Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

- G52AK-MAGYARGRSZAG 2 íj ,1977. július 19., kedd Fock Jenő Borsod megyéién A miskolci sportcsarnok környéken a helyiipari kiállításra készülők teherautói egymás után hordják a vállalatok ter­mékeit. A majdani műjégpálya helyén már emelkednek a taházak, a helyükre kerülnek a betonipari termékek. A sport- csarnok belseje ma még nem „látványos”, ahol a dekoratőrök kasíroznak, díszítenek. Repiiligépes hatirszemle (Folytatás az 1. oldalról) gyár történetéről, jelenlegi gondjairól, a fejlesztés üte­méről. Többek között el­mondta: a Borsodi Vegyi­kombinátban jelenleg 540l)-an dolgoznak. Ebből 270-en egyetemi, 120-an főiskolai, 70Ü-an technikumi és 2600- an ' szakmunkás képesítéssel rendei'kezn-eik. Ez az összeté­tel hűen mutatja a dolgozók kvalifikáltságát, azt a magas •színvonalú szakképzettséget, amelyet a mindennapi mun­ka igényel a gyár dolgozói­tól. A legtöbb szó természete­sen a 11,3 milliárd forintos költséggel épülő úi pvc- gyárról esett. Az építkezésen és a szerelőmunkákon jelemé leg 4100-an dolgoznak. A kombinát igazgatója el­mondta: a beruházással szin­te egyidejűleg megkezdték a szakemberek képzését is. ígv lehetővé válik, hogv az irá­nyító személyzet, a legfel­sőbb szinttől a legalsóbbig, együtt nőjön fel a gyárral. Sokan a Szovjetunióban, Ja­Giulio Andreotti olasz kor­mányfő rövid hivatalos láto­gatásra hétfőn délután Pá­rizsba utazott. Látogatása vi­szonzás a Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasá­Törökország tiltakozó jegy­zéket juttatott el Görögor­szágnak, amiért — utóbbi „béavatkozott” egy, az Égei- tengeren tartott török légi és haditengerészeti hadgyakor­latba — közölte hétfőn az an­karai külügyminisztérium. A török fegyveres erők „Sea- Wolf 1977” fedőnévvel július 6—16. között tartották a szó­ban forgó hadgyakorlatokat. pánban és Csehszlovákiában sajátítják el a magas szintű szakismereteket., A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a gyár életéről, fejlődéséről és sok­rétű termékeiről készült do- komentumfilmet. Ezt követő­en „körutazást” tettek az épülő gyárváros területén, ahol szinte minden üzem­részt megtekintettek. Sokat időztek az elektrolízisüzem már próba alatt levő ve­zénylőtermében. valamint a polimerüzem számítógép ter­mében, ahol az „elektromos agy” az egész üzem területé­re felügyel: jelzi az üzemza­varokat és precízen, nagy pontossággal mutatja azt is, hogy hol, mi a hiba. A kiemelt beruházáson tett látogatás után a vendégek ■megtekintették a BVK be­mutatótermét. majd hossza­san elbeszélgettek a.kombi­nát párt- és gazdasági vezef tőivel. > Fock Jenő elvtárs ma to­vább folytatja Borsod megyei körutazását. gi elnök hét hónappal ezelőt­ti toszkánai villámlátogatá­sára, amikor elhatározták, gyakoribbá teszik az érint­kezést a két ország vezetői között. A külügyminisztérium szó­vivője szerint szerdán négy görög katonai repülőgép „za­varta” a török légierő parti őrjáratának mozgását Chios sziget körül. Amikor török vadászgépek megközelítették az incidens színhelyét, a gö­rög sugárhajtású gépek el­hagyták a területet. (Folytatás az 1. oldalról) A szerencsi kémények után szárazabb vidékre, a haran­god! dombok közé repülünk. Alattunk sárga, almazöld Claas Dominátorok, rozsda­barna SZK-k, kék-fehér né­met kombájnok vágják a ter­ményt. Vagy ötven gép mo­zog a gyommentes gabona­táblákban.. Fogy a sárga szín, egyre hosszabban kígyóznak a szalmarendek. A megy- aszói gépek közül lámpáját villogtatva áll félre egy kom­bájn. Üres IFA döcög felé. A Hernád ezüst csíkja mellett a Nagy-miskolci Állami Gazda­ság öt gépe arat. Arrébb, Gesztely felé mélybarna ke­réknyomok őrzik a tegnapi betakarítást (Szombaton hajnalban egy hombájnos már nem bírta idegekkel és behajtott a tó­csák közé. Neki volt igaza. Mert süllyedt a. gép kereke, de ha döcögve is, már tudóit aratni. Körösi László, a her_ nádnémeti tsz jőagronómusa megvizsgálta a kicsépelt ter­mést és azután intett. Háta mögött húsz kombájn motorja dAibörgött jel. Sietni kell, ver­senyezni a szeszélyes időjá­rással, megelőzni az esetleg még rosszabbat, .a tartós eső­ket. Huszonöt százalékos ned­vességtartalommal vágták a süppedő talajon a kalászt.) Itt a hét végén szinte min­den percben nyugatra pillan­tott valaki. Kombájnos, ellen­őr, agronómus aggódva für­készte a látóhatárt. Az esőfel­hők a Bükk felől tornyosul­nak, hogy szelek szárnyain pillanatok alatt ideérjenek, hol vízfergetegként kalászo­kat döntve a földre, hol csen­des esőként sarat dagasztva, hol áldásként, vagy mint ezen a nyár.on, sajnos gyakran, kár­ként. Mi is arra tartunk, nyu­gatnak. amerre a sok szürke nap után végre kék az ég­bolt. És a lassan száradó föl­deken tócsákat nem kerülve vasárnap délelőtt mindenütt arattak. Kármán István „Ój Kommanisfa Párt” Ciliit Nagv-Britainiában Giülio Andreotti Párizsban Callaghan kontra szakszervezetek James Callaghan brit mi­niszterelnök szombaton dél­után személyes tekintélyének teljes latbavetésével igyeke­zett eltéríteni az ország ne­gyedmillió bányászát jogos bérkövetelésük tői. amelynek kiharcolása esetén, a kor­mány egész gazdasági stra­tégiáját az összeomlás veszé­lye fenyegetné. A durhami bányászünnepélyen elhang­zott beszéde ugyanakkor az egész szakszervezeti . mozga­lomnak szólt, amelynek leg­jelentősebb csoportjai meg szüntették a két éven át kő? pontilag jóváhagyott szigorú bérkoríátozas rendszerét. A több ezres hányászgyű lé­sen a kormányfő — érezhe­tően nagy szakszervezeti múltjára és ebből eredő bi­zalmi tőkéjére hagyatkozva — ígért, kért és ijesztgetett. Bejelentette, hogy a kormány eleget, tesz a bányászok régi követelésének, ősztől fogva fokozatosan 60 évre szállítja le a nyugdíjkorhatárt. Utána a bányászok bérkövetelésére tért rá és oly módon leckéz­tette őket. hogy „a szabad bértárgyalások rendszerében persze az oroszlánoké lesz az oroszlánrész, de a munkás- és szocialista mozgalom nem az oroszlánokért van, hanem a gyengékért meg a betege­kért is ...” A miniszterelnök az inflációs veszély rémét is előrevetítette. A kormányfő váltakozó hú­rokon játszó beszéde azon­ban nem érte el a kívánt ha­tást. Egy-egy mondatára gú­nyos közbekiáltások és hur- rogások jelezték, hogy a bá­nyászoknak elegük van" a fondorlatos szavakból, ame­lyekkel életszínvonaluk csök­kenését akarják újra meg újra elfogadtatni velük. Ar­thur Scargill, a yorkshirei bányászok vezére Callaghan előtt felszólalva nyíltan ki­mondta, hogy a „társadalmi szerződés” ideje lejárt, a bá­nyászoknak csak két év előt­ti életszínvonaluk helyreállí­tásához is legkevesebb ötven­százalékos béremelésre van szükségük. Aggtelek rövid időn belül másodszor volt a napokban a borsodi fiatalok nagy talál­kozójának színhelye. A KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa és a KISZ Ede- léhy járási Bizottsága ren­dezésében pénteken, szomba­ton és vasárnap itt került sor a II. ifjúmunkás kem­pingtalálkozó megyei rendez­vényére. A találkozóra Bor­sod legkülönbözőbb részeiből — főleg az ipari területekről —, mintegy 280-an (a legtöb­ben Miskolcról és környéké­ről) érkeztek a táborba. A fiatalokat pénteken . délután Kor,pás Lajos, a KISZ Bor­sod megyei Bizottsága titkára köszöntötte. Megnyitó beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjából kivált egy szakadár csoport és a hét vé­gén Londonban tartott gyű­lésén „Üj Kommunista Párti’ néven külön pártot alakított. Vezetője Sidney French, a párt Surrey-i körzeti bizottságá­nak eddigi titkára. A párt Politikai Bizottsága nyilatkozatban ítélte el a párt kettészakítására tett kísérle­tet és hasonló elítélő nyilat­kozatot adott ki a londoni és a yorkshirei körzeti pártbi­zottság is. A PB nyilatkozata egyebek között megállapítja, hogy döntésük azt tükrözi, minden reményüket elvesz­tették arra, hogy a párt kö­zelgő, novemberi kongresszu­sán a többséget megnyerjék. jövőben szeretnék- rendsze­ressé tenni a találkozót, amely a természetjárást hi­vatott az ifjúmunkások kö­rében népszerűsíteni. Ezt követően a fiatalok fa­kultatív sportvex-senyeken vettek részt, este pedig a miskolci Flamingó együttes zenéjét hallgathatták. A má­sodik nap különösen érde­kes volt, hiszen a természet- járó, akadály- és ^önvédelmi i-aj versen,yen elért eredmé­nyek határozták meg, hogy kik kerülnek a zalakarosi or­szágos döntőbe'. A csapatok tagjai nekivágtak, a 12 kilo­méteres távnak. Aggtelektől Jósvafőig és vissza különbö­ző állomásokkal nehezített terepen tették meg a cseppet sem könnyű utat. Térképpel „A KB jelenleg rendkívül szé­les körű demokratikus vitát folytat új programtervezeté­ről, a „Nagy-Britannia útja a szocializmushoz” című do­kumentumról. Akik, most el­hagyták a pártol. — állapítja meg a PB nyilatkozata — azok is teljes joggal vet­tek részt a vitában. Éltek is ezzel a jogukkal, számos nyilvános és egyéb gyűlésen bírálták a tervezetet, ítészt vettek a Comment és a Mor­ning Star hasábjain folyó vi­tában is. Álláspontjukat azonban csak kevesen támo­gatták, ezért váltak ki a pártból.” és tájolóval tájékozódtak, né­hány csapat azonban így is „elkalandozott”. Az egész na­pos küzdelemből a Miskolci Pamutfonó női és a Lenin- város I. férficsapata került ki győztesként. Rajtuk kívül azonban még 3—3 raj — a miskolci ÁFOR, Sátoraljaúj­hely, a DIGÉP I,, illetve a BVK, Sárospatak és a mis­kolci járás II. — képviseli megyénket — összesen 40-en —, augusztus 25—30. között Zalakaroson. A fárasztó nap estéjén tábortűz melleit szó­rakoztak a fiatalok. Vasárnap délelőtt , még számos versenyen kellglt bi­zonyítani ügyességüket, álló­képességüket az ifjúmunká­soknak — ekkor rendezték meg ugyanis a tábori tíz­/ Negyvenen utaznak Zaiakarosra Itb fi levél Carter Gennagyij Piszarevszkij, az APN hírmagyarázója írja: Elnök Ür! ön kijelentette, hogy támogatja a neutronbomba gyártását, amelyet a sajtó jelentései szerint már ki is próbáltak az Egyesült Államokban. A szenátus úgy döntött, hogy meg­szavazza a tüzérségi lövedékekhez és Lance típusú rakéták­hoz felhasználható neutron-robbanófejek előállításához szük­séges költségeket. Mindez oda vezet, hogy augusztus 15-én, amikor Ön a tervek szerint végleg dönt a neutronbomba tömeggyártásáról, a fegyverkezési hajsza „neutron-pályára” tér át. A Pentagon máris elegendő nukleáris robbanóanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy akár többször is elpusztítson min­den életet a Földön. Az elnökválasztási kampány során ön azt ígérte választóinak, hogy alaposan megtisztítja ezeket a borzalom-raktárakat, sőt, teljesen felszámolja őket- Most viszont újakat szándékozik létesíteni ... Clausewitz (porosz tábornok és hadtudós, élt 1780—1831 közt, a Napoleon elleni háború egyik vezető katonai szemé­lyisége — A Szerk.) megállapítása szerint a háború a poli­tika folytatása más eszközökkel. Ön arra készül, hogy politi­káját — amelynek legfontosabb célja állítólag az „emberi jogok” védelme — neutronbombákkal folytassa. Máskülön­ben ilyen hatalmas katonai erő mellett, mint amilyennel az Egyesült Államok rendelkezik, miért költenénelc új, s való­színűleg egyáltalán nem olcsó fegyver előállítására? ön, mint a második világháború veteránja, bizonyára látott olyan embereket, akik megrendültén kutattak egykori ottho­nuk romjai között. A romok mindig fájdalmat,' szenvedést keltepek az emberi szívben. A neutronbombával, amelynek gyártását Önök már gya­korlatilag megkezdték, elméletileg elkerülhetők a romok. Ettől azonban a háború még nem válik emberségesebbé. Inkább beszélhetünk az elembertelenedés kiterjesztéséről. Nem tudom, ön hogy van vele, de én el sem tudom képzelni az életben maradottak rémületét, ahogy megpillantanák a neutronbombázás utáni Moszkva vagy Leningrad képét — romok nélkül, de emberek nélkül is. Ön, Elnök Ür, hívő ember, én ateista vagyok. Nem járok templomba, imaházba, de mások igen. A neutronbomba a templomokat nem rombolja le — de kinek lesz rájuk szük­sége? És kinek kellenek „emberi jogok” — ha nem lesznek többé emberek? ön, Elnök Ür, amikor a Pentagonnal együtt hozzákezd a neutronfegyver megteremtéséhez — úgymond — jogalkotói szerepében lép fel. Nemcsak arra törekszik, hogy jogot kap­jon az emberek meggyilkolására — e téren egyébként Káin mindenkit megelőzött —, hanem magántulajdonukra is rá akarja tenni a kezét. S bár a magántulajdon „szent és sért­hetetlen”, ön mégis meg akarja szerezni a tulajdonosoknak a halált, az ember számára még ismeretlen neutron-kínokat szón. Én ezt új-káinizmusnak nevezem. Sajnos, még a Novoszty sajtóügynökség társadalmi státusa sem ad jogot számomra, hogy akár kis részét is kimutassam annak a haragnak, rémületnek és szégyennek, amelyet az Amerika Hangja rádióállomásnak a neutronbomba működési elvével kapcsolatos magyarázatai keltenek bennem. Azoknak az embereknek a rémületét, akik számára Hieronymus Bosch (németalföldi festő, élt kb. 1450—1516 közt, groteszk, pokoli szörnyek népesítik be képeit — A Szerk.) apokaliptikus láto­másait — mint az atomtöltelet — megatonnára kell átszámí­tani. Ügy látszik, u lejtőn nincs megállás. Engedje meg. hogy fel tegyem a kérdést: miután Sieu trón bombával megsemmisí­tenek minket, moszkvaiakat, mit tesznek katonái a múzeu­mainkban őrzött Rubljov-ikonokkal és Rembrandt-képekkel? S miután megszabadította Leningrádot a leningrádiaktól, mi történik az Ermitázs kincseivel? Tudom, hogy most gz abszurdumig vittem a dolgokat. De ha nem így lesz — akkor mire kell a neutronbomba? Egyébként, Elnök Ür, a Szovjetunióban több mint i millió 250 ezer tudományos dolgozó van. Ezek az emberek sok min­denhez értenek. De .hová vezeti az emberiséget a fegyverke­zési hajsza meredek spirálja? Előbb vagy utóbb — de Mars (a háború római, istenének) eszelősségéhez. Nem lenne-e jobb, ha örökre elfelednénk ezt a gonosz pogány istent, s a szuperhatalmak erőfeszítéseit például a Mars bolygó kutatá­sára összpontosítanánk? Bárhogy is van, Elnök Ür, ha már az „emberi jogokról” beszélünk, mindenekelőtt talán az élet­hez való jogot kellene biztosítani az ember számára. A mi országunkban, Elnök Ür, csak a gyerekek nem emlé­keznek a romokra. És a földeken még nem mindenütt gyó­gyultak be a háború ütötte sebek. A veteránok még emlé­keznek a csatákra. Az anyák máig is őrzik u halotti értesí­téseket: az asszonyok megöregszenek, de az anyák soha: A szovjet emberek mindenkinél jobban tudják, hogy milyen drága a béke: húszmillió ember életével fizettünk érte. s örökké adósak vagyunk az áldozatoknak. Mindenre emlék­szünk — Sztálingrádra, Kurszkra, Berlinre is. És a győzelmi díszszemlére. És meg tudjuk védeni magunkat, ha — mint — 1941-ben — bombák hullanak ránk. Még akkor is, ha neutronbombák... próbát és a fakultatív ver­senyek döntőit, A női futó­számokban, labdarúgásban, és kötélhúzásban leninvárosi siker született, kézilabdában a Borsodi Nyomda leány csa­pata bizonyult-a legjobbnak. A férfiaknál jól szerepeltek a Borsodi Szénbányák Vállalat versenyzői, akik 3 verseny- számban is nyertek. Labda­rúgásban és lábteniszben az LKM. illetve a Leninváros | csapata végzett az élen. A legjobbak között 25 ezer fo­rint értékű turisztikai felsze­relést osztottak ki. A díjakat az egyéni é? csapatküzdel­mek során elért helyezettek­nek Lajtos Ilona, a KISZ Borsod megyei Bizottsága tit­kára adta át. Tavaly jól szerepeltek Tar- doson, az ifjúmunkás kem­pingtalálkozó országos döntő­jén a borsodi fiatalok. Ezt várja most tőlük az idén, Zalakaroson is a megye if­júsága. Xemesi László Életének 86. évében hosz- szan tartó, súlyos betegség után, pénteken elhunyt Konsztantyin Fegyin szovjet író és közéleti személyiség, a Szovjet írószövetség vezető­ségének elpöke. Fegyin, aki a húszas évek­ben Gorkij személyes ösztön­zésére kezdett el foglalkozni a szépirodalommal, a II. vi­lágháború idején haditudósí­tóként működött. Munkássá­gáért 1949-ben Állami-díjjal tüntették ki. 1959 óta vezető szerepet játszott; a Szovjet Írószövet­ség irányításában. Magyarországon elbeszélés- kötetei mellett több regénye (Első örömök. A diadalmas “szlendő, Az Arkturusz sza­natórium, Európa elrablása. Városok és évek, Fivérek. 1 Máglya) is megjelent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents