Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977. október 2., rasőrnop

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

! Egy párthatározat nyomában

l] , <!:!í: Ií:::^

i Yársspalitika

Megyénk legfiatalabb vá- rosa, Mezőkövesd fejlődésében meghatározó tendencia az elmúlt években megindult á. erőteljés iparosítás. Ennek ü következtében a város megír változott gazdasági szerkezetének további módosulása, az - ipar egyre dinamikusabb fej- " leszlése jelentős változást B‘ eredményezett a városban élők számára. Az aktív ke- v" resők 63 százaléka ma már ■a az iparban dolgozik.

A rohamosan fejlődő ipari üzemeknek eleinte munkaerőgondjaik voltak. Ezt egv- részt úgy oldották meg, hogy áj a szakmunkásképzés és a be- , tanított munkások képzése út- h ján azokból igyekeztek tudatos ipari munkást nevelni, akik n1 még eddig nem dolgoztak, ól vagy a mezőgazdaságból jöt- )1‘ tek. Másrészt a Miskolcra,1 iS Leninvárosba „eljárók” egy e részét kellett visszahozni Me- f zőkövesdre. Ma a város ipa- á ri üzemeiben közel hatezer embert foglalkoztatnak, r! A várossá válás folyama- ta, az iparszerkezét változása if részben új feladatok megol- 0' dását jelentette a város ál- )t' lami, társadalmi szervei szá- A mára.

k Az MSZMP Központi Bi- t zottsóga 1074 márciusában a tt' munkásosztály társadalmi : I szerepének fejlesztésére, d helyzetének javítására hozott ír határozatot. Pataki Istvánnal, g' a városi tanács elnökével arról beszélgettünk, mi történt Mezőkövesden a Központi ■' Bizottság határozatának megjelenése óta. Elmondotta, hogy jelentős javulás tapasztalható a munkások élet- és munkakörülményeinek alakulásában, gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális és munkavédelmi ellátottságában egyaránt.

Az elmúlt években szoros együttműködés valósult meg a mezőkövesdi állami és társadalmi szervek és a város ipari üzemei között. A vállalatok, szövetkezetek érdekeltek az óvodai, bölcsődei, valamint szakmunkás- képző iskolai férőhelyek .bővítésében, ezért fejlesztési lehetőségeikhez mérten jelentős anyagi eszközökkel támogatják azok megvalósítását. A város i pari üzemei között meghatározó szierepe van a Kismotor- és Gépgyár, a Mezőgép Vállalat és az Autóvill mezőkövesdi gyáregységeinek. A három gyáregység létszáma mintegy 1500 fő és 1980-ig várhatóan eléri, sőt meghaladja a kétezret. Az utóbbi éveikben épült lakások 60 százalékát a három gyáregység dolgozói kapták. A különböző lakás- építési formák mellett a tanács 63 munkáslakás építését tervezi, amelyek vállalati támogatással valósulnának meg.

A városi tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen informálja a munkásokat a fontosabb várospolitikai, város- fejlesztési célokról, még a döntések meghozatala előtt, hogy a javaslataik megfelelően érvényesüljenek az arra illetékes testületek döntéseiben.

A városi tanács nagy erőfeszítéseket tesz a folyamatos szakmunkás-ellátottság

biztosítására. Az érdekelt vállalatok anyagi eszközökkel is segítik a szakmunkásképzés férőhelyeinek fejlesztését, elsősorban vasipari, gépgyártási szakmákban. A városi tanács és a város ipari üzemeinek együttműködése rendkívül sokrétű, összetett tevékenység, amelynek jelentős eredményei voltak az elmúlt években.

Eperjesi József, a városi Pártbizottság titkára elmondotta, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének növeléséért, közéleti tevékenységének fokozásáért érzett felelősség komoly feladatokat jelentett a városi pártbizottság és a város pártszervezetei számára. A várossá válás

és az ipar szerkezetében bekövetkezett jelentős változás óta növekedett a munkások aránya az állami és társadalmi szervezetekben. Fejlődött és egyre tartalmasabbá válik a szocialista brigádmozgalom. Növekedett a munkások közéleti aktivitása, a szakmai-politikai oktatás, a közművelődés és a sport, iránti érdeklődés.

A helyi politika kialakításában egyre nagyobb szerepet kapnak az itt élő munkások. A helyi állami-társadalmi szervek tevékenységét is a munkáscentrikusság jellemzi. A városi pártbizottságnak ki kellett alakítani az ideológiai nevelő munka különböző formáit, módszereit, hiszen ezekben a fejlődő üzemekben sok helyen még középszintű pártszervekben sem volt mindenütt élő gyakorlat az ilyen irányú munka. A pártoktatás különféle formáit szervezték meg, s alapvetően a gazdaságpolitikai tanfolyamokra helyezték a hangsúlyt.

A vezetői utánpótlás helyi bázisát is még kellett teremteni. A művezetői, középvezetői állománj’ jelentős része a kezdet kezdetén ott volt betanított munkás, később szakmunkás, ahol most vezető. Az általános iskolát el nem végzettek részére több gyáregységnél kihelyezett osztályok működnek. A szakmunkásképzés színvonalának emelését a gyáregységek viszonylag korszerűen berendezett tanműhelyekkel segítik elő. A viírosi pártbizottság arra törekszik, hogy a saját nevelésű vezetői állomány megfelelő politikai képzettséggel is rendelkezzen. Az esti egyetemre az idén beiskolázottaknak több mint a fele művezető, vagy más műszaki középkáder.

— Az utóbbi években sokkal pezsgőbb lett az üzemek élete — mondotta a városi pártbizottság titkára és ez a megállapítás azt is jelzi, hogy jelentős mértékben emelkedett a pártmunka színvonala, hiszen ebben a pezsgő társadalmi-politikai életben bizonyára nagy szerepe van a város mintegy 1100 párttagjának. A párttagok 35 százaléka munkás, ez az arány az új tagfelvételeseknél 60 százalékos. A pártbizottság középtávú káderképzési és továbbképzési tervében szereplőknek több mint a fele munkás. A tervszerű káder-munkában nem a statisztikai szemlélet a döntő, hanem az, hogy akik bekerülnek valamilyen vezető testületbe, felkészülten, érdemi munkát végezve legyenek formálói és aktív részesei a közéletnek. A pártbizottság állandóan figyelemmel kíséri a különféle testületekben dolgozó munkások és kommunisták tevékenységét. A tanácsi apparátus és a tanács különféle testületéinek, bizottságainak tagjai, régebbi munkatársai jó partnerek ebben.

A város állami, társadalmi szerveinek, gazdasági egységeinek tervszerű együttműködése a jó munka alapja. Nemcsak a Központi Bizott- sáf határozatának végrehajtása, hanem egy megalaoo- zott. dinamikus városfejlesztés érdekében is. A tervszerű iparfejlesztés mellett az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az infrastruktúra, a szolgáltatások fejlesztése, a fejlődő, alakuló városi lakosság — ezen belül a munkásság — művelődési igényeinek kielégítése. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséért, helyzetének javításáért végzett tevékenység az állami, társadalmi és gazdasági szervek szoros együttműködése nyomán valósul meg, tervszerű várospolitikai munka folyamatában.

Petra József

1 javuin ároollálás ériekében

Ösztönző bérezéssel jobb minőség

Ezen a munkahelyen —, ahol Fekete Imre és Bcncs Attila is dolgozik — végzik a nyers szilikálelcmek hőkezelését.

—, amely jobban ösztönöz a

Borsod megyében az alapvető élelmiszerekből általában egyenletes a színvonal, folyamatos az ellátás. Javult a kenyér minősége, megfelelő a hús és a húskészítmények, a tej. tejtermékek, valamint a zöldség és gyümölcs kínálata. Kulturáltabbak lelték a vásárlási feltételek. Az utóbbi két évben 19 áruház és szakbolt létesült. A tervek szerint a megyében 10 ezer négyzetméteren újabb 17 boltot építenek. Elismerésre méltóan dolgozik a megyében az általános fogyasztási szövetkezel. Az áfész keretein belül munkás fogyasztási szövetkezeti szekciót hoztak létre, amely Hollóházán ABC- üzletet nyitott. A boltban nagy a forgalom. A porcelán- gyár 660 dolgozója, mint a szövetkezet tagja, rugalmas üzletpolitikát szabott meg. A bolt a munkapadhoz viszi a tízórait. A gyárban megszervezték a mozgóárusítást is. Borsodban 1971-ben elsőként alakult egyenként 500—500-as tagságot, számláló munkás- szövetkezetek mind nagyobb szerepet vállalnak az ellátásból. Sátoraljaújhelyen az ELZETT-ben, a dohánygyárban, Borsodnádasdon, a kohászoknál és a bányászoknál, Szerencsen a csokoládégyárban és a MÁV-nál is, valamint a Diósgyőri Gépgyárban a munkások mindinkább élvezik a szövetkezeti összefogás előnyeit. A felépült üzletekben városi színvonalú az áruválaszték. Most Szerencsen tervezik ABC-áruház és bisztró építését. <

Vízgazdálkodási ■ tervek

1990-ig gyakorlatilag az egész lakosság közműves vízellátásban részesül. A víz- gazdálkodás távlati tervei közé tartozik a Duna—Tisza csatorna is. amely a két folyót összeköti, és ezzel jelentősen lehet javítani a vízellátást ezen a területen, valamint a kelet—nyugat irányú hajózás is megindulhat és így - fejleszthető a hazai vízi közlekedés. ^

Évenként mintegy 15—18 ezer családi hazat lehet felépíteni abból a gázszilikát blokkból, amelyet egy esztendő alatt a Kazincbarcikai Kön nyű betongyárban készítenek. Ezt a fajta építőanyagot — jo hőszigetelő tulajdonságáért — mar az ország legeldugottabb részében is ismerik az emberek. A nagy kereslet miatt a gyárnak nem okoz gondot, hol értékesítse termékét. Inkább azon törik a fejüket az üzem vezetői, hogyan lehetne tovább javítani a minőséget, csökkenteni a selejtet. Nem mintha rosszul állnának ezen a területen. Látják azonban, hogy a hatékonyság növelésének —, amely a vállalati gazdálkodás igen lényeges része napjainkban — az egyik alapvető feltétele a termékek kifogástalan minősége. S ebben. az utóbbi években elért jelentős eredmények ellenére itt is vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

Ahhoz, hogy a termékek minősége tovább javuljon, elengedhetetlen a termelés táx'gyi és személyi feltételeinek biztosítása.

— Tárgyi feltételeink az utóbbi időben lényegesen javultak — mondja Primász Ferenc, a könnyübetongyar igazgatója. — A két évvel ezelőtt végrehajtott kapacitás- növekedést és egyben minőségjavulást eredményező 83 millió forintos rekonstrukció műszakilag és technológiai vonalon megalapozta az előrelépést. Ugyancsak javult az anyagellátás és az üzemen belüli szervezettség is. Ami a személyi feltételeket illeti; gyarapodott munkáskollektí- vánk szakmai ismerete, megfelelő gyakorlatra tettek szert a termelésben. Túlzás nélkül állíthatom: műszaki és fizikai dolgozóink felnőttek a megnövekedett feladatokhoz, mindenkor számíthatunk helytállásukra.

Mivel a minőség fejlesztése jelentős mértékben vezetési, üzem- és munkaszervezési feladat, a könnyűbeton- gyár vezetői elhatározták, tovább lépnek ezen a területen is.

— Olyan bérezési formát vezettünk be ez év7 július 1-én — folytatta az igazgató

minőségi munkára, a selejt csökkentésére. Azt valljuk ugyanis, hogy a minőség ja-_ vitásában nekünk vezetőknek kell megteremteni a terméket előállító dolgozók érdekeltségét. Az üzemünkben alkalmazott darabbérrendszer elsősorban a minőséget, veszi figyelembe, s Csak ezután lehet szó a mennyiség növeléséről.

— Mindez a dolgozóknak nem jelent többletmunkát — jegyzi meg Primász Ferenc. — Még a munkaintenzitást sem kell fokozniuk, csupán jobban oda kell figyelniük a technológiai előírások betartására, a korábban beidegzo- dött rossz munkafogások felszámolására.

— Milyen eredményeket hozott a gyárban bevezetett új bérezési forma? — kérdeztük.

— A minőségre ösztönző bérezés bevezetésével a részleges és a teljes selejl a korábbi 4,6 százalékról 2,6 százalékra csökkent. Kiszámítottuk azt is, hogy többlet- munka nélkül, azonos anyagráfordítással üzemünk évi 6 ezer köbméter építőanyag- többletet termelt, továbbá 3 és félmillió forinttal nagyobb vállalati eredményt tudunk egy év leforgása alatt felmutatni. Ugyanakkor jól járnak a dolgozók is, hiszen a szi- liká+blokk gyártásában részt vevő munkások éves szinten

....................jL

h

at százalékkal több keresethez jutnak.

— Nem tapasztalható visz- szaesés a termelésben, miután a minőséget helyeztek előtérbe?

— Kezdetben mi is tartottunk tőle. Dolgozóink azonban megértették, hogy a minőség javítása az ö érdekük is, mert több pénz kerül fizetéskor a borítékba. Maguk is meggyőződ beinek róla, hogy a vállalat megbecsüli a minőségi munkát. Így nem hajszolják a mennyiségi túlteljesítést, ennélfogva kevesebb a termelés közben keletkezett selejt is.

A minőség javulását jelzi, hogy az őszi BNV-n nagy sikerrel bemutatott gázszilikát.. blokkot a szakemberek kiváló árunak minősítették. Ez még jobb munkára senkenti az üzem munkás- és műszaki kollektíváját.

A belonelemgvár termelési eredményei önmagukért beszélnek. A minőség számottevő javulásával növekedett a megtermelt áru mennyisége is. Az üzem dolgozói már teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett versenyvállalásukat. Eddig ugyanis 5 ezer köbméterrel több gázszilikátblokkot gyártottak terven felül. Ez az építőanyag mintegy 100 családi "ház elkészítéséhez elegendő.

Lovas Lajos

Bmáncsi t^rwok

Magasabb fokon, többet termelni

Sóikat gondolkoztam azon, hogy Ináncson mi változott. Mert az a fejlődés, amely főleg az idei év eredménye, szinte természetes, a helyzet, bői adódó, legfeljebb csak azon lehetne csodálkozna, hogy eddig nem vették észre. Hogy most miért? Talán, mert új elnököt választott a tagság, - neki sikerüli; új szemléletet vinni a gazdálkodásba? Es érvényesül a régi mondás: ..Üj seprő, jól seper”. Talán, de egyáltalán -nem biztos, hiszen a fejlődés csak akkor képzelhető el, ha a vezetői döntés a többség egyetértésével találkozik. Az elnök,. Simaházi Györnv a változást így magyarázta:

— Lényegében nem tértünk el a termesztési szokásoktól, a hagyományoktól. Legfeljebb annyiban, hogy igyekszünk mindent magasabb fokon termelni, ésszerűbben gazdálkodni. Magyarán: a fejlesztést szolgáló ráfordítások tényleg a fejlődést szolgálják, s ne legyenek gátjai az előrelépésnek.

Erre — mármint az eredménytelenségre — volt. példa az ináncsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Épült itt egy húshasznosítású szarvasmarhatelep, amelyet a nép- gazdasági kívánalmaknak megfelelően átalakítottak fejős tehenészetté. — Mi ebben a baj, hiszen a tejre szükség van? — kérdezhetnék sokan. Felelhetnénk rá, hogy semmi, mert tényleg így van. De a döntés hasznáról a kétkedés ezer apró ördöge a válaszadóban is motoszkál, hiszen így egy állatra jutó férőhely százezer (!) forin,tba kerüli. Ráadásul arra már nem maradt pénz, hogy korszerű technológiát vásároljanak, s a mai napig kézzel fejnek ezekben az istállókban, ahol az elavult tartás eredményeként az eredetileg tervezett állománynak csak egy része fér.

— Megpróbálkozunk — folytatta az elnök — azokkal az ágazatokkal, amelyek nem lesznek kerékkötői a gazdálkodásnak. Természetesen nem úgy, hogy a népgazdaság elvárásait nem teljesítjük, mert az ol'Tan növények, mint a cukorrépa, a dohány, a kertészeti kultúrák, a vetéstervben megmaradnak. Viszont a

jövedelmet hozó növényeket, a búzát, kukoricát, s a napra, forgót területileg növelve, korszerűbb technológia alapján termesztjük,

Ennek viszont alapfeltétele, hogy belépjenek a termelési rendszereink valamelyikébe, hiszen azok számos olyan előnyt jelentenek, ame. Iveket egy gazdaság önmagában aligha valósíthatna meg. Az ináncsiak a nádudvari KÍTE-t választották, mert. ..

— ... Jó hitelkedvezménye, két kaptunk, s a közeljövőben 6 millió forintot fordíthatunk gépekre. Így gazdaságunkban uralkodóvá válnak a nagy teljesítményű gébek, fokozhatjuk a tápanyag-utánpótlást, s a megnövekedett feladatokhoz, szakember-felvétellel, -képzéssel emelhetjük gazdálkodásunk színvonalát. És bízhatunk abban, hogy a költségek nem jelentős. csupán kismértékű emelésével „megugranak” termésátlagaink, és a Hernád völgyének ezen a darabján is elérjük a hektáronkénti 40 mázsás búza-, vagy az 55 mázsás kukoricatermést.

Az állattenyésztésben, a már meglevő, tehenészeti telep korszerűsítésén túl — a hegyvidéki legelők jobb kihasználása érdekében— a juhásza- tot fejlesztik. Már az idén 700 000 forintot: költöttek anyajuhok vásárlására, s a régi gazdasági épületek átalakításával 1200 anyaállatot tartanak majd.

— Ezek nem szerkezeti, csak tartalmi változások. Hiszen az új bevezetése, a gépek, eszközök összpontosítása egy-egy adott feladatra már régen ismert, s alkalmazott módszei-. A mi viszonyaink, adottságaink között mindez hogyan sikerül, az csak rajtunk múlik.

És erre készültek a tervek. A gazdaságossági, pénzügyi, szakmai előírások. így derült ki. hogy szárítóberendezés építése nem kifizetődő, dobban járnak, ha a közeli encsi tsz-s7.el — ahol nagy teljesítményű. kihasználatlan berendezés van — megegyeznek, így jöttek létre azok a termésátlagok. amelyeket el lehet, sőt el kell ér;-.:, hogy a jövedelem meglegyen. így bizonyosodott be, mit érdemes termelni, s mit nem.

Ináncson így már 1980-nal találkoztam. A cél elérését ugyanis akkorra tervezték. S hogy meg lesz-e folyamatosan a jó eredmény, az tényleg csak rajtunk múlik. Vezetőkön. tagságon, alkalm: zot tokon. Mert ezek a terve jók..;

— ki —