Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
19JJ. fuiiua 5«, kedd eSZAK-MAGYARORSZAŰ b Az államhatár rendjéről (III.) A vadászat és halászat feltételei az államhatár mentén |} A belügyminiszter 1/1975. 4i számú rendeleteben elrendel- ü te, hogy „az államhatártól % számított 1 kilométeren belül | S történő vadászathoz az ille- MI tékes határőrkerület pasi irancsnokának engedélye szük- ” 1 séges". Ebből következik, hogy iazok a vadásztársaságok, ame- I lyeknek területe a lenti sav- j ban is húzódik, kötelesek en- \ gedélyt kérni az 1 kilométeres sávban történő vadászathoz, az illetékes határőrkerület parancsnokától. (B.-A.-Z. megye érintett te- i i rületén a miskolci határőr 5 : kerület parancsnokától.) Az . i engedélyt írásban kell kérni - minden év augusztus 15-ig. 1 i Az írásos kérelemhez csatol- t ni kell az éves vadászati naptárt, illetve ütemtervet és a vadásztársaság tagjainak névjegyzékét 3—3 példányban. Az engedélyt a kerület pa- 1 I rancsnoka írásban küldi meg, amely szeptember 1-től a kö- | vetkező ev augusztus 31-ig / érvényes. Tehát a határvonaltól szá- ' mitott 1 kilométeres sávban ; történő vadászat első feltétele a fenti kerület parancsno- • ki engedélye. További feltételek: — társas vadászat esetén a 1 i vadászat kezdete előtt 24 órá- : val a vadásztársaság köteles i bejelenteni az érintett határőr őrsre, hogy mettől-meddig, mely területen, hány fővel ■ kívánnak vadászni; — a társaság névjegyzékén szereplő vadászok egyéni vadászat esetén előző nap 16.00 óráig kötelesek bejelenteni az érintett határőr őrsre, hogy mikor, hol kívánnak vadászmi; — a határ közelében vadászó személyeknek tilos az államhatárt átlépni, a szomszédos állam területére átlőni és a túloldalon tarlozKouo személyekkel beszeigelest folytatni; — amennyiben a vadász- társaság vendégvadásza Lra hív meg valakit az 1 kilométeres savban folyó váciászaihoz, azt az egyes alKalmak- kor köteles az érintett őrsre bejelenteni és a határ rendjének betartására a meghívott figyelmét felhívni. Sajnos meg a rendelet megjelenése urán 2 évvel is előfordul, hogy a határ menten vadászterülettel rendelkező vadásztársaságok egy része nem tartja be a rendelet előírásait, pedig a rendelet be nem tartásával szabály- sértést követnek el. Ugyancsak rendelet szabályozza a határvizeken történő halászat, illetve horgászás feltételeit. Határvíznek tekintendő a folyó, patak, csatorna, tó mindazon szakasza, amelyen a határvonal halad, illetőleg amelyet a határvonal metsz. Az Ilyen vizeken való halászathoz, horgászathoz — területileg érvényes halászati vagy horgászati engedély megléte mellett — a határőrség engedélye szükséges. Az engedélyt a határvonaltól mi itt egy 5 kilométeres sávban lakók az illetékes határőr őrs parancsnokától, az ennél nagyobb mélységben lakók pedig, a határőrkerület parancsnokságtol kérhetik. Az ilyen engedély tulajdonosa az éjszakai halászatot, vagy horgászatot 24 órával előbb köteles bejelenteni a területileg illetékes határőr őrsön. A határvízen tartózkodókra is érvényes, hogy tilos az államhatárt átlépni és a szomszédos .illám területén tartózkodó személyekkel beszélgetést folytatni. Ä határrend betartásának egyéb követelményei A Minisztertanács 40/1974. számú rendelele előírja, hogy „a Magyar népköztársaság területén az államhatár közelében tartózkodó személyek kötelesek- olyan magatartást tanúsítani, hogy ne sértsék vagy veszélyeztessék a szomszédos állam területét, az ott tartózkodó személyeket és az ott lévő javakat, illetőleg a nemzetközi jog által védett egyéb érdekeket”. Az előzőekben e fontos kötelezettség néhány vonatkozásáról már szóltunk, a továbbiakban a leggyakoribb határrendsértések megelőzése érdekében kívánunk szólni.A Minisztertanács rendeleté végrehajtására kiadott 1/1975. belügyminiszteri rendelet alapján „az államhatár mentén tartózkodó személyek a szomszédos állam területén tartózkodó személyekkel csak felhatalmazás esetén folytathatnak beszélgetést.” Ennek megszegése határrendsértés. Ha nem is nagy számban, de előfordulnak ilyen esetek, különösen a határ mellett dolgozó favágók, gombázók, és esetenként turisták részéről. Ugyancsak a belügyminiszter rendelete írja elő, hogy „az állattartók kötelesek gondoskodni arról, hogy háziállataik ne menjenek át az államhatáron”. Háziállatok át- kóborlása különösen olyan helyeken fordul elő. ahol a határ közelében legeltetés folyik és az állatokat őrző dolgozók figyelmetlenek. A fenti rendelkezés természetesen nemcsak állattartókra, hanem a legeltetéssel megbízott. dolgozókra Is vonatkozik. Az államhatár mentén a magatartási szabályok közé tartozik az is, hogy tartsuk be a szabadban'való tűzrakásra vonatkozó szabályokat; illetve az ezzel kapcsolatos övintézkedéseket. Ezek be nem tartása számos esetben okozott olyan bozóttüzet. amely átterjedt az államhatáron. Ä határon történő tűz átterjedése igen súlyos határrendsér- tésnek minősül ás ezenkívül súlvos anyagi kihatása is van. Ugyancsak határrendsértés- nek minősül a határjelek szándékos vagy gondatlan megrongálása, eltávolítása, valamint az államhatáron át katonák vagy fontosabb objektumok fényképezése. Az államhatár rendjének fenntartásával összefüggő kötelezettségek teljesítése és azok jogos elvárása a szomszédos államok részéről kölcsönösségen alapszik, egyben biztosítékul is szolgál, hogy a határon rend és nyugalom uralkodjék. A dialektikus egységet alkotó jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak mindkét fél állampolgáraira és a területükön tartózkodó harmadik ország állampolgáraira is. A határőrség azt kéri a határ területén működő állami, társadalmi szervektől és minden állampolgártól, hogy maradéktalanul szerezzenek érvényt az államhatár rendjére vonatkozó rendszabályoknak, tartsák be és tartassák be az ezzel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeket és nyűit- sanak segítséget a határőrségnek a határrend fenntartásában. (V égéi Ritter Otlö határőr alezredes A krasznokvajdai Bástya Tsz központi telephelyén nagy teljesítményű szárítóüzem épül. Edelény a leirttt között Az edelényi 1—IV. akna júniusban 120,8 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Mint azt Simon Péter körletvezető elmondotta, a szép teljesítményből jelentős részt vállalt a Il-es telepi MK— 97-es önjáró 1 berendezéssel biztosított — mintegy százméteres homlokszélességű — munkahely. Figyelemre méltó, hogy az említett időben egy-egy dolgozó műszakonként: több mint 9,7 tonna — úgynevezett csáká- nyos — teljesítményt ért el. Az sem elhanyagolandó; hogy az átlagos napi írontsebessé- gük meghaladta a négy métert. Sokkal nehezebb körülmények között, de ugyancsak helytálltak a hagyományos technológiával dolgozó, kézi fejtésre telepített brigádok is. Itt 4,12 tonna volt az egy főre jutó teljesítmény. A termelési, eredmények mellett dicséret illeti az elö- vájók munkáját is. Szénben 482 métert, meddőben pedig 69 métert haladtak előre fejtéselőkészítés, illetve vágathajtás során. Még mindig csak 4100 hektár Fokozni kell az öntözést! A több termésről van szó Sok a „száraz gazda” Munkában a bizottságok Két héttel ezelőtt adtunk öntözési helyzetképet lábunkban. Akkor megyénkben az összesen 14 600 hektárnyi öntözhető területből még csak 2100 hektáron volt öntözés. Azóta ez a szám a duplájára növekedett. A legfrissebb adatok szerint Borsod megyében jelenleg 4138 hektárnyi területen folyik öntözés. ez azonban az összterületet tekintve meg mindig kevés. hiszen az öntözhető területnek csak 28 százalékát teszi, ki. A „felfutás” ütemével — már, ami az elmúlt két. hetet illeti — ilyen értelemben elégedettek is lehetnénk, ha nem kellene ' arra gondolni, hogy tulajdonképpen „tűzoltó-munkáról” van szó. Az öntözés pedig nem egyenlő a tűzoltással. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy néhány üzem még ma is csak „végveszélyben” használja ki jól öntözőberendezéseit. Pedig — hívta fel nyomatékosan a figyelmet a miniszter — az öntözővíz csak folyamatos használat kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesztője a növénytermelésnek. A berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Elgondolkodtató adatokkal szolgált, amikor felszólalásában a miniszter elmondotta, hogy tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöldség 60 százalékát. Az országban tavaly összesen 6000 hektár burgonyát tudtak öntözni a nagyüzemek — az összes burgonyaterület negyedrészét —, de itt az országos termésátlag kétszeresét érték el. A cukorrépa összes területének 28 százalékai öntözték tavaly, de ha ez nem történt volna meg. az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukorrépa-termelésével kellett volna beérni. Az öntözés fokozása jelenleg, tehát az öntözőterület nagyságának növelése, az öntözőberendezések kapacitásának maximális kihasználása, a többlettermelés kulcslehetősége. Az elmúlt, két hétben lehullott csapadék ellenére megyénkben tovább csökkent a talajban a növények által felvehető vízkészlet. A vízpótlás tehát elsősorban öntözéssel oldható meg. Sajnos megyénkben még mindig sok az úgynevezett „száraz gazda”, vagyis az olyan mezőgazdasági üzem. ahol van elegendő öntözővíz, öntözőberendezés is rendelkezésükre áll, mégsem öntöznek, vagy . pedig jóval a kapacitás alatt. A riesei Üj Esztendő Termelőszövetkezet közel 900 hektáros öntözhető területéből tegnapig csak 186 hektárnyi területet öntözött be. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet az 525 hektárnyi öntözhető kapacitását csak 115 hektárig használta fel. A tiszaka- rádi Üj Élet a 698 hektárnyi öntözhető területéből eddig még félszáz hektárnyit sem öntözött meg, a Bodrogközi Állami Gazdaság 527 hektárnyi öntözhető területének egyötödére juttatott mesterséges .esőt. a taktaharkányi Petőfi Termelőszövetkezet ugyanilyen arányban használta ki ez idáig öntözési lehetőségét. A Nagymiskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzeme a 366 hektárnyi önV- tözhető területéből 40. a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet 446 hektárnyi öntözhető területéből 140 hektárt öntözött be. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a borsodsziráki Bartók Termelőszövetkezet. közel félezer hektárnyi öntözhető területéből ez idáig semmit sem Hétfőn a Kertészeti Egyetemen megkezdődött a Mezőgazdasági. Erdészeti és Ültetvényes Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének adminisztratív bizottsági ülése, amelyen 23 ország képviselteti magát. A tanácskozáson a világ különböző országainak mezőgazdaságában foglalkoztatott nők és fiatalok élet- és munkakörülményeit vitatják meg. öntözött, de egyáltalán nem kezdte meg az öntözést a sa- jovamosi Aranykalász, a ne- mesbikki- Nógrádi Termelőszövetkezet és a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet sem, pedig ezek szintén összesen félezer hektárnyi öntözhető területtel rendelkeznek. Kevés kivételtől eltekintve a mezőgazdasági üzemek nem gondoskodnak a folyamatos öntözésről, az öntözőberendezések két műszakos, legalább napi 20 órás kihasználásáról. És azzal sem dicsekedhetnek spkan. hogy a vasárnapokon is kihasználnák az öntözési' lehetőségeiket. Az aratás, a betakarítás valóban a mezőgazdasági üzemek nagy erőpróbája. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni az öntözésről; az öntözhető területek nagyságának növeléséről, az öntözőberendezések kapacitásának maximális kihasználásáról. , Ezért hozták létre azokat a bizottságokat, amelyek az illetékes szervek képviselőiből állnak, s amelyek már mától megkezdik vizsgálataikat elsősorban azokban a gazdaságokban, ahol az öntözés feltételei megvannak, s mégsem élnek, vagy nem kellőképpen élnék ezekkel. O. .1. A négynapos ülést And- reasz Kiraku, a nemzetközi szövetség elnöke nyitotta meg; hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó szerepük van a nőknek és a fiataloknak, s ez a szakszervezetek tennivalóit is megszabja. A bizottsági ülésen a különböző országok képviselői beszámoltak szakszervezeti mozgalmi tevékenységük eredményeiről és terveiről. Nemzetközi szakszervezeti ülés Budapesten Kis költséggel, nagy haszon \ Azok az olvasók, tartoznak á hajnalonta és napnyugta előtt erdőn, mezőn cserkelő zöldkalaposak, a vadászok táborába, többségükben igen keveset tudnak egyik leghasznosabb vad madarunkról, a fácánról. A külföldi felvevő piacok a vadhús számára mindig nyitva álltak, és ezen belül is igen keresett cikk a fácán. A természetes szaporulatból a jelentkező igényt viszont távolról sem lehetett kielégíteni. Ugyanakkor a hazai vadászok is áhítoztak a területek jobb vadbösége, a sport teljesebbé tétele, a nagyobb teríték után. Ezt viszont csak úgy lehetett elérni, ha megszervezik a fácán tenyésztését is. A 'Magyar Vadászok Országos Szövetsége ennek érdekében kidolgozott, egy fácántenyésztési programot, anvagiakkal segítve a kezdeményező vadásztársaságokat fácántel’épek létrehozásához és a tenyésztés megindításához. Egyes vadásztársaságok keltetőgépet szereztek be, míg mások kotlós házitvúk- kal keltenék a MAVO^Z segítségével biztosított fácántojásokat. Lehetőség volt azonban napos lácáncsibék beszerzésére is azoknak, akik fácáncsibe nevelésével kis álltak foglalkozni. Borsod megye aktívan kivette részét a fácánprogram megvalósításából. A megye legnagyobb vadásztársasága a mezőcsati vadásztársaság bár' valamivel később kapcsolódott be ebbe a munkába, évről évre jobb eredményeket ér el. Az 1972-ben megválasztott új intéző bizottság hamar belátta, hogy az inter ziv vadgazdálkodás apróvadas területen már alig képzelhető el fácán- nevelés nélkül. Igényelt e célra a tsz-töl területet, és 1973- ban használt anyagból a vadászok társadalmi munkával felépítettek egy kis faépületei kifutóval és hozzáfogtak fácáncsibék neveléséhez. Mivel az első év csak a tapasztalat és a gyakorlatszerzés időszaka volt. csak 1500 darab fácáncsibe nevelését merték vállalni. Bár jól képzelt, szorgalmas vadőrök végezték ezt a munkát, a huzatos épületben nem tudták biztosítani a neve’éshez szükséges 35 C állandó hőfokot, elég sok volt az elhullás. 1974-ben a lehetőségekhez mérten megjavították az épületet és annak berendezéséi, valamint hasznosítva az első év tanulságait. 2000 darab csibe nevelését vállalták. Ennek az évnek az eredménye már kielégítő volt, sőt a költségek részbeni fedezésére a csibékből 8 hetes koruk elérése után nemcsak a vadászterületekre engedtek ki. hanem néhány 100 darabot adtak át olyan kisebb vadásztársaságnak. ami eddig még tenyésztéssel nem foglalkozott. 1975-ben már 4000 darab csibe nevelkedett a telepükön. Ebből már 2000 darab került kibocsátásra es 1300 darabot adtak át más vadász- társaságnak. A vezetőség látva, hogy a megszerzett gyakorlati tapasztalat és a jól szervezett munkával milyen szép eredményeket lehet elérni, elhatározta egy korszerű fácántelep megépítését. A vadászok társadalmi munkával felépítettek egv minden isénvt kielégítő, jól fűthető 20 méter hosszú épületet és előtte ««v volier-rendszert. így 1976- ban már 8000 darab fácáncsibe nevelkedett az új telepükön. Az eredmény a vártnál is jobb volt. Alig volt elhullás, és a felnevelt csibékből 5400 darab került ki a vadászterületre és 1500 darabot adtak át más borsodi társaságoknak. A vadon élő állomány ilyen mérvű kiegészítése és egyben a vérfrissítése kiváló vadbőséget orcámén vezeti a vadásztársaság területén. Növelni lehetett a külföldi vendégvadászok számát is. Osztrákok, olaszok, svájciak vadásztak itt és bőségesen jutott fácán természetesen a saját tagság számára is. A vadászat -mellett sor kerülhetett élő fácán befogadására is. amit a M4- VAD nyugatra exportált, 1977. május 30-án ismét megérkezett a meznesáti fácán- telepre az első naposcsibe szállítmány. Azóta 8040 darab tarka kis fácáncsibe fut-, kározik az. épületekben és a volierekben. Ez évben is tovább épült: a telep egy vasvázas 18x9 méteres épülettel. Nagy és íel,kÜsTerete? rv munkát igenyel a fácánok felnevelése, de ez a munka meghozza a gyümölcsét. Amint az állománv jelenlegi állapota mutatja, ez az esztendő sem lesz rosz- szabb, mint az előző volt, de talán még annál is iobb. Pető Géza
