Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. augusztus 3., szerda

£$ZAK-MAGYAROKi>£AG 3

Tolt idő, amikor a cukorrépa-termesztés válságáról beszeltünk, mert egyre több termelő hagyott lel vetésével, s így termőterülete rohamosan csökkent. A nagyarányú cukorimport elkerülésére kormányprogram született, amely gazdasági ösztönzők segítségével kedvező irányba terelte a termelést. Ennek már bárom éve, «le azóta tart az az „átmeneti” korszak, amely alatt a cukorrépa-termesztés miértjei nem fogytak el.

AZ ELSŐ „MIÉRT” egy

vetélkedőn vetődött lel bennem. A vetélkedőt a Szerencsi Cukorgyárban rendezték, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a termelőket anyagi ösztönzőkkel a nagyobb termés, magasabb cukorhozam érdekében befolyásolják. Hogy szívesen és ne vonakodva foglalkozzanak a termesztéssel. Főagronómu- sok, mérnökök, szakmunkások alkottak egy-egy csapatot és kiváló felkészültségről adtak tanúbizonyságot. Olyan jó elméleti felkészültséggel válaszoltak a nem könnyű kérdésekre, hogy felmerül, Vajon miért 250 mázsa a megye hektáronkénti átlagtermése? A „miért” itt nagy súlyt kap, hiszen a cukorrépa termesztése 300 mázsás termés elérése nélkül'gazdaságtalan, ráfizetéses.

Az elmélet és -a gyakorlat ellentétéről mondta Nagy István, a cukorgyár osztály- vezetője:

— A répa termesztése hagyományos módszerekkel már megoldhatatlan feladat. De ahogy rna kellene, úgy még nem tudjuk. Meggyökeresedett szemlélettel állunk szemben, hiszen sok üzemünkben a legkorszerűbb gépekkel a termelők ugyanazt akarják végrehajtatni, amit hajdanán kézzel csináltak. Pedig a feltételek megváltoztak. Például, ha én répát termesztek, már az idén kötelességem tudni, hogy 1979- ben melyik táblába vetem. Különben a véleményem gyomos lesz, ha a megelőző években, az előveteménynél nem sikerült a gyomot ki- pusztitanom.

Kirívó példákat lehetne sorolni (és sajnos ugyanazon üzemek némelyikéről, amelyek a vetélkedőn kifogástalan választ adtak), hogy milyen durva agrotechnikai hibákat vétenek. A múlt. évben volt. olyan termelőszövetkezetünk, ahol decemberben még nem tudták, hová kerül a répa. Vagv a vetés után meghengerezik a talajt, amellyel csak azt segítik elő. hogv a gvomok a gazdanövénytől előbb kellenek és gyorsabban fejlődjenek. A vegyszerezés fogyatékosságairól, vagy az őszi tn- lajelőkészít.és gyenge minőségéről oldalakat lehetne írni. „Miért” fordulhatnak elő ilyen e’emi hibák?

— A cukorrépa kénvés

növény. Minden szántóföldi kultúránkat felülmúlja, hiszen, ha iól akarjuk termelni, akkor négyszer, ötször jpbi-'an oda kell figyelnünk művelésének folyamataira. Amelyik üzemünk Pem bu* ti 1errp*Dc-,'t^S

összes feltételeit, az termésének sorsát veszélyezteti. Például: négyszáz mázsás hektáronkénti termést tervez, erre táplálja fel műtrágyával talaját., és mondjuk, ősz- szel egy munkaműveletet kifeleit. Aztán csodálkozhat, hogy jóval kevesebb terem, és ráfizet.

Több mint húsz művelet szükséges ahhoz, hogy a parányi magból testes répa legyen. Egvetlen cseppnyi lazaság, felületesség elég ahhoz. hogv az egész, termést veszélyeztessék. Leszögezhetjük, hogy a cukorrépa sikeres termesztése nem a vetőmag, vagy a gép kérdése.

csak az emberi fegyelemé. Így fordulhat elő a hangácsi 34 mázsás, vagy az ongai Petőfi Tsz 145 mázsás termése, amelyhez csak annyi hozzáfűznivalónk van; ennyit sárgarépából is termelhetnek.

— A cukorrépánál 350 mázsás hektáronkénti .termés az — számolta ki az osztályvezető —amikor négyezer forintos tiszta jövedelemről beszélhetünk. Ez a nyereség már közepes búzaterméssel is elérhető. És a gabonafélék termesztése nem annyira bonyolult folyamat, mint a répáé.

Xaktaszadan a múlt évben 517 mázsás, Bekecsen 424 mázsás, vagy a 600 hektáros cukorrépa-területtel rendelkező Szerencsi Állami Gazdaságban 358 mázsás hektáronkénti termést értek el. Itt a cukorrépa már „kellemes” gond, az egyik legnagyobb jövedelmet termelő növény.

Sorolhatnánk nagyon sok .üzemet, ahol jól, gazdaságosan termesztik. Eleget téve a kormány programnak, amely célul tűzte, hogy hazai termésből fedezzük cukorigényünk döntő részét. És ennek szellemében veinek évről évre répát azok a kis tsz-ek is, amelyek önmagukban jelentéktelen hányadban — 20 —30 hektáron —. de összességében vagonok ezreit megtöltve küldik termésüket a cukorgyárakba. Nem titok; ezeknek a gazdaságoknak döntő hányada az elvárásoknak tesz eleget,

A Szerencs vonzáskörébe tartozó 3000 hektárt, amelyet megyénk üzemeiben cukorrépával kell bevetni, harminc, de jobb cselben húsz Üzem is elvállalhatná a jelenlegi 50 helyeit. Mert a gépsor, amelyre 200 hektárt bőven lehet alapozni, 400 ezer forintba kerül, s ezek az üzemek a gépeket sokkal jobb feltételek mellett tudnák megvásárolni. És ígv tehermentesítenék a kisebb üzemeket.

Ráadásul; közvetlen Szerencs mellett van olyan gazdaság, amelyik egyáltalán nem termel répát — mint a helyi Lenin Tsz —, pedig a termelést a rövid szállítási távolság is indokolná. Az is bizonyos, hogy az encsi járásban 5—6 termelővel megoldható lenne az „elvárás” a jelenlegi 21 helyett. Ezekre a „hegyvidéki” répákra nagy szükség van, merts cukorfokuk magasabb az alföldinél.

1979-BEN megváltozik a cukorrépa átvétele, és előtérbe kerül a minőség. Így a hegyvidék kevesebb termése ellenére hasonló árbevételhez jut, mint a hajdúsági gazdaságok. Az új, korszerű eljárások „tandíját” gazdaságaink már megfizették, hiszen . évről évre több répát takarítunk be. Ma már nem lehetetlen a 400 mázsás termés elérése, és megvalósítható a termelés „összevonása” is. Amikor ezt elérjük, s az új átvételi rendszer is éleibe lép. múlt időben beszélhetünk majd a miértekről, a gondokról. amelyekről mini. mindig, csak utóbb derül ki, hogy megoldhatók...

Kármán István

14 ezer lem szén terven lel

Júliusban 125,5 százalékra teljesítette tervelőirányzatát a Miskolci Bányaüzem. Ez azt jelenti, hogy terven felül 14 ezer 460 tonna szenet adtak a népgazdaságnak.

Megtudtuk azt is, hogy igen szép eredményeket értek el a

fejtésölőkészítésben, illetve a vágathajlósban is. Az említett időszakban F-tipusú gépek segítségével összesen 575 méternyi vágatot készítettek, ami 123,8 százalékos teljesítésnek felel meg.

Teljesen automatizált gépsor végzi a csokoládémassza összeállítását, begyúrásál a Szerencsi Csokoládégyárban.

Szemnek is tetsző, kellemes látványt nyújtanak mostanában Toka j-Hegv alján a gondosan művelt szőlőtáblák. Évszázadok óta zárt területet alkot a történelmi borvidék, amelyhez jelenleg 27 község és Sárospatak, Sátoraljaújhely város tartozik. A szőlőterület- nagysága mintegy 7000 hektár- s ezt további újratelepítéssel 8500 —9000 hektárnyira lehet növelni, A. felmérések szerint ugyanis ekkora az a terület, amely Tokaj-Hegvalján szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas.

Az időjárás idáig kedvezően alakult a szőlőre; ígéretesen fejlődtek az ültetvények, nemcsak a három állami vállalat, a 12 termelőszövetkezet. és a 8 szakszövetkezet kordonos tábláin, hanem a

több ezer kistermelő parcelláin is. Ebben nagy szerepe van a mindinkább korszerűsödő termelési módnak, amit a Tokaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás megalakulása, a borkombinát szakembereinek az egyéniek számára is nyújtott szaktanácsai, az ö terveik alapján végzett, nagyüzemi -módszerekkel művelhető telepítések elősegítenek.

Kora tavasztól késő őszig minden munkát megadtak és megadnak a szőlősgazdák a Hegyalján honos furmint-, hárslevelű és muskotálytő- kéknek. A kedvező időjáráson kívül ennek tulajdonítható. hogy a venyigék rakva, vannak fürtökkel, s a szemek „szemlátomást” nőnek, vagy ahogy errefelé mondják. augusztusban már „híznak”. Így az eddigiek alapján jó termésre van kilátás.

Sáfivászliázak

ifieriteiepgü

Ismeretes, hogy a gazdasá. gosan fel nem újítható báí’t nyászliakások helyett 72 új“ lakás építését kezdték me;ce a Borsodi Szénbányák Málos, völgyi Bányaüzemének terití- letén, Albcrltelepen. Azelőa,i’ meghatározott tervek szeri)airl bányásznapra, illetve a Na Októberi Szocialista Foríj

dalom 60. évfordulója t.isz} _

leiére az építők szeretnél’?áS?ff"߀&SJ<££#uT egy épületet fedél alá hoz sor Takács István, a bán;;yé- iizem igazgatója majd mtyar

. .uiinei tartanai;, esélyesnek. Bár az előzmények ismeretében nehéz dolgunk le^z. A többiek ugyanis .bizonyára a KEK-résztvevő - ellen szeret- i nének. bizonyítani...

A DVTK ma délelőtt uta- zott a találkozó színhelyére, v A készülődéshez még annyit,

t hogy a stadion felújítási

munkálatai miatt jelenleg igen szűkösek a lehetőségei a diósgyőri csapatna!;:. Ugyanakkor a város más egyesületei sem támogatják megfelelően a piros-fehéreket, hiszen még pályát, is csak igen nagv erőfeszítések árán tudnak kölcsönkérni az edzésekre.

I). L.

küzdelemre van kilátás a 90 perc alatt. A barcikaiak igazolni szeretnék, hogy méltán nyertek bajnokságot, a miskolciak pedig az alacsonyabb osztályban szereplő jogán igyekeznek „kellemetlenkedni” á KVSE-nek. A találkozó így kétesélyes. A másik összecsapás színhelye Bekecs, ahol a Borsodi Volán vendégeskedik.

den nap ott található azé;'^~

Kezésen. Személyes jeleilvar] tével is „doppingolja” 1-rül- embereket a határidő poy4-es betartására. El kell mono

paazt is, hogy nagyarányú „ sadalmi munkaakció boíi Ve- kozott ki a három épület nagy

.tiuridöre történő átadás:*——

...—

k

apcsolatban. Naponta 15 végez négy-négy órás tájn. lehetőleg Bé- daln-u munkát, s orvend^lbérletet ke;.cs

az is, hogy immár három tanárnő augusz- , , , - i i Hói. cím: Hiimotie boluipcsolodtaJv a műn« u, 3530 Miskolc,

az üzem polgári védelmi 'armOUül1- :’v . . . . a nyéki öregportjai is. Ivikcndtelek, be- toznek. (Anyagiak nem

•.»len téglaépület- érdekelnek. ,,Szeretnék

52 éves, 175 magas, józan életű. nemdohányzó vidéki férfi megismerkedne házasság céljából szeretetne. megbecsülésre vágyó nővel. Lakásom van. de oda is elköl\ Egyébként az épülő hálen tégiaépüie , . im; Bársony J.

közül kettőnél mar a m*2.

dik emeleti tálát; készítik*rosi társasház- harmadiknál pedig e hét ’.,13-113 telefonon, jón láttak hozzá az első ért Nyékén, a

leli födém beépítéséhez. -^nyoVcévra^oH51Ő terméssel. — - — - — — — — — -^zlopos, két

boldog lenni 3HOOI* jeligére a kiadóba.

Képkeretezés rövid határidőre. Svéda. Miskolci Szém^re s 4«; lives, nőtlen vagyok. saját kertes lakásom van. Házasság cél j á b ól m eg i sm er kert - nék egy hozzám illő,

egvs7“V"’ *—

—21 folt között.

— Kedden magyar—koreai barátsági gyűlést rendeztek Debrecenben, a dohánygyárban. A gyűlésen Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete ünnepi beszédben méltatta a két nép barátságát, testvéri együttműködését.

— Matnduli Szalem egyiptomi miniszterelnök kedden beszámolt a parlamentnek az egyiptomi—líbiai kapcsolatok jelenlegi állásáról. A két ország határain július 19—24. között lezajlót fegyveres konfliktusok kirobbantásával ismét Líbiát vádolta, s azt állította, hogy Egyiptom jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országgal. Közölte, hogy Egyiptom kidolgozta a Líbiában élő több, mint kétszázezer egyiptomi kitelepítésének tervét.

— A Libanonban működő ENSZ-megfigyelök legújabb jelentése szerint Izrael júliusban háromszor sértette meg a libanoni államhatárokat, s 27 alkalommal intézett tüzérségi támadást az ország déli része ellen. Izraeli repülőgépek tizenháromszor hatoltak be Libanon légterébe. Az izraeli hadihajók is több ízben megsértették a libanoni területi vizeket.

— Mór megint mit [ követtél el, cbadta, hogy 1 sarokba állítottak?

— Semmit. Ha vendé- 1 gok jönnek, mindig ideál- j lók, hogy eltakarjam a 1 lyukat a tapétán.

— Bcrcny Róbert lvpssuthdijas festőművész özvegye hosszú betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása augusztus 18-án fél 11-kor lesz a Farkasréti temetőben.

— A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága dokumentumot hagyott, jóvá, amelyben részletes elemzésnek veti alá az utóbbi hónapok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejleményeit, és ezzel kapcsolatban élesen bírálja a Soares-kormányt.

— Heves megyében az utóbbi két napon több gazdaságban károkat okozott a jégeső. Az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatóságához beérkezett jelentések szerint több mint kétezer hektáron keletkezett elemi kár a szőlőültetvényekben, a zöldségfélékben és egyéb növényfélékben. Jelentősebb veszteség a nagyrédei, a göngyösoroszi és a csányi határt, érte.

— Újabb nagyarányú bér- követelések kedden ismét szertefoszlalták a brit kormánynak azt a reményét, hogy a szabad béri ágy a'iásokra való visszatérés első szakasza viszonylag „zökkenő- mentes” lesz. Mintegy '800 olajfinomító munkás ugyanis kereken 30 százalékos béremelést követelt, és ez éppen a duplája annak, amire a kormány számított.

— Fuknűa japán miniszterelnök kedden fogadta Alek- szandr Iskov szovjet halgazdasági minisztert. A találkozót. konstruktív, nyílt légkör

Csak tárgyilagosan!

A hajszolfságr

Vnnnnlf ’mberek, akiknek életében

i clIIIIHit a korábban tapasztalható

pénzzavart egyre inkább felváltja az időzavar. Késve érkeznek az egy héttel korábban jelzett értekezletre, valósággal beesnek a már megkezdett színházi előadásra vagy hangversenyre, a léiig lehúzott redőny alatt csúsznak be a fűszerboilba. lihegve rohannak munkahelyükre. hogy azután el ne késsenek a másodállásukból. Csapzottan, legtöbbször önmagukra kényszert tett bajs'zolt- ság pózával panaszolják, mi mindent kell y lenniük napról napra. Már-már nélkülözhetetlennek látszanak.

Pedig a rohanás, az egyre több embernél felismerhető időzavar, a zaklatott életmód, nem feltétlen velejárója gyorsuló életritmusunknak. Sőt. nem is mindig a megoldásra váró feladatok mennyiségével függ össze, hanem az erőn felül vállalt megterheléssel, a nélkülözhetetlen ember színében való tetszelgéssel. az egyenlőtlen teherelosztással és teherviseléssel. a közhellyé koptatott szó-, iásmondással: hogy mindig azt a lovat iiiik. amelyik jobban húz.

Nemrégen olvastam az úrvezetőről, aki megszállott médiára hajtja gépkocsiját kora regééitől késő estig, hogy

célba érjen, és útiközben, egyszerűen nem veszi észre a tájat, a természet szépségeit, az építészeti remekműveket, mert tekintete az útra, és az órára tapad. Kilométerekben «is percekben méri a világot — és saját életéi. De említhetnénk'a televizi<iszerelőí. aki munkaidején kívül, éjszakába nyúló óráiéig maszekol, hogy több legyen a pénz. S miközben 100 számra javítja a készülékeket, egyetlen műsort sem néz meg. Azután vannak, akik erejüket, és pénztárcájukat meghaladó vállalkozásokba zavarják önmagukat, vagy környezetüket. Mások pedig zért hajszolják a férjet vagy a feleségei, hogy juszt, is megvásárolják azt, amit a szomszéd vett — lehetőleg különb kivitelben. Nem baj. ha soha nem lesz rá szükség, de van nekik, hát legyen nekünk is, Való igaz, hogy nőnek az igények. De az igényesség nem mindig tart lépest n lehetőségekkel, a megfontolt és jól felmért teherbíró képességgel. S mi tagadás a lehetőségekkel sem gazdálkodunk mindig célszerűen, önmagunk és környezetünk életének, szebbé, tartalmasabbá Léteiére. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy vannak, akik kevesebb pénzből nemcsak jobban, hanem’ tartalmasabban is élnek, mint mások a tízezrekből. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a kertszövetkezetekben kialakuló néma vetélkedő, az üdülőkörzetekben éomba módjára szaporodó, néha már ízléstelenségig cicomázott hétvégi házak és úgynevezett üdülök mindig a pihenést, a felfrissülést, a kikapcsolódást szolgálják.

Szeretném azonban hozzátenni, hogy a testet és szellemet megrokkanta haj- szoltság korántsem mindenkire jellemző. Nem tipikus az sem, hogy presztízs-fogyasztás miatt felbo. ul a család anyagi egyensúlya, melyet helyreállítani, csak megfeszített munkával, ahogy mondani szoktuk hajszoltsággal lehet. Az ilyenfajta életvitel aligha lehet vonzó, követésre méltó a kisebb vagy nagyobb közösségelvben.

A mi társadalmunkban a tenniakaró ember a rokonszenves. Aki erejének, félkészültségének és a társadalmi igényeknek megfelelően holnap szerelne jobban élni. mint ma. s ezért ma jobban dolgozik- mint leg'nap. holnap pedig még jobban mint ma.

! szerint ehhez nein hajL1 f.tsllll szoltsagra. hanem az értelmes és sikeres munkához nélkülözhetetlen jókedvre és. optimizmusra van szükség. Meg arra, amit József Attila ígv fogalmazott meg: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen — úgy érdemes ..

De a pontosság. „Italában ■gyorsaságot is jelent.

Paulovits Ágoston