Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

ÉSZÁK-MAGYARORSZÁG 2 1977. július 13., szerda ,gjg& ff Szocialista életmód és a munka Mitől szocialista egy lirigád? A kérdésre László-Bencsik Sándor író keresett választ Sokat ígér maga a kérdés feltevése is, amennyiben azt reméljük, hogy erre olyan választ kaphatunk, amely a jövőben megoldhat minden ezzel kapcsolatos további po­lemizálást. Sokat ígér az elő­adó személye, aki az utóbbi időben széles körben szerzett nevet a „Történelem alulné­zetben" című könyvével, s később az ennek a könyvnek alapján készült, Budapesten bemutatásra került színda­rabbal. J-Ászló-Bencsik Sándor sze­repeltetése a II. miskolci nyári szemináriumon nem­csak tudományos, hanem an­nál sokkal szélesebb körök­ben is érdeklődésre számít­hatott. Így ítélte ezt meg a szeminárium rendezősége is, hiszen kedden az ő előadá­sát a két szekció résztvevői közösen hallgatták meg. Mitől szocialista egy bri­gád? A kérdés megválaszo­lásához óvatosan közelített László-Bencsik Sándor író, aki egyébként a Népművelé­si Intézet tudományos mun­katársa. Bevezetőként pole­mizált a szocialista brigád- mozgalmat megítélő külön­féle nézetekkel. Például, vannak, akik túlidealizálják, mások divatnak tekintik, megint mások azt állítják, hogy a szocialista jelző csak látványos szavakban él. Az előadó szerint egyik nézet sem helytálló. Nincs igazuk azoknak sem, akik a szocia­lista brigádokat egyneműek- nek tekintik, holott azok for­májuk vonatkozásában meg­lehetősen eltérőek és sok­színűek. László-Bencsik Sándor így látja a szocialista brigádok jelenlegi állapotát: — Jólle­het a brigádtagok egyénen­ként még nem vallhatják magukat valamennyien szo­cialista típusú embernek, de a brigádok közös megnyil­vánulásai, tettei szocialista vonásokat tartalmaznak. Részletesebb vizsgálat alá vette a brigádok kettős ar­culatát. A szocialista brigá­dokat egyrészt meghatároz­za a termelésben betöltött szerepük, a munka, másrészt az a tény, hogy olyan em­berekből tevődnek össze, akik különböző életkörülmé­nyek között élnek, s így kü­lönféle hatásokat hoznak ma­gukkal. Eléggé ismert tény, hogy László-Bencsik Sándor ma­ga is sokáig élt és dolgozott együtt egy szocialista bri­gáddal. s az így szerzett ta­pasztalatok alapján írta meg könyvét. Most elmondotta, hogyan alakult a későbbiek­ben ennek a brigádnak az élete. Közvetlen szavakkal szólt — példákkal illusztrál­va — müven káros, k“dv“t~ lenítő hatással van egy kö­zösségre á sematizmus, az úgynevezett „kirakat válla­lás”. Mert mi haszna van egy kénzőművészeti kiállítás megtekintésének akkor, ha kézben rn-e<T1r^rrl,?-7’1c tói, vajon mit is jelent a kép alatti aláírás: csendélet. Avagy ha — vállalásból — meghallgatnék egy magas szintű tudományos előadást az űrkutatásról? Minden brigádnak a saját helyzetéből, saját tudati szintjéről kell kiindulni, s olyan egyéni vállalásokat kell először megfogalmazni, amely az adott személy mű­veltségi szintjére épül. Ki­próbálták. Az a munkás, aki­től, amikor megkérdezték hány könyve van. azt vála­szolta, hogy egy, a munka­könyvé. később tudatosan olvasó emberré vált. Az ilyen alapozás nem jár lát­ványos vállalásokkal, de amit elhatároznak, lépésről lépés­re megteszik, ugyanakkor konkrét sikerélményt nyújt a brigád tagjainak. Mind­ezek mellett helye van a bri­gádok közös vállalásainak, amelyek a munkára, a tár­sadalmi tevékenységre vo­natkoznak. s a háromból ter­mészetesen első helyre kell tenni a munkát. Abban is igaza van az előadónak, hogy ha komolyan vesszük a szocialista brigádok hár­mas jelszavából azt, hogy „szocialista módon tanulni”, megvalósulása esetén aktí­van hat a munkára és az életformára egyaránt. A továbbiakban azt fejte­gette. hogy a szocialista bri­gádok fejlődését nem lehet és nem is szabad egyedül a kollektívára bízni. Segítség­re van szükségük. Kik segít­hetnek? Elsősorban azok, akik legközelebb vannak hozzájuk, a műszaki értel­miségiek. Nem ártott volna, ha a úyári szemináriumon elhangzott sok, nagyon érté­kes és színvonalas, szocialis­ta életformával kapcsolatos előadásokban nagyobb hang­súlyt kapott volna ennek a rétegnek szerepe, felelőssége. Végül is csak marad a nagy kérdés: Miiéi szocialista egy brigád? Tulajdonképpen visszaka­nyarodtunk a szocialista bri­gádmozgalom hármas jelsza­vához: szocialista ' módon dolgozni, tanulni és élni. Ak­kor mi újat adott László- Bencsik Sándor előadása a kérdés megválaszolását ille­tően? Egy dolgot világosan kell látni. Ahogyan nincs, és nem is lehet merev tudományo­san megfogalmazott definí­ciója a szocialista életmód­nak, így nem várhatunk re­ceptet a brigádok szocialis­ta mivoltának meghatározá­sára sem. A szocialista bri­gádmozgalom élő. állandóan fejlődő, , amelyben a látvá­nyos fellendülések olykor a séma ti zm us egyhangúságába hullhatnak, gyakran éppen valamilyen ellenható ténye­zők hatására. Majd ismét uralkodóvá válik a pozitív hatás — László-Bencsik sze­rint. most ilyen felfelé ívelő szakaszban vagyunk — ami­kor a brigádok és az őket segítő szervezetek, intézmé­nyek közösen tesznek erőfe­szítéseket a további, maga­sabb színvonalú fejlődés irá­nyába. Szovjet badgyakerlat A Szovjetunió Kárpátok- melléki katonai körzetében 'folytatódik a körzet csapa­tainak „Kárpátok” elnevezé­sű hadgyakorlata. A manő­verekre kedden több. a hel­sinki záróokmányt aláíró ön­magból érkeztek megfigyelők. A hadgyakorlatra megér­keztek az NSZK, az NDK, Ausztria. Bulgária, Francia- ország, Magyarország, Olasz­ország, Lengyelország, Romá­nia. Svájc, Csehszlovákia és Jugoszlávia katonai megfi- é,j siói. Thaiföldi agresszió Mint a Síén Pasasonh cí­mű laoszi napilap, a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottságának sajtóor­gánuma hírül adta, thaiföl­di katonák 75 milliméteres lövegekböl a Mekong folyón keresztül tüzet nyitottak Sa- vannakhet laoszi tartomány egyik községére. Súlyos ká­rok keletkeztek a környék parasztgazdaságaiban, és több ház összedőlt. A tüzérségi tűz után thaiföldi diverzán- sok behatoltak laoszi terü­letre és géppisztolyból tüzet nyitottak egy másik falu bé­kés lakosaira. A laoszi pol­gári védelem alakulatai visszaűzték a támadókat. A laoszi nép — hangsú­lyozza a Sien Pasasonh — ismételten követeli, hogy a thaiföldi hatóságok vessenek véget a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság szuvere­nitása és területi integritása ellen irányuló provokációk­nak. „0 a bűnös .. (A YVcltwoclie Magazin karikatúrája — KS). Nyugatiméi tá borsuk NATO kinevezése Alexander Haig tábornok, a NATO európai erőinek fő­parancsnoka kedden hivata­losan is megerősítette azt a hírt, hogy hamarosan egy nyugatnémet négycsillagos tá­bornokot neveznek ki má­sodik helyettesévé. Eddig ilyen poszt nem létezett, s mint az amerikai tábornok kijelentette, létrehozását az tette szükségessé, hogy a nyugati „védelmi erők” erő­sítésének hosszú távú terve­zésével külön foglalkozzék valaki ezen a magas szinten. Megfigyelők valójában az­zal magyarázzák a második helyettes posztjának létreho­zását, hogy az NSZK — gazda­sági és katonai erejére hi­vatkozva — hiányolta kép­viseletét a NATO-vezetésben. Vélemények szerint a tiszt­ség várományosa Gerd Schmückte nyugatnémet al­tábornagy, aki jelenleg a NATO brüsszeli katonai bi­zottságának igazgatója. Győzelemmel ért véget a francia munkásmozgalom történetének egyik leghosz- szabb, Iegelkeseredellebb és legleleményesebb sztrájkhar­ca: a Le Párisién Liberé nyomdászai megvédték jo­gaikat, munkahelyüket és méltóságukat. Az 1975. már­ciusában kezdődött harc jel­képpé vált Franciaország­ban: az egyik oldalon a tu­lajdonos, Emilien Amaury áílt, mögötte a legkülönbö­zőbb kormányszervek; a má­sik oldalon pedig a CGT nyomdászszakszervezete és általában a nyomdászok, szélesebb értelemben pedig az egész munkásosztály. Az egyezmény a két fél között hétfőn este született meg és almására — amely­hez még a kormány jóváha­gyására van szükség — elő­reláthatólag kedden került sor. 1975. március 3-án a régi nyomda dolgozói sztrájkba léptek és elfoglalták az üze­met. A 600 munkással szo­lidáris volt az egész szak­ma. A Le Párisién Liberé nyomdászai csaknem két éven át tartották „megszáll­va” az Enghien-utcai aiyom- dát. Ez alatt a nyomdász­szakszervezet valamennyi tagja fizetésének 10 százalé­kát adta a szolidaritási kasz- szába és országos gyűjtésre is sor került. A konfliktus két és fél éve alatt összesen 60 millió frankot gyűjtöttek össze a francia dolgozók, harcban álló, sztrájkoló tár­saik számára. A Francia Kommunista Párt párizsi szervezete hét­főn este táviratban üdvözöl­te a Le Párisién Liberé nyomdászait, a nagytőke és hatalma fölött aratott győ­zelmüket. A mezőgazdaság dolgos napjai (Folytatás az 1. oldalról) nál Nagy Ferencné közgaz­dász elmondta: tegnapelőttig még csak 342 hektárról taka­rították be a búzát. Addig csak a mezőkeresztesi, bükk­ábrányi, borsodivánkai és szentistváni tsz-ek kezdték meg a kenyérgabona aratá­sát. Tegnap az újra kedvezővé vált időjárásban ismét ne­kilendültek a kombájnok a búzaföldeknek a járás min­den pontján, s lényegesen megnövekedett a learatott te­rület. A termésbecslések a búzánál többet ígérnek a ta­valyi eredményeknél, viszont a tavaszi árpa idén keveseb­bet fizet, mint 1976-ban. Ez elsősorban a kora tavaszi kedvezőtlen időjárás eredmé­nye. A mezőkövesdi járásban mindenfelé, a búza aratásá­val egyidőben tart a pillan- langós takarmánynövények betakarítása is. Az elmúlt hetekben lehullott csapadék kedvezően éreztette hatását, s » vöröshere második, il­letve a lucerna harmadik növedéke jó terméssel Pzet. (ha) Mérlei, választás lilán A japán felsőház vasárnap tartott választásainak vég­eredménye hétfőn este került nyilvánosságra. A vá­lasztásokon a 255 tagú felsöház tagjainak felét újí­tották meg, tehát 126 mandátum sorsa dőlt el. A közvélc- ménykutatások közvetlenül a választások előtt az ural­kodó Liberális-Demokrata Párt visszaesését jósolták. Pontosabban azt, hogy a kormánypárt nem tudja meg­tartani a felsőházban az abszolút többséget, s ezzel a ja­pán parlament alsó- és felsőháza között olyan koníüK- tus bontakozhat ki, amely általános politikai válsághoz vezet és megnyithatja az utat a Liberális-Konzervativ Párt hatalmának megtöréséhez. Ezek a remények nem váltak valóra. Még mielőtt a vá­lasztások részleleredményeiröl és politikai előzményeiről szólnánk — előre kell bocsátani, hogy a japán Liberális- Demokrata Párt (amely valójában egyértelműen jobb­oldali, konzervatív alakulat) a második világháború óta megszakítás nélkül kormányozza a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalmát. Ezt a tényt nem lehet napi politikai okokkal magya­rázni, az igazi okok sokkal mélyebben rejlenek. Japán nagyszabású gazdasági fejlődése ellenére rendkívül so­kat megőrzött az évszázados tradícióiból. A császárság in­tézményének abszolút szilárdsága minden külső változás ellenére ,a hagyományok hallatlan e/ejét mutatja. A pa­raszti életforma és a családszervezet továbbra is rendkí­vül konzervatív és patriachális, hasonlóképpen patriachá- lis a viszony a nagyvállalatok vezetősége és munkásai között. A Liberális-Demokrata Párt voltaképpen ebből a rendkívül nehezen mozdítható konzervativizmusból me­ríti- erejét. Erre a történelmi struktúrára épült a japán gazdasá­got kézben tartó óriási monopóiumok és a kormánypárt szövetsége. A monopóliumok és .a politika csúcsainak összefonódása nyíltabb és egyértelműbb, mint bármely más tőkés országban és a nagytőke, valamint a bank- rendszer pénzügyi támogatása egyértelműen a kormányzó pártot erősíti. \ Részben ennek a helyzetnek a következménye, hogy a különböző ellenzéki pártok' nagyon is különböző utakon keresték a kormánypárt több évtizedes monopóliumának megtöréséhez szükséges politikai stratégiát. így nem vált lehetővé az ellenzéki pártok egységének vagy akárcsak ideiglenes választási szövetségének létrehozása. Ez is azt eredményezte, hogy a Liberális-Demokrata Párt maradt egyedül kormányképes politikai alakulat az országban. Tavaly decemberben az alsóházi választásokon bebizo­nyosodott: a gazdasági-társadalmi változások nyomása legfeljebb csökkenteni tudja a kormánypárt túlsúlyát, monopóliumát azonban nem törheti meg. Az 511 tagú al­sóházban a kormánypárt 249 mandátumot szerzett, kon­zervatív szövetségeseivel együtt 260 mandátuma van, lé­hát gyakorlatilag biztosította az abszolút többséget. Az utána következő Japán Szocialista Párt 123, a buddhista­nacionalista alapon szervezkedő Komeito 55, a jobboldali szocialisták 29, a Japán KP pedig 17 mandátumhoz ju­tottak. Nem világos, hogy ilyen előzmények után a közvéle­ménykutató intézetek miért jósoltak kormánypárti visz- szaesést a felsőházi választásokon. Hiszen annak idején a képviselőházi választások a kormánypárt heves belső frakcióharcainak közepette, óriási vesztegetési botrányok viharában és kedvezőtlen gazdasági konjunktúra idősza­kában zajlottak le. Most a frakcióharcok és botrányok emléke elhalványult, a konjunkturális helyzet pedig ked­vező. Mégis tény, hogy az előrejelzések szerint a felsőházi választásokon a kormánypártot az abszolút felsőházi többség elvesztésének veszélye fenyegette. Valójában nem ez történt. A kormánypárt és közvetlen szövetségesei 6’5 képviselői mandátumot szereztek, tehát éppen úgy 126 képviselőjük van a felsőházban, mint korábban. Valójában ezeknek a felsőházi választásoknak nem volt drámai jelentőségük. Kormánypárti vereség esetén is leg­feljebb arra szoríthatták volna az uralkodó pártot, hogy más jobboldali alakulatok körében keressen szövetsége­seket. A nemzetközi megfigyelők nem közvetlen politikai kihatásai miatt foglalkoztak a japán felsőházi választá­sokkal, hanem azért, mert ennek eredményein akarták lemérni a közhangulat fejlődésének irányát. A válasz egyértelmű: Japánban a konzervatív erők tartják állásaikat, a megosztott ellenzék pedig a belátha­tó jövőben nem jelent veszélyt a nagytőke pártjai szá­mára. Spanyol lorúyprsgrn Hétfőn a késő esti órák­ban, kilenc és fél órás ta­nácskozás után ért véget az új spanyol kormány első ülése. Az ülésen, mint vár­ható volt. elhatározták a pe­seta leértékelését. A kormány maratoni ülé­sén jóváhagyta programnyi­latkozatát. amelyet késő éj­jel megtartott és a rádió ál­tal is közvetített sajtóérte­kezleten ismertetett Ignacio Camunas miniszter, a kor­mány szóvivője. A kormány- nyilatkozat, amelynek legfon­tosabb gazdasági program­pontjairól a minisztertanács ülése közben is tárgyalt Adol­fo Suárez miniszterelnök az ellenzék vezérének tekintett Felipe Gonzalezzel, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt főtitkárával, hitet tesz a de­mokratizálási folyamat követ­kezetes folytatása mellett. Kilátásba helyezi a még fran- coista, fasiszta ' korporációs elvek szerint működő helyi közigazgatási szervek gyors felszámolását és azt, hogy még ebben az esztendőben községtanácsi • választásokat tartanak. A kormánynyilat­kozat autonómiát és yégyenlő jogokat ígér a Spanyolország lakosságát alkotó népeknek. Szovjet tiltakozás A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselele határozot­tan tiltakozott az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségé- nél a szovjet diplomáciai testület, egyik munkatársa el­len végrehajtott banditatá­madás miatt. A tiltakozó jegyzék, ame­lyet Oleg Trojanovszki j. a Szovjetunió állandó ENSZ­képviselője juttatott el az amerikai küldöttséghez, be­számol arról, hogy július 7- én ismeretlen személyek minden ok nélkül kegyetle­nül bántalmazták Vlagyimir Csernisevet. a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselet ének tanácsosát, súlyosan megse­besítették, majd nyomtalanul eltűntek.

Next

/
Thumbnails
Contents