Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977. október 2., rasőrnop ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ! Egy párthatározat nyomában l] , <!:!í: Ií:::^ i Yársspalitika Megyénk legfiatalabb vá- rosa, Mezőkövesd fejlődésé­ben meghatározó tendencia az elmúlt években megindult á. erőteljés iparosítás. Ennek ü következtében a város meg­ír változott gazdasági szerkeze­tének további módosulása, az - ipar egyre dinamikusabb fej- " leszlése jelentős változást B‘ eredményezett a városban élők számára. Az aktív ke- v" resők 63 százaléka ma már ■a az iparban dolgozik. A rohamosan fejlődő ipari üzemeknek eleinte munka­erőgondjaik voltak. Ezt egv- részt úgy oldották meg, hogy áj a szakmunkásképzés és a be- , tanított munkások képzése út- h ján azokból igyekeztek tudatos ipari munkást nevelni, akik n1 még eddig nem dolgoztak, ól vagy a mezőgazdaságból jöt- )1‘ tek. Másrészt a Miskolcra,1 iS Leninvárosba „eljárók” egy e részét kellett visszahozni Me- f zőkövesdre. Ma a város ipa- á ri üzemeiben közel hatezer embert foglalkoztatnak, r! A várossá válás folyama- ta, az iparszerkezét változása if részben új feladatok megol- 0' dását jelentette a város ál- )t' lami, társadalmi szervei szá- A mára. k Az MSZMP Központi Bi- t zottsóga 1074 márciusában a tt' munkásosztály társadalmi : I szerepének fejlesztésére, d helyzetének javítására hozott ír határozatot. Pataki Istvánnal, g' a városi tanács elnökével ar­ról beszélgettünk, mi történt Mezőkövesden a Központi ■' Bizottság határozatának meg­jelenése óta. Elmondotta, hogy jelentős javulás tapasz­talható a munkások élet- és munkakörülményeinek ala­kulásában, gazdasági, szociá­lis, egészségügyi, kulturális és munkavédelmi ellátottsá­gában egyaránt. Az elmúlt években szoros együttműködés valósult meg a mezőkövesdi állami és társadalmi szervek és a vá­ros ipari üzemei között. A vállalatok, szövetkezetek ér­dekeltek az óvodai, bölcső­dei, valamint szakmunkás- képző iskolai férőhelyek .bő­vítésében, ezért fejlesztési le­hetőségeikhez mérten jelen­tős anyagi eszközökkel tá­mogatják azok megvalósítá­sát. A város i pari üzemei kö­zött meghatározó szierepe van a Kismotor- és Gépgyár, a Mezőgép Vállalat és az Autóvill mezőkövesdi gyár­egységeinek. A három gyár­egység létszáma mintegy 1500 fő és 1980-ig várhatóan el­éri, sőt meghaladja a kétez­ret. Az utóbbi éveikben épült lakások 60 százalékát a há­rom gyáregység dolgozói kapták. A különböző lakás- építési formák mellett a ta­nács 63 munkáslakás építé­sét tervezi, amelyek vállalati támogatással valósulnának meg. A városi tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen infor­málja a munkásokat a fon­tosabb várospolitikai, város- fejlesztési célokról, még a döntések meghozatala előtt, hogy a javaslataik megfele­lően érvényesüljenek az ar­ra illetékes testületek dönté­seiben. A városi tanács nagy erő­feszítéseket tesz a folyama­tos szakmunkás-ellátottság biztosítására. Az érdekelt vállalatok anyagi eszközök­kel is segítik a szakmun­kásképzés férőhelyeinek fej­lesztését, elsősorban vasipa­ri, gépgyártási szakmákban. A városi tanács és a város ipari üzemeinek együttmű­ködése rendkívül sokrétű, összetett tevékenység, amely­nek jelentős eredményei vol­tak az elmúlt években. Eperjesi József, a városi Pártbizottság titkára elmon­dotta, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének növe­léséért, közéleti tevékenysé­gének fokozásáért érzett fe­lelősség komoly feladatokat jelentett a városi pártbizott­ság és a város pártszerveze­tei számára. A várossá válás és az ipar szerkezetében be­következett jelentős változás óta növekedett a munkások aránya az állami és társa­dalmi szervezetekben. Fejlő­dött és egyre tartalmasabbá válik a szocialista brigád­mozgalom. Növekedett a munkások közéleti aktivitá­sa, a szakmai-politikai okta­tás, a közművelődés és a sport, iránti érdeklődés. A helyi politika kialakítá­sában egyre nagyobb szere­pet kapnak az itt élő mun­kások. A helyi állami-társa­dalmi szervek tevékenységét is a munkáscentrikusság jel­lemzi. A városi pártbizott­ságnak ki kellett alakítani az ideológiai nevelő munka különböző formáit, módsze­reit, hiszen ezekben a fejlő­dő üzemekben sok helyen még középszintű pártszer­vekben sem volt mindenütt élő gyakorlat az ilyen irá­nyú munka. A pártoktatás különféle formáit szervezték meg, s alapvetően a gazda­ságpolitikai tanfolyamokra helyezték a hangsúlyt. A vezetői utánpótlás helyi bázisát is még kellett terem­teni. A művezetői, középve­zetői állománj’ jelentős része a kezdet kezdetén ott volt betanított munkás, később szakmunkás, ahol most ve­zető. Az általános iskolát el nem végzettek részére több gyáregységnél kihelyezett osztályok működnek. A szak­munkásképzés színvonalának emelését a gyáregységek vi­szonylag korszerűen beren­dezett tanműhelyekkel segí­tik elő. A viírosi pártbizott­ság arra törekszik, hogy a saját nevelésű vezetői állo­mány megfelelő politikai képzettséggel is rendelkez­zen. Az esti egyetemre az idén beiskolázottaknak több mint a fele művezető, vagy más műszaki középkáder. — Az utóbbi években sok­kal pezsgőbb lett az üzemek élete — mondotta a városi pártbizottság titkára és ez a megállapítás azt is jelzi, hogy jelentős mértékben emelkedett a pártmunka szín­vonala, hiszen ebben a pezs­gő társadalmi-politikai élet­ben bizonyára nagy szerepe van a város mintegy 1100 párttagjának. A párttagok 35 százaléka munkás, ez az arány az új tagfelvételesek­nél 60 százalékos. A pártbi­zottság középtávú káderkép­zési és továbbképzési tervé­ben szereplőknek több mint a fele munkás. A tervszerű káder-munkában nem a sta­tisztikai szemlélet a döntő, hanem az, hogy akik beke­rülnek valamilyen vezető testületbe, felkészülten, érde­mi munkát végezve legyenek formálói és aktív részesei a közéletnek. A pártbizottság állandóan figyelemmel kíséri a különféle testületekben dolgozó munkások és kom­munisták tevékenységét. A tanácsi apparátus és a ta­nács különféle testületéinek, bizottságainak tagjai, régeb­bi munkatársai jó partnerek ebben. A város állami, társadalmi szerveinek, gazdasági egysé­geinek tervszerű együttmű­ködése a jó munka alapja. Nemcsak a Központi Bizott- sáf határozatának végrehaj­tása, hanem egy megalaoo- zott. dinamikus városfejlesz­tés érdekében is. A tervsze­rű iparfejlesztés mellett az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az infrastruk­túra, a szolgáltatások fej­lesztése, a fejlődő, alakuló városi lakosság — ezen belül a munkásság — műve­lődési igényeinek kielégítése. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséért, helyzetének javításáért vég­zett tevékenység az állami, társadalmi és gazdasági szer­vek szoros együttműködése nyomán valósul meg, terv­szerű várospolitikai munka folyamatában. Petra József 1 javuin ároollálás ériekében Ösztönző bérezéssel jobb minőség Ezen a munkahelyen —, ahol Fekete Imre és Bcncs Attila is dolgozik — végzik a nyers szilikálelcmek hőkezelését. —, amely jobban ösztönöz a Borsod megyében az alap­vető élelmiszerekből általá­ban egyenletes a színvonal, folyamatos az ellátás. Javult a kenyér minősége, megfele­lő a hús és a húskészítmé­nyek, a tej. tejtermékek, va­lamint a zöldség és gyümölcs kínálata. Kulturáltabbak lel­ték a vásárlási feltételek. Az utóbbi két évben 19 áruház és szakbolt létesült. A tervek szerint a megyében 10 ezer négyzetméteren újabb 17 bol­tot építenek. Elismerésre mél­tóan dolgozik a megyében az általános fogyasztási szövet­kezel. Az áfész keretein be­lül munkás fogyasztási szö­vetkezeti szekciót hoztak lét­re, amely Hollóházán ABC- üzletet nyitott. A boltban nagy a forgalom. A porcelán- gyár 660 dolgozója, mint a szövetkezet tagja, rugalmas üzletpolitikát szabott meg. A bolt a munkapadhoz viszi a tízórait. A gyárban megszer­vezték a mozgóárusítást is. Borsodban 1971-ben elsőként alakult egyenként 500—500-as tagságot, számláló munkás- szövetkezetek mind nagyobb szerepet vállalnak az ellátás­ból. Sátoraljaújhelyen az ELZETT-ben, a dohánygyár­ban, Borsodnádasdon, a ko­hászoknál és a bányászoknál, Szerencsen a csokoládégyár­ban és a MÁV-nál is, vala­mint a Diósgyőri Gépgyárban a munkások mindinkább él­vezik a szövetkezeti összefo­gás előnyeit. A felépült üz­letekben városi színvonalú az áruválaszték. Most Szeren­csen tervezik ABC-áruház és bisztró építését. < Vízgazdálkodási ■ tervek 1990-ig gyakorlatilag az egész lakosság közműves vízellátásban részesül. A víz- gazdálkodás távlati tervei közé tartozik a Duna—Tisza csatorna is. amely a két fo­lyót összeköti, és ezzel je­lentősen lehet javítani a víz­ellátást ezen a területen, va­lamint a kelet—nyugat irá­nyú hajózás is megindulhat és így - fejleszthető a hazai vízi közlekedés. ^ Évenként mintegy 15—18 ezer családi hazat lehet fel­építeni abból a gázszilikát blokkból, amelyet egy eszten­dő alatt a Kazincbarcikai Kön nyű betongyárban készí­tenek. Ezt a fajta építőanya­got — jo hőszigetelő tulaj­donságáért — mar az ország legeldugottabb részében is is­merik az emberek. A nagy kereslet miatt a gyárnak nem okoz gondot, hol értékesítse termékét. Inkább azon törik a fejüket az üzem vezetői, hogyan lehetne tovább javí­tani a minőséget, csökkente­ni a selejtet. Nem mintha rosszul állnának ezen a te­rületen. Látják azonban, hogy a hatékonyság növelésének —, amely a vállalati gazdál­kodás igen lényeges része napjainkban — az egyik alapvető feltétele a termékek kifogástalan minősége. S eb­ben. az utóbbi években elért jelentős eredmények ellenére itt is vannak még kiaknázat­lan lehetőségek. Ahhoz, hogy a termékek minősége tovább javuljon, elengedhetetlen a termelés táx'gyi és személyi feltételei­nek biztosítása. — Tárgyi feltételeink az utóbbi időben lényegesen ja­vultak — mondja Primász Ferenc, a könnyübetongyar igazgatója. — A két évvel ez­előtt végrehajtott kapacitás- növekedést és egyben minő­ségjavulást eredményező 83 millió forintos rekonstrukció műszakilag és technológiai vonalon megalapozta az elő­relépést. Ugyancsak javult az anyagellátás és az üzemen belüli szervezettség is. Ami a személyi feltételeket illeti; gyarapodott munkáskollektí- vánk szakmai ismerete, meg­felelő gyakorlatra tettek szert a termelésben. Túlzás nélkül állíthatom: műszaki és fizikai dolgozóink felnőttek a megnövekedett feladatokhoz, mindenkor számíthatunk helytállásukra. Mivel a minőség fejleszté­se jelentős mértékben vezeté­si, üzem- és munkaszervezé­si feladat, a könnyűbeton- gyár vezetői elhatározták, to­vább lépnek ezen a területen is. — Olyan bérezési formát vezettünk be ez év7 július 1-én — folytatta az igazgató minőségi munkára, a selejt csökkentésére. Azt valljuk ugyanis, hogy a minőség ja-_ vitásában nekünk vezetőknek kell megteremteni a termé­ket előállító dolgozók érde­keltségét. Az üzemünkben al­kalmazott darabbérrendszer elsősorban a minőséget, veszi figyelembe, s Csak ezután le­het szó a mennyiség növelé­séről. — Mindez a dolgozóknak nem jelent többletmunkát — jegyzi meg Primász Ferenc. — Még a munkaintenzitást sem kell fokozniuk, csupán jobban oda kell figyelniük a technológiai előírások betar­tására, a korábban beidegzo- dött rossz munkafogások fel­számolására. — Milyen eredményeket hozott a gyárban bevezetett új bérezési forma? — kér­deztük. — A minőségre ösztönző bérezés bevezetésével a rész­leges és a teljes selejl a ko­rábbi 4,6 százalékról 2,6 szá­zalékra csökkent. Kiszámí­tottuk azt is, hogy többlet- munka nélkül, azonos anyag­ráfordítással üzemünk évi 6 ezer köbméter építőanyag- többletet termelt, továbbá 3 és félmillió forinttal nagyobb vállalati eredményt tudunk egy év leforgása alatt felmu­tatni. Ugyanakkor jól járnak a dolgozók is, hiszen a szi- liká+blokk gyártásában részt vevő munkások éves szinten ....................jL h at százalékkal több kereset­hez jutnak. — Nem tapasztalható visz- szaesés a termelésben, mi­után a minőséget helyeztek előtérbe? — Kezdetben mi is tartot­tunk tőle. Dolgozóink azon­ban megértették, hogy a mi­nőség javítása az ö érdekük is, mert több pénz kerül fi­zetéskor a borítékba. Maguk is meggyőződ beinek róla, hogy a vállalat megbecsüli a minőségi munkát. Így nem hajszolják a mennyiségi túl­teljesítést, ennélfogva keve­sebb a termelés közben ke­letkezett selejt is. A minőség javulását jelzi, hogy az őszi BNV-n nagy si­kerrel bemutatott gázszilikát.. blokkot a szakemberek kiváló árunak minősítették. Ez még jobb munkára senkenti az üzem munkás- és műszaki kollektíváját. A belonelemgvár termelési eredményei önmagukért be­szélnek. A minőség számotte­vő javulásával növekedett a megtermelt áru mennyisége is. Az üzem dolgozói már tel­jesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett versenyvállalásukat. Eddig ugyanis 5 ezer köbméterrel több gázszilikátblokkot gyár­tottak terven felül. Ez az építőanyag mintegy 100 csa­ládi "ház elkészítéséhez ele­gendő. Lovas Lajos Bmáncsi t^rwok Magasabb fokon, többet termelni Sóikat gondolkoztam azon, hogy Ináncson mi változott. Mert az a fejlődés, amely főleg az idei év eredménye, szinte természetes, a helyzet, bői adódó, legfeljebb csak azon lehetne csodálkozna, hogy eddig nem vették észre. Hogy most miért? Talán, mert új elnököt választott a tagság, - neki sikerüli; új szemléletet vinni a gazdálkodásba? Es érvényesül a régi mondás: ..Üj seprő, jól seper”. Talán, de egyáltalán -nem biztos, hi­szen a fejlődés csak akkor képzelhető el, ha a vezetői döntés a többség egyetérté­sével találkozik. Az elnök,. Simaházi Györnv a változást így magyarázta: — Lényegében nem tértünk el a termesztési szokásoktól, a hagyományoktól. Legfel­jebb annyiban, hogy igyek­szünk mindent magasabb fo­kon termelni, ésszerűbben gazdálkodni. Magyarán: a fej­lesztést szolgáló ráfordítások tényleg a fejlődést szolgálják, s ne legyenek gátjai az elő­relépésnek. Erre — mármint az ered­ménytelenségre — volt. példa az ináncsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Épült itt egy húshasznosítású szarvas­marhatelep, amelyet a nép- gazdasági kívánalmaknak megfelelően átalakítottak fe­jős tehenészetté. — Mi ebben a baj, hiszen a tejre szükség van? — kérdezhetnék sokan. Felelhetnénk rá, hogy semmi, mert tényleg így van. De a döntés hasznáról a kétkedés ezer apró ördöge a válaszadó­ban is motoszkál, hiszen így egy állatra jutó férőhely százezer (!) forin,tba kerüli. Ráadásul arra már nem ma­radt pénz, hogy korszerű technológiát vásároljanak, s a mai napig kézzel fejnek ezekben az istállókban, ahol az elavult tartás eredménye­ként az eredetileg tervezett állománynak csak egy része fér. — Megpróbálkozunk — folytatta az elnök — azokkal az ágazatokkal, amelyek nem lesznek kerékkötői a gazdál­kodásnak. Természetesen nem úgy, hogy a népgazdaság el­várásait nem teljesítjük, mert az ol'Tan növények, mint a cukorrépa, a dohány, a ker­tészeti kultúrák, a vetésterv­ben megmaradnak. Viszont a jövedelmet hozó növényeket, a búzát, kukoricát, s a napra, forgót területileg növelve, korszerűbb technológia alap­ján termesztjük, Ennek viszont alapfeltéte­le, hogy belépjenek a terme­lési rendszereink valamelyi­kébe, hiszen azok számos olyan előnyt jelentenek, ame. Iveket egy gazdaság önma­gában aligha valósíthatna meg. Az ináncsiak a nádud­vari KÍTE-t választották, mert. .. — ... Jó hitelkedvezménye, két kaptunk, s a közeljövő­ben 6 millió forintot fordít­hatunk gépekre. Így gazdasá­gunkban uralkodóvá válnak a nagy teljesítményű gébek, fokozhatjuk a tápanyag-után­pótlást, s a megnövekedett feladatokhoz, szakember-fel­vétellel, -képzéssel emelhet­jük gazdálkodásunk színvo­nalát. És bízhatunk abban, hogy a költségek nem jelen­tős. csupán kismértékű eme­lésével „megugranak” ter­mésátlagaink, és a Hernád völgyének ezen a darabján is elérjük a hektáronkénti 40 mázsás búza-, vagy az 55 mázsás kukoricatermést. Az állattenyésztésben, a már meglevő, tehenészeti telep korszerűsítésén túl — a hegy­vidéki legelők jobb kihaszná­lása érdekében— a juhásza- tot fejlesztik. Már az idén 700 000 forintot: költöttek anyajuhok vásárlására, s a régi gazdasági épületek át­alakításával 1200 anyaállatot tartanak majd. — Ezek nem szerkezeti, csak tartalmi változások. Hi­szen az új bevezetése, a gé­pek, eszközök összpontosítása egy-egy adott feladatra már régen ismert, s alkalmazott módszei-. A mi viszonyaink, adottságaink között mindez hogyan sikerül, az csak raj­tunk múlik. És erre készültek a tervek. A gazdaságossági, pénzügyi, szakmai előírások. így derült ki. hogy szárítóberendezés építése nem kifizetődő, dob­ban járnak, ha a közeli encsi tsz-s7.el — ahol nagy teljesít­ményű. kihasználatlan beren­dezés van — megegyeznek, így jöttek létre azok a ter­mésátlagok. amelyeket el le­het, sőt el kell ér;-.:, hogy a jövedelem meglegyen. így bi­zonyosodott be, mit érdemes termelni, s mit nem. Ináncson így már 1980-nal találkoztam. A cél elérését ugyanis akkorra tervezték. S hogy meg lesz-e folyamato­san a jó eredmény, az tény­leg csak rajtunk múlik. Ve­zetőkön. tagságon, alkalm: zot tokon. Mert ezek a terve jók..; — ki —

Next

/
Thumbnails
Contents