Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
7977. augusztus 4., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet r ' ' " 1 ........... “ M i szükséges a talpra álláshoz? A SZÉP, ÜJ üzemház Mezőkövesd központjában 1973- ban épült. Akkoriban a varos egyik büszkeségeként emlegették; később viszont mind kevesebb dicsérő szót ejtettek róla. Nos, ebben nem az épület a „bűnös”. „Lakóit” illetik a • .szálló íejcsó- válások. A „lakó” pedig nem más, mint a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet. A szövetkezet „kálváriája”, hanyatlása — érdekes módon — az új üzemház építésével kezüődött. A kövesdi ruhakészítők több mint húsz éven át elavult, korszerűtlen kisüzemben dolgoztak. Munka- körülményeiket a legjobb akarattal sem lehetett megfelelőnek minősíteni, s az akkori vezetők sem a legdemokratikusabb módszerekkel irányítottak. Mindezek ellenére a szövetkezet eredményei felfelé ívelő tendenciát mutattak. A Könnyűipari Minisztérium rekonstrukciós fejlesztési programja keretében a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet is építkezni kezdett. Az épület el is készült — kétéves „csúszással”. Ekkor jelentkeztek először a problémák. A szövetkezet költségei megnövekedtek, nem így a dolgozók létszáma. Az új üzemházat 500 fős létszámra tervezték, de csak húsz új dolgozó jelentkezett munkára. A helyzet a következő esztendőkben sem javult, jelenleg is csupán 271-en vannak. Ónodi Tibor, a szövetkezet elnöke; — A számításba súlyos hiba csúszott, az akkori vezetőség nem számolt a környező üzemek fejlődésével elszívó .hatásával. A szövetkezetnek létfeltétele a jó gazdálkodás, a termelés növelése. Az épületre viszont nagyon sok pénzt kellett fizetnünk, a gépesítésre már nem telt. Éppen ezért nem tud- tűk kellően növelni a termelést, s a dolgozók anyagi érdekeltségét sem. így aztán sokan itt hagyták a szövetkezetét ... A hangulat ma sem a leg- rózsásabb: a szövetkezet nem teljesítette első féléves — általuk az elmúlt év végén reálisnak tartott — tervét sem. Sőt, még a bázishoz viszonyítva is csak 78,4 százalékos tervteljesítést értek el. Romlott termékeik minősége is, előfordult, hogy •a kiszabott ruhadarabok nem illettek egymáshoz. A szövetkezet Jassacskán hitelét vesztette a piacon. Vevőkörük már korántsem a régi, jó hírű megrendelőkből tevődik össze. A rendelések hiánya miatt gyakran akadozik a munkaellátottság is. Tóth Pál, a Mezőkövesdi városi Pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának vezetője így vélekedik erről: — A szövetkezet hanyatlásának oka elsősorban a vezetésben keresendő. A szerződéskötéseket, a munkaellátottságot, a termelést nem a leggazdaságosabban szervezték. A vezetők gyakran cserélődtek, jelenleg is csak megbízott műszaki vezetőjük van. Aid előtte töltötte be ezt a posztot, összeütközésbe került a többi vezetővel, hat hónap után felmondott. A közelmúltban egyébként a főkönyvelői és kereskedelmi vezetői poszton is csere történt. Véleményem szerint, a munkaszervezési módszereken kellene alapvetően változtatniuk. Erre már tettek lépéseket a szövetkezet vezetői, de nem sok sikerrel jártak. A módszereket elemezve az elnök elmondotta hogy legtöbb kezdeményezésük nem találkozott a dolgozók, s középvezetők egyetértésével. A dolgozók, még a legtapasztaltabbak is, idegenkednek az újtól; van olyan berendezésük, amelyet emiatt nem tudlak a mai napig sem üzembe helyezni. A dolgozók véleménye szerint a szervezetlenségnek. a raktári készletet ^szaporító félkészterme- keknek a műszaki gárda nemtörődömsége az oka. A hibát elismeri az elnök is. — Elhihetik, én különösen elégedetlen vagyok — mondja. — Jó volna, ha a tagság — beleértve vezetőt, dolgozót egyaránt — nemcsak a javakból, hanem a munkából is egységesen venné ki a részét. Ahhoz, hogy többet termeljünk. többet fizethessünk, szervezettebb munkára van szükség. Ezt, az ehhez kapcsolódó javaslatot szeretném elmondani a közgyűlésen is. A dolgozókkal folytatott beszélgetésből sok minden kiderült. Először is az, hogy nem kerékkötői az újnak, az ésszerű szervezési módszerek megvalósításának. Ellenkezőleg .. — Nem megy a munka, mert, az egyes munkafolyamatokat nem a nehézségi foknak megfelelően bérezik — mondja Ny Urai Lajosnc, szalagvezető. — A sok félkész termék pedig elsősorban a szervezetlenségből adódik. Mi nem vagyunk ellenzői az újnak, a meggondolatlan döntések miatt viszont bosszankodunk. Rövid idő alatt háromszor volt átszervezés az üzemben ... Hasonlóan vélekedik a másik szalag vezetője, Gáspár István is. Ö még hozzáfűzi; „Jó volna, ha a normákat időben állapítanák meg, nemcsak akkor, amikor már három hete dolgoznak az új terméken.” Abban tehát vezető, dolgozó egyaránt egyetért, hogy a szervezésen kell változtatni, mégpedig sürgősen. Az egész kollektíván múlik, miként vonják le a tanulságot, milyen utat járnak a jövőben, A talpra álláshoz — segítőtársat is kaptak. Bár. a szőve! kezet felügyeleti szerve, a RUSZÖV eleinte idegenkedett az ötlettől, a szerződést végül is megkötötték a Vörös Október Ruhagyárral. Ennek alapján a VOR segítséget nyújt a szövetkezet alapgépesítéséhez, s átadja jól bevált technológiai módszereit. A jó hírű nagyvállalattól a közelmúltban két szakember érkezett Kövesdre. Egyikük Roboz Sándor. — Feladata? — Műszaki tanácsadás, pontosabban a normatechnológiát vezetem. A legfontosabb feladat az előkészítés, a tervezés és a befejezés összhangjának megteremtése, valamint a tervszerű karbantartás megszervezése. — Hogyan fogadták a változtatásokat a dolgozók? — VÉLEMÉNYEM szerint, a dolgozókkal nincs probléma. Ha biztosítjuk számukra a feltételeket, a keresetet. nem lesz különösebb baj a termeléssel. ^ Révaid Hedvig Ép tisiszÉlian huszonhetei... Szovjet megrendelésre 25' ezer darab kétrészes nyári ruha varrását végzik az Avas Ruhaipari Szövetkezet három telephelyén, KrasznoU vajdán, Taktakc- nézen és Szikszón. Felvételünk a szikszói üzemben készült, ahol egy műszakban 27 női dolgozó végzi a ruhák összeállítását. A termékválaszték bővítésére nagy figyelmet fordítanak a December 4. Drótmüvekben is. Éppen ezért a tervezett 60 milliós gépi beruházás egy részét is a húzómű II-bcn valósít ják meg. Az új gépek üzembiztosabbak, nagyobb teljesítményűek. s lehetővé teszik majd a munkaerő jobb kihasználását is. de a korszerűbb gépek működtetése nagyobb szakértelmet kíván. Ennek érdekében speciális tanfolyamokat indíta nak a munkások részére. r c • IMagyjavgfás az OtíU-lben Közel egyévi folyamatos termelés után tegnap, augusztus 3-án reggel éves nagyjavításra leállt az Ózdi Kohá- skati Üzemek durvahengerműve. A két hétig tartó karbantartási munkában részt vevő 1500 szocialista brigádtag vállalta, hogy a munkát egy nappal hamarabb fejezik be. Vállalásuk sikeres teljesítésével lehetővé teszik, hogy az ŰKÜ hengerészei közel Z .00 tonna termeket állítsanak elő. Ennek termelési értéke eléri az 1.2 millió forintot. A javítási munkák során átépítik többek között az V. számú mélykemencét, korszerűsítik a blokksori segédhajtásokat. valamint a biokk- bugaállítás villamos berendezését. A hónap közepén befejeződő nagyjavításra vállalat közel .20 millió fo rintol fordít. Tehetséggel, lelkesei] — Mindent összevetve, gyönyörű volt ez a fél évszázad. Elóbb-utóbb maguktól is rájönnek a fiatalok, de azért én mindig elmondtam nekik, hogy szerintem mi a szép a munkában. Az az öröm, amikor ob'r.t tudunk nyújtani a vásárlónak, amilyet ő elképzelt. A kereskedelem szerepe óriási, a kereskedelmi ellátottságon méri a munkás, hogy mennyit ts mit ér az a pénz, amit verejtékével megkeresett a gyárban, a földeken vagy a katedrán. Mindenkinek el kell ezen gondolkodnia, aki a mi szakmánkat választja. Tehetség is kell a kereskedőnek, de még több szorgalom és lelkesedés. Sugár Andor, az Észak- magyarorozági Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat nyugalmazott igazgatója ötven év után sem veszített lelkesedéséből. Ragyog az arca az örömtől, amikor arról beszél, hogy Űzd boltjai ugyanolyan szupermodern árut igényelnek. mint a pesti belváros boltjai. Nem sokkal marad el az ózdi igények mögött Miskolc. Kazincbarcika és Leninváros sem. — A munkásvárosokban, munkáskerületekben fogy a legkorszerűbb holmi. Régi megfigyelés ez. A munkáscsaládokra nem jellemző, a kuporgatás, a munkásember örül, ha fia, lánva a legdivatosabb, legszebb ruhákban járhat, A falusi emberek lassabban követik a divatot, ott még ma is jobban fogy a két évvel ezelőtti divat szerinti ruhanemű. A kereskedőnek mindenkor számolnia kell a környék igényével, ugyanakkor finomítania kell az ízlést meg kell mutatnia a legszebbet, a legkorszerűbbet is. Természetes anyagból szövött, magasan záródó, pántokkal díszített, rövidujjas inget, jó! szabott öltönyt, ezzel harmonizáló nyakkendőt, hosszított orrú cipőt visel. Korának megfelelő, elegáns öltözék. Kissé szokatlan a magas galléré, rövid ujjas ing, holott a nyári hónapok ünnepi rendezvényein rendkívül praktikus viselet.— Kapható már a boltokban ez a fazon, csak még kevesen barátkoztak meg vele. Európa szinte minden országában elterjedt, már. Nem sokan ismerik jobban a nyugat-európai női és férfidivatot, mint ö. több évtizeden át hivatalból ismerkedett vele. Leleményéhez jó ízlése párosult, nem csoda, hogy szaktanácsadónak kérték fel az export-inyoort irodába megbízták az ország hét RÖVIKÖT vállalat és a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat, igazgatói tanácsa elnöki tisztével. Tizenhárom éven át végezte ezt a tonlos munkát, amitől nagy mértekben függött a magyar di- vatüzletek választéka. Tizenkét éves korában kezdte és most 62 évesen sem tudja abbahagyni a munkát Sugár Andor. A nyugdíjas napok programjáról így beszél; — Városi tanácstag vagyok. a gazdaságpolitikai bizottság tagja. A KPVDSZ megyei számvizsgáló bizottságának elnökeként is jó néhány éve tevékenykedem. Harmincegy éve vagyok párttag, remélem, a nyugdíjba vonulással nem csökkennek a megbízatások. És ide. a vállalat hoz is szeretnék gyakran ellátogatni, kitűnő kollektíva a miénk, nagyszerű emberekkel dolgozhattam, nem tudnék elszakadni tőluk. Továbbra sem szeretnék eseménytelen, szürke napokat élni. Gorkiji inasévei voltak: teheneket hajtott, zsákokat cipelt, háztartási szolga volt. Alig maradi ideje, hogy ellesse a szakma fogásait. József Attila versei vigasztalták, majd a Vörös Akadémián tárulkozott ki előtte a nagyvilág. Ma a szocialista kereskedelem nagy „öregjeként'’ emlegetik. L. Gy. Versenyre készülnek Három év után ugyanattól a tehéntől 1800 literrel fejnek több tejet, mint kezdetben a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezetben. Idén már túljutnak a 3500 literes évi átlagon, s ez olyan eredmény, amilyet a megyében keveset találunk. Az állattenyésztében általában öt, esetleg tíz évben gondolkodnak. — „Majd ügy nyolcvanöt felé. következetes munkával elérhetjük, a háromezer litert” — fejtegetik sok helyen —. de, hogy három év alatt ilyen magas szintre eljussunk, az képtelenség”. Es az .,ellenérvvel” szemben a bekecsiek bebizonyították: elképzelhető a gyors fejlődés, de csak akkor ... ... — Ha tanulunk saját hibánkból. — mondta Almást Albert főállattenyésztö. — És csak úgy, ha a hiba észlelésének pillanatától igyekszünk azt kijavítani. Ez persze nem olyan egyszerű, ahogy, elmondtam, mert az indulás, az újnak a bevezetése nálunk is nehézségekbe ütközött. A hibákat ott kellett keresni, ahol voltak. Nem az állatoknál, az ember munkájánál. Az 1756 literes tehenenkénti átlag, amelyet három évvel ezelőtt évente fejtek, nem sok- jóval biztatott. Pedig a tárgyi feltételek megvoltak, korszerűnek mondható szakosított . telep, jónak tartott fejögép, csak a termelés nem ment úgy. ahogy szerették volna. A telepen sok tőgygyulladás fordult elő, s ennek következményeként csökkent a termelés. Végül a helyzet „orvoslásaként*1 egy szerződést írtak alá. — A HSZV tejfőágazatával kötöttünk megállapodást. Az első felmérés után. amit végeztek már tisztában voltunk, hol követtünk el hibákat. A legtöbbet a fejesnél, (nem jó géptípust használtunk, annak karbantartásáról elfeledkeztünk. de a fejők munkája is hagyott maga után kívánnivalót.) (Ez volt a tögygyulla- dások oka.) Vásároltunk egy ALFA LAVAL fejöberende- zést. a tehenészet dolgozóit kiképeztük, javítottunk a ta- karmanybázisön, s azután évről évre fejlődtünk, mind magasabb átlagokat értünk el. Az állomány selejtezéséről, arról, hogy csak a magas tejhozamú hallatokat fejik, nem ejtünk külön szót, mert megyénk többi gazdaságában hasonlóan képzelik el a továbblépést. Amiben a bekecsiek kivételt képeznek, arra talán eey kicsit magyarázat, bizonyíték a múlt évi gépi fejők megyei versenye, ahol dolgozóik az első és a harmadik helyet szerezték meg. Soltész Per encnérc onnan emlékszem. — Könnyű dolgünk volt. „Hazai pályán”, az itthoni tehenészetben versenyeztünk es ez nagy előny, hiszen még az állatokat is ismertük. Meg akkorra már belerázódtunk a munkába, előtte végeztük él a tanfolyamot, s az új gép sokkal jobban kezelhető, mint a régi. Én már 17 éve vagyok állatok mellett.. Sokáig kézzel fejtem, most meg a legkorszerűbb géppel, amelyre bizony nagyon oda kell figyelni, mert a vakfejés könnyen tőgygyulladást okozhat. A ^bekecsi tehenészetben ma már kulcsszerep jut a szerelőnek, akinek kötelessége a karbantartást elvégezni, a gépeket átvizsgálni. De a legfontosabb, hogy a telepvezető ellenőrizze a fejeseket. — Mindig ott van. s mindent észrevesz. — Nem panaszként mondom: egy elhibázott mozdulat egvet jelent a bajjal, a kárral. De ő még azt is észreveszi, ha lanyhábban masszírozom meg a tehén tőgyét és rögtön szól, hogy nem jól-csinálom. Viszont tanulni csak így lehet, és a versenyben is azért végeztünk elöl, mert minden apró mozdulatra megtanított, így mi a munkánkkal készülünk az idei versenyre. A termelőszövetkezet három évvel ezelőtt, a képzésen túl anyagilag is érdekeltté tette az állattenyésztőket, fejőket a minőségi munkáltán. — ki —
