Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
1977. október 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Országos értekezlet a lépiazdasáfli tervezés feladatairól Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasztalatairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének fel- f adatairól pénteken az át MSZMP Budapesti Bizoltsá- " ga oktatási igazgatóságának ^ székházában országos érte- .. kezletet tartottak a miniszÁj . tenumok és az országos főhatóságok vezetői, a megvei pártbizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont nagyvállalatok vezető munkatársai, valamint a társadalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Hasznos együttműködés Fotó: Kaprai János A PVC—III. 1977 szeptemberében Ipartelepítők az ózdi járásban Vti öl Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a hatvanas évek végén a fővárosi vállalatok vidéki telephelyek egész sorát hozták létre, szerte az országban. Az ipartelepítők az ózdi ,el járásban is „szerencsét próbáltak”; a budapesti vállalatok tíz kisüzemet létesítette tek a járás területén. Az üze- iC mek felszívták a női munka- zfc erő-tartalékot — több mint gí 3000 lány, s asszony mondott ■H búcsút a háztartásnak. Je- sl lenleg a járásban aki akar, ül dolgozhat, mégpedig a képét zettségének megfelelő mun- ptf -kahelyen. A munkaerőforrá- iV vkok lassan kimerülnek, csupán a bedolgozói hálózat kiépítésére, bővítésére van reá■ i llis lehetőség. Most 537 be- ®dolgozót számlálnak, de van■ pák még asszonyok, akikszi- r (esen vállalnának munkát otthon. Sokan azért idegen- < kednek a bedolgozói munka- " i körtől, mert ez nem számít , munkaviszonynak, s ily módon semmi kedvezmény nem ' illeti meg a bedolgozó asz- ' szonyokat. A járás vezetői 0 . ezért arra ösztönzik a válla- 7; t| latokat, hogy a betanítást köí vetően úgynevezett biztosí- ' tolt foglalkoztatási formában *’ | alkalmazzák a bedolgozókat. a i Az asszonyok . szívesebben ,s I vállalnák az otthoni elfog■ laltságot igénylő munkát, ha z ! például anyaghiány esetén '• térítést kapnának, illetve " egyéb kedvezmények is meg- a i illetnék őket. ! A vállalatok közül néhá- ' nyan nem mérték fel reáli- : san a rendelkezésre álló sza- | bad munkaerőt; olyan béru- I házási terveket kószíteUek, ? amelyek jelentős létszámnö- 3 velést igényelnek. A .árás 7 vezetői ezért szükségesnek 1 vélték, hogy határozatot hoz- " i zanak a munkaerő-gazdálko- " ! dús feladataira. Megállapí- z j tották, hogy a járás munka- ’• I erőhelyzetében jelentkező íe- * j sziiltségek növekedése miatt s i nem indokolt a további iparj telepítés, illetve a jelentős < í foglalkoztatás-bővítéssel járó- 1 fejlesztés. A munkaerő-gaz- ? | dálkodás javítása érdekében " I határozatot . óztak arra, ^ ! hogy a gazdálkodó egységek i [ középtávú, és műszakilag megalapozott létszámtervei- * két egyeztessék a járási hi- j i valahai. A kisüzemekben el- s i sősorban a munka tcrmelé- z ( kenységének és szervezettsé- : i gének fokozásával kell bizlo- . | sitani a termelés bővítését. A i fokozódó női munkaerő- j szükséglet jobb kielégítése I i érdekében még sokat tehet- . | nek -a vállalatok, ha hozzá- i j járulnak a községek gyer- ‘ j mekintézményeinek fejieszté- i ’ séhez, az óvodai, bölcsődei : j férőhelyek biztosításához. A határozat szellemében »terült sor az elmúlt évben az áriéi tanácskozásra, amelyen részt vettek az érdekelt Vállalatok, s a tanácsi szervek képviselői. A vállalatok Vezetői ismertették fejlesztési terveiket, néhányan olyan rendkívüli beruházási igényekkel léptek fel, amelyek több száz új munkaerő bevonását feltételezik. A járás vezetői elutasították az ilyen terveket, csak azokat az elgondolásokat hagyták jóvá, amelyek megvalósításához ténylegesen adott a szükséges létszám. Az eltelt egy esztendő bizonyítja, hogy eredményes volt a tanácskozás; a járási hivatal, s a vállalatok szakemberei között hasznos együttműködés jött létre. A vállalatok jelentős összegekkel járultak hozzá a telepeiknek otthont adó községek gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. A Müszénlerme- lő Vállalat például, amelynek Kelemérben van üzeme, 750 ezer forintot nyújtott át a Kéleméri községi Tanácsnak óvoda építésére. A vállalatok sokat teltek továbbá vidéki telepeik korszerűsítése, a jó munkafeltételek biztosítása érdekében. ; A tanácsi szervek ugyanakkor támogatják azokat a beruházási törekvéseket, amelyek népgazdasági szempontból hasznosak, s amelyekhez a szükséges létszám is rendelkezésre áll. A kelemén üzemben például már megkezdték egy 30 millió forint értékű beruházás kivitelezését. A fejlesztés után 00 új dolgozóra lesz szükség. A tervek reálisak — a Szárazvölgy területén még van szabad munkaerő. Ugyancsak kis volumenű létszámemelést igényel a borsod nádasdi ötvösüzem fejlesztése. Beruházási terveik ésszerűek: nemesfémek feldolgozására kaptak nagyarányú tőkés megrendelést. Jelentős fejlesztési igényekkel lépett fel a VBKM is; korszerű, komplexüzem kialakítását tervezik Királdon. A beruházás összegét azonban csökken l eniük kellett, a szűkös munkaerőforrások miatt. Az együttműködés keretében a járás vezetői vállalták, hogy lehetőség szerint biztosítják a vállalatok számára a szükséges utánpótlást. Ennek érdekében például helyed biztosítanak a szakközépiskolában azoknak a dolgozóknak. akiket a vállalatok javasolnak. S a járás vezetői felajánlották, hogy helyben megoldják azoknak a szakembereknek — szalagveze- tők, meósok, művezetők — képzését, akiknek eddig Budapestre kellett járniuk tanfolyamokra. Az együttműködés megköveteli a tapasztalatok rendszeres kicserélését. Ezért, október végén ismét összeülnek az érdekelt vállalatolt, szövetkezetek és a járás képviselői. Ez alkalommal a fejlesztési tervek korrekcióját, a munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatainak megvitatását tűzik a tanácskozás napirendjére. — dcvald — NÉHÁNY év múlva válik majd különösen érdekessé ez a felvétel, amelyen jól láthatók a részletek. Mindaz, ami a kíváncsi érdeklődő számára tanúsítja; 1977 szeptemberében hol tartott, „külsőre” milyen volt az építkezés. Milyen volt az a nagyszerű vállalkozás, amelynek kivitelezése ezekben a hetekben már a finiséhez érkezett. Impozáns látvány az új PVC-gyár Kazincbarcikán, amelynek bölcsőjénél és növekedésénél 16 kivitelező vállalat munkálkodóit, s teszi ezt ma is lankadatlan szorgalommal, derekas helytállással, s azzal az eltökélt szándékkal, hogy a nrogram végrehajtásában ne legyenek kitérőié. A terv az volt — s ez mindeddig nem változott —, hogy 42 hónap alatt épüljön fel ez a világszín- vonali mércével mérve is korszerű üzem. S ha időközben szembe is kellett nézni buktatókkal, hegyként magasodó akadályokkal, megállásra, megtorpanásra gondolni sem lehetett. S mert mindenki így gondolkodott, ilyen szándéktól fűtve tette a kötelességét, nem volt megállás. Aki bármilyen formában — közvetve vagy közvetlenül — kapcsolatba került e nagy horderejű építkezéssel, különös izgalommal, a legnagyobb nehézségeket is vállalva dolgozott. Ami fájt a kivitelezőnek, az fájt a' beruházónak és viszont. Az egymás munkájában való segíteni akaráshoz nemcsak a szándék volt meg, hanem az akarat is. S ha A tűz ezen a tájon , nagy kérdőjel, mert a hegyoldalakon az agyagréteg a felszínre kényszeríti, hogy a kukorica sorai között a völgybe csörgedezzen, latyakká változtatva a termőtalajt, kombájnok munkáját nehezítse, termések sorsát döntse el. Ilyenkor jelennek meg a falvakban a „toborzök”, munkát ajánlva, gumicsizmában tengeri törést. Pedig a szalonnal Tókörnyéke Termelőszövetkezet majorjában ott áll az adaptertól felszerelt két kombájn, amely a hetek munkáját napokká változtatná. Kiss Már Ion elnök: — Sajnos, nálunk, a mi vidékünkön az, időjáráson áll és bukik sok minden. A szeptember mindig gondot okozott, hiszen most is voltak olyan hajnalok, amikor mínusz két fokol mértünk. A kukoricánk egy része megfagyott, főleg azokon a területeken, ahol a falcadó vizek elldposították a területet, így hatvan hektárt kézzel kényszerülünk letörni. Aki hozzászokott a nagy számokhoz, a mai mezőgazdaság jellemzőjéhez, a több száz ' --k táros táblákhoz, a 70 mázsás kukoricaátlagokhoz, az meglepődik a szalonnái szövetkezet adatai hallatán. Itt a szántóterületből csak 200 hektárt foglal e' a kukorica, apró vízmosások, patakok, meredélyek határolta táblákon és a 20 —25 mázsás hektáronkénti termésátlag már eredménynek számít. — Csak a Bódva völgyében levő földterület jelenthet netán valamilyen objektiv feltétel hiányzott, együttesen teremtették meg. Igen gyakran a legnagyobb nehézségek árán. Jól példázza mindezt a BVK közreműködése. Az történt ugyanis, hogy a régi gyár létszámából 800 dolgozót irányítottak ál ide, főként olyan, szakembereket, akikre a legnagyobb szükség volt. Helyettük, a régi munkahelyen azok ’ vállalták a többletmunkát, akiknek továbbra is kötelessége maradt biztosítani a termelés folyamatosságát és színvonalát. S hogy ennek derekas helytállással eleget is tettek, air_ ra a legékesebb bizonyítók a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának a megnyerése. E magas kitüntetés a jól végzett munka elismerése, a termelésben való helytállás dokumentuma, mint ahogy- annak kell tekinteni azt a 21 napot is, amit a múlt évi munka alapján ez év tavaszán nyereségrészesedésként kifizettek. S amíg a két régi gyár megállás nélkül termelt, dolgozott, at kettő közötti területen szinte napról napra új és új arcot öltve nőtt, növekedett az új üzem is, a PVC —III... Amibe az új gyár kerül, nem kevesebb (s bizonyára nem is több), mint 11 milliárd 300 millió forint. Gondoljuk el: egy kétszoba, összkomfortos bérházi lakás bruttó költsége 450 ezer forint. A több mint, 11 milliárd hozzávetőlegesen 25 ezer lakás árát. teszi ki. Nem akármilyen összeggel való gazdálkodásról 'volt tehát szó ott, ahol mindennap 10 millió forint értékű munkát kellett elvégezni. Ami azt jelenteste, hogy egyetlen perc több mint 6 ezer forintot ért s ér ma is. A legkisebb késés is nagy veszteségek forrásává válik, ha teret engednek a lazaságnak, a fegyelmezetlenségnek vagy akár a legkisebb figyelmetlenségnek. Erről szó sincs ... Szó van viszont arról, hogy a nagy müvet ..úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva”, időben üzembe is helyezzék. Mint azt. a BVK igazgatója, Körtvélyes István több ízben is elmondta, november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján megérkezik az első etilénszállítmány is Kazincbarcikára, ami egyben jelzi, tanúsítja, hirdeti: a jól végzett munka sikerrel jár. ÉGY BIZTOS: mindenki, aki e beruházás kivitelezésén dolgozik, szívügyének tekinti a hibátlan, fegyelmezett munkát s felelősséget érez azért, hogy a majd 150 ezer tonna pvc-t gyártó új üzem hibátlanul dolgozhassák. S ez az idő, az üzemszerű termelés ideje már nincs mesz- sze. T. F. Évente 16 ezer mezőgazdasági szakembert képeznek ki az iskolákban. A műszaki-technikai haladás a mezőgazdaságban is megköveteli a szakemberek rendszeres továbbképzését. Jelenleg 80 ezer szakember információellátásáról kell gondoskodniuk. Meg keli ismertetni őket a korszerű termelési eljárásokkal. A gazdaságok szakemberei átlagosan 3—5 évenként vesznek részt továbbképző tanfolyamokon. E célra jól szervezett oktatási hálózat épült ki. amelybe 16 egyetem és főiskola, 36 szakközépiskola, szakmunkásképző intézet tartozik és 25 gazdaság is bekapcsolódott ebbe a munkába. Kedvező folyamat, hogy a jó eredményt elért gazdaságok meghívják más üzemek szakembereit és átadjákta- pasztalataikat. A mérnök- és vezetőképző intézet most a téli és a jövő évi továbbképzés megszervezésén dolgozik. Gondolnak a kistermelőkre is, az idén a falvakban hétezer előadást szervezlek, ezeknek 400 000 hallgatója volt. Amerre a víz folyik... boldogulást — mondta Szekeres István föagronómus. — Azokon a hegyoldalakon, amelyeken felborulhat a kombájn — ha egyáltalán fel tud kapaszkodni oda —, reménytelen elképzelni az eredményes növénytermesztést. Nem az anyagiakkal van baj, hiszen a kézi betakarítás nálunk gazdaságosabb, mert a szállítás költsége (mázsánként 180 forint) nem terheli. De erre a nem köny- nyü munkára évről évre cgyrp kevesebb ember jelentkezik, s így számolnunk kell azzal, hogy ezek a területek a szántóföldi növénytermesztésből kiesnek. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy meg lehessen kockáztatni a kijelentést: ez az idő a közeljövőben bekövetkezik. Talán ezért gondolkoznak most a „két év múlva” szemléletével, es kértek 3.50 hektárra művelésiág-vál_ tozást, mert ezeknek a meredek lejtésszögű hegyoldalaknak csak egyfajta hasznosítása képzelhető el: a gyepesítés. — Bár szántóterületünk 1200 hektárra csökken, a kultúrák aránya korántsem mérséklődik ilyen arányban. Ami elvész a réven, bejön a vámon, hiszen az intenzív, telepített gyep. széna és sze- názs formájában biztosítja állatállományunk téli takarmányigényét, s ezenkívül minőségjavulást ígér. Már ennek az elképzelésnek jegyében építettünk a szend- rői tsz-szel közösen egy lu- cernaliszt szárító üzemet, amely . beltartalmilag értékes lisztet vagy granulátumot képes előállítani. A termelőszövetkezet majorján jól követhető a gazdaság fejlődése, hiszen az országút mentén egymás után létesültek az épületek, a telepek. Az iroda ré°i toldozott földszintes épülete és a legújabb, csillogó alumínium lemezzel borított szárítóüzem között, foglalja el „helyét” az öt évvel ezelőtt létesült telep, amelyre a jövőt tervezik. — Tizennégymillió forintot fordítottunk az istállók építésére, amelyekbe 334 tehén fér. Sajnos, a telep kezdetben elég rosszul termelt, mondhatnám azt is, hogy nagyon gyengén. Pedig ilyen, kis területű termelőszövetkezetnél, ez nem elhanyagolható szempont, mert kérdéses, hogy a növénytermesztés tudja-e a ráfizetést, nyereséggel pótolni? De három éve már „sinen” van ez az ágazatunk is, szépen, egyenletesen fejlődik. Két évvel ezelőtt még 1760 litert fejtek egy tehéntől, az idén -2900 liter körül alakul majd az átlag. A jó eredménynek. nagy fejlődésnek nincs titka: új embert neveztek ki a telep élére, aki érti a dolgát. Új fejőberer- dezésl is vásároltak, ehhez szakmailag átképezték a dolgozókat. s megváltoztatták a takarmányok minőségét és mennyiségét. Így érték el, hogy erre a telepre, ezekre az eredményekre már támaszkodni lehet. — Különben nem érné meg a gyepesítés — érvelt ' az elnök. — Hiszen 1.6 millió forintot (ennyibe kerül a telepítés) csak kidobnánk az ablakon, ha nem lenne hozzá olyan állomány, amelyik a füvet gazdaságosan hasznosítaná. Mert a legelők kihasználtsága döntő szempont. Még a hegyvidéki ősgyepeké is. és éppen ezért fejlesztjük juhászatunkat. Az a félmillió forint, amibe az anyajuhok kerültek — s így már 1200 anyabirkánk van — hamar visszatérül. Szalonnán, a ló környékén a fűé lesz a 'övö. A telepített. nagy termőképesség ü gyepé, amely megóvja a ta- lajlemosódástől a lejtőkön levő földekei, s amely a legolcsóbb takarmányt adja. — kármán — l