Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
1977. júfius 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fejlődés és új gondok Rekonstrukció, üzem- és munkaszervezés Ongán A gyár olajjal vastagon átitatott föútján lépkedünk. Kísérőm Kiss Márton technológus-csoportvezető — akivel be-benézegetünk az üzemekbe —, jóleső érzéssel mondja: * — Én már itt törzstagnak számítok. líKH-ben kerültem ide, akkor amikor mindössze két csarnokból állt az üzem. Azóta szinte hihetetlenül sokat fejlődött, teljesen más minden. A CS1V ongai egységében ez évóen — a terv szerint — 322 millió forint értékű árut gyártanak, ez 43 millióval töob, mint az elmúlt évben volt és közel kétszerese az 1973. évi termelésnek. 1973 említése korántsem véletlen. Tóth Zoltán főmérnök elmondja, hogy 1973-mal kezdődően foglalkoznak behatóan az üzem- és munka- szervezéssel. A nagy rekonstrukció első jelentős lépése volt a melegüzem létrehozása. Ezzel sok tonna áru útját rövidítették le, s növelték a termelést. Korábban ugyanis az acélt Borsodból a fővárosba szállították, ott sajtolták, hőkezelték az anyagot, majd utána szállították Ongára, a még szükséges forgácsolás elvégzése végett. A melegüzem 1. ütemét 1975-ben helyezték üzembe. Az akkori 5 milliós, s a tavalyi 33 millió forintos értékkel szemben ez év első felében 27 millió forint értékű árut készítettek itt, s egész évben 54 millió forint értékű csavart és csavaranyát akarnak gyártani. A piacon igen nagy igény van a sajtolt anyagok iránt, bármilyen nagyarányú is a felfutás, az igényeknek nem bírnak mindenben eleget tenni. Egyik kiemelt feladatuk a 750 ezer voltos távvezetékhez szükséges kötőelemek gyártása. A tűzi horganyzott anyagból évente 380—400 tonnányi anyagot kell e célra gyártaniuk. A melegüzemben rekord is született. Az ÁKS— 03-as csavaranya kovácsoló automata nagyjavítását a karbantartók a tervezett 24 helyett 14 nap alatt végezték el. és ez 300—350 ezer csavaranya térmgktöbbletet jelent. Sajtolt anyagokból valójában csak akkor tudják majd kielégíteni az igényeket, ha sikerül elvégezniük a II. ütemmel kapcsolatos építési munkálatokat, a korszer- rű gépek telepítésével egyetemben. A vállalat rekonstrukciós tervei szerint az ongai üzem lesz a hornyos, nyers és fényes csavarok gazdája is. Ennek megvalósítása végett épült lei az F—1-es, 3000 négyzetméter alaoterület ű csarnok. Ennek jó részét már betelepítették korszerű gépekkel. s ez évben a budapesti üzemből újabb gépek szállítását, érkezését várják. A következetes üzem- és munkaszervezés, a rekonstrukció, a fejlődés új gondokat is szül. A melegüzem letelepítése, új és új gépelt üzembe helyezésé követkéz- lében megnőttek ci szerszám- igényelt. Hozzájárul, hogy Ongán sok gép már „nullája 'futott", aminek következtében sűrűbben szorulnak javításra, alkatrészcserére. A régi épület, az elavult gépparkkal már nem felelt meg a követelményeknek. Így a szerszámellátás a tmk- val szoros testvériségben, az F—3-as csarnokban kapott új helyet, ahová egy sornyi gépet is telepítettek már. Rész- » ben letelepült és tovább terjeszkedik a tmk. Ennek biztosítása végett áttelepítik a melegüzem anyagát feldolgozó csavar IIL üzem gépeit, erre megvan a lehetőség, hiszen nagyok voltak a szállí- tóutak és most jobban kihasználják az alapterületet. A két segédüzem egymás mellé telepítésében igen sok az előny: közös együttműködéssel, jobban, gazdaságosabban ki tudják használni a gépeket, jobban, gyorsabban tudják elvégezni a szükséges javításokat, biztosítani tudják a megfelelő szei-számellátást. E gyárban is gondol okoz a munkaerőhiány. Ez év első leiében a munkára, az eredményre is kihatott, hogy 50—üt) termelő dolgozóval kevesebb van a szükségesnél. Ennek, valamint az akadozó anyagellátás következményeként fél százaléknyi lemaradással tudták teljesíteni féléves tervüket. Az utánpótlást több vonatkozásban biztosítják. Az üzemből több fiatal az NDK egyik modern csavargyárában ügyködik, s ezek egy része ez évben már visszajön, s számítanak ezek tapasztat lataira. Több betanított munkást szakmunkássá nevelnek. Minden eddiginél jobban akarnak foglalkozni a képzéssel. A volt szerszámellátó üzem átalakításával kabinetrendszerű, korszerű tanműhelyt hoznak létre, ahol a különböző szakmájú tanulók zárt rendszerben munkálkodhatnak, s külön oktatótermek biztosítják a szakmai nevelés jó feltételeit. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének fontos részeként meg akarják honosítani a DH-munkarendszert, Több felmérést végeztek. Azzal kezdték, hogy kérdőíveket adtak a dolgozóknak, akik feljegyezték hol, miben látnak hibát, hogyan lehet azt kijavítani. Ugyanakkor külső szervek segítségét is igénybe vették. Igen érdekesen a dolgozók véleménye, észrevétele és a külső szervek embereinek tapasztalata azonos. A DH-munkarend- szert a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaság tani tanszékének segítségével akarják megvalósítani. Csorba Barnabás Pályakezdő postásfiatalok Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a Miskolci Postaigazgatóság. Mint az már hagyomány, ebben az évben is köszöntötték azokat a fiatalokat, akik most végezték el tanulmányaikat és az igazgatóságnál vállaltak munkát. Az ünnepségen részt vettek a vállalat gazdasági-, politikai- és .társadalmi szerveinek vezetői. Az. idén végzett llü postásfiatalt tájékoztatták az igazgatóság tevékenységéről, valamint Borsod és Heves megye postaszervei- nek munkájáról. PVC—III. építkezésén Július elsejével befejezte a termelését az. Egeresein Bányaüzem hasznost-, valamint az Ormosi Bányaüzem Ella- akná.ia. A két termelőegység bezárására azért kerül sor, mert lefejtették a rendelkezésükre álló szénvagyont, s mivel a rossz körülmények miatt nem gépesíthető a művelés, gazdaságtalan a termelésük. A bányászok jövője természetesen biztosítva van, s a környező aknákban folytatják a munkát, az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett. Az áthelyezésekkel megszűnik a bányaüzemek létszám- hiánya. s 300 tonnával növekszik az egy aknára jutó termelés. A vállalat a jövőben is mintegy 5.2 millió tonna szenet ad évente. Fotó: Eaczó József K ét napon át tanácskoztak Miskolcon a 111. rakodásgépesilési és szállítástechnikái konferencia résztvevői. A tegnap véget ért oi'szágos tudományos ülésszak gazdasági életünk olyan fontos kérdéseit tűzte napirendre, mint a rakodás, az anyagmozgatás, szállítás és a raktározás, gépesítése. A konferencia munkájában közreműködő szakemberek abból indultak ki, hogy társadalmi céljaink megvalósítása során népgazdaságunk az elkövetkező tizenöt-huszonöt esztendőben — elsősorban a hatékonyság növekedésére alapozva — várhatóan továbbra is erőteljesen fejlődik. A népgazdaság bruttó termelési értéke az 1975. évi száz százalékról mintegy 350—390 százalékra emelkedik. Az anyagi termelés bővülése természetesen maga után vonja az áruszállítási és a vele kapcsolatos rakodási teljesítmények arányos növekedését is. Az előzetes becslések szerint.— mint azt Csői ló Eászló, a Központi Szállítási Tanács titkára a konferencián elmondta — az áruszállítás volumene az ezredfordulóig mintegy két és félszeresére növekszik. Az anyagmozgatást, illetve a rakodást végző dolgozók szánta hazánkba jelenleg több mint egymillióra tehető. Tizenöt év múlva azonban ennél lényegesen kisebb létszámmal kell a feladatokat megoldani. Alapvető népgazdasági érdek ugyanis, hogy az anyagmozgatással lekötött nagyszámú munkaerő egy része felszabaduljon, és más terűiden segítse országépilö terveink megvalósítását. Az ötödik ötéves tervtörvény nem véletlenül mondja ki, hogy a műszaki fejlesztés egyik lő irányának az anyagmozgatás gépesítésének további fokozását, a korszerű szállítástechnikai módszerek bevezetését, a komplex szállítási láncok kialakítását kell tekinteni. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az anyagmozgatást és a rakodást végzők számának csökkentése csak átgondolt tudatos technológiai, szervezési megoldások eddiginél szélesebb körű alkalmazásával érhető el. Milyen módon lehet előbbre lépni az anyagmozgatás fejlesztésében, konszerűsíté- seben ? Ezzel kapcsolatban egy egész kötelie való javaslat. észrevétel hangzott el. Mindegyik előadásból, felszólalásból kiérződött, hogy a vállalatoknak elsősorban a rendelkezésükre álló saját fejlesztési alapból kell a 'feladatokat megoldani. Ezek a források azonban rendszerint szűkösek, az igények ezeknél lényegesen ' nagyobbak. Van viszont más lehetőség is. A kormány, felismerve az ,e területen meglevő feszültségeket, néhány, évvel ezelőtt intézkedett az anyagmozgatás korszerűsítését szolgáló anyagi eszközök biztosításáról. Így például, preferált hitel folyósításával, vissza nem térítendő juttatással segíti a vállalatokat. Vagy megemlíthetjük a vasúti szállítmányok gyorsabb kirakására ösztönző rakodásfejlesztési alapot, amely teleit a Központi Szállítási Tanács titkársága rendelkezik. Ez utóbbi forrásból a szállító és szállíttató vállalatok az elmúlt hat év során körülbelül 1.3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. Így, a vállalatok saját hozzájárulásával együtt csaknem 3 milliárd forint értékű rakodásfejlesz- 1ési beruházás megvalósitá- sára kerülhetett sor. A kétnapos tanácskozáson sok szó esett a feladatokról, hiszen az eddigi eredményeket inkább biztató kezdetnek, semmint számottevő sikernek kell tekinteni, •elkönyvelni. Mint arról dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára megnyitójában említést tett, nagyon sok vállalatnál az optimálisnál lényegesen nagyobb az anyagmozgatásban tapasztalt élőmunkaráíordí- tás. Köztudott az is, hogy az egységrakományképzés, a konténeres szállítás seni terjedt még el a kívánt mértékben. Az üzemen belüli anyagmogatás ugyancsak elmarad a gyártástechnológia színvonalától. Nem egy helyen előfordul, hogy az új létesítmények beruházásánál az anyagmozgatásra szolgáló berendezések elhagyásával igyekeznek takarékoskodni. D öntően a vállalatokon múlik tehát, hogy a rendelkezésre álló eszközök ésszerű felhasználásával milyen eredményeket tudnak felmutatni ezen a területen. E. L. & kert szolgálata Mikor mondhatjuk el egy kertről, hogy elkészült? Talán soha! Mert a kert kezdődik, alakul. növekszik, öregszik, megújul, s folyton- tolyvást változik. Mindig más, mint tavaly volt. Nincs két egyforma év a kert életében, mint bármely más élőlény életében sincs. * Idén talán az uborka a legszebb. Indái ahogy behálózzák a fóliasátor légterét, olyan, akár a liánküszálta dzsungel, valahol az egyenlítő táján. Csak úgy buzog benne a vitalitás. Az indák roskadnak a termés alatt. Budai félhosszú fajta, jó fajta — bizonygatja erősen. Akik ismerik a városnak ezt a részét, azok mondták, hogy a Komlóstetö az egyik leghidegebb pontja Miskolc- nak. Perjési bácsi is megerősít ebben a hitemben. Mint mondja, ill még. június elején is lehel fagyokra számítani. Szerencsére ettől ma már nem kell tartania, sőt a nyár „ingujjra” vetkeztette a Nyárfa utca fóliasátrait is. — Ez már a harmadik termés, amit itt lát. Márciusban hónaposretket és salátát neveltem, titána palántákat, most meg láthatja is, paprika. paradicsom, dinnye díszük benne. Ezt a másik fóliasátorról mondja, ami közvetlen ott van az uboi'kás mellett. Az egész kert nem nagy terület — s talán ezért? — szinte minden talpalatnyi helyen zöldség, gyümölcsfa és szőlő zöldell. — ,4 Pünkösdhegyen van egy telkem is. Abba tizenhat jonatánt. tizenkét meggyfát, húsz őszibarackot és szőlőt, cardinált, szőlős- kertek királynéját, muskotályt. saszlát. hamburgi muskotályt telepítettem. Mind első osztályú fajta. Tagja vagyok a „Kék acél'' kertszövetkezetnek ... Perjési László gyári nyugdíjas. immár két esztendeje Akkor csapott tel kertésznek s azóta egy. iskolában nem tanult szakmában lelte meg a nyugdíjas évek örömét. Kis szerszámok, nagy gondok A nyári mezőgazdasági munkák beköszöntővel a kis— kerttulajdonosok között nemcsak a növény termesztésről és az időjárásról esik szó. hanem egyre több észrevétel, sőt panasz hangzik el azokról a legegyszerűbb mezőgazdasági szerszámokról, amelyekből rnar évek óta gyenge a kereskedelem ellátottsága. Mezőkeresztesen az áíész iparcikkboltjában lapat egyáltalán nincs, kapát 135 forintért. kínálnak és a vásárlók, ha meglátják az árát, azonnal visszateszik a polcra. — Import kapa. azéid ilyen drága —, mondják a bolt dolgozói, és ha nincs magyar kapa, akkor kénytelenek ebből rendelni. Ásójuk van, de lemezből, ami nem megfelelő. Szerszámnyelekből is hiányos az ellátás. A mezőcsáti áíész-boltban is hasonló a helyzet. Itt nagy a kereslet kaszából, ami szerencsese kapható, csak épp nyél nincs hozzá. A vásárban lehet venni, háromszoros áron kínálják, és akinek szüksége van rá, kénytelen ■kiadni érte ezt az összegei. A kertészeti szakcsoporttagokat még inkább foglalkoztatják ezek a gondok. Egy 5 lóerős kertitraktor a legminimálisabb tartozékokkal 28 ezer forint. Az ár elég magas, de a gépet így is már csak a 'jövő évben tudja a kereskedelem biztosítani. A szárazság miatt a növényzet fokozottabban igényli az öntözést, de öntözőcsövet nem lehet kapni. Jó minőségű metszőollók sincsenek. Csupán e két nagyközség hiánycikkeit említettük, de ezek a kerti szerszámok, ön- iözőcsövek más helységek boltjaiban sem nagyon kaphatók. (Csanálossi) — Tanfolyamokon ismerkedtem meg a kertészkedés tudnivalóival. Most is tagja vagyok a Rónai kertbarát szakkörének, amelyet Korholt Gyula nyugdíjas megyei fökerlész vezet... A házikert, a Pünkösd-hegyi telek kitölti minden percet. A növényápolás, a permetezés, az öntözés, a toliak szellőztetése mindig adnak munkát. — Persze, hogy van anyagi hasznont belőle. Nem is tagadom. Szerződésem van az UNIÓ Afész-szel, a termes nagy részét nekik adom el. Jól járnak velem a szomszédok is. mert a kornyéket minden tavaszon ellátom palántával. De egyiket sem mondanám a kertészkedés legfőbb hasznának. Tudja, aki azért megy nyugdíjba, hogy utána csal,- pihenjen, az nem sokáig él. Nekem kell a mozgás, a munka, s kell. hogu lóssarti a munkám eredményét. <4r anyagi hasznon, az időtöltésen túl. e- a tevékenység nekem szellemi felüdüléssel. ió egészségei szolgál. Ez a kert talon legnagyobb szolgálata... (hajdú)
