Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

1977. július 31., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

■HMVHMMMMaBmi

I

>

5

í

i

t

1

)

l

I

\

f

i

5

5

J

1

c

Á

1

c

i.

•t

t

i<

t

t

IH^Maä»äxä wzTantw« *äat*w, «agsctc* *w

■ DZIENHIK VQh&xm ZJBDKOCZONEÍ FARTIÍ ROBOTKiCZBÍ

Imi i százmillió tonna síéi fiiöiötl van

Borsod lengyel tcstvcrincgycjc, a Katowice vajdaság hasonlóképpen a nehézipar bázisa, mint a mi szőkébb hazánk. A Trybuna Robolnicza, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Katowice vajdasági Bizottságának lapja július 20-i számában terjedelmes elemző cikket közölt a lengyel szénbányászat fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről. Ebből közlünk most kivonatosan.

Iával és esti tagozatos techA lengyel szénbányászat az idén juiius 14-ig 1UU millió tonna kőszenei termelt, any- nyit, amennyit 19üü-ban, az egész esztendőben. Ez a kimagasló eredmény tanúDi- zonyitéka annak, hogy az egész bányászlársadalom politikailag és szakmailag mélyen elkötelezte magát a LEMP VI. és VII. kongresz- szusan kitűzött célok megvalósítása érdekében.

A lengyel szénbányászat 1945-ben még csak 27(, 1976-ban már 179,3 millió tbnna szenei termelt, amelynek jelentős mennyisége kokszolható. A termelési terv 1977-re löt» millió tonna. Könnyen kiszámítható, hogy — ha júli— ,us 14-ig már 100 millió tonna szenet küldtek a felszínre —, az idén az eredeti célkitűzést túl fogják teljesíteni. A dinamikusan fejlődő lengyel szénbányászatnak, kimagasló eredményeinek több összetevője van. Ezek között kell említeni, hogy a lengyel szénbányászát arculatát jelenleg magas szak- képzettséggel rendelkező, szaktudását állandóan gyarapító munkás- és műszaki gárda határozza meg. Míg 1949-ben egy szénbanya vállalat átlagosan hét mérnököt és 33 technikust foglalkoztatott, 1970-ben már közel 70 mérnök és 200 technikus vesz részt egy-egy szénbánya vállalat termelésének irányításában.*1 Ma már a lengyel szénbányászat 27 ezer felső- iskolai — ebből 17 ezer műszaki — és 55 ezer középiskolai végzettségű dolgozót foglalkoztat. A fizikai dolgozók több mint 80 százaléka már szakképzett bányász. A felszabadulást követően Lengyelországban 205 ezer bányaipari dolgozó szerzett vájár —, és több mint 55 ezer dolgozó bányásztechni- kusi képesítést. A lengyel bányászat összesen 217 vájárképző szakiskolával, nappali tagozatos szakközépiskonikumrnal rendelkezik. Ezekben az intézményesben az új tanévben már összesen (jü ezren ismerkedhetnek magasabb fokon a szakmával. A bányamérnöki gárdát a Gliwicei Műszaki Egyetem, és a Krakówi Bányász-Kohász Akadémia, valamint a Wroclawi Műszaki Egyetem bányászati kara képezi.

A lengyel szénbányászat kimagasló sikereinek fontos előidézője az állandó és következetes műszaki fejlesztés, a gépesítés. Lengyelországban a felszabadulás óta 15 új szénbánya vállalat létesült, és a jelenleg összesen 05 üzemelő bányából ez idáig 50 nagy bányavállalatnál hajlottak végre rekonstrukciót, korszerűsítést, koncentrációt. A bányákban a legfontosabb munkahelynek a szénialat tartják. Míg 1960- ban a frontfejtések az össztermelés 00 százalékát adták, ma már az összes kitermelt szénmennyiség 87 százaléka kerül ki ezekről a nagy teljesítményű munkahelyekről. Az utóbbi időben egyre több úgynevezett komplex berendezést telepítenek a frontfejtésekbe. A fejtés, a biztosítás, a rakodás és a szállítás műveletét gépesítő komplexumok száma az 1970. évi 21-gyel szemben, ma máá eléri a 290-el. A komplex módon gépesített frontfejtések részesedése az össztermelésből az 1972. évi 9,9 százalékkal szemben ez év áprilisában már elérte az 54,7 százalékot. 'Magas fokon gépesített. a szén jövesztése. Az első lengyel gyártmányú szénkombájnt 1950-ben helyezték üzembe. Ma már 000 ilyen jövesztő gép üzemel.

A gépesítés és a jobb munkaszervezés mellett jelentős szerepe van a termelés koncentrálásának. Az utóbbi időszakban jelentősen csökkent az üzemelő frontok szánta, ugyanakkor a teljesítmény növekedett. Így például a termelés koncentrálásának következményeként 1977 első felének végére egy-egy bányavállalat napi termelése átlagosan már 0242 tonna, szemben az 1970 évi termelési eredményekkel, amikor a bányavállalatok átlagos napi termelése 5850 tonna volt. Ugyanez idő alatt egy- egy frontfejtésből ma már az 1 íríO-e.s 484 tonnával szemben 805 tonna szenet küldenek a felszínre naponta.

A lengyel szénbányászatban alkalmazott dolgozok átlagos életkora 30 év, a 40 éven aluliak részaránya 65 százalék. A Lengyel Népköz- társaság társadalmi-gazdasági fejlődésének megfelelően sokoldalúan javulnak a bányászok és családjaik életkörülményei is. így például 1971. és 1975. között 57,0 ezer bányászcsalád jutott új lakáshoz. Az idén újabb 18 700 bányászcsalád költözhet új otthonba. S ez a folyamat a jelenlegi ötéves terv időszakában tovább emelkedik. A gépesítés ellenére is nehéz fizikai munkát, végző és mostoha körülmények között dolgozó bányászok egészségügyi ellátására is megkülönböztetett figyelmet' fordítanak. A múlt évben közel 319 ezer bányászt üdültettek, akik közül 11 ezren kaptak beutalót külföldi üdülőkbe és szanatóriumokba, a Szovjetunióba, Bulgáriába, Romá-| niába. Csehszlovákiába és Magyarországra, Több mint száz orvosi rendelőintézet és hat bányászkórház tartozik az iparág igazgatása alá.

Számos intézkedés született a bányászok munkaviszonyának javítása érdekében. Ezek hatékonyságát leginkább az mutatja, hogy a baleseti helyzet rendszeresen javuló tendenciát mutat. A lengyel szénbányászat balesetvédelme világviszonylatban a legjobbak közé tartozik. A múlt évben — az előző éveknél jelentősen többet — összesen 4402 millió zlotyit költöttek balesetvédelemre.

Az ország felszabadulása óta Lengyelország összesen 780 millió tonna szenet exportált, szinte a világ minden részébe, mintegy ötven országba. A külföldön értékesített szén volumene állandóan emelkedik. A lengyel szénexport 1971-ben már meghaladta az évi 30 millió tonnát, az idei előirányzat pedig körülbelül 40 millió tonna. Az iparág az 1977 első felére eső részarányos exporttervet 100 százalékra teljesítette.

De nemcsak szenet exportál a lengyel szénbányászati iparág. Külföldi megrendelésre tervdokumentációkát, bányagépeket és különféle berendezéseket is szállít. Ezek exportja szintén álladóan növekszik. 1970-ben bányagépekből és berendezésekből származó exportbevétel 57 millió deviza zlotyi volt. ami 1975-ben már H3 millió deviza zlotyira növekedett.

<KK)

A Győrbe , vezető Ml-cs autópálya legnagyobb mii- tárgya lesz a - Nagyigmánd halárában épülő völgyhíd. A 100 ■ «éter hosszú, több mint 80 pilléren álló vasbeton szerkezet egy vasútvonal -és a Conco patak felett halad majd át. A Hídépítő Vállalat dolgozói először a bal pályát készítették cl. s innen építik majd a híd másik oldalát.

Uszályokon szállítják a követ a tokaji kikötőből a partvédelmi munkálatokhoz, mint baloldali képünkön látható. Jobb oldali ké>'"r>k Stumpf János roesóvezctőt ábrázolja, aki már bosszú évek óta járja a vizeket, s így jó ismerője a Bodrognak is.

éle

Szokták mondani, a Bodrog nem születik, hanem lesz. Három folyóból, az Onda- vából, a Laboréból és a Latorcából jön létre. Hazánkban az országhatártól a Tiszáig 49 ezer méteren keresztül ,,él” a folyó. Eddigi élete során sok örömet, de sok gondot is okozott. Különösen a gyors vonulásé árvizek idején. A íolypt természetesen gátak őrzik. De nem mindenütt. Különösen a folyó bal partján hiányzó töltés okozott ez idáig sok gondot az árvízvédekezések idején. Megyénk területén egyébként ez idáig több mint 407 kilométer árvízvédelmi fővédvonal épült ki összesen, de ebből több mint 180 kilométer úgynevezett magassági hiányos. A negyedik ötéves terv időszakában, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság folytatta — többek között — a Bodrog bal parti töltésrendszerének az eKgtóSfcét, Le- ninváros térségében pedig.tjmrc"Áthelyezés is történt. Az V. ötéves, időszakában, mint ahogy ezzel aa^d^zággyülés nyári ülésszaka is l'oghüiljp^öít,'tovább folytatják ezeket a munkálatokat. A tervek szerint megépül a Bodrog bal parti töltése Vajdácska és as. országhatár közötti szakaszon és megkezdik a Sajöszöged—Leninváros—Ti- szakeszi árvédelmi szakasz fejlesztési munkálatait is. ,

Az ÉVIZIG I_es számü szakaszmérnöksé- gének. a vezetője, Tausz József, áriról tájéHa szükséges, az KVÍZIG műszaki búvárai dolgoznak a viz alatt a speciális feladatok megoldásán

koztatott, hogy az említett szakaszon már megkezdődtek a munkálatok, elsősorban a régi véderdő kitermelésével. Ezt követően kerül sor számos nagy munkagép „bevetésével” a töltés megépítésére 13 ezer 600 méter hosszúságban, amelyet 1978. december 31-ig káli befejezni. Üj nyomvonalra helyezik az árvízvédelmi telefonvonalakat is. És természetesen az új töltés mellé uj véderdőt is telepítenek.

Mostanság a Bodrog éli megszokott, nyugodt. életét. Vizével, halaival segíti az ean- bert életében és munkájában.

fclCÉÉ L.L. :

— Csecsemő a csomagtartóban

— Két ió aktája

— A zongora zsanérja

A sapka tisztelgésre vár. Az esernyők — hirtelen nem is lehet megszámolni, menynyi van itt belőlük — ösz- szezárva pihennek a sarokban. Táskák, szatyrok, kesztyűk, salak, kis- és nagykabátok pulóverek, munkásruhák, bőröndök sorakoznak a polcokon. Feledékenységünk — s talán meg lehet kockáztatni — jólétünk jelei.

*

Sokan emlékeznek még a következő esetre, Miskolcon, a Tiszai pályaudvartól nem messze történt. Két, megvadult, izmos ló vágtatott fcl- alá a villamossínek között. Gazdátlanul, félve a száz és száz gépjármű között keresték az ismerős gazdát, a megszokott istállót. Szemük, orruk kitágult a rohangálásban. nyerítésükkel próbálták riogatni a robogó autókat. Többször majdnem balesetet okoztak. Nagyne- hezen tudták csak befogni az állatokat. Első hallásra furcsán hagzik; a lovak talált tárgyak — a .Miskolc városi Tanács első kerületi hivatalának fennhatósága alá kerültek. '''Ugyanúgy, mint a biciklik, karórák, táskák, vagy bármi, amit elhagy az ember. Igaz. a tanácsnak nincs istállója, de ha ilyen bejelentés érkezik, kötelesek azonnal intézkedni. A lovakat befogták, majd kiadták egy mezőőrnek, aki megfelelő ellenszolgáltatásért ellátta az állatokat. Érdekességként; az akták szerint a két ló egy nap alatt

40 forint 50 fillér értékű takarmányt evett meg.

— A legtöbb gond az állatokkal van — mondja a hivatal alkalmazottja. — Sok kutyát hoztak már ide, de volt már tehenünk, malacunk, sőt papagájunk is ...

De a madár már „elrepült”. Mert mi lenne, ha egy papagályt is mezőőrnek kellene gondozni?...

A megyeszékhely első kerületi hivatalának talált tárgyak raktárában most csak egy kerékpár árválkodik. A páncélszekrény nem sokkal gazdagabb; egy vi- seletes kistáskában levő kopott nyelű kalapács, egy óra és egy aranynak látszó karkötő.

— Inkább keresni jönnek hozzánk — mondja az ügyfélszolgálat vezetője. — Az elmúlt hónapokban a legértékesebb az a takarélibe- tétkönyv volt, amit 36 ezer forinttal hagytak el. De jöttek már a közelmúltban érdeklődni egy 5 ezer forintot tartalmazó autóstáska és égy mahagóni fából készült zongora zsanérja után is. Egyiket sem hozták be hozzánk ...

Szabályok és leendők — a teljesség igénye nélkül: A beszolgáltatott tárgyakat három hónapig kell megőrizni. Ha a tulajdonos nem jelentkezik ez idő alatt, akkor a Bizományi Áruház Vállalat megveheti, ha a BÁV becsüse eladhatóhak találja. Ha a megtaláló igényt tart

az általa beszolgáltatott tárgyra — elviheti. Kivétel azonban van. Ezek közül néhány. Útlevél. valuta, pénz, (ezeket rövid határidőn belül vagy a rendöiség- re, vagy a Pénzügyminisztériumba kell elküldeni), es a katonai felszerelések.

*

A MÁV Tiszai pályaudvari raktárában már jóval több holmit őriznek, mint az első kerületi hivatalnál. Az irodai páncélszekrényben hat zseb- és táskarádió, egy szovjet gyártmányú kiske- pernyős televízió, órák, s egy tucat szemüveg vár gazdára. A talált tárgyakkal foglalkozó hölgy a raktárba vezet. Csaknem ezer, felcé- dulázott tárgy sorakozik a mennyezetig érő polcokon. Itt aztán végig lehet nézni, hogyan változnak az évszakok. Január, február, március* pulóverek, kesztyűk, télikabátok, sálak. Április: esernyők, egy szaxofon, amit Forró-Encs állomásról hoztak be. egy W. C.-ülés... A nyári hónapok polcai a könnyű nylonszatyrok, átmeneti dzsekik. törülközők, esernyők, kistáskák gyűjtőhelyei. Szeptember, október, november: sapkák, mikádók táskák...

— Két éve egy csecsemőt hoztak hozzánk. A szülei íentfelejtették a csomagtartóban. Ügv jötte’- vissza ér- e. Képzelheti, hogy mit kaptak ... háborog a vezető.

A vasúti kocsikban felejtett holmikat szintén a BÁV veszi meg. Teimészetesen ak'.ier. lm tulajdonosaik nem jelentkeznek.

— Rendszeresen árverezünk is — mondja a talált tárgyak osztályának vezetője. — Kéthavonként kerül sor erre, s azok a tárgyak, amelyeket az árverés után meg kell semmisíteni, már tényleg nem érnek semmit.

Puszt&íalvi Tivadar