Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-17 / 219. szám

1977. szeptember 17., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Akadnak, akik mar soknak tartják a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásával foglalkozó újságcikkeket, a „Ludas"- ban a héten még humorizálták is e témát. A valóság azonban —, s ez a fontos — pozitív, s ami jó, arról jól esik hallani, olvasni. S talán még azt is meg lehet véleményként kockáztatni, hogy: a sajtónak, a propagandának volt, van. lehet szerepe abban,, hogy ami jó az terjedjen, s ami hiba, az megszűnjék. A zöldség- és gyümölcsJOBB a!* termelők és a

Ez év április vége felé beszélgettünk a megyei ZÖLDÉRT —, akkor még AGRO- K.ONZUM — Vállalat igazgatójával : mi várható a szervezeti változásoktól, a pontosabban és sokoldalúbban előkészített éves munkától, a felvásárló és a termelő mezőgazdasági üzemek javuló, jó szerződésekben rögzített kapcsolata alapján. Összegezve a beszélgetés lényegét, azt írtuk akkor:

„Az elmondottakból, a tettekből és a tervekből egyértelműen arra következtethetünk, hogy az erre kijelölt és e munkával foglalkozó szakemberek, vállalatok jó irányban haladnak, terveznek, cselekszenek. Reméljük, mindannyiunk számára jól érzékelhető eredménnyel.” Jólesik most hallani, tudni, hogy ami jót, javulást várt a megye lakossága —, az üzemek, a felvásárló és értékesítő vállalat az valóság.

Mütlák Zoltán, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese a fejlődés okait summázva azt mondta mostani beszélgetésünkkor: lényegesen jobb,

megértőbb a termelőüzemekkel a kapcsolat, tervszerűbb, fegyelmezettebb a szerződések kölcsönös teljesítése, jobban érvényesül a társadalmi összefogás. Ez a fejlődés meghatározója. Természetesen mindehhez hozzá kell

TÖBB LESZ , TERVSZERŰBB AZ ORí

ellátás sokszori emlegetésétől nem lettünk ugyan- „le- csóország”, lény azonban, hogy például Borsod megyében, a ZÖLDÉRT Vállalat megyei számadatai szerint a lakosság augusztus végéig mennyiségben 10 százalékkal több árut vásárolt a zöldség- és gyümölcsboltokban, a piaci standokon, mint az elmúlt évben augusztus végéig, s mindezért 25 millió forinttal kevesebb pénzt kellett fizetnie.

VÁLLALAT KAPCSOLATA

tenni, hogy szerencsére az időjárás is segített az idén. Bár ennek vannak gondot okozó következményei is. ' Ilyen gondot okozó következmény, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kertészeteiben, gyümölcsöseiben több áru termett, mint amire szerződést kötöttek, s ezt a pluszt is át kell vennie a vállalatnak. Nos, a pluszt átveszik. Kevés volt és ma is kevés az ezzel kapcsolatos panasz. Ha akad, azt gyorsan orvosolják. Főleg a salátának való uborkából, a nyári káposztából van sok fölösleg. Ezt — átvétel után —, vagy a gazdaságban hagyja a ZÖLDÉRT és ott felta- karmányozzák, vagy a talajerőgazdálkodás részére adják át. A plusz és a piacon már nem értékesíthető áru átvétele azért lényeges, hogy a termelőüzemek termelési kedve perspektivikusan megmaradjon, ne váljon a termelés ráfizetésessé, vagy kevésbé gazdaságossá. Ez lényeges dolog. Nem árt azonban megjegyezni —, minden fogyasztó tájékoztatására —, hogy az állam bizony ez évűén a megyei ZÖLDÉRT tevékenységét 40—45 millió forinttal dotálja. Ennek is köszönhető a javuló ellátás és a 25 millió forintos megtakarítás, ami a fogyasztói zsebben, a mi zsebünkben maradt!

i RAKTÁR —

ZÁGOS KOORDINÁCIÓ

Fárasztó dolog számadatokat olvasni, mégis néhány- nyal érdemes érzékeltetni: milyen előrelátó tervszámok biztosították, hogy ez évben ne legyen papasz a zöldségpiacra. A vállalat felmérte, hogy megyénkben a lakossági fogyasztásra 4650, az export és a feldolgozó vállalatok igényeinek kielégítésére 1600 vagonnyi zöldáru megtermelésére van szükség. A sokéves tapasztalatok azt mutatták, hogy a megkötött szerződések általában 80 százalékra realizálódnak a termelő mezőgazdasági üzemek részéről. Ezért, előrelátóan, számítva az esetlegesen kedvezőtlen időjárásra is, 8510 vagon árura kötöttek termelési szerződést. (Ez a plusz viszont most bejött, ezért jelentős a nem tervezett felvásárlás mennyisége.)

Találkozhattunk az elmúlt hónapok során néhány kistermelővel is, aki panaszkodott. hogy a felvásárlásra kijelölt üzletben nem vették át tőle az árut, holott országos rendelet, hogy a gyümölcsöt, zöldséget a kistermelőktől is át kell venni, minden meny- nyiségben. Itt azonban tudni kell — és sokan nem tudták, akik azután panaszkodtak —■, hogy a kijelölt üzletek csak akkor vehetik át a felajánlott, árut, ha azt 48 órával előbb jelzi a termelő, és ha az áru megfelel a minőségi követelményeknek.

A megyei vállalat vezetőinek véleménye szerint az országos koordináció, a változott szervezeti felépítés pozitívan éreztette hatását. Azonban — főleg a mi, északi fekvésű megyénket tekintve — még több segítségre van szükség a vezérigazgatóság részéről, különösen a primőrellátás, a primőr áru biztosítása érdekében. S az sem lenne hiba, ha bő termés esetén a feldolgozóipar is több árut vinne el tőlünk.

Megkülönböztetett gondot fordít a megyei vállalatunk is az őszi-téli tárolásra, a téli jobb ellátás biztosítására is. Őszi vásárt rendeznek — a paradicsom- és paprikavásár után burgonyából, káposztából. hagymából, hogy minél több család beszerezhesse a téli szükségletét. Ugyanakkor bővült a raktárkapacitás is. 3—3,5 ezer vagon burgonyát, zöldségfélét, gyümölcsöt tárolnak ez évben. Eddig 800 vagpnnyi raktártér már megtelt. — A jövőt pedig még biztosabbra tervezik. A jövő évi termelési szerződéskötések előkészítése már megindult. S tervezik — a következő két évben —, két új, egyenként 1000 négyzetméter alapterületű raktár megépítését is.

E néhány felsorolt tény ázt bizonyítja: az év eleji tervek, hozzáértő, következetes munkával a vártnál is jobban realizálódnak a ZÖLDÉRT munkájában. Pedig munkaerővel. szállítással, göngyöleghiánnyal egyaránt sok a gondjuk. Ügy hisszük azonban, hogy a fogyasztók és termelőüzemek egyaránt osztják a következő véleményt: ha jobb nem is. de legalább ilyen legyen a zöldség- és gyümölcsellátás 1978- ban is, mint az idén volt. Mert a korábbi évek bizony nem kényeztettek el bennünket ...

Barcsa Sándor

és a gyerek

Több mint három esztendővel ezelőtt fogadta el az országgyűlés a módosított családjogi törvényt. .Most felmérés készül, és feltérképezik a jövő év végéig hét megyében és Budapesten az új rendelkezések gyakorlati érvényesülését. A Nőtanács ösz- szesen 41 módosító javaslattal járult hozzá a házasság, a családok és a gyermekek fokozottabb védelméhez. A nagy munkába, a felmérésbe bekapcsolódik az Egészségügyi, az Oktatási Minisztérium. a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Ügyészség, a Központi Statisztikái Hivatal. Tapasztalatokat, gyűjtenek pélíaul a házasságkötést megelőző eljárásról, arról, hogy a házasulok életkoruktól függően miként fogadják a 30 napos várakozási időt. Érdekes lehet, hogyan alakul a kötelező tanácsadáson megjelentek között a vizsgálatra önként visszatérők aránya? A vizsgálat egyik fő területe: hogyan élnek a nők a módosított családjogi törvényben biztosított névviselési lehetőségeikkel? Kiemelt feladat: a házasságban váláshoz vezető körülmények, okok vizsgálata. Felmérés készül arról is, hogyan alakult a gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítása. Nagy mennyiségű örökbefogadási ügy áttekintésével igyekeznek képet alkotni a családjogi törvény idevonatkozó rendelkezéseinek hatásáról. Ugyancsak áttekintik a gyermekekről való állami gondoskodás eszközeinek hatékonyságát.

Ifjú Holló Endre ' télen- nyáron éjjel fél kettőkor kelt. Füttyentett a kutyájának, s Legénnyel a sarkában nekivágott az útnak. A tanya ilyenkor még aludt. Csak a juhok vártak a fejésre: a gazdaság juhásza hajnali ötre végzett a munkával. Ekkorra már Marika, a felesége is elkészítette a reggelit. Aztán ifjú Holló Endre kihajtotta a 250 birkát, és csak jókor sötétedés után, késő este tért vissza velük.

*

Ifjú Holló Endrééit háza nagyablakos, világos. Külön szoba a gyerekeknek, a háló mellett a nappali; az előszobából szemben a konyha nyílik. Vadonatúj még itt minden. A fürdőszobába majd most vezetik be a vizet, s a szobák is műanyagparkettára várnak. A Nagyecsérben leélt. évek. a tanyasi élet már csak emlék Hollóék számára itt, Mezőnagymihályon. Báláz idő s a távolság nem nagy: alig két év és hét kilométer választja el őket a tanyasi szoba-konyhától, a sártól süppedő gyalogúitól, a hónapokra feltöltött éléskamrától. az éjszakai ébredéstől.

Ülünk a tisztára sikált konyhában, és Holló Endre beszél:

— Ma már nem mennénk vissza a tanyára, de ne gondolja, hogy ott nem volt jó az élet. Igenis, házasságunk első, hét évében is megtaláltuk a számításunkat. Szerettem a juhászkodást, szerettük otthon az állatokat nevelni, a gazdaság adott illetményföldet. is. A hétezret megkerestem egy hónap alatt. Megszoktuk, hogy nyáron, száraz időben bírja az utat a motor, a kocsi. Ha esett, két traktor húzott egy pótkocsit, nagy nehezen. Volt vegyesbolt, italbolt, de ruhaneműért Mezőkeresztesre járt az

asszony. Orvosért a boltból telefonáltunk, de volt, hogy mikor a szomszédasszony megbetegedett, hajnali háromkor jöttem a faluba mo- torral érte. A gyerekekhez a védőnő rendszeresen kijárt. Nemcsak hozzánk, Nagy- ecsérbe, de a Libatanyára. Farkastanyára meg a Golyósra, Eperjesre is. A rokonok ma is kinn élnek. A szüléinknél van villany, fürdőszobás a lakásuk. A tanyán élték le az életüket, nem is vágynak el onnan.

— Magukat mégis idevonzotta a falu.

Összenéznek a feleségével:

— Két gyerekünk van. Marika már iskolás, a kisfiúnk óvodába jár. Egyiküket sem volt. szivünk kollégiumba adni. olyan kicsik még. Négy éve szűnt rpeg a tanyasi iskola. most is tíz gyerek van a kollégiumban. Már nagyobbacskák, jól érzik magukat ott. Itt meg, a faluban óvoda is van, az asszonyoknak munkalehetőség.

— El is mennék dolgozni, ha egyenesbe jövünk —, mondja Hollóné. — A férjem most gátőr, és szereti a munkáját. A keresetet az állattartás kiegészíti. Van két tehenünk, jövőre íejögépet veszünk. Az ősszel pedig befizetünk egy Zsigulira. Ha mind a ivét gyerek iskolába jár, úgy is elvégzem az otthoni teendőket, ha magam is dolgozom. Es ha engem kérdez, hát azt mondhatom: könnyebb most a megélhetés, mint régen a tanyán volt. Mert a férjem hosszú időre elment, csak egyedül voltam a gyerekkel, a háztartással, az állatokkal.

Aztán a férj is kimondja:

— Könnyebb, persze hogy könnyebb. Nemcsak nekünk, a többieknek is. Kérdezze

meg Tóth Kálmánékat, Bárány i Imrééket, Vályiákat, Fó- nagyékat...

*

Fónagy . Bertalanéit májusban költöztek be szép új, emeletes házukba. A szomszédban. a testvéréék háza épül, de Mezőnagymihálynak ez az új utcája szinte kivétel nélkül a volt tanyalakóknak ad otthont.

— Jórészt mindünknek a községi tanács biztosította a telket, OTP-kedvezménnyel, olcsóbb áron. Két éve. hogy megvásároltuk, tavaly áprilisban kezdtünk építkezni —, mondja a fiatalasszony.

— Hány évet hagytak ott a tanyán?

— Huszonnyolc évesek vagyunk. mind a ketten ott nőttünk fel. Mikor én még gyerek voltam, nyolcvanheten jártunk ott iskolába. Kilenc éve már annak, hogy a gimnáziumból férjhez * mentem. Négy évig a Baglyosban éltünk, aztán költöztünk a legnagyobb tanyára. Nagyecsér— be, mert ott villany is volt. Csakhát az út! Legtöbbször járhatatlan, még ma is. De sokat kellett a sarat, „úszni”, becsületesen fel se tudott öltözni az ember! Vettünk ugyan autót, de csak keveset használhattuk. A férjem Me- zönagymihályon dolgozik, az állami gazdaságban. A jövedelmünk nem változott —. az életformánk lett könnyebb.

— A gyerekek ?

— Most kezdte az első osztályt a nagyobbik. De, ha a kicsi is nagyobb lesz, beváltom terveimet. Levelezőn befejezem a gimnáziumot, aztán dolgozni akarok.

A szüléimét gyakran meglátogatjuk, hét végén, és jó hazamenni. De a férjem is, én is ma már csak azt mondjuk: itt a házunk, itt az otthonunk. Eljöttünk a tanyáról a faluba.

Mikes Márta

J. T. Fjodorovna docens előadása Miskolcon

Ismerjük meg jobban a Szovjetuniót, vegyük át a hasznos tapasztalatokat, ez is célunk ezekben a hónapokban, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére készülünk. Ezért is kísérte igen nagy érdeklődés Jusina Tamara Fjodorovna docens előadásait, amelyeket Miskolcon tartott a napokban szakszervezeti vezető propagandisták részére, a ’szovjet szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről.

A szovjet szakszervezetek életében is fontos határkő a NOS2F 60. évfordulója, mert ez egybeesik a szakszervezet megalakulásának 70. évfordulójával a Szovjetunióban. Ez idő alatt minőségileg és mennyiségileg is hatalmas változás történt a mozgalomban. A tagok száma ötvenszeresére nőtt, s ma a szovjet szakszervezeteknek 114 millió tagja van. Az egész munkásosztályt magába tömöríti, s ezen belül több mint 62 százalék a fizikai munkások aránya. Üj jelenség a kolhoztagok jelenléte a szakszervezetben. A kolhozokban a hatvanas években kezdték meg a szakszervezet szervezését. Eleinte csak a mezőgazdasági szakemberek léptek be. a tömeges szervezés az SZKP XXV. kongresszusának irányelvei alapján történt meg.xs azóta 7 millió kolhözparaszt lett szakszervezeti tag, s még

mintegy 10 millió ember beszervezését kell megoldani.

A fejlett szocializmus politikai rendszerében igen tekintélyes helyet foglal el a szakszervezet, amely a szocialista demokrácia fontos láncszeme. Nőtt a szakszervezet jogköre, hatásköre, megkapta a törvényhozási kezdeményezési jogot, amelyet most már az új alkotmány is rögzíteni fog.

A szovjet szakszervezetnek több demokratikus fóruma van, amelyeket hatásosan működtetnek. Egyik ilyen például a kollektiv szerződések évenkénti előkészítésé. amelyhez átlag mintegy 2 millió javaslat jön össze. A szakszervezeti munkában egyre tovább szélesítik a társadalmi elemek szerepét, sex biztosítja a jó tömegkapcsolatot. A szakszervezetnek mintegy 50 millió aktivistája van, ide számítva a szakszervezeti bizalmiakat és a műhelybizottsági tagokat is. A szakszervezeti mozgalom mai jelszava: Kevesebb papírmunkát, kevesebb ülésezést, és több konkrét munkát!

Az SZKP XXV. kongresszusa és a szakszervezetek XVI. kongresszusának irányelvei alapján most az a legfőbb feladata a szakszervezeteknek. hogy mozgósítsanak a termelés hatékonyságának fokozására, a minőségi munka javítására. Ennek érdekében a szakszervezet minden eszközt felhasznál, de a legfontosabb ezek között a szocialista munkaverseny. Jusina Tamara Fjodorovna hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny a legnagyobb lehetőség a politikai és munkaaktivitás kibontakoztatására. A verseny átfogja a termelés minden területét, s valamennyi egyéb munkahelyet. Ennek legmagasabb foka a kommunista munkaverseny.

Miben tér el a szocialista munkaversenytől a kommunista munkaverseny? Az előadó ezt. konkrét példával érzékeltette. A szakszervezeti mozgalmon belül a következő célkitűzések születtek a kommunista munkaverseny jegyében: ..Munkás-szavatolást az ötéves lent jó minőségű teljesítéséhez!’’ Vagy: „Az egyes munkás minőségi munkájától az egész kollektíva hatékonyabb tevékenységéig”) „Ne tűrjünk meg sorainkban egyetlen elmara- dozót sem”, és ennek magasabb fokára utal a következő jelszó: ..Dolgozzunk elmaradozó itáliaiatok nélkül!"

Részletesen szólt az előadó arról, hogy ápolni kel! a ió kezdeményezéseket. Előfordult nem is egyszer, hogy egy-egy jónak induló mozgalom ellaposodott azért, mert nem karolták fel eléggé az illetékes szervek.

Szakszervezeti kezdeményezés és a szakszervezet a gazdája az úgynevezett „cl- lentervck" kidolgozásának.

Ennek értelmében a népgazdasági tervek ismeretében a vállalatok ellentervet dolgoznak ki, s ebbe beépítik mindazokat a rejtett tartalékokat. amelyeket ők ismerhetnek legjobban saját munkaterületükön. Az ellentervek kidolgozása a dolgozók széles tömegeinek bevonásával történik. Amikor az ellentervet a minisztérium elfogadja, utána köteles biztosítani a tárgyi feltételeket a tervek realizálásához, s az így született termékek értékesítéséhez. Jó eszköz ez arra, hogy a szovjet munkás részt vegyen a népgazdasági terv kidolgozásában, s annak hatékonyabb megvalósításában.

Fontos feladata a szovjet szakszervezeteknek a szociális kérdésekkel való foglalkozás, aminek része a jó munkafeltételek biztosítása is. Erre kétszer annyi összeget fordítanak jelenleg, mint az előző ötéves tervben. A szakszervezet kezelésében mintegy 14 ezer szanatórium és üdülő van, s ennek évi költségvetése több mint 30 milliárd rubel.

A szakszervezet nevelő funkcióját illetően elmondotta Jusina Tamara Fjodorovna, hogy új mozgalom van kibontakozóban, az úgynevezett védnökség. Az idősebb tapasztalt munkások védnökséget vállalnak egy- egy fiatal munkás felett. A védnök felelős az új munkás erkölcsi, szakmai, politikai fejlődéséért, előrehaladásáért.

Az igen értékes előadás és az azt követő konzultáció nagy segítséget adott a megye szakszervezeti vezető propagandistáinak részben azért. mert részletesebben megismerhették a szovjet szakszervezet életét, másrészt pedig sok értékes és hasznos tapapszlalatot szerezhettek a konkrét szak- szervezeti munka további javításához.

Adamovics Ilona