Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

1977. július 31., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Jelentős a fejlődés az irányító párt­szerveknél az alapszerve­zetekre hozott határozatok, intézkedési és íeladattervek konkrétságában, közérthető­ségében. Egyre jobban figye­lembe veszik a tennivalók meghatározásánál az alapszer­vezetek jellegét, helyzetét, a személyi és egyéb feltétele­ket, illetve javításuk lehető­ségét is. Bizonyítható erejű példái ennek az 1977-rc el­fogadott gazdaságpolitikai cselekvési programok. Segítséget nyújt ehhez a megyei pártbizottság rend­szeresen megjelenő tájékoz­tatója is, amely módszertani anyagot is tartalmaz a hatá­rozatok .végrehajtásához, az alapszervezeti vezetőségek, alapszervezetek számára. Ügyre gyakoribb a pártszer­vek és alapszervezetek hely­zetének az irányító pártszer- Vek testületi ülésén történő áttekintése, egy-egy határo­zat végrehajtásának értékelé­se. A titkári értekezletek te­matikus rendszere, javuló tartalmi színvonala, az ala­pos tájékoztatás, a határoza­tok, a lényeges összefüggé­sek és a tennivalók érdemi megértetése, rendszeres ta­pasztalatcsere, a módszertani felkészítés együttesen jói se­gítik, orientálják az alap­szervezeti munkát,. A titkári értekezletek munkáját azon­ban tovább kell javítani. A gyakran jelentkező zsúfolt­ság megszüntetésével, a jel­legenként!. csoportos foglal­kozások munkájának javítá­sával. hatékonyabb módszer­tani felkészítéssel ez meg is oldható. A járási, városi pártbizott­ságok irányító, ellenőrző te­vékenységében tervszerűbbé, sokoldalúbbá vált az appará­tusok területfelelősi munká­ja. Munkaidejük nagyobb részét használják fel — és egyre hatékonyabban — a pártszervek és az alapszer- v.ezetek differenciált helyszí­ni segítésére. Az így szer­zett tapasztalataikat az irá­nyító pártszervek testületéi is mind jobb hatásfokkal hasz­nosítják. Munkájuk eredményeként egyre inkább jellemzővé vá­lik egy-egy fontos központi Párthatározat következetes, tervszerű, érdemi feldolgozá­sa, a végrehajtás hosszú tá­vú megtervezése, ellenőrzé­se; — az országos, a megyei, a járási pártszervektö] egé­szen az alapszervezetekig. Közel sem a szükséges terv- szerűséggel valósul azonban még meg a vezetőség tagjai­nak, reszortosainak képzése, a feladatok ellátására való rendszeres, érdemi felkészítő, se. Ez is hozzájárul az egy­oldalúan titkárcentrikus szemlélethez, a kollektív ve­zetés gyengeségeihez, egy- egy határozat helyi konkre­tizálásának hiányához, a cse­lekvési program esetenként alacsony színvonalához. a Pártmegbízatások' egy részé­nek formális jellegéhez. A tervszerűség ma már az alapszervezetek tevékenysé­gében is egyre jobban érzé­kelhető. Szinte valamennyi pár tál a pszervezetünk jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a munka megtervezéséhez, a felsőbb határozatok tovább­viteléhez. Vagyis; tud terve­ket készíteni arra, hogy mi­ként valósítsák meg a köz­ponti célkitűzéseket. E tevé­kenységen belül főleg a tervezőmunka technikája, a szervezeti jellegű kérdések tervszerű megközelítése fej­lődött kedvezően. Az irányító Pártszerv munkájának szín­vonalától. az alapszervezeti Pártaktivisták felkészültsé­gétől és egyéb körülmények­től függően azonban igen el­térő a helyi valóság érdemi elemzése — így a központi­lag előírt témák megvitatásán túl — az alapszervezet szá­mára legfontosabb tennivalók kiválasztása, tervezése r Nem fogadható el az a he­lyenként még tapasztalható kényelmes álláspont, hogy a központi előírások helyi adaptálása önmagában ele­gendő garanciáját jelenti a tervszerűségnek. Ez termé­szetesen elengedhetetlen, de önmagában nem elég. A központi célok helyi megvalósítása—nem utolsó­sorban a munka megfelelő tervezése eredményeként — főleg a nagyüzemekben halad jó ütemben. Többnyire le­küzdötték például azt a ko­rábban jellemző egyoldalúsá­got, amely sok esetben az ideológiai, vagy a művelő­déspolitikai, kulturális kérdé­sek mellőzéséből eredt. A hivatali, a tsz, a községi alapszervezetek egy részénél a felsőbb határozatok helyi alkalmazásának, végrehajtá­sának gyengeségei mögött szinte mindig felfedezhető a sablonos, mechanikus terve­zés is. Előfordul, hogy az irányító pártszervek terveit egyszerűen lemásolják, így születnek meg a párhuzamos­ságok, az önálló gondolatok és kezdeményezések helyett. Mindezek következtében a pártmunka elszürkülése, mechanikussá válása néhány alapszervezetnél ma is reális veszély. A párttagságot is foglal­koztatja, hogy az irányító pártszervek segítő tevékeny­ségét, annak hatékonyságát nagyban fékezi a szervezeti szétaprózottság, az alacsony taglétszámú alapszervezetek jelentős száma. Ennek egyik fő oka a megye aprófalvas település jellege, mely az északi járásokban különösen jellemző. Az aprófalvas-tele­pülések — főleg az ötszázas lélekszárhon aluliak — ala­csony taglétszámú alapszer- vezeteinek zömében a sze­mélyi feltételek kedvezőtle­nek, hiányosak, és javításuk feltételei is nagymértékben korlátozottak. Mindez fékezi, gátolja a tervszerűbb, haté­konyabb munkát Mindezek alapján jogosan igénylik tehát az alapszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták, hogy az irányító párt­szervek átgondoltabban, dif­ferenciáltabban segítsék az alapszervezeteknél az érdemi tennivalókat tartalmazó ter­vek kimunkálását, és azok megvalósításában vállaljanak nagyobb szerepet a vezető­ségek. Elsősorban a párttag­ság felkészítésében, a végre­hajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Csökkenő, de még jelenleg is létező az a gyakorlat, — amelyet „tűzoltómunkának” is szoktunk nevezni, — amely minden kérdést és feladatot egyforma súllyal kezel. Meg­mutatkozik ez a helyi, konk­rét viszonyok nem elég ala­pos ismeretében, ,.z ok-oko­zati összefüggések „nagyvo­nalú feltárásában”. Mindezek következtében a határozatok végrehajtása le­lássál, hiszen a helyi felté­telek nem teremtődnek meg hozzá kellő színvonalon. a párt. megyei bi­zottságának az az igénye, hogy az. irányító párt­szervek tevékenysége legyen még tervszerűbb. Munkastí­lusunk, munkamódszerünk fejlesztésével az irányító munka javításának jelentős tartalékai. tárhatók fel. ame­lyek hozzájárulhatnak az alapszervezeti munka színvo­nalának emeléséhez oudla József az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője számítógépekből kikerülő adatok, a részeredményeket összegző ki­mutatások. a különféle jelentések és emlékeztetők bizonyítják, hogy Diós­győrött, a Lanin Kohászati Müvekben az 1. fél évben „ráfejeltek” a tavalyi re­kordra is. A vállalat 207 esztendős tör­ténetében 1976-ban szinte minden mu­tatót rekordszinten teljesítettek, s így a múlt évet a kohászat legeredménye­sebb időszakának tekintik a gyárban. Ügy tűnik, ezek az eredmények meg­alapozzák az V. ötéves terv feszített feladatainak a megoldását — kedvező feltételeket teremtettek idén az I. fél­évi munkához. Hadd idézzek néhány sort abból a jelentésből, amelyet éppen a napokban terjesztett dr. S.eppcljeld Sándor ve­zérigazgató, a gyár műszaki konferen­ciája elé. „Aj évi feladatainkat a ko­rábbi esztendők eredményeihez viszo­nyítva magasabb szinten határoztuk meg. összhangban a népgazdasági igé­nyekkel. Döntésünket megalapozta a gyár dolgozó kollektívájának vállalása, melynek értelmében szocialista brigád­jaink elsőnek csatlakoztak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójára kibontakozó munkaversenyhez, a jubileum méltó megünneplésére kez­deményezett csepeli felhíváshoz, vala­mint a vasasszakszervezet centenáriumi ünnepségére kezdeményezett verseny­mozgalomhoz. A vállalat, dolgozói meg­értették és magukévá tették célkitűzé­seinket és ezeket eredményesen teljcsi- tették.” Summásan valahogy így foglalható össze 18 500 diósgyőri kohász 6 hónapos fáradozása, néha nagyon is kemény, céltudatos, mindvégig megalapozott munkája. S ennek a lelki ismeretes, be­csületes munkának az eredménye nyo­mán sikerült a feszített tervet is túl­teljesíteni a legfontosabb termékeknél. Tiszteletet parancsoló eredmény, hogy a gyárban az esztendő első felében a feszí­tett tervhez viszonyítva 6 ezer tonná­val több nyersvasat, 5100 tonnával több acélt és nagy mennyiségű hengerelt kész­árut termetiek. Ez utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy 1976. első félévéhez viszonyítva, vagyis a bázishoz képest, több mint 15 ezer tonnával több ter­méket szállítottak ki. Túlteljesítette a vállalat az I. félévi vas- és acélkészáru kiszállítási programját. Jó eredménye­ket ért el a nyereségterv teljesítésében. Előzetes számítások alapján a félévi eredményesség itt is kedvezőnek mond­ható. Mindehhez hozzátehetjük, hogy a megnövekedett termelési feladatokat az LKM kollektívája csökkenő létszámmal oldotta meg. A nagyobb termelési cél­kitűzésekhez szükséges munkaidőalapot elsősorban belső átcsoportosításokkal és munkaszervezési intézkedésekkel bizto­sították. Szembetűnik, hogy a kohászok munkája mennyire egybeesik azok­kal a célkitűzésekkel, amelyek egy tőről fakadnak a csepeliek felhí­vásával. Végül ide kívánkozik még az is, hogy gyakorlatilag minden mu­latóját teljesítette a gyár. Nincs kész­let-túllépés, jól alakult a pénzügyi hely­zet, javult a minőség, csökkent a selejt aránya, kedvező a munkásvédelmi helyzet és több mint 5 százalékkal nö­vekedett az ötvözött és speciális termé­kek aránya. D iósgyőrött tehát szót értettek. A régi hagyományokhoz híven, tár­sadalmi felelősségérzet jellemezte a kohászok elmúlt félesztendei mun­káját. A vállalat kisebb-nagyobb kol­lektívái, brigádjai termelési tanácsko­zásokon, értekezleten vitatták meg a tennivalókat. A szokásostól hamarább készültek el a tervek, s így gyakorla­tilag novemberben már tudták az üze­mekben, mit kell tenniük 1977-ben. S ezt nemcsak tudták, hanem minden szinten meg is vitatták, lehet mondani, munkahelyekre lebontották és á tervek ismeretében hozzátették azt a pluszt, ami összességében a korábban említett eredményekhez vezetett. Munkájukból kitűnt az is, hogy a Központi Bizottság decemberi ülésének és az. ezt követő országgyűlési tanács­kozás szellemének megfelelően sokol­dalúan elemezték a körülményeket, me­lyek az idei tennivalókat meghatároz­ták. Így ebben az esztendőben folyta­tódhatott a népgazdaság múlt évi alap­vetően jó irányú fejlődése, Diósgyőrött csakúgy, mint az ország számos üze­mében. S végeredményben az idei jó nunka — érzésem szerint — megala­pozta az ötödik ötéves terv időarányos teljesítéséi. Az LKM dolgozói a szocialista mun­kaverseny adta lehetőségek keretein belül csatlakozva a csepeliek felhívá­sához, kötelezettség-vállalásaik közép­pontjába állították a gyártmányszerke­zet korszerűsítését, a gazdálkodás belső tartalékainak jobb kihasználását, a mo­dern termelési eljárások meghonosítá­sát, a minőség javítását, miközben fél- szemükkel a jövőre tekintettek; a ja­nuárban kezdődő új nagyberuházás, a kombinált acélmű munkáinak elkez­désére. , A z, hogy a gyárban fél esztendő alatt csupán az anyag- és energia­megtakarítás révén, mintegy 30 millió forintos eredményt értek le, egy­értelműen bizonyítja, hogy versengésük egyik legfontosabb célja idén is a taka­rékosság volt. Céltudatosan és követke­zetesen kutatták és hasznosították azokat a lehetőségeket, amelyek révén pénzt, időt, energiát, anyagot lehetett megta­karítani. A gyár dolgozói egy-egy mun­kahelyen saját maguk is számos lehe­tőséget láttak a megtakarításra, s eze­ket. hasznosították. Javaslataik, észre­vételeik szervezett cselekvéssé váltak, konkrétan kifejezhető eredményeket hoztak az üzem munkájában. Dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató azt mondta, amikor e téma szóba került, hogy a külső nehézségekkel — például a tőkés piacon tapasztalható áruinga- dozással — nehéz volt megbirkózniuk —, de saját erőfeszítéseik jelentős ered­ményeket hoztak a gyáron belül. Szá­mos munkahelyen kihasználták a ter­melés hatékonyságát szolgáló munka- és üzemszervezési lehetőségeket. . Igye­keztek megteremteni az egyenletes ter­melés feltételeit, csökkentették a vesz­teségidőket. Miután kevesebb létszámmal, nagyobb feladatot kellett megoldaniuk, egyre többet foglalkoztak a céltudatos mun­kaerő-gazdálkodással. Már tavaly meg­kezdték, s idén folytatták a jól átgon­dolt, a gyár érdekeinek megfelelő mun­kaerő-átcsoportosításokat, melyek egy­beestek a dolgozók érdekeivel is. S az átirányítható munkaerőt ott használták fel, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Így sikerült elérniük, hogy például egy- egy jelentős nagyjavításnál nemcsak az adott üzem karbantartói. Hanem szinte az egész gyár javító-karbantartó szak­munkásai részt vettek. S ezáltal jelen­tősen csökkentették a javításra, felújí­tásra, vagy karbantartásra tervezett Időt, s a termelőegységet a tervezettől hamarabb lehetett ismét munkába ál­lítani. Ez az időszakos átirányítás, a tervszerű munkaerőfelhasználás megfe­lelő intézkedések nyomán egybeesett a dolgozók keresetnövekedésével, ösztön­zően hatott a gyors, a pontos és a jó munkára. A megnövekedett feladatok teljesí­tése közben a kétkezi munka iránti liszteletet és megbecsülést fémjelezte a kormánynak az a határozata, melynek értelmében bevezették a műszakpótlé­kot. A számok nyelvén beszélve ez azt ielenti. hogy csupán a Lenin Kohászati Művekben ilyen címen a tavalyi 10 .millió forint helyett, most 1 év alatt 42 millió forintot fizethetnek k;i. Vannak olyan kohászdolgozók, akiknek havi bé­re lényegesen . megnövekedett, de a mű­szakpótlékot érintőknek általában 23 százalékkal növekedett a jövedelmük. Korábban a délutános műszakra nem kaptak pótlékot. Mos't 20 százalékos műszakpótlékot is adtak. Akik éjszaka is dolgoznak, azok pedig az eddigi 20 helyett 40 százalékos pótlékot kapnak. Ez az intézkedés <a gyárban 10 ezer em­bert érintett. Nem lehet eléggé hang­súlyozni, hogy a kohászok a kormány határozatában nemcsak azt látják, hogy anyagi helyzetükön, jövedelmükön igye­keztek javítani, hanem érzik a folya­matosan, több műszakban nehéz fizikai munkát végző ember megbecsülését is. Ezért fogadták örömmel az intézkedést, ezért keltett egyetértést a határozat a gyár kollektívájában. gde kívánkozik az is, hogy miköz- | ben tételesen teljesítették azokat ■ a feladatokat, amelyek a gyár­kapun belül vártak a kohászokra, az Egy nap Miskolcérl mozgalom keretén belül csupán az I. fél évben több mint 3 ezer óra társadalmi munkát végez­tek. A vasasszakszervezet centenáriuma tiszteletére szervezett kommunista mű­szakon 11 ezren veitek részt. S munká­juk ellenértékét a gyár üdülőinek fejlesz­tésére ajánlották fel. Az Alkotó ifjúság pályázaton a fiatalok által készített al­kotásokból kiállítást rendeztek. A cen­tenáriumi pályázatra 47 pályamunkát adlak be, amelyek közül a máris el­fogadott 8 pályamunka csaknem 4 mil­lió forint megtakarítást eredményezhet. A megnövekedett feladatok teljesíté­sénél a korábbi hónapokban is sokat jelentett és most a második fél évben is figyelembe veszik a normaóra-meg­takarításban rejlő lehetőségeket. Hiszen az első félévi eredményekben minden­képpen benne van az a negyedmillió normaóra, amelyet sikerült megíakari- taniok. S ez rész.ben műszaki fejlesz­téssel. de legalább 40 százalékban tech­nológiai változtatásokkal, nem utolsó­sorban az intenzitás korrektségével és állandó normakarban tartással sikerült elérniük. Ma a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak 61 százaléka dolgozik tel­jesítménybérben, és 21 százalék anya­gilag is érdekelt abban, hogy a telje­sítménybérben tevékenykedők zavarta­lanul dolgozhassanak. Így például a hengerész mellett érintve van a kar­bantartó és mindenki, aki a berendezés zavartalan működéséért felelős. Végül az eredményes munka kapcsán külön elismeiéssel kell szólni a szocia­lista munkaversenyben rejlő lehetősé­gek kihasználásáról, az U52 szocialista brigádban dolgozó 12 500 ember lelki­ismeretes, becsületes, jó munkájáról. De meg kell említeni azt is, hogy a gyár­egységek közül például a nagyolvasztó­ban az üzem 50 éves fennállása óta nem értek el olyan eredményeket, mint idén júniusban, s a héten pótvállalást tettek: újabb 3 ezer tonna nyers vas­többletet ígértek, ide kívánkozik a mar­tinászok hősies helytállása, a henger­művek dolgozóinak lelkiismeretes mun­kája. És semmiképpen sem feledkezhe­tünk el a műszaki vezetők, a közvetlen termelésirányítók tevékenységéről, a fo­lyamatos és jó munka feltételeinek megterem téséröl. D iósgyőrött megértették, szép. de nehéz terveink teljesítése meny­nyire fontos. 'Ez jut kifejezésre a verseny céljainak megértésében és az adott szó hitelében. Mindazt, amit Di­ósgyőrött tettek nem valamiféle áldo­zatvállalás —, ahogy mondani szoktuk; nadrágszíj összébibhúzás — csupán vá­lasz a bizalomra — bizalommal. Tették ezt úgy, mint korábban is, amikor szük­ség volt rá; Kohász módra — becsület­tel. Paulovits Ágoston

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents