Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ' 1977, július 26., kedd AZ ELMÚLT esztendőben mind a termelést, mind pe­dig a gazdálkodást tekintve kimagasló sikereket ért cl a BVK kollektívája. Csaknem valamennyi üzem termelőbe- rendezésc a maximális ka­pacitással termelt, s elérte teljesítőképessége íclső ha­tárát. Ebből következően az idén viszonylag szerényebb fejlődési ütemmel, eredmé­nyekkel számolnak a kombi­nát vezetői. Bár még nem állnak rendelkezésre szám­szerű adatok, de megközelítő pontossággal elmondható, hogy a gyáregységek, üze­mek többsége teljesítette idő­arányos tervfeladatát, annak ellenére, hogy több esetben hosszabb-rövidebb ideig tar­ló üzemzavar akadályozta a folyamatos munkát az első félévben. Teljesítette tervét a műtrágyagyár, a kaprolak- tám gyáregység, kiemelkedő eredményt ért el az elektrolí­zis gyáregység; a műanyag- feldolgozó üzemek pedig csaknem 10 millió forint ér­tékű . műanyagtermékkel gyártottak többet a terve­zettnél. A kombinát dolgozóinak legfontosabb feladata a PVC —111. megadott költségkere­ten belül, jó minőségben és határidőre való felépítése. Az űj gyár hazánk vegyiparának legnagyobb összefüggő beru­házása. Hosszú időre megha­tározza majd a kombinát to­vábbi fejlődésének irányát, az ott dolgozó több ezer em­ber életkörülményeit. A 11 milliárd forint költséggel épülő új, világszínvonalon álló gyárban 19711-ban kez­dődik meg a próbaüzemelés; az üzemindulást követően pedig évről évre növekvő nagyságrendben évi 190 ezer tonna pvc-lermék értékesí­tését kell biztosítani, jórészt külföldi, tőkés piacokon. Mind a beruházás előkészí­tése, mind pedig a rendkívül nagyvolumenű építőmunka irányítása, koordinálása a BVK dolgozóinak feladata. E mellett azonban biztosítani kell a hagyományos, klasszi­kus termékeket előállító üze­mek zavartalan működéséi is. Ám nemcsak termelni, ha­nem eladni, értékesíteni js tudni kell. Ez pedig a világ­piacon tapasztalható keres­kedelmi realitások mellett nem is olyan könnyű. A kom­binát már korábban kidolgo­zott és hosszú távra szóló ke­reskedelmi stratégiája elsőr- ban a hagyományos keres­kedelmi partnerek meg­tartására és további piaci lehetőségek felkutatására irányul, főként az új pve- gyár termékeinek értékesíté­sét helyezi a középpontba. Ezt érzékelteti a kombinát kereskedelmi igazgatóságá­nak 1977-re szóló feladatterve is. Mi valósult meg a fel­adaüervből az első félévben, hogyan segítette a kereske­delmi igazgatóság a termelő­üzemek munkáját, és készítik elő a PVC—111. nagyberuhá­zás próbaüzemelését? — Er­ről beszélgettünk Pázmándi Gyula kereskedelmi igazga­tóhelyettessel. — Tőkés és szocialista pia­cokról több mint százféle fontos anyagot kell beszerez­ni, a próbaüzemeltetés meg­kezdéséhez. Örömmel szólha­tok arról, hogy ez a mun­kánk sikerrel járt, sőt figyel­ve a világpiaci árváltozáso­kul, úgynevezett taktikai vá­sárlásokra is sor került. Így például az egyik fontos alapanyag, a higany vásár­lásánál kedvező üzletkötéssel mintegy százezer dollárt ta­karítottunk meg. Ami pedig a majdan működő pvc-gyár termékeit illeti, a marketing osztály és a műanyagfeldol­gozó főmérnökség célszerű és jó piaci előkészítő munkát végez. — A BVK számos hazai vállalattal tart fenn igen jó kereskedelmi kapcsolatot — folytatta Pázmándi Gyula. Tízféle terméket exportá­lunk, jórészt a nyugati or­szágokba, így például a pvc- port tizenkét tőkés ország­ban értékesítjük. A jó minő­ség és a pontos szállítás a garancia. Pvc-por szállítmá­nyaink állják a versenyt a legigényesebb piacokon is. Ennek is köszönhető, hogy a rendelkezésre álló szerződés­állomány biztosítja az éves exportterv maradéktalan tel­jesítését. Igyekszünk lépést tartani a világpiac követel­ményeivel.' így "például kor­szerű. színvonalas csomago­lásban szállítjuk a jövőben pvc-termékeinket. Augusztus 10-én helyezzük üzembe az új palettázó, zsugorfóliázó gépsort, ami kiváló minőségű csomagolást biztosít, amellett mérsékeli a csomagolással já­ró nehéz fizikai munkát. AZ ESZTENDŐ első felé­ben 6,2 millió dollár érték­ben több mint 40 ezer ton­na különféle terméket szál­lított a BVK a külföldi pia­cokra. A számítások szerint 1980-ban a kombinát terme­lése pvc-porból a jelenlegi­nek ötszöröse, marónátron lúgból a négyszerese, pvc- granulálumból kétszerese, pvc feldolgozott késztermé­kekből több mint háromszo­rosa lesz. A nagyarányú fej­lődés az eddigieknél is kö­rültekintőbb piackutató munkát követel. A kereske­delmi igazgatóhelyettes sze­rint az eddig végzett piacku­tatások alapján megállapít­ható, hogy az 1900-ban rén- delkezésre álló termékmeny- nyiség piaci elhelyezése csak a szállítások volumenének fokozatos emelésével lehetsé­ges. Szarvas Dezső Milliós tervek öt telep öt tanyán egy­mástól nagy távolságra. Ha hozzáadjuk a több mint 800 hektáros gyepet, amely közel- sincs teljesen kihasználva, aligha tudnánk rózsás képet festeni a tiszapalkonyai „No­vember 7” Termelőszövetke­zet. állattenyésztéséről. Pe­dig a körülmények még mos­tohábbak. Korszerűtlen épü­letekben, tbc-vel, brucelló­zissal fertőzött állománnyal folyik a termelés, s mindezek ellenére nem rosszul, hiszen a múlt évben már 2850 liter tejet fejtek egy tehéntől, s ez az eredmény jobb. mint a megyei átlag. Az állattenyész­tés így sem ráfizetéses, de ha a többi gazdaságai verseny­ben akarnak maradni, akkor a jövőben erre az elmarac^rtt ágazatra milliókat kell ráfor­dítani. A tsz vezetősége ezt értette meg, amikor az ál­lattenyésztés helyzetét ele­mezte. És ezért kerül sor be­ruházásokra. Mert a terme­lést távlatokban megnyugta­tóan csak így lehet rendezni. Már elkészült a terve az 1980-ig felépülő 16 millió fo­rintba kerülő szarvasmarha­telepnek. A MEZÖPANEL- rendszerű új létesítményben 852 tehenet helyezhetnek el. de csak úgy. hogy a mellette lévő épületet is korszerűsí­tik. A sertéstenyésztés is új épületeket és új technológiát kap. A tervek szerint kilenc millió forintos ráfordítással, a jövőben a termelést meg tudják háromszorozni. Mm szid? A Zempléni-hegység erdei­ben egyelőre még nagyon ke­vés a gomba. A hegyközi fal­vak erdőt járó lakói szerint azért, mert — bár az utóbbi hetekben elegendő volta csa­padék, de — a hűvös éjsza­kák miatt nem nőtt a gom­ba. A július második felében máskor már kosárszámra szedhető, ízletes rókagombá­ból most például egész napi kereséssel alig kóstolónyit le­het összegyűjteni. A hegyközi falvakban. így Pálházán, Kovácsvágáson élő „szőlősgazdák”, akik a hegy­ség túlsó oldalán, a déli lej­tőkön művelnek „bebíróként” egy-egy kisebb tábla lokaj- hegyaljai szőlőt, az idén gaz­dag szüretet várnak. A hegy­közi öregek ugyanis megfi­gyeléseik alapján azt tartják, ha északon kevés a gomba, akikor délen jó lesz a szüret. Bárcsak igazuk lenne... Á kombájnos líy(X a lejtők a njár-már távolba vesző hegy- ormokról szaladnak idáig, hogy tovább ereszkedve, egészen a völgyben kanyar­gó vasúti sínpárig fussanak. Embernek bejárni hosszú ez az út. gépnek pedig egysze­rűen lehetetlen.. A növények közül is csak a „bátrak” bír­ják a lejtő sodrát, a fenyők. A tölgyek sem merészked­nek nagyon magasra. Itt. középtájon, szerencsé­re már megkapaszkodik a kenyeret hozó kalász, ter­mést ad (mikor, minőt), sőt a gépeket is megtűrik az ill­őt t „egyensúlyukat vesztett” táblák. Vizsolyi szőlők — így ne­vezik ezt a halárrészt, akik ismerik. ★ Munkaruhája egyetlen für­dőnadrág. A 81) fok körüli „árnyék” nem igen tűr más ruhadarabot. Bőrének hámré­tege négerbarna „inggé” vál­tozott. — Édesapám vágta a ren­del. anyám a markot szedte, én a kötelet fontam búza­szalmából, rozsból,1 néha még sósból is. Hazudnék, ha azt mondanám, alig túl a tíz even, örültem neki. Akit már égetett egész nap égi kemence, s a lábát szúrta tarló, az tudja, milyen ez a munka. A föld, a verejtékező aratás, nem a gyermek vi­lága ... A kombájnosok azt mond­ják; elsősorban idegileg fá­radnak ki. Az egész napos koncentrálás után nem is csoda. A fül 12 órán át hall­ja a gép zaját. Zörejeiből jó­ról, rosszról értesül. A szem jobbára lefelé figyel, a ka­lászerdő mögé; „meg ne ful­ladjon” a vágóasztal. Az egyenetlen talajfelszín pon­tos navigálást követel. A John Deere-k vágóasztala bal oldalra lejt, ez a nehe­zebb fele. itt található a meghajtás. A szem „radarja” elsősorban i<je koncentrál.1 — Tizenöt éves koromban — akkor még tanuló voltam — ültem először kombájnon. Sokan nem is tudják, vala­mikor voltak magyar kom­bájnok is. Én ilyen Balaton típusún kezdtem. Aztán SZK-kon jártam a búzamező­ket. Mostanában mór John Deere-en járok. Ez a nyár már a tizenötödik, amelyik kint Talál engem a forró me­zőkön ... Édesapjáéi? még fél holdat vágtak le egy nap alatt, a Balaton kombájnnal egy-két vagon termést takarított be, a John Deere-k tíz vagonra képesek. — Reggel három órakor kelek minden nap. Mielőtt kijövünk a táblára, átvizs­gáljuk a gépet. Fél hét van, mire nekilendülünk. A har­mat miatt hamarabb nem le­het. Este nyolc-kilenc órára érünk haza ... Juhász Istvánt, a Vizsoly) Lenin Tsz 30 éves kornbáj- nosót tizenöt éve újra és új­ra látják a vizsolyi és korlá- ti gabonatáblák. És ő is lát­ja a határt. Pedig — ha an­nak idején — amikor befe­jezte az álta\ónos iskolát, nincs Vilmányban gépállo­más, akkor most valahol fri­zurát igazítana. Mert azok­ban az években az is megfor­dult a fejében, hogy fodrász lesz. De a gépállomás szere­lőt nevelt belőle, akit ha hív Modern „boszorkánykonyha” a Szerencsi Csokoládégyárban Több, és mégis kevesebb Az cv első felében 487 tonna cukorkával kevesebbet ér­tékesített a Szerencsi Csokoládégyár, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Csokoládéból 338 tonnával, kakaóból 16 tonnával, az úgynevezett lisztes áruból — nápolyiból, stb — 60 tonnával több fogyott. Az elsó' fél év idényícrmékciböl, a húsvéti figurákból és drazséból is többet gyártottak a diós­győri gyáregységben: 952 tonnát, a tavalyi SIX tonnával szemben. Összességében tehát több áru hagyta el a gyár ka- . púit, a termelési érték a tavalyinál 2,3 százalékkal maga­sabb. időnként miért árasztják el a belkereskedelmet a magyar terméknél alacsonyabb szín­vonalú, vagy azzal azonos minőségű import kakaókkal. A Szerencsi Csokoládégyár |i például több kakaót tudna ; értékesíteni, mint amennyit igényel a kereskedelem. A kereskedelem több szerencsi kakaót igényelne, ha több kisebb csomagot tudna szál­lítani a gyár. A gyárban vi­szont nincs annyi munkaerő kapacitás, hogy csupa kis do­bozokba csomagolja az egyébként nagyon jó minő­ségű kakaót. És csomagoló­anyag sincs mindenkor. Rendkívül nehéz helyzetek állnak elő Szerencsen ami­att. hogy késnek a korszerű csomagolóanyagok, amelyek egy részét, a magyar papír­ipar, más részét viszont valamely tőkés ország papír­ipara állít elő. A celofán drága kincs Szerencsen, mert az importcsomagolás nem nélkülözheti ezt a finom anyagot. Nagy szerencse, hogy Leninvárosban egyre több és jobb minőségű kris­tályfóliát gyártanak, amelyet egyre inkább elfogad az igé­nyes nyugati megrendelő is. Bajok voltak januártól jú­liusig a szirupellátással is. Demecserben nem tudnak annyit előállítani burgonya­szirupból, mint amennyit az édesipar igényel: importálni kell, valutáért kell importál­ni és a szállítmányok nem minden esetben alkalmazkod­nak a szerencsiek terveihez. Szerencsi különlegesség az afahiszes csokoládé. Az ara­hisz nem más, mint földi- mogyoró, amelyből egész év­ben jó volt a kereskedelmi ellátás, „csupán” Szerencsen nem volt elég. A tejcsokolá­dé belföldön és külföldön egyaránt népszerű, nagyon sokat gyárt belőle a gyár. Iszonyatos érvágás lenne, ha hiányozna valamely alap­anyag. Ezúttal majdnem így történt. Ugyanis, ha a terve­Fehéren fekete, mégsin- csenek megelégedve a gyá­riak. Amikor az idei gazda­sági évet tervezték, az éves termelési érték 49,8 százalé­kának teljesítését remélték az első fél évtől és csak 45,9 százalékot, sikerült teljesíte­niük. Ez a lemaradás köny- nyedén pótolható a mindig erősebb második félévben, amikor a karácsonyi termé­kek nagyot nyomnak a lat­ban és az exporttevékenység is megélénkül. Baj tehát nincs a Szerencsi Csokoládé­gyárban. de mintha egy kis­sé elhalványult volna a re­konstrukció utáni időszak derűje ... Meglehetősen sok objektív tényező okozza, hogy az 1977-es gazdasági évet nem sorolhatjuk a leg­jobbak közé. Aki egy kicsit figyel, ész­reveszi, hogy soha ennyi im­port cukorka nem volt a bol­tok polcain, mint mostaná­ban. Amikor finom és kedve­ző áru külföldi terméket lá­tunk, amely a választékot hi­vatott bővíteni, minden eset­ben csak helyeselni lehet a kereskedelmi döntést. De árulnak itt-ott ehetetlenül ragacsos, a magyar fogyasztó ízlésétől merőben eltérő, ám­bár gyönyörűen csomagolt édességet is. örülünk a kor­szerű instant kakaóknak is, amelyeket különböző nyugati államok édesipara állít elő. De nem mindig értjük, hogy a határ, mindig otthagyja a műhely négy falát. — Áz idei termést tíz nap­ja vágjuk. Eddig jobbára csi­pegetve. Vagy eső volt, vagy még éretlen volt a kalász. Ilyen idő kellene, mint ez a mai. Napos, száraz. A kom­bájnos vágya csak ilyenkor teljesedhet. Mert mit kíván­hatna az ember, mint azt, hogy menjen a gép, és legyen mit aratnia ... Fiatal kora ellenére sok termést látott. Jót, rosszat egyaránt. Véleménye tehát mérvadó. — Az idei termés vala­mivel gyengébb a tavalyinál. Sajnos felénk néni volt eső, amikor kellett volna. Több helyen megszorult a szem. s főleg a tavaszi árpánk gyen­gébb. De úgy hallom, más­felé is az árpára panaszkod­nak. Juhász István nem könnyű. A vizsolyi sző­lőhegy „egyensúlyukat” vesz­tett tábláin a „mélynövésű” árpa bizony alaposan próbá­ra teszi a gépet és a kom- bájnost. De a hajdanvolt gyermekkorban alig túl a tí­zen. a kötélfonás, a marok- szedés sem volt könnyebb Sőt az volt igazán a nehéz... Iiajdn Imre zettnek megfelelő kakaópor fogyott volna, nem maradt volna raktáron az a három és fel vagonyi kakaópogácsa, amelyért a jugoszláv édes? ipar egy vagon kakaóvajat adott. A tejcsokoládé gyártá­sához sok kakaóvaj kell. Említettük, hogy 487 ton­nával kevesebb cukorka fo­gyott. mint tavaly az első fél évben. Ennek nem első­sorban az az oka. hogy sok az import cukor a boltokban. Az év elején egy hónapig szünetelt a cukorkagyártás a főzőüzem padozatának ja­vítása miatt. Ez nagy terme­léskiesést okozott. A szeren­csi töltetlen cukorka eladha­tóságán ront egy keveset az a tény, hogy — csakúgy, mint a kakaót — viszonylag nagy csomagokban. 15—20 deká- sakban hozzák forgalomba. Nagy mértékben visszaesett a cukorkaexport is. A félév so­rán a tervezettől 108 és a bázistól is 81 tonnával ke­vesebb szerencsi cukorkát értékesített nyugati piacon, a magyar édesipar. Csokoládé­ból is 169 tonnával többet szeretett volna útra bocsá­tani a gyár. Az exportra szánt termék rendkívül munkaigényes, előállítása, csomagolása nem tartozik a legnépszerűbb munkák közé. A termelé­kenységet sem „zavarja”, ha kevesebb a lökés export. Mindez nem nagyon vigasz­talja a szerencsi gyár össze­forrott, gazdaságpolitikailag jól tájékozódott, a gyári ha­gyományokat híven őrző kol­lektíváját. Szerencs márkás név az édesipari világpiadbn. A gyár a nehézségek ellenére is lépést tud tartani a világ­piaci követelményekkel. A rekonstrukció sokat segített ebben. Nagy gondot fordíta­lak a formatervezésre, a csomagolásra és egy ével sem hagynak ki anélkül, hogy ne tennénekrie egypár újdonságot az asztalra. Ebben az évben is négy új termék várható! Népgazdaságunk több nyugati exportot vár a Szerencsi Csokoládégyártól. A szerencsiek felkészültek erre, eszerint terveztek. Az üzletkötéseket nem ők inté­zik. Vajon mindent megtet- tek-e Szerencs érdekében azok. akik intézik? Lcvay Györgyi Háromezer tonna acél Miskolc strandjain nem volt csúcsforgalom. Tapolcán és az Augusztus 20. strandokon 6— <> ezren, Diósgyőrben pedig 2,5 ezren pihentek. A stran­dokon levő vendéglátóipari egységek kínálata is kielégí­tette az igényeket. Lehet, hogy a meteorológiai intézet szombati előrejelzése az oka: a Bükk és a Zemp. lén-hegység kirándulóhelyeit a szokottnál is többen keres­ték fel. A telkibányai Ezüst­fenyő turistaházban több ki­ránduló csoport is megfor­dult. Az autós turisták mel­lett diákok is járták a Zemp. lént, szegedi és békéscsabai középiskolások ism erk ed t e le Telkibányával és környéké­vel. A Bükköt főlég miskol­ciak keresték fel a hét végén. Csúcsforgalom volt a bükki turista- és vendégházakban. Bár a vasárnap a pihenésé, megyénk nagyüzemeinek és nagyvállalatainak folyamato­san termelő üzemrészei .ter­mészetesen nem állhatták le. A Lenin Kohászati Művekben ezen a napon több. mint öt­ezren dolgoztak. Az egyik legmelegebb termelőegység, az aéclmü ezen a vasárnapon csaknem 8 ezer tonna acélt adott népgazdaságunknak. \ l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents