Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1977. július 1., pentek A munkahelyi nevelés Az 1974-es közművelődési párthatározat a munkásosz­tály műveltségi színvonalá­nak: emelésére igen nagy .súlyt helyezett. Ezt köve­tően a SZOT a munkahelye­ken folyó közművelődési tevé­kenység megyeileg összefo­gott, szervezett módszertani segítésére megbízási adott a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának, az pedig annak gyakorlati , megoldá­sával1 a Rónai Sándor Mű­velődési Központot bízta meg. Az intézmény munka­helyi nevelési tevékenysége szervezetileg három terüle­ten folyik: a képzés, tovább­képzés, illetve a munkahe­lyeken folyó nevelő munka módszertani segítése, vala­mint a szolgáltatások terüle­tén. Továbbképzés, tanfolyam Az elmúlt évben a műve­lődési intézménnyel nem ren­delkező kis- és középüze­mek műhelybizottsági kultu­rális felelősei jó képzési for­májának bizonyult a kultu­rális felelősök tanfolyama, amely arra is módot adott, hogy a kultúrfelelősökön ke­resztül a megyei művelődési központ az üzemekkel köz­vetlen kapcsolatot alakítson ki. A korábbi évek gyakor­latának megfelelően az el­múlt évben is két sorozaton folytatták a szocialista bri­gádvezetők képzését. Az egyik sorozat vezetési, a má­sik munkajogi ismereteket nyújtott. Az egyes foglalko­zásokon 15—30 között inga­dozott a részvevők száma, és már az év végén tapasztal­ható volt sajnálatos lemara­dás a különböző tanácskozá­sok munkaidőn kívülre he­lyezése, illetve az ezt előíró rendelet végrehajtása követ­keztében. Kár pedig ezt a képzési formát elhanyagolni, illetve a részvevők számának csökkenését elfogadni. Reá­lis szükségleten nyugszik a munkásszállások gondnokai­nak és kulturális felelősei­nek képzése. Rendkívül ak­tívak voltak ezek a képzési alkalmak, magas volt a rész­vevők száma. Sikeresnek mondható a megjelenési arány alapján az üzemi mű­vészetpropagandisták képzése is. Valamennyi képzési for­mánál az a legfőbb irány,'jel­ző, mint azt legutóbb a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont társadalmi vezetősége megállapította, hogy azok az emberek, akik ezeken a tan­folyamokon. illetve tovább­képzési alkalmakon részt vettek, a, későbbiekben is sokszor fordulnak a művelő­dési központhoz segítségért, tanácsért és rajtuk keresztül élő kapcsolata van a műve­lődési központnak a válla­latokkal és üzemekkel. Segítés a helyszínen A másik munkaterület a munkahelyen folyó nevelő munka módszertani segítése. Ennek egyik fő iránya a me­gyében levő hat kiemelt nagyüzem művelődési mun­kájának figyelemmel' kíséré­se, a másik pedig a kis- és középüzemekkel való folya­matos ■s<5 rendszeres kapcso­lattartás. Ez utóbbi munka kiemelkedő < Iményei közé sorolhatók például a Miskol­ci Pamutfonóban a Lenin szocialista brigádról készített szemléltető diasorozat, vala­mint a szociológiai felmérés a fizikai munkásnők szabad idejének eltöltéséről; a De­cember 4. Drótművekben a November 7. brigádról készí- . tett díasorozat. illetve ha­sonló felmérés; a Miskolci Közlekedési Vállalat klub­jában tartott rendszeres filmvetítések, illetve irodal­mi-művészeti és ismeretter­jesztő munka; a diósgyőri csokoládégyár dolgozói szá­mára tartott zenei ismeret­terjesztő-sorozat és egyéb program; végül a 3-as szá­mú Volán Vállalatnál meg­rendezett zenei és irodalmi műsorok. Sajnálatos, hogy e nagy vállalatnál a megfelelő helyiség hiánya akadálya ’a közművelődési munka továb­bi fejlesztésének. Itt kell megemlíteni a be­járó dolgozók klubjának, il­letve klubjainak szerepét is. E klubokban inkább a szol­gáltatások dominálnak. 1975 elejétől működnek a bejáró dolgozók klubjai négy köz­ségben, ez év februárjától öt helyen. A klubok működé­sében jelentkeztek ugyan át­meneti nehézségek és vissza­esések, a tapasztalatok azon­ban e speciális művelődési forma létjogosultságát iga­zolják. A bejáró dolgozók klubjaiban hetente egy al­kalommal van foglalkozás, amelyre a megyei művelődé­si központ biztosítja a prog­ramot, de egyre több az ön­álló kezdeményezés is. E klu­bok modellt kívánnak adni a vállalatoknak, üzemeknek, illetve a lakóhelyen levő ál­lami, társadalmi szerveknek, hasonló jellegű közösségek, művelődési formák kialakí­táséhoz. Sajnos, ez az elkép­zelés egyelőre még nem va­lósult meg, még nem akadt követő. Szolgáltatások Ugyancsak a munkahelyi nevelő munka módszertani segítését célozza a művelődé­si központ munkatervelemző tevékenysége. Ennek kereté­ben abból a szempontból vizsgálják a művelődési in­tézmények munkatervét, mi­ként tervezik azok a mun­kahelyi nevelő munka segí­tését, és észrevételeikről tá­jékoztatják a fenntartó szak- szervezeti bizottságokat. Ugyancsak a munkahelyi ne­velő munka módszertani se­gítségére, negyedévenként módszertani kiadványt adnak közre. A bevezetőben említett hármas területi felosztásban igen fontos szerepet töltenek be a szolgáltatások, amelyek elsősorban a művelődési in­tézménnyel .nem rendelkező üzemek dolgozóinak nyújta­nak segítséget. A szolgáltatá­sok széles skálán mozognak, irodalmi műsorok, zenei is­meretterjesztés, amatőr mű­vészeti csoportok bemutatója, vándorkiállítások egyaránt helyet kapnak benne. Az irántuk való igény növekszik, ezért szüksége- a jövőben a választék további bővítése. A szolgáltatások másik jelen­tős hányada a már említett bejáró klubokban jelentkezik. Partner is kell A munkahelyi nevelő munka megyei segítésének formái nagyrészt már kiala­kultak, módszernek tekint­hetők, amelyek évek óta és jelenleg is folynak. Ebben az évben új ágazatként meg­rendezték a tavaszi hóna­pokban a termelőszövetkezeti brigádvezetők fórumát, azon­ban a kezdeti jó megjelené­si arány után, sajnos komoly visszaesés következett és na­gyon leszűkült a résztvevők köre. Akik mindvégig részt vettek a foglalkozásokon, ta­núsíthatják, hogy szükséges a továbbiakban is hasonló képzés szervezése, mivel az elsősorban a gyakorlati mun­kához nyújt kézzelfogható se­gítséget. A munkásosztály műveltsé­gi színvonalának emelése ér­dekében végzett közművelő­dési munka folyamatos. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Közpor1 évek óta törekszik a képzés és tovább­képzés fejlesztésére, a hely­színi seaítségadásra. módszer­tani segítésre, és szolgáltató- ‘ sainak bővítésére. De mint a fenti vázlatos helyzetképből is kitűnik, nemcsak segítő­készség és segítőtevékenység szükséges, hanem jó partner, befogadó is. Ezt pedig a munkahelyeken kell szorgal­mazni. (bm) Júliusi Napjaink Színház, könyv, munkáslakás A Napjaink júliusi számá­ban terjedelmileg igen je­lentős helyet foglal cl két írás: Páskándi Géza Magyar vígjáték, mai vígjáték, vala­mint Szalay Károly Humor és szatíra a mai magyar színházművészetben cí m fl munkája. Mindkettő a május végén, illetve június elején megrendezett miskolci szín­házi napokhoz kapcsolódik, előadásként, illetve korrefe­rátumként ott hangzott el, de feltétlenül megéri az ismé­telt elolvasást. Nagyobb sza­bású cikk foglalkozik a mis­kolci munkáslakás-építéssel: Békés Dezső mutat be né­hány új lakásba költözőt, a munkáslakás-építés miskolci útját, és veti azt össze a fel- , szabadulás előtti hasonló jel­legű lakásépítéssel. Könyvvel sok cikk foglal­kozik, s a nagyszámú kriti­kai méltatáson kívül külön .figyelmet érdemel a Mérleg és méreg című könyvhét utáni töprengés, Papp Lajos írása, amelyben az egy hó­nappal ezelőtti ünnepi könyv­hétre visszatekintve — az írás címének megfelelően —, nemcsak a hivatalos mér­leget említi, hanem füstölgő gondolatait is megfogalmazza az író, és olvasó találkozók szervezése, a megyékben a helyben élő írók oktalan mel­lőzése, s egyáltalán a könyv­hétnek valamiféle országos közművelődési fesztivállá változtatása miatt. Papo La-, jós egv-két gondolatával már lapunkban is foglalkoztunk a könyvhét végén, a most meg­jelent cikket azonban külö­nösen fontosnak tartjuk, hi­szen a könyvhetek szervezé­se régóta vitatéma, és Papp Lajos írása egy újabb, akár országos jellegű vita elindí­tója is lehet. A lap egyéb írásai közül megemlítjük még Zimonyi Zoltán Hidak, találkozások című, a magyar és szlovák irodalmi kapcsolatokkal fog­lalkozó munkáját, valamint az ugyancsak hasonló téma­körrel, illetve a csehszlová­kiai magyar irodalommal foglalkozó, Turczel Lajos szlovákiai irodalomtörténész- szel készített Vita és vallo­más című interjút. Ez utób­bi szerzője Tóth László. Folytatódik a lapszámban dr. Kárpáti Béla Miskolci kistükör című művelődéstör­téneti sorozata. A népműve­lő magányossága címmel Be­nedek Miklós írt az Ékezet című magyar filmről. Elbe­széléssel jelentkezik Hajdú Gábor, Hatvani Dániel és Köteles Pál, versekkel Ba­logh Attilá. Benkc László, Berták László, Dobai Péter, Galambosi László. Huh Ist­ván, Kiss Dénes, Kovács Jó­zsef, Mezey Katalin, Oláh János, Sárándi József, Tóth Bálint. Grafikáival Czinke Ferenc, Feledj/ Gyula. Földi Péter, Lóránt János, Szaba­dos Árpád, Würtz Ádám, fo­tóval Bállá Demeter és Laczó József. , AMFORA ÜVEG, PORCELÁN, KERÁMIA, MÜANYAG-KERESKEDELMI VÁLLALAT 21. SZ. MISKOLCI LERAKATÁ 1977. AUGUSZTUS 1-TÖL 15-IG vagyoiinseséilapífó leltárát tartja \ A leltározás alatt mindennemű árukiadás szünetel Kérjük kedves vevőinket, hogy árukészleteiket feltölteni szíveskedjenek! Könyvtár a faházban Az úttörőtábort sorompó zárja el a bejárat előtt ki­alakított, betonozott parkoló­helytől, de az „őrök” — két piros nyakkendós kislány teljesített éppen szolgálatot —, készségesen felhúzták a sorompót, hogy akadály nél­kül bejussunk a tábor terü­letére. Látván, hogy idege­nek vagyunk, még jelszót sem kértek, viszont készsé­gesen mutatták, merre van a táborparancsnokság faháza, s hogy ott, rögtön a bejárat mellett, emelték azt a fahá­zat az úttörőtábori könyvtár­nak. Mert Telkibányán, az encsi .járás' úttörőtáborában immáron ilyennel is dicse­kedhetnek ... Felfedezni és megismertetni Azon a délelőttön, — de ahogy a bent levő őrök sza­vaiból ki lehetett venni, más délelőtlökön is —, csendes volt a tábor. Kirándulni men­tek a táborlakók. Felfedezni a környéket. Merthogy ezen a nyáron az encsi járásiak cseréltek a karcagiakkal. Az alföldi gyerekeket pedig csak az első napon kell biztatni, hogy induljanak erdőt járni, hegyet mászni. A második és a harmadik, s a tizedik na­pon mór belejön a lábuk a gyaloglásba, az ösvényeken felfelé kapaszkodásba, s örö­müket lelik abban, hogy fel­kapaszkodjanak a csúcsra, ahonnét szép kilátás nyílik a vidékre. Néznivaló meg bőven van errefelé. Ha más nem — persze múltbéli emlékekkel is gazdagon „ajándékozta meg” a történelem Telkibá­nyát —-, hát maga az erdő, melynek dús növényzete ki­tárulkozik az alföldi gyerek szeme előtt. Szokatlan, csak könyvekből ismert növények, virágok hajolnak engedelme­sen a lábuk alá, simulnak a tenyerükbe, hogy azután be­lekerüljenek a „présbe”, on­nan meg a növénygyűjte­ménybe ... A most érkezett új táborozok ezentúl akár a növényhatározót is magukkal vihetik, s ha megtérnek a túráról a zsákmánnyal, a könyvtárban meg is beszél­hetik majd a látottakat. Sőt, az éppen szolgálatot teljesítő könyvtáros (turnusonként, a iárási könyvtár másik-másik munkatársa költözik ki a lelkibányai faházkönyvtárba) maga is ad ilyen, és hasonló feladatokat a gyerekeknek ... Ott lenni a tábori életben Gulyás János, az Encsi já­rási Könyvtár igazgatója mondta az alig í éhány nap­pal ezelőtti könyvtáravató után: , — Az a célunk, hogy ott legyünk a tábor életének minden pillanatában, s lehe­tőségeinkkel segítsük az út­törővezetőket, hogy valóban élménydús, változatos, szóra­koztató és hasznos tíz-tíz na­pot töltsenek el itt az út­törők és a kisdobosok. Ebből adódik, .hogy az út- törötábori könyvtár igen sok mindenben különbözik úgy általában, a könyvtáraktól. (Tudomásunk szérint egyéb­ként ebben az országban el­ső alkalommal hozlak létre ilyen könyvtárat.) A Moziüzemi Vállalattal kötött szei'zödés alapján ve­títenek a gyerekeknek, s ta­lán nemsokára felépítik a kuglipályát, s elkészülnek a pingpongasztallal is, de terv­be vették, hogy diavetítése­ken a járással is megismerte­tik majd a távolabbról ér­kező pajtásokat. Persze nemcsak távolabbi terveik vannak. Mert példá­ul a 30 ezer forint értékű könyvállomány (a Kulturális Minisztérium biztosította a könyvbeszerzési keretet) nemcsak gyermek- és ifjúsági irodalmat tartalmaz. Van benne szakácskönyv is — hasznos segítséget adhat a tábori kuktáknak, szakácsok­nak. S azután a könyvtáro­sok szeretnének segíteni ab­ban is, hogy a gyerekek megtanuljanak saját maguk összeállítani egy túraprogra­mot. .. Százféle teiv van: de mindegyik a gyerekekért született. Törvény — a gyakorlatban Ezt a könyvtárat, legalább­is képletesen, a közművelő­dési törvény „hozta világra”. Mert nemcsak felépítésében veszi át a művelődési klub szerepkörét is. (Már a lét­rehozásában is sokat segített a közművelődési törvény; hi­szen tíz szocialista brigád dolgozott a könyvtárfaház felépítésén, s vagy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Alapoz­tak, szerelték a hangosító berendezéseket, mások pe­dig díjmentesen szállították ide Sátoraljaújhelyről a fa­házat. A GELKA, a BUB1V encsi gyára, a Gönci Áiesz, a 101-es szakmunkásképző nevét említhetnénk, s ko­rántsem lenne teljes a felso­rolás ...) A nyári időszakban ugyanis nemcsak az úttörő­tábor lakóit szolgálja ki a könyvtár, olvasnivalóért jö­hetnek ide az Ezüstfenyő lu- ristaház vendégei is. Bizo­nyára sokan fogadják majd örömmel a lehetőséget — legalábbis így nyilatkozott a könyvtárnak a turistaház ve­zetője. S amikor, nyár vé­geztével hazamennek az út­törők, s lebontják a íahá- zak mellett felállított néhány sátrat is, költözik a könyv­tár, A tanév idején a gönci kollégium diákjainak rendel­kezésére áll majd. így pedig a könyvekben felhalmozott óriásj szellemi érték, s a könyvtár létesítésébe befek­tetett társadalmi összefogás sokszorosan kamatozhat az év mind a tizenkét hónapjá­ban. Csulorús Annamária Kulturális körkép építészeti FÉNYKÉPPÁLYÁZAT A Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Fotó­művészek Szövetsége és az ÉVM magánlakásépítés-fej- lesztési célprogram bizottsá­ga. építészeti fényképpályáza­tot hirdet Korszerű családi ház címmel. KOOÁLY­5ZEMINÁRIUM Az idén július 3—16. kö­zött ötödszörre kerül sor a nemzetközi Kodály-szeminá- fiúmra Kecskeméten. A Ko­dály Intézet hagyományos nyári programja az idén el­sősorban a hazai kodályi ének-zene kultúra továbbvi­telét szolgálja. RAJZFILMSIKER Nemzetközi viszonylatban is egyedülálló sikersorozatot ért el az elmúlt hetekben a Pan­nónia rajz. és animációs filmstúdió. Május közepétől június végéig öt nemzetközi fesztiválon hét díjat nyertek a stúdió filmalkotásai. VÖRÖSKERESZTES FILMFESZTIVÁL A vöröskeresztes filmek VII. várnai nemzetközi fesz­tiválján — 30 ország 197 vö­röskeresztes és egészségügyi filmje közül — ezüstdíjat nyert Czigány Tamás Fekete doboz című alkotása. A 17 perces film az orvostudomá­nyi kutatásoknak az agy vizs­gálatával kapcsolatos problé­máival foglalkozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents