Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-27 / 227. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. szeptember 27., kedd Sarlós IsIvé felszólalása Pályázati felívás Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Jugoszláviá­ban tett baráti látogatása, Joszip Broz Titóval, a JKSZ elnökével, jugoszláv államfő­vel folytatott megbeszélései ismét megerősítették a Két ország arra irányuló készsé­gét, hogy tovább szilárdít­sák a baráti kapcsolatokat és a minden oldalú együtt­működést — .írta hétfőn Vla­gyimir Csernyisev, a TASZSZ hírüggynökség szemleírója. — A felek rámutattak arra. hogy mindehhez!: megvannak a kedvező feltételek. To­vábbra is pozitívan fejlőd­nek az MSZMP és a JKSZ kölcsönös kapcsolatai. Minden alap megvan an­nak feltételezésére, hogy a legmagasabb szintű magyar —jugoszláv találkozó élőse­gíti a két állam gazdasági kapcsolatainak további meg­szilárdítását. Erről tanúskodnak a hosz- szú távú megállapodások, a közös tőkeberuházások, a termelés különböző területe­in megvalósuló szakosodás és kooperáció fejlődése. A napokban megtartott ma­gyar—'jugoszláv párbeszéd nemcsak a két ország kölcsö­nös baráti kapcsolatainak megszilárdítása szempontjá­ból jelentős. A találkozóról kiadott közlemény arról ta­núskodik, mindkét országnak eltökélt szándéka, hogy ak­tívan hozzájárul a szocialis­ta országoknak a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért folytatott közös harcához — mutatott rá a szemleíró. „Városunk, Uszty-llimszk” Borsodi fiatalok üzenete Nemrégiben még itthon üdvözölhettük a kétéves kül­detésben Szibériában dolgozó, borsodi fiatalok egy csoport­ját. Egyhónapos pihenőjüket töltötték itthon, hogy frissült erővel, kedvvel folytassák az uszty-ilimskki nemzetközi építkezésen eddig is elisme­rést kivívott munkájukat. A napokban tőlük hozta a posta a legújabb üzenetet, amely arról tudósít, hogyan' gazdagodik napról napra a város, melyet immár me­gyénk ifjú szakmunkásai is magukénak éreznek. „Mi történik városunkban?” — ezzel a mondattal kezdődik a levél, melyet ezúttal Kiss István, a BÁÉV szakmun­kása írt alá társai nevében is. Majd az alábbiakat ol­vashatjuk : Az elmútl hónapokban a várost még gazdagabbá tet­te a fiatalság. Ugyanis a Moszkvában tanuló egyete­misták jöttek ide dolgozni a nyári szünidőben. A magvar fiatalok között szép számmal voltak borsodiak, nekik is köszönhető, hogy a város gyorsan épül, szinte naponth szépül és gazdagodik. Az épí­tők napján adták át a váro­si stadiont, melynek szom­szédságában most épül az új uszoda. Ezen a nyáron több. mint fél tucat középületet vehettek birtokukba a város lakói, a sportolni és szóra­kozni vágyók. A magyar fia­talok az uszoda építésében való részvétel mellett helyt­álltak és helytállnak a meg­művelendő mezőgazdasági te­rületek előkészítésében is. Szeptember 10—11-én, a chi­lei szolidaritási napokra társadalmi munkaakciót szer­veztünk, ennek bevételét a chilei | nép megsegítésére ajánlottuk fel. így élünk és dolgozunk itt, így épül és szépül városunk. Munkában, eseményekben és programokban dús heteket, hónapokat élünk — fejeződik be a közel kilencezer kilo­méterről jött üzenet... Egy-egy levél végén, me­lyet a borsodi fiataloktól kao szerkesztőségünk, mindig ott van a haza szóló üdvözlet, jókívánság is. Most. hogy a távoli, szibériai építkezésen dolgozó borsodiak rendszere­sen olvashatják lapunkat, ezt a lehetőséget felhasználva ezúton is viszonozzuk a jó­kívánságokat. Munka bőven van. alkalom a hejvtállásra, példamutatásra: kívánjuk, hogy a küldetés második évében is becsületes, jó mun­kával szerezzenek további elismerést, mind több bará­tot. Szerezzék és tartsák meg a nagy feladatot sikerrel megoldó helytállás embert gazdagító, népek barátságát elmélyítő élményét. KoiBNBisfa fiüiszáok Borsodban (Folytatás az l. oldalról) A BVK-ban e hét szom­batján tartanait a gyár és a kivitelező vállalatok fial al­jait. mozgósító kommunista műszakot. Az előzetes jelent­kezések alapján legkevesebb félezren vesznek maid részt a PVC—’II. nagyberuházás munkáinak meggyorsításá­ban. a. technológiai szerelés­ben festési, takarítási tenni­valók elvégzésében. A gyár nagyberuházása a KISZ véd­nökségével épül. így rend­kívül fontos annak gvorsí- tása. a firkálok által törté­nő elősegítése. Annál is in­kább, mert az új pvc-gvár­ban zömében fiatalok - dol­goznak maid. A miskolci Tiszai pályaud­var dolaoz.ói értékes válla­lásokat tettek a NO^ZF 60. évfordulója tiszteletére. Az őszi forgalom sikeres lebo­nyolítása érdekében szeptem­bert a kommunista műsza­kok hónapiává felölték ki. A célkitűzések egy része a személyforgalomra vonat­kozik. Nevezetesen arra, hogy a mindennapos.-illetve a hét végi forgalom mellett a ha­gyományos hegyaljai szüretre mintegv 700 ezer diákot kell ki-, illetve visszaszállítani. Ez naponta 4—5-tel több vo­nat összeállítását, s az ehhez kapcsolódó munkák elvégzé­sét teszi szükségessé. A fel­adat megoldásában a nyugdí­jas jegyvizsgálók, vonatveze­tők. rajtuk kívül a pályaud­var női és férfidolgozói kom­munista műszakokban segíte­nek. Az ipari üzemek jubileumi vállalásai nyomán jelentősen növekedett az áruforgalom. A rendezőpálvaudvaron mint­egy 10—15 százalékkal nőtt a munka, több kocsit kell rendezni, kiszállítani, szerel­vényeket útba indítani. A szocialista brigádok kezde­ményezték, hogy a munka jobb feltételeinek a -biztosí­tása a munkásvédelem érde­kében a rendezőpályaudvar teljes tisztítását, az épületek karbantartását kommunista műszakokban végzik el. E feladat megoldásán — ame­lyet munkaerő hiányában más módon megoldani nem tudnak —, naponta 80—100 szocialista brigádtag, brigád- vezető. nő_ és férfidolgozó vesz részt. A központi beszámolóról szóló vitával folytatta mun­káját vasárnap a kubai 'for­radalom védelmére alakult bizottságok első kongresz- szusa. A küldöttek hozzászólásai és javaslatai mellett szót kaptak a kongresszuson részt vevő delegációk vezetői. Va­sárnap az első felszólalóként Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kubai testvér­szervezet kongresszusát. Üdvözlő beszédében Sarlós István egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: Az a munka, amelyet a forradalmi védelmi bizottsá- •gok a megalakulásuk óta el­telt 17 év alatt végeztek, je­lentős szerepet játszott ab­ban. hogy népük megvédte függetlenségét az imperialis- (a támadások és kísérletek ellen. Ez a védelmi harc szerves része annak az össz­népi tevékenységnek, amely­nek célja a forradalmi hata­lom megerősítése és a szo­cializmus felépítése. Tizszíiiel Bél-LtaeÉan Bár illetékes libanoni helyről még mindig nem erősítették meg a dél-liba­noni tűzszünet hírét, és a Palesztinái Hírügynökség (WAFA) az izraeli bejelen­tés után több mint két órá­val az izraeli bombázások folytatásáról adott hírt, a nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a közép-euró­pai idő szerint hétfő reggel 9 órakor életbe lépett tűz­szünet értelmében az izraeli erők megkezdték visszavo­nulásukat dél-libanoni állá­saikból. A dél-libanoni tűzszünet tényét hétfőn este megerősí­tette a libanoni kormány is. Butrosz külügy. és hadügy­miniszter bejelentette: a har­cok szünetelnek Dél-Liba- nonban, a felek mindany- nyian betartják a tűzszüneti megállapodást. Hivatalosan azonban nem adtak ki köz­leményt erről. II SZOT elíiisépek ülése A kormányintézkedések hatására a kedvező időjá­rási körülmények között szá­mottevően javult az ország lakosságának burgonya-, zöldség- és gvümölcsellátása. A termelés és a forgalmazás, a kínálat alakulását és . a további kilátásokat mai ülé­sén Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, valamint Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter együttes előterjesztése alapján tárgyalta meg a SZOT el­nöksége. Nemzetközi könyvkiállítás nyílt Szófiában JELENTKEZÉS ÚJSÁGÍRÓ- ÉS RÁDIÓRIPORTÉI! STÚDIÓBA Szerkesztőségünknél és a Magyar Rádió miskolci Stúdió­jánál, valamint más hivatalos fórumoknál .is sokan kopog­tattak már olyanok, akiket érdekel az újságírás és a rádió- riporteri munka, kedvet, elhivatottságot éreznek a pálya iránt. Ez az érdeklődés és az elmúlt évek kezdeményezésének ta­pasztalatai késztették szerkesztőségünket és a rádiót rá, hogy az idén is újságíró—rádióriporter stúdiót indítson. A stúdió részvevői neves országos és helyi riporterek, publicisták, ve­zetők előadásaiban ismerhetik meg a modern újságírást és rádiózást, annak műfajait, eszközeit, feladatait. Az elméleti előadásokat gyakorlati foglalkozások egészítik ki. A részt­vevők megismerkednek a szerkesztőség és a rádió belső éle­tével, az újságkészítés és a rádiózás eszközeivel és módsze­reivel. Szerkesztőségünket és a miskolci rádiót az a szándék ve­zeti, hogy azok kerüljenek az újságíró—rádióriportén stúdió­ba, akik a legtehetségesebbek, akik máris jelét mutatják új­ságírói • és riporteri képességeknek. Ennek megállapításához a jelentkezőknek két pályamunkát kell készíteniük. Minimum két-, maximum háromoldalas (oldalanként 30, összesen 90 gépelt sor. egy sorban 56 leütés) tudósítást, riportot, kritikát elemző írást, publicisztikát, esetleg hangfelvételt kell szer­kesztőségünk címére beküldeniük. Irodalmi műfajban (vers, novella, regény) írt pályamunkát nem fogadunk el. Az új­ságírói vagy rádiós műfajban készített pályamunkák konk­rét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kap­csolódjanak. Az újságíró—rádióriporter stúdióban olyan 22—30 év kö­zötti fiatalok jelentkezését várjuk, akik már elvégeztek va­lamilyen főiskolát vagy egyetemet, esetleg most járnak fel­sőfokú intézmény esti, vagy levelező tagozatára. Kivételes tehetség esetén eltekintünk a felsőfokú végzettségtől. A stúdió nem kész újságírókat és rádióriportereket képez; hanem megismerteti a jelentkezőket az újságírással és a rá­diózással. Azt, hogy végül is kiből lesz újságíró és rádióri­porter, a szorgalom, az igyekezet, s mindenekelőtt a tehet­ség dönti ei. A jelentkezők rövid életrajzot is csatoljanak pályamunká­jukhoz. Az oktatás 2 évig tart. Az I. évfolyam 1977. november ele­jén kezdődik és június elején fejeződik be. A II. évfolyam 1978. október elejétől 1979. június elejéig tart. Az elméleti foglalkozások kéthetenként, délután 3 órakor kezdődnek a sajtóház klubszobájában. A pályamunkákat október 8-ig kell beküldeni címünkre (Észak-Magyarország. 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15.), a borítékon „Újságíró—rádióriporter stúdió'’ megjelöléssel. A pályázat eredményéről levélben értesítjük a jelentkezőket. Az újságíró-stúdió utolsó —- ünnepi —. foglalkozásán ad­juk át a tanfolyam elvégzését igazoló látogatási bizonyít­ványt. Észak-M a gya rorszá g Szerkesztőség Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója A budai Mátyás-templom­ban hétfőn este VI. Pál pápa tiszteletére ünnepséget ren­deztek, melyen dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek vezetésével részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Kar, valamint az Egyesült Államok püspöki karának Budapesten tartózkodó veze­tői. A kormány képviseletében megjelent Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. Jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. NEHÉZ LENNE megmon­dani. hány állami, társadal- • mi szerv, intézmény képvi­selői, vagy éppen megbízot­tai készítenek el rendszeres, elemző felmérések ■ alapján jelentéseket, beszámolókat. Félreértés ne essék: szüksé­gesek ezek a jelentések. Sok­szor egész munkaközösségek dolgoznak egy-egy adott té­makörben, hogv teljes rész­letességgel feltárják a jó, vagy a káros jelenségeket — a továbblépés érdekében. Hi­szen ezek a jelentések min­dig valamely illetékes szerv, bizottság elé kerülnek. , ép­pen az előbbre lépés érdé., kében meghozandó intézke­dések miatt. Ha valaki — mondjuk egy újabb bizottság — vállalkoz­na rá, hogy megmérje ezek­nek az írásos elemzéseknek, beszámolóknak, tájékoztatók­nak évi mennyiségét, való. színű, sok-sok "tonna kere­kedne ki végösszegként. Az is valószínű, hogy ez a ton­naszám kisebb lenne, mint néhány évvel ezelőtt, de azért még most is eléggé te­kintélyes. Mindenesetre jól észrevehető, hogv a legkü­lönbözőbb bizottságok elé kerülő írásos anvagok véko­nyodnak. És emiatt egyálta­lán nem váltak szegényeseb­bekké, sőt! A tömörebb .fo­galmazás, az érthetőbb köz­lendő csakis ’ hasznára vált a jelentéseknek és természe­tesen a tanácskozásoknak is. Dehogyis mindenütt, dehogy­is minden alkalommal van ez így! A helyénvaló törek­vés azonban igenis érezhető. Mindenképp szükséges vi­szont ennek a törekvésnek az erősítése. Mint már utal­tunk rá. egy-egy témakör alapos feltárására nagy ener­giát. hatalmas munkát fordí­tanak a feladattal megbízott emberek. Nem egyszer he­tek. hónapok munkája, után­járása, vizsgálódása, vitatko­zása. idegeskedése tömörül egy-egy jelentésben. Ezért is sajnálatos, hogy az „írásos anyag” összeállítói a sűrítés­re, az érthető, világos meg­fogalmazásra nem mindig fordítanak kellő gondot. Ta­pasztalható, hogy a tanács­kozáson — melyhez a már kész jelentés szolgál alapul — igencsak tisztes mennyi­ségű idő múlik el a külön­böző kifejezések, mondatok megmagyarázásával. Hogyan értsem? Mit jelent ez vagy az? — kérdezgetik bizony eléggé gyakorta a bizottság tagjai, idézve egy-egy mon­datot. Mit jelent például a negyedelt marhahúsok har­madolása. amit ráadásul ál­landósítani leéli? — kérdez­te a nsookban az pm’ik ta­nácskozáson valaki. Egy má­sik értekezleten megyénk egyik vezetője szóvá tette, hogy a jelentések nem" egy esetben félelmetesen hason­lítanak a diplomáciai nyelve­zetre. Mintha valamiféle, óvatos jegyzékváltásnak egy részét olvasná, melyet így is, úgy is lehet érteni, ahelyett, hogy pontosan, konkrétan megmondanák, miről van szó, mit akarnak. Egy har­madik értekezleten derültsé­get keltett, amikor valaki megkérdezte, mi is lesz a kö­vetkező félévi munkája. A tervben ugyan elolvasta többször is és nagyon restel- li, hogy mégsem bírja meg­érteni? Érdekes egyébként — vagy inkább természetes? —, hogy ezekre a kérdésekre a jelentések készítői szóban vi­szonylag könnyedén, érthe­tően válaszolnak, különösebb nehézségek nélkül meg tud­ják magyarázni, mit. hogyan is kell érteni. Az idő viszont múlik. Magyarázással. Érde­mi munka helyett. A negye­delt marhahúsok harmado­lásáról is gyorsan kiderült, hogy a marhát négyfelé vág­ják, de még a negyedrésze­ket is szükséges legalább há­rom darabra vágni, mert így könnyebb bevinni a bolt­ba. Ez tehát egyszerű. Valójában minden más is egyszerűen megoldható len­ne a jelentésekben, elejét le­hetne venni a magyarázatot kérő kérdéseknek. Odafigye­léssel. Feltétlenül megérné, hiszen a jelentések nagy munkát összegeznek. Nem beszelve arról, hogy egy-egy pontatlan kifejezésnek gya­korta a tartalom is kárát lát­ja: nem egészen azt mond­juk. amire gondolunk. Nem­régiben a Megyei Főügyész­ség képviselője hívta fel a figyelmet, az egyik határoza­ti javaslat szövegezésére, pontatlanságára. Kérte: ne az legyen benne, hogy a vál­lalat tegyen erőfeszítéseket a ... stb., stb. megoldására, hanem — intézkedien! Nerrc biztos ugyanis, hogv az erő­feszítések eredményt szül­nek. Az intézkedések már inkább. Le kellene szoknunk arról is. hogy a vállalatok, szervek felé küldjük a iavas- latot. a határozatot. Küldjük hozzájuk, nekik. A PONTATLANSÁG, a m re.jtvényszöveg bizony, eleg sok időt elvesz a tanácskozá­sokból. A jelentések oldal­száma érezhetően — akár súlyra mérve is — csökken, jó lenne csökkenteni az ér­telemzavaró mondatok, kife- tézések számát is. Könnyebb lenne mindahányunknak. Akárcsak az a bizonyos har­madolt marhahús. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents