Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

1977. július 2., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Az állanbatár rendjéről (I.)

Az állami szuverenitásból következik, hogy minden állam saját területén — más állam kizárásával — főhatalmat gyakoroljon. Ugyanakkor minden államnak az is érdeke, hogy határain normális állapot és rend uralkodjék. A határvonal az államokat nemcsak elválasztja, hanem össze is kapcsolja egymással, ezért az államoknak szükségük van külső és belső érdekeik védelmére, ahol pedig az érdekek' ütköznek, azok feloldására, jogi szabályozására. Az államhatár az államok között tehát nemcsak elválasztó vonal, hanem érintkezési felület is, ezért az ezzel összefüggő kötelezettségeket és jogokat rendszerint nemzetközi szerződésekben rögzítik, ameiyeket azután minden állam beépít saját jogrendjébe, azaz megvalósításukat jogszabályok útján, saját állampolgárai • szamára kötelezővé teszi.

A fentiekből következik, hogy a határrend olyan kötelezettségek és jogok összessége, amelyek a szomszédos államokat a normális határ menti viszonyok fenntartása érdekében egymással szemben terhelik és megilletik. Az erre vonatkozó rendeletek betartása minden állampolgár részéről kötelező.

A határrend fenntartását

— csakúgy mint az államhatár őrzését, jogellenes átlépésének megakadályozásai, a határforgalom ellenőrzését

— a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. számú, az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendeletével, valamint a Minisztertanács 40 1974. számú, a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetéről szóló rendeletével a Határőrség feladatkörébe utalta.

A Határőrség e nehéz, de megtisztelő feladatot, a Magyar Népköztársaság más fegyveres testületéivel és a lakosság széles tömegeivel együttesen tudja megoldani.

Az államhatár rendjének betartása az állampolgári kötelezettségeknek csak viszonylag szült területe, de rendkívül jelentős, mert betartásával erősítjük a szomszédos államokkal a jószomszédi viszonyt, míg be nem tartásuk esetén komoly károkat okozhatunk e viszonyban és egyes súlyosabb határ- rendsértéssel hazánk nemzetközi tekintélyét is veszélyeztetjük.

A határrendre vonatkozó rendeletek maradéktalan betartása érdekében ezúton is ismertetni kívánjuk a jogszabályokból adódó feladatokat, kötelezettségeket és eljárási módokat, melyek megóvják állampolgárainkat a határ rendjének megsértésétől.

Az államhatár átlépése

Áz államhatárt csak érvényes úti okmánnyal és a hatályos rendelkezések szerint

szükséges, be-, illetőleg kiutazási engedély birtoKában szabad átlépni, mégpedig a forgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, a forgalom számára meghatározott időben.

A be-, és kiutazó személyek az államhatáron való ál- léptetés céljából jelentkezni kötelesek. A közforgalmú járművön utazó személyek az úti okmány ellenőrzésékor tesznek eleget jelentkezési kötelezettségüknek, egyeb esetekben (pl. magángépkocsival, kerékpárral, gyalog stb.) a határátkelőhelyen a határőr forgalomellenőrző ponton kell jelentkezni.

Az államhatáron átutazó személyek és jármüvek a határátkelő helyet, csak az ott szolgálatot teljesítő határőrök és a vámhivatal engedélyével hagyhatják el. Az államhatárt átlépni csalt akkor lehet, ha az utas be- vagy kiutazásra érvényes úti okmánnyal rendelkezik, valamint a rendészeti, egészségügyi, egyéb rendelkezések előírásainak megfelel. Ez.azt jelenti, hogy például járványok esetén rendelkezik a kötelező védőoltással, illetőleg gépjárműve megfelel a KRESZ szerinti műszaki, közlekedésbiztonsági szabályoknak. Indokolt esetben — nem magánszemélyek részére —.’ kérelemre a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka engedélyezheti, hogy a határon való átlép- teiés határátkelőhelyen kívül történjék.

A fentiekből következik, hogy minden egyéb határátlépés jogellenes cselekedet, amely lehet: tiltott határátlépés. területsértés vagy átté- vedés.

Tiltott határátlépést az követ el. aki az országhatárt engedély nélkül, vagy a hatóság félrevezetésével szerzett úti okmánnyal, vagy egyébként meg nem engedett módon lépi át. Ez bűncselekmény, melyét a törvény szigorúan büntet.

Területsértést az követ el, aki engedély nélkül átmegy a szomszédos állam területére. de onnan önszántából, még a határ közvetlen közeléből nyomban vissza is tér, és tevékenysége nem súlyosabb. mint átkóborolt állat visszahajtása, vízen átsodródott tárgy visszaszerzése, illetve rőzse- vagy gombaszedés. Ez határrendsértés. mely a szabálysértések kategóriájába tartozik.

Határrendsértésnek minősül az is. ha valaki helyi ismeret hiányában, ittasan, vagy gondatlanul áttéved az államhatáron.

Területsértés és áttévedés esetén szabálysértési eljárásnak van helye. Az államhatár ugyanis mindenütt jól látható jelekkel (figyelmeztető táblákkal, határkövekkel) van jelölve, tehát nyilvánvaló a szándékosság vagy gondatlanság. Az ilyen cselekmények sajnos elég gyakoriak.

(Folytatjuk)

Bsrsodi rajztanárok alkotó táléra Patakon

A megyei Pedagógus Továbbképző Intézet és Sárospatak városi Tanácsának művelődésügyi osztálya kéthetes, bentlakásos alkotó tábort rendezett a Borsod megyei rajzszakos tanárok számára. A festők, grafikusok, szobrászok, a Petőfi Általános Iskolában kialakított „műtermekben” dolgoztak, s az itt született műveiket kiállításon mutatják majd be a közönségnek.

A tábor szervezője Kane- sütz Lajosáé, művelődésügyi osztályvezető, művészeti irányítója pedig Debreczeni

Zoltán, főiskolai tanár, festőművész volt. Miskolc. Kazincbarcika. Özd, Leninváros, Mezőkövesd, Sütő fal jaú j hely és Sárospatak művész-tanárain kívül a borsodi községek általános iskoláiban tanító rajzszakos pedagógusok is részt vettek a sárospataki táborban.

Az alkotó tevékenység mellett különböző művészeti és módszertani kérdésekről szóló előadásokat is hallgattak, s az előadók között országos hírű mesterek is voltak, például Borsos Miklós és And- rássy Kurta János szobrász- művészek.

| I nadrág

, A történelemben és a vii lágirodalomban többször [ játszottak főszerepet rvha- i darabok. Napóleon kalap- [ ja, Gogol köpenye bizo- i nyitja ezt. Lehet, hogy az j alábbi históriát nem fog- , jak feljegyezni a krónika- i sok, bár ez is megerde- , meine.

i Történt egy nyugatnémet | minisztériumban, hogy va- i lamely kistisztviselő nad- j rágját baj éne: felszakí- i lotta a hivatali szobában ! levő szék. A tisztviselő S0 i márka kártérítést követelt [ a minisztériumtól, de az i nem volt hajlandó fizetni, i> és így perre került a sor.

, A bíróság összeült, kivizs- i gált minden körülményi és l ileletet hozott. Leszögezte, i hogy „egy szolgálati meg- | beszéles alkalmával a mü- i anyag borítású székből ki- j fele álló szög valóban fel- i szakította a panaszos ruhá- 1 jóhoz tartózó nadrágot”. S i mi több „a minisztérium i mint munkaadó elvileg kö- , teles óvni a beosztottak i személyi tulajdonát”. E kö- \ telezetlség azonban nem i terjed olyan mélyre, mint ! a jelen esel. „A munka- i adótól nem várható el,

1 hogy menet közben ellen- i őrizze a fent említett szék 1 előforduló hibáit”. Ezt csak | akkor köteles meglenni, ha -írásban felhívjak a rendel- i lenességre a figyelmét. Te- [ hintettél arra, hogy a tiszl- i viselő elmulasztotta a- szög 1 kiállását előzőleg írásba i foglalni és közölni a hiva- 1 tál illetékes szervével, nem ! jár neki a 80 márka. De — > és itt némi igazságot szol- ] galtat a bíróság a lisztvi- i selönek — a dolgozóktól | sem lehet elvárni, hogy le- i ülés elölt ellenőrizzék a ' szék felületet, így 9 márka i 60 pfenig kártérítési díj 1 mégiscsak megilleti a nad- i rág tulajdonosát. Feltétele- 1 scm, hogy a szakadás meg- | varrásához szükséges cér- i napénz gyanánt.

] Itt be is fejeződne a lör- i íénet. ha a panaszos nem j derítette volna ki, hogy i még régebben dr. Ehmke J miniszter 464 márkát ka- i poll kártérítésül, mert egy 1 szék — az előbbiekhez ha- i sonlóan — felszakította a 1 nadrágját. Hol itt az igaz- [ ság, az egyenlőség? — for- i dúlt ismét- a bírósághoz | panaszosunk. Hiába., Ma- i radt a 9 márka 60 pfenig,

! bizonyítva, hogy akik e kii- i lönbséget lelték a kistiszt- 1 viselő és a miniszter kö- i zött és az egyenlőtlen el- 1 bírálást jóváhagyták, nem- i csak a sérüli nadrágot vet- i ték figyelembe, hanem azt [ is. ami benne van.

Megkezdődtek a

hidegüzemi próbák

A hírközpontban

Marján Miklós: Egy éve munkahelyünk a kőközpont

A 80 méter magas. 5 méter átmérőjű, piros-fehér sávos kémény messze, kiemelkedik a tájból. Miskolc új. 300 giga- kalóriás hőközpontját alakítják ki a Tatár utcában, ide igyekszünk. A három éve tartó, csaknem egymilliárdos nagyberuházás megvalósítása jelentős állomáshoz érkezett: megkezdődtek az

egyik 50 gigakalóriás kazán hidegüzemi próbái.

— Három ütemben építjük fel a fűtőművet — tájékoztat Szelekovszky László, a Lenin Kohászati Művek általános beruházási főosztályának osztályvezetője. — Elsőként kél, egyenként 50 gigakalórias ka_ zánt helyezünk üzembe, még ez évben, a fűtési szezonra. A két, egyenként 100 gigaka- lóri ás kazán megépítése a következő években várható, s a kivitelezés áthúzódik a VI. ötéves tervre. A hőközpont felépítésével mintegy 30 ezer lakás höeilátását biztosítjuk.

Bejárjuk a munkaterületet. Kísérőnktől, Makiári József műszaki ellenőrtől megtudjuk, hogy kilenc vállalat érdekelt, a hőközpont megvalósításában. A beruházásért a Miskolci Beruházási Vállalat a felelős, a két generálkivitele., ző: az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat es az Április 4. Gépgyár. Csúcs- időszakban csaknem kétszázan dolgoztak á beruházáson, most feleannyian.

— Komoly, szép feladat a hőközpont megépítése —jegy. zi meg kísérőnk. — Nem is olyan régen még mocsaras volt ez a terület, ezért a ké_ ményalapokhoz 10—12 méteres vasbeton oszlopokat kellett leverni. A ..fejépület” mintegy 1600 négyzetméter alapterületű, s lesz benne ■minden, ami a zavartalan üzemeltetéshez szükséges. Természetien korszerű futóművet építünk, automatikus működésűt, maximálisan ellátjuk biztonsági berendezésetekéi, műszerekkel.

Az idegen nehezen ismeri ki magát a különböző méretű, formájú csövek labirintusában. Különféle jelzésekkel, úgynevezett kódokkal látják el majd a csöveket, ezáltal megkönnyítik az üzemeltetők dolgát. Közel a bejárathoz találkozunk Hicso Ferenccel, az energiagyáregység dolgozójával. aki elégedetten jár-kel a hatalmas munkacsarnokban. Szemmel láthatóan tetszik neki a bonyolult technika.

— Komoly tudást, alapos helyismeretet igényel a központ irányítása. Még most kell ezekre szert tenni, később már késő lesz., Tanulni járunk ide, műszakos beosztásban. Nem szeretnénk szégyent vallani.

Eddig kétszer tartottak hidegüzemi próbát az egyik 50 gigakalóriás kazánnal. A csapok, a szelepek jól vizsgázták, a kisebb hibákat kijavították. Amennyiben a hamarosan sorra kerülő harmadik üzemi próba is megfelelő eredménnyel végződik, mar 48 órán át tartja viznyomás alatt a kazánt és a hozzá tartozó csőrendszert.

Óriásként emelkedik a csarnokban az alumínium borítású 13.6 méter magas, 5.6x5.4 méter alapterületű egyes és kettes kazán. Az egyik fűtőberendezés m_-llett az Április 4. Gépgyár munkásai hegesztenek.

— Egy éve dolgozunk a kőközpontban — mondja Marján Miklós —. de még évekig lesz itt elfoglaltságunk. Hol dolgoztunk korábban? Be- rentén. Leninvárosban. Oroszlányban, természetesen hőerőművek építésénél.

— Dicséret illeti a gépgyáriakat. maradéktalanul teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Nem mondható el ugyanez az építőikről, akik alaposan elmaradtak a 700 milliméteres belvárosi visszatérítő '-ezeték kivitelezésében. Pedig enélkül nem üzemelhet a hóközpont.

Megnéztük a tízezer köbméteres olajtartályt, melyből kettőt építenek. A kazánokat egyaránt üzemeltethetik gazzal és pakurával, mindössze az égőket kell bennük kicserélni. Egy kazánban 12 égő van. s teljes üzemeltetéséhez óránként 6300 köbméter gáz szükséges.

Megtudjuk még: a 100 gigakalóriás kazánokhoz új ké- ményóriást építenek, s bővítik a műhelycsarnokot. Ez persze még a jövő feladata. Fontosabb kérdés ennél, hogy mikor gyújtják be a kazánokat?

— Az egyesben a nyár vegén, a kettesben ősszei lobban fel a láng — mondja Makiári József. — Várjuk, nagyon várjuk már ezt a napot. Bízunk benne, minden rendben lesz.

Reménykednek a höközpont sikeres beindulásában a miskolciak is. Sokat fiztak a télen, helyenként csak 16—18 fok meleg volt a felsőbb emeleteken. A megnyugtató megoldás azonban csak a jövő őszre várható, amikor már hőt szolgáltat a két. 50 gigakalóriás kazán. Addigra remélhetően az építők is pótolják adósságukat: elkészítik a belvárosi visszatérítő vezetéket.

Kolaj László Fotó: Laczó József

Jogászunk

válaszol

i mond a paraplus?

Ki kaphat kisipari engedélyt?

A kisiparosok ipargyakorlásáról 1977. évi július 1. napjától új jogszabályok rendelkeznek. A törvényerejű rendelet szerint a kisipar célja. hogy a szocialista gazdálkodó szervek tevékenységét kiegészítve — elsősorban az állampolgárok részére — javító karbantartó és egyéb szolgáltatást végezzen. A jogszabály különbséget tesz az iparigazolvány és a kisipari en- gedély alaoján végezhető kisipari tevékenység között. Az iparigazolvány alapján bármely kisipari tevékenység folytatható, de követelmény a képesítés, vagy a mester- vizsga. Kisiparként képesítéssel gyakorolható pl.: az ácsállványozó. autószerelő, bádogos, cipész, hegesztő, kovács. kozmetikus, fodrász, kőműves, stb. szakmák. Kisipari működési engedéllyel, három év szakmai gyakorlat . alapján is folytatható, képesítéshez kötött ipari tevékenység, mint pl.: a bodnár, a címfestő a könyvkötő, a kárpitos, a cipész stb. szakmák.

Ipari jogosítványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kisipar gyakorlásához előirt szakképzettséggel illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik, a kisipar gyakorlásából nincs kizárva tagja a IvIOSZ-nak és állandó lakhelye van.

Kisipari működési engedélyt. kaphat a munkaviszonyban álló személy, a mezőgazdasági vagy ipari szövetkezet tagja, vagy a nyugdíjas. ha ezt a dolgozó munkáltatója vagy a szövetkezet vezetősége előzetesen engedélyezi.

Nem kaphat iparigazolványt. akit népgazdaság elleni bűncselekmény, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek; akit bármely egyéb szándékos bűn- cselekmény miatt legalább egyévi végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek; akit kisipari foglalkozástól eltiltottak.

A jogszabály kötelezően előírja, hogy a kisiparos az ipari tevékenységet általában személyesen köteles gyakorolni. Az ipari tevékenység személyes gyakorlása az is. ha a kisiparos állampolgári kötelezettsége teljesítésének, vagy betegségének tartama alatt kizárólag a kisiparos segítő családtagja, illetve alkalmazottja végez munkát, feltéve, hogy a tevékenység szakszerű végzése a kisiparos irányításával. vagy a segítő családtag (alkalmazott) saját szakképesítése folytán fenntartható.

Az élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparos az elvállalt munkát részben sem végeztetheti más kisiparossal. A kőműves kisiparos az építőipari tevékenység körében — legfeljebb családi ház felépítéséhez — megszervezheti a munkában résztvevő kisiparosokat. A más szakmákban, más kisiparossal végeztetett tevékenység sem a ráfordított munkaidőben, sem értékben nem haladhatja meg az elvállalt munka felét.

A rendelet továbbra is fenntartja azt a korlátozást, hogy a kisiparos állami és szövetkezeti szervek részére csak bizonyos értékhatárig és előzetes tanácsi engedély alapján végezhet munkát. Az építőipari karbantartó és felújító munka esetén negyedévenként 50 ezer Ft, minden más kisipari tevékenység esetén negyedévenként legfeljebb 100 ezer Ft. értékű megrendelést vállalhat állami e# szövetkezeti szervtől.

Dr. Sass Tibor