Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977, október 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A tűz ma már mindennapi életünk része, s az élet minden területén találkozhatunk kedvező és pusztító hatásával egy­aránt. Káros tűrésetek legtöbbször gondatlanságból, figyel­metlenségből keletkeznek. Sok tüzet idézett már elő tiltott helyen történő dohányzás, világító eszközök (lámpa, gyertya) szabálytalan használata, olajos ruhák benzinben történő mo­sása, az ágyban való dohányzás, a nyitva íclejtett gázcsapok, a gyermek meggondolatlan játéka és még lehetne sorolni az eseteket. Tűz keletkezhet öngyulladás útján is, különösen a barnaszén, tőzegtelepek és a nedves takármánykazlak hajla­mosak erre szabálytalan tároláskor. De elősegítheti ezt a folyamatot a nyári nagy szárazság is. A Moszkva melletti tö- zegtűz eloltására hónapokon keresztül eredménytelennek bi- r zonyult minden próbálkozás. i­|i Heti postellli ei Sok kárt okoztak már a r természetben, erdőkben, me- < zőkben, aranyló búzatáblók- " ban, nemegyszer, főként zsúpfödeles falusi települé- > sekben a villámcsapások ál- tál okozott tűzesetek. He­roikus küzdelmeket vívott , ilyenkor a tűz ellen a falu , közössége és a tűzvédelmi 6 szolgálat mentő osztagai. Hányszor megesett, hogy ha- ,i tósági felhívások ellenére fe­ji lelőtlen kirándulók tűzrakása Í gyönyörű fenyvesek leégésé» p hez vezetett. A háztartások í sem mentesek a tűzesetek- töl. A legtöbb bajt az elekt­romos berendezések, háztar­tási gépek szabálytalan sze­li relése és használata okozza (biztosítékot dróttal, szöggel . hidalják át a túlterhelés mi- f, att, vagy hibás a kapcsoló a ( porszívónál, villanyvasalónál stb.). Tovább nőtt a tűzve- <3 szély a fűtőolajok, vezetékes t és palackos gázok használa­0 tavai. A kéménytisztítás el­mulasztása kéménytűzhöz, 1 tetőtűzhóz vezethet. i( Az iparosodás folytán egy- >' re bonyolultabbá és veszé­lyesebbekké válnak az óriási ipartelepek, kőolajfeldolgo­zók, a szerves vegyipar min- den ága, de fokozottan tűz­veszélyesek a szövő-fonó-, textil- és ruhagyárak és még (r sorolhatnánk a helyeket. A t veszély fokozódásával párhu- í< zamosan fejlesztjük a tűzol­tó erők számát és hatékony­ságát: Elsősorban ez magya- 0 rázza, hogy a tüzesetek nem i* válnak katasztrófává az ;t' utóbbi időben, és nem szed­nek sok emberáldozatot. A természet és az élet vé- Z letleneinél gyakrabban oko- zott tűzkalasztrófákat az em­beri rosszakarat, a szándé­kosság. Moszkva városa 1812- ben, Hamburg 1943-ban, .(< Drezda és Tokió 1945-ben íj) vált a tűz martalékává. Hi­rosimában az alomfégyver fény- és hőhatása váltott ki területtüzet. Hamburgban 43 ezer. Drezdában 135 ezer fő pusztult el. Az említett váro­sokra óriási mennyiségű gvújtóbombát szórtak. A ki- l( alakult területtűz és tűzvihar ’jj. leírhatatlan szenvedést és ■i‘ felbecsülhetetlen anyagi ká- S; rókát okozott. A városok el- 'J. leni gyújtóbomba-támadások- c" nak rendszerint az a célja, l1' hogy tömeges tüzet Okozza­nak. amely több tűzfészek y egyesülése útján jön létre. Az ilyen tűzfészkek olyan -intenzívekké válhatnak, hogy lehetetlen azokat megfékezni és csak akkor hagynak alább hevességükből, amikor már nincs több el nem égett gyú­lékony anyag. A tömeges tüzek két cso­portba sorolhatók. Az egyik csoportba sorolt füzeknél az égés frontja gyakran igen nagy sebességgel terjed a széliránynak megfelelően; a másodiknál a tüzek központ­in helyhez kötött és az erős lé^huzat minden oldalirány­ból odavonzza a levegőt. Ez a huzat kéményhatású, de óriási méretben érvényesül, úgy, hoev gyakorlatilag min­den gyúlékony anyag elég az érintett területen. Ezeket ne­vezik tűzviharoknak. melyek puszt'tóbbak az előbbieknél. Akár lűzviharnak tekint­jük. akár nem. a tömeges tü­zeket forró levegővel, égési gáztermékekkel, füsttel és szilánkokkal jellemzett erős ; áramlási oszlop kíséri. A lán­gok az első fázisban igen magasak és ez. rá a jellemző, míg a második fázis a lassú égés időszaka, amelv váro­sokban több nan is lehet. Naev városon kívül a tűz terjedésének gyorsasága a széltől is függ. \ talaimenti szél a közeli éghető anyagólt ** felé tereli a láncokat, növe­li Z~~-".1.*, szikrák számát és méretét, ezáltal a hatótávol­ságukat is. Erdős körzetek­ben ezek a repülő szikrák nemritkán egy kilométerre, vagy ennél nagyobb távolság­ra is eljutnak. Városokban általában a tü­zek terjedése kisebb mérték­ben függ az éghajlattól és időjárástól, mint a lakatlan területeken. Több tényező határozza meg a tűz — hely­ségekben, egyik épülettől a másikra — terjedését. A kez­deti fázis határozza meg a későbbi fejlődés menetét és a károk nagyságát. A hő gyors emelkedésétől az ab­laküvegek összetörnek, ezál­tal az felélénkíti a tüzet. Amikor egy épület valamely helyisége a leírt módon ki­gyullad, az égés gyorsan ter­jed, helyiségről helyiségre, ugyanez történik a lépcső- házban és a szellőzőberen­dezéseken felfelé, valamint az ablakokon és az ajtó­kon kifelé. Az ehhez szük­séges idő épülettipuson- ként változó. A tűz épülete­ken belüli terjedése felfelé és vízszintesen a legjellem­zőbb. A terjedés különösen gyors lehet az éghető anyag­gal burkolt folyosókon. A nem gyúlékony anyagból álló felületek hővezetőként szol­gálhatnak a gyúlékonj'abb részek felé. A lefelé irányuló terjedés, amely lassúbb, mint a felfelé irányuló, általában akkor kö­vetkezik be, ha a padló és a födém teljesen átég és a szikrák lehullanak a soron következő emeletre. Követ­kezésképpen a gyújtóbombák hatása pusztítóbb lehet, ha az érintett épület felgyújtása előtt átüti annak néhány emeletét. A tűz egyik épületből a másikra való átterjedése ál­talában úgy történik, hogy a tűz átfogja a soron követke­ző épület felületét, főleg an­nak tetőzetét. A lángok és a szikrák áramlása, valamint a hősugárzás fokozza a tűz ter­jedését. A kipattanó szikrák, a széltől függően még 100 mé­terre is átlátszhatják a tüzet, így az elsődleges tűz másod­lagos \ tüzeket okozhat, ha nem alkalmaznak hatásos rendszabályokat. Attól a pil­lanattól kezdve, hogy a gyúj­tóeszköz által égy épületben keletkezett tűz lángjai elérik a szabad levegőt, a tovább­terjedés jórészt a szél erős­ségétől függ. A tüzek terjedésének me­chanizmusa nagy váiosok­A megyei honvédelmi bi­zottság határozata alapján a járási, illetve a városi vé­delmi bizottságok megvizs­gálják területükön a polgári védelem helyzetét, tevé­kenységet. Legutóbb az ózdi járási-városi védelmi bizott­ság foglalkozott ezzel a té­mával. melynek ülésén részt vett Kiss Ernő alezredes, a megyei honvédelmi bizott­ság képviseletében és Z se­best László ezredes, a pol­gári védelem megyei törzs­parancsnoka. A jelentés és a szóbeli kiegészítés alapján a védelmi bizottság megállapí­totta, hogy mind a járási, mind a városi polgári védel­mi szerv vezetése jónak mondható, az utasításokat megfelelően és időben old­ják meg. A jövőben tovább kell javítani a szakszolgála­ti parancsnokságok munká­ját. az illetékes szakminisz­tériumok intézkedéseivel ban komplikáltabb, mint a városokon kívül. Az épüle­tek szerkezete és egymáshoz viszonyított helyzete elsődle­ges szerepel játszik; így a legfontosabb építészeti jel­lemzők a magasság, a terje­delem. az építőanyag típusa, az ablakok méretei és az épületek közötti távolságok. Tálán az utóbbi tényező a legfontosabb, mert ha na­gyok az épületek közötti tér­és távközök, nagymértékben csökken a városon belüli tö­meges tűz kialakulásának le­hetősége. A városok tervezésekor és építésekor különböző tűzvé­delmi rendszabályok fogana­tosíthatók. A városok hat­hét százalékos beépítettségi sűrűségénél a tüzek általá­ban nem terjednek; a hét— húsz százalékos beépítettségi sűrűségnél az egyedül álló tüzek tovább terjedhetnek, a húsz százaléknál sűrűbb be­építettségnél összefüggő tü­zek keletkezése várható. Csökkentik a tömeges tüzek keletkezését a tér- és táv­közök beiktatása az épületek közé. Igen fontos az építő-1 anyagok helyes megválasz­tása és a hatékony, jól fel­szerelt. felkészített tűzvédel­mi szolgálat. Az intenzív égésű nagyobb tüzek jelentős mennyiségű oxigént, fogyasztanak. Ezért a tűz az emberek vagy ál­latok életét veszélyeztető oxigénhiányt okozhat, külö­nösen épületeken ’ belül, az olyan zá.rt helyiségekben, ahol a szellőzés valamilyen okból korlátozott. Az égéssel egyidejűleg keletkező nagy mennyiségű kénmonoxid, szénmonoxid és füst növe­lik a globális fojtó hatást. Ahogyan az égés folyamán csökken az oxigén, úgy nö­vekszik a szénmonoxid mennyisége. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy az érintettek mérgezést szen­vednek és ez ■ a kockázat igen nagy területekre vonat­kozhat, különösen olyan kör­zetekben, amelyen nagyfokú a beépítettség. A II. világhá­borús légitámadások áldoza­tainak nagyrésze szénmo- noxidtól pusztult el. Igen kevés az olyan anyag, épület, amelyben a tűz nem tehet kárt. Bármilyen építő-' anyagokat alkalmaztak is, az épületek belsejében minden­kor találhatók gyúlékony in­góságok és berendezések. Ha a tűz kigyullad és elterjed, akkor még a legtűzállóbb anyagokat sem kíméli a ke­letkezett, hő. Az acélgeren­dák meghajlanak, a fémbur­kolatok megolvadnak, de­formálódnak, a beton- és a kő széttöredezik, a habarcs elporladhat. Eddigiekben bemutattuk, hogy milyen kánokat okoz­hat az ember egyik legősibb segítője és egyben .legősibb ellensége, a tűz. Az embernek mindig nagy gondot kell for­dítania arra, hogy a barát ne váljon ellenségévé. egyetértésben. Javítani kell a kapcsolatot' és az együtt­működést a társ fegyveres testületekkel, a tűzoltóság­gal, az MHSZ-szel, a Vörös- kereszttel, a gyárak, az ál­lamigazgatási szervek, a me­zőgazdasági üzemek illeté­kes vezetőivel. A védelmi bizottság megállapította, hogy a járásban és a város­ban igen jók a tapasztala­tok az iskolákban folyó pol­gári védelmi oktatásról; me­gyei szinten ebben a járás­ban és városban folyik ez a tevékenység a legjobban. A lakosság további felkészítése, kiképzése területén is javu­ló tendenciáról adhattak szá­mot, ami —r többek között — az állampolgári fegyelem ja­vulására is utal. Sokat se­gíthetnek a polgári védelmi munkában — ami új szín­folt — a különböző párt- szervek. pártszervezetek és alapszervezeli vezetőségek. LÖVÉSZVERSENY MEZŐKÖVESDEN Kellemes, napsütéses idő­ben került lebonyolításra szeptember 25-én az MHSZ mezőkövesdi városi vezető­sége lövész- cs lömegsport- b izotlsá gának rendezésében — o fegyveres erők napja tiszteletére rendezett — ha­gyományos csapatpárbaj lö­vészverseny. Az ünnepélyes megnyitóban a szövetség vá­rosi titkára méltatta a közel­gő ünnep jelentőségét, majd az úttörők műsorral és virág­csokrokkal kedveskedtek az elnökségben helyet foglaló fény ver es testületek vezetői­nek. A versenyre mintegy száz férfi- és női versenyző nevezett be: tíz MHSZ-lö- vészklubot. a honvédség, a rendőrség és a munkásőrség csapatait képviselve. Nagy érdeklődés mutatkozott meg a verseny iránt, amely azdal is magyarázható, hogy a'z itt szerzett pontok beszámíta­nak az ..Edzett ifjúságért” mozgalom pontjaiba. Mind a férfi-, mind a női csávát versenn l. helyezetne az MHSZ MEZŐGÉP lövész- klub csanata lett, s ezzel a férfiak: a helyőrségvaravés­nök, a női csapat, pedia a vá­rosi KISZ-bizottság vándor- serlegét szerezte meg. Tnsay Dcnes Mezőkövesd NEM BIZTONSÁGOS ÍGY KÖZLEKEDNI... A sajóbábonyi lakótelep bővítése miatt nemrégiben lezárták az ófalut és telepet összekötő utat. az autóbu­szok megállóhelyét pedig át­helyezték a lakótelepet meg­kerülő út mellé. Megértjük, hogy az épít­kezés miatt szükség van a forgalom elterelésére, a meg­állók kitelepítésére. Ez utób­biak miall azonban nagyon megnőtt a balesetveszély az epilitett útszakaszon, ahol nincs autóbuszHlérő, s az egyes megállókat is rövidre méretezték. A műszakváltá- sok alkalmával szinte egy- időben érkező autóbuszok nem férnek el egymás mö­gött. Tudomásom szerint ez nemcsak nekünk, a kör­nyéken élő családoknak, kisgyermekes szülőknek okoz gondot, hanem az itt közle­kedő autóbuszok vezetőinek is. Mi naponta idegeskedünk amiatt, hogy sikerül-e gyer­mekünknek épségben átjutni az említett, rendkívül for­galmas útszakaszon, /a jármű­vezetők pedig azért ideges­kednek. hogv a legnagyobb óvatosság. elővigyázatosság mellett, balesetet ne okozza­nak. Miután nem egv-két hóna­pos. hanem több éven át tar­tó építkezésről van szó. ió lenne, ha az illetékesek mi­előbb gondoskodnának az említett útszakasz biztonsá­gossá tételéről. Fs nemesak a gyalogos-átkelőhely fe'fes- tésével. hanem autób>'szlri+é- rők. fedett autóbuszvárók lé­tesítésével. B, Hona Sa.iöbábonv A VOLÁN vállalat segítségét kérjük... Pányok községben lal<om, s távollevő munkahelyemre hétfőn autóbusszal utazom, majd pénteken a Hidasné­meti vasútállomásról ugyan­így vissza. Eddig minden autóbusz bement Pányok községbe, csak most pár hó­nap óta a Hidasnémetiből 18.05-kor induló autóbusz nem jár be. Az úgynevezett határi megállónál le kell szállni, s onnan két kilomé­tert gyalogolni, hogy a falu központjába beérjünk. Leg­utóbb például 14 utas. kö­zöttük két kisgyermekes anya, szakadó esőben volt kény leien bcqyalogolni, s az autóbusz továbbhaladva hat személyt vitt Kékedre. Szeretnénk, ha ugyanúgy közlekedtetnék ezt a járatot, mint az előző években, s az autóbusz mellett nem kel­lene fáradtan gyalogolnunk munkahelyünkre és haza. Kérjük ezért a Volán 3. sz. Vállalatot, vizsgálja meg ké­résünket. és találjon lehető­séget annak megnyugtató el­intézésére. Juhász László és (ársai Pányok CSAK PAR KOCSI KAVICSON MÚLIK... Különösen esőzések alkal­mával, a 217-es élelmiszer- bolt (Martintelep. Kisfaludy utca 36. szám) előtti gyalog­járó mellett nagy tócsákban felgyülemlik a víz. A bolt dolgozóit az áru átvételében, az árut szállító gépkocsikat a pakolásban, s nem utolsó­sorban a boltba igyekvő vá­sárlókat akadályozzák az egymást érő. s ki sem kerül­hető. sáros, vizes gödrök. Ügy gondoljuk, nem jelentene nagy munkát és költséget — hiszen nem úi utat kérünk —. ha ezeket, a gödröket kavics­csal feltöltenék. Sajnos, so­kan túl vagyunk már azon a koron, hogy a nagy sáros gödröket átugoriuk, így az­tán meggondoljuk, hogv eb­be a boltba járjunk vásárol­ni. bár kedves, figyelmes ki­szolgálásban részesülnek itt a vevők. Kértük ezért az il­letékeseket. tekintsék szív­ügyüknek kérésünket, és in­tézkedjenek, hogy mielőbb eltűnjenek ezek a sok bosz- szúságot okozó gödrök. Kovács Petemé és több aláíró Miskolc, Martintelep rr Őszi vásár MOST VÁSÁROLJA MEG TÉLI ÁRUSZÜKSÉGLETÉT! A megye és város zöldség-gyümölcs szaküzletei teljes áruválasztékkal várják kedves vevőiket. FOGYASZTÓI ARAK: Burgonya (Desire) I. o. 4,70 Ft/kg „ (Jarla) 1. o. 4,20 Ft/kg Vöröshagyma !. o. 6,— Ft/kg Fejes káposzta 1. o. 2,40 Ft/kg Téli alma 1. o. ß,— Ft/kg Jonatán és Starking II. o. 5,80 Ft/kg III. o. 3,80 Ft'kg BOLTJAINK ELŐRENDELÉST IS FELVESZNEK. Napirenden a polgári védelem ÜLÉST TARTOTT AZ ÓZDI JÁRÁSI-VÁROSI VÉDELMI BIZOTTSÁG .

Next

/
Thumbnails
Contents