Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
1977. október 6., csütörtök „A szüreteinknek víg tábora örül .. .** A hajnali köd délelőttre el- oszlik, s a nyomában maradt nyirok, nedvesség is lassan felszárad a venyigékről, sző- ■i lölevelekröl, amelyek a •! „szoknyaföldek” aljában pi- [ ci fuvallatra is meg-rhegzör- j rennek. A szeptember végi , j fagy ugyanis valósággal „leforrázta’’ a mélyebb fekvésű táblák ültetvényeit, míg fent, a dombok oldalában és lele- '; jen továbbra is fénylőn zöl- '! delinek a karajos levelek. A déli verőfényben ökör- . nyál úszik fölöttünk. A' sza- ' lagnyi parcellákon es a szé- j les sorközű kordonos táblá■ i kon egyaránt mozgalmas az ■ | élet végig egész Hegyalján, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegytől | az abaújszántói Sátor-hegyig. J Eddig tart ugyanis, mintegy !| 70 kilométeres hosszúságban I hazánk leghíresebb történel- i j mi borvidéke. . í Ünnepi hangulatú „betaka- • rítási” munka Hegyalján a •j szüret. Azzá teszik a fel-fel- I hangzó dalok, a szalonnapi- t riló lángok, nemkülönben a ,\ táj fölött lengő mézédes ’ mustillat, s az itt-ott beleél vegyülő hagyományos birka- paprikás fűszeres szaga. Az i egyéni parcellákon a család apraja-nagyja. rokonok, ba- j rátok, jó szomszédok hada ,: szorgoskodik kova reggeltől, hogy a. fürtök mielőbb a l présházba 'kerüljenek, s még aznap éjjel kádba csurran- ' jón a hegy leve. ‘ ______L A nagyüzemek közül a borkombinátnak ad legtöbb munkát a gazdag termés betakarítása. Természetesen a vállala I sáto raljaujhe lyi, tolcsvai, tarcali, mádi kerületeiben ennek megfelelően valósággal megelevenednek a kordonos domboldalak; diáklányok, diákfiúk százával állnak be a bodrogolaszi Somos, Pajzos. a tolcsvai Kincsem, Szentvér, lejjebb a Királytelep, Disznókő, Szemere- dülö soraiba, s szedik, hordják csillébe a szőlőt, mégpedig némi ,. formabontással”, mert a borkombinál a hagyományos nehéz puttonyokat már muzeális tárgyaknak tekinti, s helyettük köny- vyü műanyag tálcákat használnak. — A próbaszüreti mérések alapján várhatóan 17 ezer mázsa korai es muskotályos, és 107 ezer mázsa furmint es hárslevelű szőlőt kell leszüretelnünk a borkombinát iáb- láiról — tájékoztat Takács l,ászló termelési osztályvezető. — Az előbbi fajtákkal már végeztünk, most folyik a Hegyalján a honos furmint és hárslevelű szedése, ami körülbelül október végéig ad munkát, A termés túlnyomó többségéi, mintegy 113 ezer mázsát diákok szüretelik le. összesen 31 általános és középiskolával kötöttünk szerződést, s a szüret üteme megkívánja, hogy naponta 5300— 0000 mázsa szőlő kerüljön a présházakba, amihez 4500— 5000 szedőre és 44 ezer szedótalcára van szükségünk mindennap. — Kellő időben megtettük az előkészületeket a szüret zökkenőmentes lebonyolítására, amelynek teljes időtartama alatt. Miskolcról 85, Sátoraljaújhelyről 10 külön- szerelvényt indít a MÁV, a távolabb eső táblákra pedig autóbusszal juttatjuk el a tanulókat. A saját dolgozóink szállítását, naponta 20 autóbusszal oldjuk meg. Ezenkívül. 62 erőgép. ,tehergépkocsi és pótkocsis szerelvény áll rendelkezésére sok száz csillével, hogy a szőlő mielőbb a présházakba, s onnan a must a pincékbe kerüljön. Azt is elmondta Takács László, hogy az iskolák közt — az előző évi tapasztalatok felhasználásával — a korábbinál ösztönzőbb rendszerű munkaversenyl hirdettek, s a legjobb teljesítményt elérő iskolák és osztályok versenyzászlót és pénzjutalmat kapnak. A versenytől, — amelynek értékelése december 15- ig megtörténik —' az idén mintegy 10—15 százalékos teljesítményjavulást várnak. Vidám, hangulatos munka a szüret. Hegyalján ma is, akárcsak századokon át mindig. Amilyennek 1795-ben, pataki diákkorában Csokonai is látta és megénekelte Október című költeményében: „Itt van a víg szüret, s mustos kádja körül./ A szüret c- löknek víg tábora örül.. Hegyi József Több tízezer szerszámnyél Még az egykori Dobó Ist- ván Tsz létesítette 1968-ban Szögligeten azt a faüzemet, _. amelyet ma a perkupái Egyesült Dózsa Termelőszövetkezet üzemeltet. A fafeldolgozó két. műszakban 25 dolgozónak (betanított és szakmunkások) ad munkát, ’ akik különböző szerszámnyeleket és parkettfrízt készíte- nek. Gál István brigádvezető és 'Burinda István az üzem egyik dolgozója elmondták, hogy1 az alapanyagok közül a bükköt, a gyertyánt az erdőgazdaságtól, a tölgyet pedig a tsz saját erdeiből kapják. Ezekből a jól gépesített műhelyben ásó-, lapát.-, csákány-, reszelő-, véső- és kalapácsnyelet készítenek. Ezeket a termékeket az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalatnak értékesítik. Az ugyancsak itt készülő seprűnyelet Szegedre, Kovácsházára, a parkettfrízt pedig' Kecskemétre szállítják. Egy év alatt több tízezer szerszámnyél és több százezer parkettfriz kerül ki a szögligeti fafeldolgozóból. Búcsú a falutól Dezső bácsi aznap is ko- ^ rán felkelt, amikor megláto- , gattam. Már az íróasztalánál ült és dolgozott. így kezdődnek a napok már hosszú év- 1 tizedek óta Nótás Nagy Déri zső nyugalmazott igazgató- tanító életében. Egész életében végigkísérte a pálya szeti relete, és mindaz, ami még ./: ebbe beletartozhat, mert va- ,í lantikor á falusi tanítónak 5 nem csak a gyerekek, ha- , nem a felnőttek tanítójának , is kellett lennie. Végezte is a munkáját hittel, szeretettel, és mindig az foglalkoztatta, i hogyan is lehetne az embe- b reket közelebb hozni egyntás- o hoz. Ö a dal megszeretteté- í seben, a közös éneklésben f látta az eszközt ehhez az út- ** hoz. ■ri — 1921-ben végeztem Sá- rospalakon, majd Mezőkeresztesre kerültem kántorta, nítónak — mondotta. — Azon a vidéken-mindig szerettek énekelni és még abban K az évben átvettem a mai Rö- pülj páva-kör elődjének, az ,i akkor 70 tagú IAszt Ferenc . énekkar vezetését, amelynek ■f i 1959-ig voltam a karnagya. •5 Akkoriban az együttes műso- K ra a népdaltól a mű dalig y terjedt. Tagjai parasztéinbe- 7 rele voltak és sokszor kiviv- * tűk a szakemberek elismeré- sét is, mert kottaolvasási is- e meretek nélkül, hallásból tanulták meg a műdalokat. Még a fővárosban is felfi- ' gyeitek ránk, ami nagy szó, y mert nem volt még akkor olyan A népdalkultusz, mint manapság. Becsbe vittek minket e 1936-ban, mint a legszínvo- ri nalasabb falusi énekegyüttest, egy nemzetközi dalostalálkozóra. I Kedves epizódja volt annak a vendégszereplésnek. Pataki Kálmán, a világhírű tenorista akkor fedezte fel a mezőkeresztiesi származású Kiss Károlyt, aki később neves tnagyamóta-énekessé vált. Az énekkar ilyen hosz- szú idő alatt több generáció- váltást élt át, és a későbbi Röpülj páva-kör alapítói közülük kerültek ki. Harmincnyolc évet dolgozott Mezőkeresztesen. A község lakosságának több mint a felét tanította. Tanítványai voltak Fekete Gyula író és Kojj.cz Gábor színművész is. — Emlékszem, Fekete Gyula elemista korában megmutatta a verseit és én kifüggesztettem az osztályban. Azt hiszem1 az lehetett az első publikációja. Pedagógiai munkásságán kívül nagy' kedvvel végezte népművelői munkáját is. Mindig emberközelben akart maradni és úgy bánni az idővel, hogy minden órájával el tudjon számolni. A kórus vezetésén kívül a zenének egy másik népszerű területére esik tevékenysége. Mintegy négyszáz magyar nótát írt. Tagja a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának. Kiterjedt levelezést foly'tat. köztük Adóm Jenővel és Petro- vics Emillel. Több tanulmányt írt a magyar nótáról, amelyre a két neves zeneszerző is felfig.velt. Az országban talán 1 egyedülálló, 18 ezres nolagyűjleménye van. E tevékenység is már elegendő lenne egy életműhöz, de á beszélgetés alatt olyan tevékenységeivel is megismerkedtem, ami munkásságának szerves része. „Valahol utat vesztettünk” címmel 1928-ban egv verseskötete is megjelent, és sok cikket írt pedagógiai és más lapokba. Nemrég fejezte be egy' sok éve készült munkáját, az anekdotagyűjteményt. A mű régi professzorokról, híressé vált diákokról és diákszokásokról szól. Az 1600-as évektől napjainkig feldolgozott történetek a híres sárospataki, nagy'enyedi és debreceni kollégiumoknak sajátos hangulatát idézik. Évekig történt az anyaggyűjtés könyvtárakban, padlásokon, élőszóval. Vállalkozásának célja: megőrizni, egy csokorba gyűjteni a „deák világ” tréfás történeteit. ötvenhat év után az idén elköltözött Miskolcra. Eljött onnan, ahol annyi sok mindent tett. Azon key'esek közé tartozik, alti tanúja lehetett munkája beérésének. Oly nagy' időt töltött egy hel.ven, hogy némely diákjának még áz unokáját is alkalma volt megismerni. Már régóta nem tanít. A nyugalmasabb éy'ek mégsem változtattak az órarendjén. Az iskola udvarán lakott és a csengő számára mindig ugyanazt jelentette, mint aktív pedagógus korában. Olyankor ő is kimenta volt kollégák közé ,.szünetre”. Ezentúl ritkábban látják majd őt ott. ahol életének 74 évéből több mint fél évszázadot élt, de tisztelettel emlékeznek iá a volt tanítványok. kollégák és mindazok, akik ismerik. Csanálosi Béla ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Beszámoltunk róla, hogy a Borsodi Szénbányák területén az ötödik ötéves tervben csaknem kétezer bányászla- kást építenek fel. Ez részét képezi annak az országos akmegteremtése, valamint a fiatalok megtartása. A borsodi építőipari vállalatok kapacitás hiányában nem tudják felépíteni ezt a nagy mennyiségű .lakást, ezért hozta létre a Mákvölmég ebben az évben szeretnének átadni Alberttelepen. Naponta közel száz ember dolgozik az építkezésen, de több üzem és nagyon sok szocialista brigád ajánlotta fel segítségét. ciónak, amelyet a kormány 1974-ben határozott el. A tíz- ezer bányászlakás felépítésére elindított akció célja a gyi és Szuhavölgyi Bányaüzem is a saját építőipari részlegét. A két üzem építő- brigádjai készítik el azt a 3 68 Egy-egy négyszintes házban 24 bányászcsalád talál majd otthonra. bányászat utánpótlásának lakást, amelyből 48 darabot — Kozák — íz alapsztrvezeti tóárezaltó érvésyesBlése A pártban a politika tartalmai es végrehajtását jelentő konkrét feladatok a határozatokban nyernek megfogalmazást. Végrehajtásuk a par (szervek, pártszervezetek és az egyes párttagok számára kötelezőek. Ez biztosítja a partban az egységes cselekvés alapját, mozgósítja a párttagságot a különböző célok elérésére. Ezért is van nagy jelentősége az alapszervezeti taggyűlések határozathozatali tevékenységének. Ahhoz, hogy egy alapszervezet megfeleljen a szervezeti szabályzatban megfogalmazott ' követelményeknek, rendkívül fontos, hogy az alapszervezet vezetősége képes legyen a jelentkező problémákat, feladatokat időben felismerni és megoldásukra megfelelő intézkedéseket kidolgozni. időben, a legfontosabbakat D Az alapszervezetá vezetőségek többségének ez irányú tevékenységében céltudatos és körültekintő a döntési-e érett kérdések kiválasztása, napirendre tűzése. Egyre tudatosabb a politikai mun Ica tervezése. A vezetőségek igényesebbek a saját és az alap- szervezet tagságának munkája iránt. Jellemző az is. hogy a vezetőségek munkájában a kollektivitásnak nagyobb szerepe van a taggyűlések előkészítésében, a feladatok megoldásában. A kedvező tapasztalatok mellett azonban ma még elég gyakran előfordul, hogy nem mindig a legfontosabb, igazán döntésre érett kérdések kerülnek a taggyűlések napirendjére, ráadásul nem is akkor, amikor a kérdés felvetése időszerű lenne. A terv- szerűség ürügyén egyes helyeken csak azért tárgyalnak meg kérdéseket, mert már hosszabb ideje nem szerepeltek napirenden. Az alapszervezeti taggyűlés döntésre hivatott fórum. Ez más vonatkozásban is felveti az alapszervezeti vezetőségek gondos előkészítő mimikájának fontosságát- Nekik kell ugyanis biztosítani, hogy a felsőbb szervek által hozott határozatok feldolgozása úgy szerepeljen a napirenden, hogy az megfeleljen az alapszervezet jellegének, működési területe sajátosságainak es tényleges feladatkörének. Elmondható, hogy e téren is javult a vezetőségeket z aiapszervezetek munkája. A határozatok megvalósítását biztosító feladat- és intézkedési tervek, cselekvési programok konkrétabbak, jobban tükrözik a helyi sajátosságokat. A reális, megalapozott döntéseket segíti, hogy az alapszervezeti vezetőségek egyes kérdések napirendre tűzése előtt információt kémek az adott terület állami, gazdasági, társadalmi szerveinek vezetőijei, a pártcsoportbizal- miaktól. Beszámoltatáshoz, egy-egy határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez előzetesen összegyűjtik a párttagság véleményét, javaslatait. Figyelemmel kísérik azt is. hogy a taggyűlésnek az adott kérdésben korábban milyen határozata, állásfoglalása volt. Azokban az alapszervezetekben, melyekben a vezetőség az előkészítő munka során körültekintően jár el, az egyes napirendek tárgyalása, a vita érdemeivé válik, a hozandó döntés célravezető lesz. Általános igény az előterjesztések, beszámolók tartalmi színvonalának további javítása. A taggyűlések elé kerülő előterjesztések egyik gyengesége, hogy nem mindig veszik figyelembe a különböző döntési lehetőségek várható hatását, következményeit. Tapasztalható, hogy esetenként az előterjesztések jó helyzetelemzés mellett nem fogalmazzák meg világosan, egyértelműen a' feladatokat. Ez rendszerint előidézője annak, hogy gyenge a konkrét, az alapszervezet tagságára vonatkozó feladat meghatározás — néha el is marad. EnE-nti vita — i'oyséoiíS érlelmezÁs Az alapszervezeti taggyűlések többségében a határozathozatalt megelőzően alkotó. tartalmas vita folyik. Mindjobban érvényesül a taggyűlési viták alapvető követelménye, az érdemi viták kialakítása a döntésre kerülő kérdésekben, kerülve a szócséplést, a semmitmondóét. Ennek fontos feltétele — a jó előterjesztés mellett, — hogy a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag a téma jó ismerője legyen. Szükséges, hogy külön is alaposan készüljön fel a kérdés tárgyalására és engedjen lehetőséget az érdemi véleménynyilvánításra. Sok helyen azonban az érdemi viták után sem megfelelő a vita összefoglalása, a feladatok megfogalmazása. Ilyen esetekben nem sikerül a párttagság egységes felfogását kialakítani az adott kérdésről és ez az alapja a határozathozatal utáni esetenkénti vitáknak és a cselekvési bizonytalanságoknak is. Ezért is fontos, hogy a vezetőség és a taggyűlést vezető titkár vagy vezetőségi tag nagy gondot fordítson arra, hogy az alapszervezet minden tagja tisztán lássa, mi a konkrét teendője, mi függ tőle. és miért felelős. A beszámoló taggyűlések jelentősége Különös jelentősége van az év végi beszámoló taggyűléseknek, amelyeken rendszeresen értékelik a vezetőség és a tagság munkáját. Ezek előkészítése még kiemeltebb figyelmet igényel. Fontos, hogy a beszámoló taggyűlések előkészítésekor a vezetőségek figyelme az aktuális politikai témákon túl. kiterjedjen mindazon kérdések körére, amelyeket az előző beszámoló'taggyűlésen a tagság határozatként elfogadott, így' biztosítják a munka folyamatos értékelését, a körvetkező évi feladatok konkrét végrehajtására történő mozgósítást, . Czank János i
