmények viszonylag gyengébb hatást váltanak ki a közművelődésben, mint az iparban. Az alapszervezetek a közművelődési határozat végrehajtásának további, lehetőségeit kedvezően ítélik mQg. F.niodi Gyula Híradástechnikai kerámiák A Finomkerámiaipari Művek Kőbányai Porcelángyárának híradástechnikai gyárában rádiókhoz, televíziókhoz, különböző elektronikai berendezésekhez készítenek kerámiatestü kondenzátorokat, nagyfrekvenciás szigetelőanyagokat, kerá- miaalapú félvezetőket, lágyniágnesü ferriteket. A- gyáregység 49 szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a 313 millió forintos éves tervet a termelékenység fokozásával 328 millió forintra teljesíti. Képünkön: Nád Lajosné monolit- kondenzátorokat sajtol. A tervidőszak végéig a napközis ellátásban részesülő általános iskolai tanulók arányát 38 százalékra, az intézményekben és a vendéglátó helyeken szervezett étkezésben részesülők arányát 50 százalékra, az ellátottak számát pedig ennek megfelelően 150 ezer fővel kell növelni. A kormányhatározat, amely ezt kimondta, hangsúlyozza. bogy a központilag előirányzott arány elérése érdekében a gyermekélelmezés fejlesztésére megjelölt feladatok végrehajtását az érdekelt tanácsi szakigazgatási szervek segítsék elő. Azokban az általános iskolákban, ahol kevés az étkezőhely és bővítésre nincs lehetőség. a vendéglátóhálózat maximális kihasználásával kell lehetővé tenni a gyermekek szervezett étkeztetését. Azokban az iskolákban, ahol á napközi otthonos tanulók létszámát meghaladó étkezőhellyel rendelkeznek, lehetővé kell tenni a menzarendszerű (csak ebéd) ellátását is, a helyileg kialakított feltételek alapján. Büfékocsi, kérdésekkel JANUÁRBAN még azt irtuk: új büfékocsit közlekedtet a MÁV a személyvonalokon. Azóta már megszoktuk, nem újdonság. Nem újak azok az anomáliák sem, amelyek a büfékocsikon az igénybevétel rendjét jellemzik. Íme, egy minapi, pontosan október 5-i eset. A munkából — plusz szerdai nap lévén, a kórházi látogatásról, a piacról — és egyebünnen hazafelé indulók várják az öt óra tizenkét perckor Miskolcról Nyíregyházára közlekedő személyvonatot. A gyakorlottabb utazók látásra megjósolják, hogy megin: nagy tolongás lesz, megint nem lesz kényelmes állóhely. .Így is van. A büfékocsi is dugig telve. Induló-, után aztán kezdődhet az ülőhelyet foglalók irulása-piru- lása. Mert jön a kérdés: mit fogyasztanak? Semmit? Akkor kint kell ám szórakozni” a peronon, ez itt nem azért van. hogy csak úgy leüljön a kedves 'utas. Hallgatni is, nézni is kellemetlen ezeket, a párbeszédeket. Végül aztán az égjük utas, aki nem akarván sem vitázni, sem szégj'enkezni, sem elkullogni — ezért inkább kér egy colát —, felbátorítja magát égj- kérdésre: Miért csak akkor kötelező itt a fogyasztás, ha ön van szolgálatban? .,. Az utasellátó alkalmazottja világosan, tömören és érthetően válaszol: — Mi a forgalomra me- gjüink, uram... Ez legalább válasz. Az ö válasza. Vagy ez az utasítás is? De akkor más esetben miért lehet zaklatás nélkül leülni itt, amikor nincs máshol hely? Talán van egy másik, érvényben levő utasítás is? Legalább tudnánk, hogy. melyik az utolsó .,parancs”. Hogy' ahhoz ’ tartsuk magunkat. Leülhetünk-e, csak azért, mert utaznunk kell? Vágj’ nem ülhetünk le, csak akkor, ha fogj-asztunk is? Ezek a kérdések sem újak persze. Már akkor, januárban, abban a cikkben is, amit pontosan é témáról írtunk; akkor is ezek voltak a kérdések. Meglehetősen rövid idő alatt válasz is érkezett az Utasellátó Vállalat budapesti központjából. .Azt is közöltük. Most ismét ideírunk ebből a levélből néhány sort: „A cikkben említett igénybevételi probléma valóban fennáll, ezért a MÁV-val közösen felülvizsgáljuk a büfékocsi igénybevételi rendjét. Reméljük, hogy megbeszéléseink Során sikerül minden utas részére megfelelő megoldást találni”. Ez még februárban íródott. Most, ugye — mint említettük is — október van. Vajon, sikerült-e valami megfelelő megoldást találni? Ha igen. vajon miért titkoljak el? Es miért nem érvényesítik a megszabott rendet következetesen? Vagy nem sikerült megfelelő megoldást találni ? HA EZ UTÓBBI lenne a való, akkor a munkásvonatokon utazók nevében hadd kérje e sorok írója; ha nem ezen múlik a vállalat jövője, most az egyszer, e témában, ne „a forgalomra menjenek”. Mert „hajt ránk”, úgj'is sok más körülmény ... (tenagy) Vendégek a gyárban Azok, akik arra kíváncsiak, hogyan is dolgozik és mit termel egy nagj' vegyipari üzem, az mindig szívesen látott vendég a Borsodi Vegyikombinátban. E gyár ma már több mint ötezer embert foglalkoztat. Ha majd elkészül a 11,3 millárd forintba kerülő nagy mű, a PVC—III, üzem, akkor a jelenlegi létszámhoz legalább még két és fél ezer dolgozót lehet majd számolni. A Borsodi Vegyikombinót területe sem akármilyen. Hossza kereken hat kilométer. Ezt a távolságot végigjárni — méghozzá úg.y, hogy a vendég az üzemekbe, munkahelyekre is benézzen — egy délelőtt, vagy akár egy nap alatt is lehetetlen. Ezen igyekszik segíteni a vállalat vezetősége azzal, hogy a látogatóknak bemutat egy szí- • nes filmet, amely a laikus számára is közérthetően mondja el a vegyipari technológiai folyamatokat és mindazt, amit a gj'ár- tőssal, a termeléssel, az értékesítéssel kapcsolatban illik és helyénvaló a vendée tudomására hozni. Egy ilyen filmvetítés alkalmával történt : Amikor a filmvászonról az utolsó kockák is eltűntek, s a szóbeli tájékoztatót a tolmács segítségével elmondták a harkovi egyetemről jött szovjet vendégeknek, kiderült, hogjr a tolmács, aki ezen az egyetemen tanult, egyben ismerősre is akadt a látogatók között. Azt a professzort köszönthette, akinek diákéveiben tanítványa volt. Számtalan kedves történet, esemény, enizód teszi maradandóvá az ilyen látogatásokat. amelyeknek zavartalan lebonyolításához a vál'alsd igyekszik megteremteni a feltételeket is. Főállású idegenvezető ál1 rendelkezésre és kimondottan a látogatók g.várban történő „körutazására” rendszeresített. úgynevezett mikroszerel vényt közlekedtetnek, amely egy-egy úton ötven vendéget tud szállítani. E járművel maximum két óra alatt bejárható a gyár. Egy ilyen séta különösen az iskolás gyermekek számára nagy és maradandó élmény, akiknek a gyárral való találkozás egyben pályaválasztási lehetőség is. Keserű László, a gj’ár Idegenvezetője mindent pontosan feljegyez, mindenről — ahogy mondani szokás — dokumentuma van, fellapoz egy nagy füzetet és már sorolja is az adatokat. Tíz év alatt — 1967. szeptember 20-a óta — 1127 csoport járt a gj’árban, ami azt jelenti, hogy mintegy 40—42 ezer embert látott vendégül a Borsodi Vegyikombinát. A látogatók zöme — mintegy 350 csoport — középiskolás, 230 csoportban pedig általános iskolás diákok jöttek el Kazincbarcikára. Felsőfokú intézménj’ektől 200 csoport érkezett, de igen sokan jártak itt termelőszövetkezetekből, más profilú ipari üzemekből, külön csoportokban jöttek a szakpedagógusok.' természetesen nemcsak Borsodból, hanem Heves, Hajdú. Szabolcs megyéből és az ország más tájairól is. Vannak visszatérő csoportok, amelyeknek tagjai már ismerősként jönnek a BVK-ba, nemcsak úgy általában, hanem személj’es kapcsolatok alapján is. Van a gyárnak olyan dolgozója is, aki annak idején mint diáklátogató léote át az üzem kapuját, s ma itt dolgozik, itt találta meg a hivatását. Egy biztos: a Borsodi Vegyikombinát nagy gondot fordít arra. hogv a vendégek minden kérdésükre pontos választ kapjanak, s azzal a jóleső érzéssel búcsúzzanak: ide érdemes volt eljönni. T. F.
