Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1977. október 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Országos értekezlet a lépiazdasáfli tervezés feladatairól Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasz­talatairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének fel- f adatairól pénteken az át MSZMP Budapesti Bizoltsá- " ga oktatási igazgatóságának ^ székházában országos érte- .. kezletet tartottak a minisz­Áj . tenumok és az országos fő­hatóságok vezetői, a megvei pártbizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács és a me­gyei tanácsok elnökei, a ter­vezésbe bevont nagyvállala­tok vezető munkatársai, va­lamint a társadalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Hasznos együttműködés Fotó: Kaprai János A PVC—III. 1977 szeptemberében Ipartelepítők az ózdi járásban Vti öl Bizonyára sokan emlékez­nek még arra, hogy a hat­vanas évek végén a fővárosi vállalatok vidéki telephelyek egész sorát hozták létre, szer­te az országban. Az ipartelepítők az ózdi ,el járásban is „szerencsét pró­báltak”; a budapesti válla­latok tíz kisüzemet létesítet­te tek a járás területén. Az üze- iC mek felszívták a női munka- zfc erő-tartalékot — több mint gí 3000 lány, s asszony mondott ■H búcsút a háztartásnak. Je- sl lenleg a járásban aki akar, ül dolgozhat, mégpedig a kép­ét zettségének megfelelő mun- ptf -kahelyen. A munkaerőforrá- iV vkok lassan kimerülnek, csu­pán a bedolgozói hálózat ki­építésére, bővítésére van reá­■ i llis lehetőség. Most 537 be- ®dolgozót számlálnak, de van­■ pák még asszonyok, akikszi- r (esen vállalnának munkát otthon. Sokan azért idegen- < kednek a bedolgozói munka- " i körtől, mert ez nem számít , munkaviszonynak, s ily mó­don semmi kedvezmény nem ' illeti meg a bedolgozó asz- ' szonyokat. A járás vezetői 0 . ezért arra ösztönzik a válla- 7; t| latokat, hogy a betanítást kö­í vetően úgynevezett biztosí- ' tolt foglalkoztatási formában *’ | alkalmazzák a bedolgozókat. a i Az asszonyok . szívesebben ,s I vállalnák az otthoni elfog­■ laltságot igénylő munkát, ha z ! például anyaghiány esetén '• térítést kapnának, illetve " egyéb kedvezmények is meg- a i illetnék őket. ! A vállalatok közül néhá- ' nyan nem mérték fel reáli- : san a rendelkezésre álló sza- | bad munkaerőt; olyan béru- I házási terveket kószíteUek, ? amelyek jelentős létszámnö- 3 velést igényelnek. A .árás 7 vezetői ezért szükségesnek 1 vélték, hogy határozatot hoz- " i zanak a munkaerő-gazdálko- " ! dús feladataira. Megállapí- z j tották, hogy a járás munka- ’• I erőhelyzetében jelentkező íe- * j sziiltségek növekedése miatt s i nem indokolt a további ipar­j telepítés, illetve a jelentős < í foglalkoztatás-bővítéssel járó- 1 fejlesztés. A munkaerő-gaz- ? | dálkodás javítása érdekében " I határozatot . óztak arra, ^ ! hogy a gazdálkodó egységek i [ középtávú, és műszakilag megalapozott létszámtervei­- * két egyeztessék a járási hi- j i valahai. A kisüzemekben el- s i sősorban a munka tcrmelé- z ( kenységének és szervezettsé- : i gének fokozásával kell bizlo- . | sitani a termelés bővítését. A i fokozódó női munkaerő- j szükséglet jobb kielégítése I i érdekében még sokat tehet- . | nek -a vállalatok, ha hozzá- i j járulnak a községek gyer- ‘ j mekintézményeinek fejieszté- i ’ séhez, az óvodai, bölcsődei : j férőhelyek biztosításához. A határozat szellemében »terült sor az elmúlt évben az áriéi tanácskozásra, ame­lyen részt vettek az érdekelt Vállalatok, s a tanácsi szer­vek képviselői. A vállalatok Vezetői ismertették fejleszté­si terveiket, néhányan olyan rendkívüli beruházási igé­nyekkel léptek fel, amelyek több száz új munkaerő be­vonását feltételezik. A járás vezetői elutasították az ilyen terveket, csak azokat az el­gondolásokat hagyták jóvá, amelyek megvalósításához ténylegesen adott a szüksé­ges létszám. Az eltelt egy esztendő bi­zonyítja, hogy eredményes volt a tanácskozás; a járási hivatal, s a vállalatok szak­emberei között hasznos együttműködés jött létre. A vállalatok jelentős összegek­kel járultak hozzá a telepe­iknek otthont adó községek gyermekintézményeinek fej­lesztéséhez. A Müszénlerme- lő Vállalat például, amely­nek Kelemérben van üzeme, 750 ezer forintot nyújtott át a Kéleméri községi Tanács­nak óvoda építésére. A vál­lalatok sokat teltek továbbá vidéki telepeik korszerűsíté­se, a jó munkafeltételek biz­tosítása érdekében. ; A tanácsi szervek ugyan­akkor támogatják azokat a beruházási törekvéseket, amelyek népgazdasági szem­pontból hasznosak, s ame­lyekhez a szükséges létszám is rendelkezésre áll. A kele­mén üzemben például már megkezdték egy 30 millió fo­rint értékű beruházás kivi­telezését. A fejlesztés után 00 új dolgozóra lesz szükség. A tervek reálisak — a Száraz­völgy területén még van sza­bad munkaerő. Ugyancsak kis volumenű létszámemelést igényel a borsod nádasdi öt­vösüzem fejlesztése. Beruhá­zási terveik ésszerűek: ne­mesfémek feldolgozására kaptak nagyarányú tőkés megrendelést. Jelentős fej­lesztési igényekkel lépett fel a VBKM is; korszerű, komp­lexüzem kialakítását terve­zik Királdon. A beruházás összegét azonban csökken l e­niük kellett, a szűkös mun­kaerőforrások miatt. Az együttműködés kereté­ben a járás vezetői vállalták, hogy lehetőség szerint bizto­sítják a vállalatok számára a szükséges utánpótlást. En­nek érdekében például he­lyed biztosítanak a szakkö­zépiskolában azoknak a dol­gozóknak. akiket a vállalatok javasolnak. S a járás vezetői felajánlották, hogy helyben megoldják azoknak a szak­embereknek — szalagveze- tők, meósok, művezetők — képzését, akiknek eddig Bu­dapestre kellett járniuk tan­folyamokra. Az együttműködés megkö­veteli a tapasztalatok rend­szeres kicserélését. Ezért, ok­tóber végén ismét összeül­nek az érdekelt vállalatolt, szövetkezetek és a járás kép­viselői. Ez alkalommal a fej­lesztési tervek korrekcióját, a munkaerő-gazdálkodás idő­szerű feladatainak megvita­tását tűzik a tanácskozás na­pirendjére. — dcvald — NÉHÁNY év múlva válik majd különösen érdekessé ez a felvétel, amelyen jól lát­hatók a részletek. Mindaz, ami a kíváncsi érdeklődő számára tanúsítja; 1977 szeptemberében hol tartott, „külsőre” milyen volt az építkezés. Milyen volt az a nagyszerű vállalkozás, amely­nek kivitelezése ezekben a hetekben már a finiséhez érkezett. Impozáns látvány az új PVC-gyár Kazincbarcikán, amelynek bölcsőjénél és nö­vekedésénél 16 kivitelező vállalat munkálkodóit, s teszi ezt ma is lankadatlan szor­galommal, derekas helytál­lással, s azzal az eltökélt szándékkal, hogy a nrogram végrehajtásában ne legyenek kitérőié. A terv az volt — s ez mindeddig nem válto­zott —, hogy 42 hónap alatt épüljön fel ez a világszín- vonali mércével mérve is korszerű üzem. S ha időköz­ben szembe is kellett nézni buktatókkal, hegyként maga­sodó akadályokkal, megállás­ra, megtorpanásra gondolni sem lehetett. S mert min­denki így gondolkodott, ilyen szándéktól fűtve tette a kö­telességét, nem volt megál­lás. Aki bármilyen formá­ban — közvetve vagy köz­vetlenül — kapcsolatba ke­rült e nagy horderejű épít­kezéssel, különös izgalom­mal, a legnagyobb nehézsé­geket is vállalva dolgozott. Ami fájt a kivitelezőnek, az fájt a' beruházónak és vi­szont. Az egymás munkájá­ban való segíteni akaráshoz nemcsak a szándék volt meg, hanem az akarat is. S ha A tűz ezen a tájon , nagy kérdőjel, mert a hegyolda­lakon az agyagréteg a fel­színre kényszeríti, hogy a ku­korica sorai között a völgybe csörgedezzen, latyakká vál­toztatva a termőtalajt, kom­bájnok munkáját nehezítse, termések sorsát döntse el. Ilyenkor jelennek meg a fal­vakban a „toborzök”, munkát ajánlva, gumicsizmában ten­geri törést. Pedig a szalonnal Tókörnyéke Termelőszövet­kezet majorjában ott áll az adaptertól felszerelt két kombájn, amely a hetek munkáját napokká változtat­ná. Kiss Már Ion elnök: — Sajnos, nálunk, a mi vidékünkön az, időjáráson áll és bukik sok minden. A szeptember mindig gondot okozott, hiszen most is vol­tak olyan hajnalok, amikor mínusz két fokol mértünk. A kukoricánk egy része meg­fagyott, főleg azokon a te­rületeken, ahol a falcadó vi­zek elldposították a területet, így hatvan hektárt kézzel kényszerülünk letörni. Aki hozzászokott a nagy számokhoz, a mai mezőgaz­daság jellemzőjéhez, a több száz ' --k táros táblákhoz, a 70 mázsás kukoricaátlagok­hoz, az meglepődik a sza­lonnái szövetkezet adatai hallatán. Itt a szántóterület­ből csak 200 hektárt foglal e' a kukorica, apró vízmo­sások, patakok, meredélyek határolta táblákon és a 20 —25 mázsás hektáronkénti termésátlag már eredmény­nek számít. — Csak a Bódva völgyé­ben levő földterület jelenthet netán valamilyen objektiv feltétel hiányzott, együttesen teremtették meg. Igen gyak­ran a legnagyobb nehézsé­gek árán. Jól példázza mind­ezt a BVK közreműködése. Az történt ugyanis, hogy a régi gyár létszámából 800 dolgozót irányítottak ál ide, főként olyan, szakembereket, akikre a legnagyobb szükség volt. Helyettük, a régi mun­kahelyen azok ’ vállalták a többletmunkát, akiknek to­vábbra is kötelessége maradt biztosítani a termelés folya­matosságát és színvonalát. S hogy ennek derekas helyt­állással eleget is tettek, air_ ra a legékesebb bizonyítók a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának a megnyerése. E magas kitün­tetés a jól végzett munka el­ismerése, a termelésben való helytállás dokumentuma, mint ahogy- annak kell te­kinteni azt a 21 napot is, amit a múlt évi munka alap­ján ez év tavaszán nyere­ségrészesedésként kifizettek. S amíg a két régi gyár megállás nélkül termelt, dol­gozott, at kettő közötti terü­leten szinte napról napra új és új arcot öltve nőtt, növe­kedett az új üzem is, a PVC —III... Amibe az új gyár kerül, nem kevesebb (s bizonyára nem is több), mint 11 mil­liárd 300 millió forint. Gon­doljuk el: egy kétszoba, össz­komfortos bérházi lakás bruttó költsége 450 ezer fo­rint. A több mint, 11 mil­liárd hozzávetőlegesen 25 ezer lakás árát. teszi ki. Nem akármilyen összeggel való gazdálkodásról 'volt tehát szó ott, ahol mindennap 10 millió forint értékű munkát kellett elvégezni. Ami azt jelenteste, hogy egyetlen perc több mint 6 ezer fo­rintot ért s ér ma is. A leg­kisebb késés is nagy vesz­teségek forrásává válik, ha teret engednek a lazaságnak, a fegyelmezetlenségnek vagy akár a legkisebb figyelmet­lenségnek. Erről szó sincs ... Szó van viszont arról, hogy a nagy müvet ..úgy, ahogy a nagykönyvben meg van ír­va”, időben üzembe is he­lyezzék. Mint azt. a BVK igazga­tója, Körtvélyes István több ízben is elmondta, november 7-én, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóján megérkezik az első etilénszállítmány is Ka­zincbarcikára, ami egyben jelzi, tanúsítja, hirdeti: a jól végzett munka sikerrel jár. ÉGY BIZTOS: mindenki, aki e beruházás kivitelezésén dolgozik, szívügyének tekinti a hibátlan, fegyelmezett munkát s felelősséget érez azért, hogy a majd 150 ezer tonna pvc-t gyártó új üzem hibátlanul dolgozhassák. S ez az idő, az üzemszerű ter­melés ideje már nincs mesz- sze. T. F. Évente 16 ezer mezőgaz­dasági szakembert képez­nek ki az iskolákban. A műszaki-technikai haladás a mezőgazdaságban is meg­követeli a szakemberek rendszeres továbbképzését. Jelenleg 80 ezer szakember információellátásáról kell gondoskodniuk. Meg keli ismertetni őket a korsze­rű termelési eljárásokkal. A gazdaságok szakemberei át­lagosan 3—5 évenként vesznek részt továbbképző tanfolyamokon. E célra jól szervezett oktatási hálózat épült ki. amelybe 16 egye­tem és főiskola, 36 szakkö­zépiskola, szakmunkáskép­ző intézet tartozik és 25 gazdaság is bekapcsolódott ebbe a munkába. Kedvező folyamat, hogy a jó ered­ményt elért gazdaságok meghívják más üzemek szakembereit és átadjákta- pasztalataikat. A mérnök- és vezetőképző intézet most a téli és a jövő évi továbbképzés megszervezé­sén dolgozik. Gondolnak a kistermelőkre is, az idén a falvakban hétezer előadást szervezlek, ezeknek 400 000 hallgatója volt. Amerre a víz folyik... boldogulást — mondta Sze­keres István föagronómus. — Azokon a hegyoldalakon, amelyeken felborulhat a kombájn — ha egyáltalán fel tud kapaszkodni oda —, reménytelen elképzelni az eredményes növénytermesz­tést. Nem az anyagiakkal van baj, hiszen a kézi betaka­rítás nálunk gazdaságosabb, mert a szállítás költsége (mázsánként 180 forint) nem terheli. De erre a nem köny- nyü munkára évről évre cgyrp kevesebb ember je­lentkezik, s így számolnunk kell azzal, hogy ezek a te­rületek a szántóföldi nö­vénytermesztésből kiesnek. Nem kell jósnak lenni ah­hoz, hogy meg lehessen koc­káztatni a kijelentést: ez az idő a közeljövőben bekövet­kezik. Talán ezért gondol­koznak most a „két év múl­va” szemléletével, es kértek 3.50 hektárra művelésiág-vál_ tozást, mert ezeknek a me­redek lejtésszögű hegyolda­laknak csak egyfajta hasz­nosítása képzelhető el: a gyepesítés. — Bár szántóterületünk 1200 hektárra csökken, a kultúrák aránya korántsem mérséklődik ilyen arányban. Ami elvész a réven, bejön a vámon, hiszen az intenzív, telepített gyep. széna és sze- názs formájában biztosítja állatállományunk téli takar­mányigényét, s ezenkívül minőségjavulást ígér. Már ennek az elképzelésnek je­gyében építettünk a szend- rői tsz-szel közösen egy lu- cernaliszt szárító üzemet, amely . beltartalmilag értékes lisztet vagy granulátumot képes előállítani. A termelőszövetkezet ma­jorján jól követhető a gaz­daság fejlődése, hiszen az országút mentén egymás után létesültek az épületek, a telepek. Az iroda ré°i tol­dozott földszintes épülete és a legújabb, csillogó alumíni­um lemezzel borított szárító­üzem között, foglalja el „he­lyét” az öt évvel ezelőtt lé­tesült telep, amelyre a jövőt tervezik. — Tizennégymillió forintot fordítottunk az istállók épí­tésére, amelyekbe 334 tehén fér. Sajnos, a telep kezdet­ben elég rosszul termelt, mondhatnám azt is, hogy nagyon gyengén. Pedig ilyen, kis területű termelőszövetke­zetnél, ez nem elhanyagol­ható szempont, mert kérdé­ses, hogy a növénytermesz­tés tudja-e a ráfizetést, nye­reséggel pótolni? De három éve már „sinen” van ez az ágazatunk is, szépen, egyen­letesen fejlődik. Két évvel ezelőtt még 1760 litert fejtek egy tehéntől, az idén -2900 liter körül alakul majd az átlag. A jó ered­ménynek. nagy fejlődésnek nincs titka: új embert ne­veztek ki a telep élére, aki érti a dolgát. Új fejőberer- dezésl is vásároltak, ehhez szakmailag átképezték a dol­gozókat. s megváltoztatták a takarmányok minőségét és mennyiségét. Így érték el, hogy erre a telepre, ezekre az eredményekre már tá­maszkodni lehet. — Különben nem érné meg a gyepesítés — érvelt ' az elnök. — Hiszen 1.6 mil­lió forintot (ennyibe kerül a telepítés) csak kidobnánk az ablakon, ha nem lenne hoz­zá olyan állomány, amelyik a füvet gazdaságosan hasz­nosítaná. Mert a legelők ki­használtsága döntő szem­pont. Még a hegyvidéki ős­gyepeké is. és éppen ezért fejlesztjük juhászatunkat. Az a félmillió forint, amibe az anyajuhok kerültek — s így már 1200 anyabirkánk van — hamar visszatérül. Szalonnán, a ló környékén a fűé lesz a 'övö. A telepí­tett. nagy termőképesség ü gyepé, amely megóvja a ta- lajlemosódástől a lejtőkön levő földekei, s amely a leg­olcsóbb takarmányt adja. — kármán — l

Next

/
Thumbnails
Contents