Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

1977. június 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 BiZOttSÉii Ülés Miskolcon, a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár­ban tartotta meg ülését teg­nap, június 7-én délelőtt a megyei tanács oktatási és if­júságpolitikai bizottsága. Az ülésen, amelyen Bujdos Já­nos, a megyei tanács elnök- helyettese elnökölt, a bizott­ság tagjai két végrehajtó bi­zottság elé kerülő témáról hallgattak meg tájékoztatást, illetve a témákról vitát is rendeztek. A határozott idő­re szóló igazgatói megbízá­sok tapasztalatait Asztalos János, a művelődésügyi osz­tály csoportvezetője össze­gezte. és albizottság többek között megállapította, hogy az áttérés a határozatlan ide­jű kinevezésekről, a megha­tározott idejű kinevezésekre, viszonylag zökkenőmentesen történt meg Borsodban. A meghatározott időre szóló igazgatói kinevezések az ál­talános és középiskolákban jól szolgálták az oktató-ne­velő munka javítását és az iskolai demokratizmus foko­zását. Nagyon hasznosnak bizonyultak a komplex láto­gatások, amelyek tapasztala­tai alapján az igazgatói és az iskolai munkát megfele­lően minősíteni lehetett. Szükségesnek látja viszont a bizottság, hogy ezeket a komplex látogatásokat öt év­re előre tervezzék meg. és nagyobb figyelmet fordítsa­nak a nők és a fiatalok ará­nyának javítására, az igaz­gatók közölt. Ugyancsak fon­tosnak tartja a bizottság, hogy a jövőben a címzetes igazgatói címek odaítélésével nagyobb mértékben éljenek a tanácsok. Második napirendi pont­ként középfokú oktatásunk helyzetéről, az oktató-neve­lő, valamint a világnézeti nevelömunka színvonaláról,' a középfokú képzés és a munkaerő-gazdálkodás össz­hangjáról tájékoztatta a bi­zottság tagjait dr. Simon Ist­ván, a művelődésügyi és Simító János, a munkaügyi osztály csoportvezetője. Igen megszívlelendő 1 tanulsága volt a bizottsági ülésnek, hogy a képzés és a népgaz­dasági igények összhangját a középfokú oktatás szintjén kell koordinálni,, s ebben az új lanlervekkel életbe lépő általánosabb fakultatív okta­tás igen jelentős eredmé­nyeket hozhat majd. Közlekedési ankét Kedden közlekedési anké­tet tartottak Miskolcon, a MTESZ-szélcházban A közúti közlekedés biztonsága és a forgalom szervezése címmel. Kiss István, a KPM Közúti Igazgatóságának osztályveze­tője tartott előadást a íor- galomszervezés útügyi kérdé­seiről, majd a túlsúlyos, túl-' méretezett járművek közle­kedéséről, a KPM balesel- elemző munkájáról. Megyénk főbb útjain ál­talánossá vált a lassú jár­művek kitiltása, ugyanakkor a tilalom ellenére olykor las­sítja a forgalmat az ilyen járművek jelenléte. Pedig a következő években az egyik legfontosabb megoldásra vá­ró feladat az utak átbocsátó képességének növelése lesz. Mindezt úgy kell majd meg­valósítani. hogy lehetőleg ne járjon együtt a balesetek szá­mának emelkedésével. En­nek pedig korszerű burko­lat, jól látható felfestés, lo­gikusan kialakított tábla- rendszer a feltétele — töb­bek között. Mert mindezek mellett elemezni kell azt is, hogy a vasúti keresztezések hol, milyen mértékben nehe­zítik a forgalmat, hol vált a legsürgetőbbé a biztosítóbe­rendezések megépítése. Éven­te 11 ilyen korszerű beren­dezést építenek fel megyénk­ben az út-vasút keresztező­désekben. Műanyag terelő­oszlopok kerülnek újabb utak mellé is, hogy meg­könnyítsék a közlekedők dol­gát, különösen éjszaka. A főbb utak jelzőtábláit fóliá­val vonják be, a fényvissza­verő anyagok a hagyomá­nyosnál' sokkal erőteljeseb­ben fénylenek, így elősegítik a biztonságosabb vezetést. Egyetlen év alatt 57 tonna festékanyag kerül a borsodi utakra, a fóliás táblák ké­szítésére 5 millió forintot fordítanak. Ezek az erőfeszí­tések a balesetmegelőzést és nem utolsósorban a vagyon­biztonságot is szolgálják. El­hangzott az ankéton, hogy egyetlen évben 1 milliárd fo­rint kár keletkezik a jármű­vekben hazánkban és ez a megyében is eléri a 40 mil­lió forintot. Jelentőségének megfelelően értékelte Kiss István az út- őri szolgálat munkáját, va­lamint azt a ; tevékenységet, amit a Borsod megyei Rend­őr-főkapitánysággal kötött együttműködési szerződésük alapján végeznek. A KPM baleseti készenléti szolgálata jó felszereltségénél fogva is nagy segítséget nyújt az uta­kon. Kiss István előadása után Gergely László, a városi ta­nács építési osztályának ve­zetőhelyettese és Pónus Fe­renc rendőr főhadnagy, for­galomellenőrző alosztályveze­tő tartott előadást. " , ' ■ gt. ­illögpp lit# HP 181I8I1S ALKONYAIKOR A PRÜGYI HATÄRBAN Fotó: Szabados György T Nincs szükség az ingyen szénára? Évről évre visszatérő fel­hívás: takarítsák be az állat­tartók minden közterületű út árokpartjainak, a folyók, vagy vízfolyások szegélyének, fasoroknak gazdag fűtermé.- sót, Több ezer kilométer út­szegély, gátoldal, fasor fűter­méséről van szó. A felhívás, ajánlgatás sok helyen már valóságos könyörgés, mert még napjainkban is bőven találhatók megyénkben ilyen „parlagon heverő” kaszálók. Sőt egyes helyeken nemcsak az útszegély, az árokpart, a kisebb töltés, hanem egy-egy fűkaszával járhatatlan „rét- sarok”, félreeső helyen lévő rét is kaszálatlan még. Az árokpartokon és ezeken a kisebb „foltokon” milliós értékű széna terem, ami .el­sősorban a háztáji állattartás- takarmány mérlegét javíthat­ja. Köztudott, hogy ez a ta­karmánymérleg nem túlságo­san jó gyakori a panasz, hogy nem jut elég szálas ta­karmány a . tehénkének, a háztáji juhoknak. Vajon ak­kor miért kaszálatlan még most is nagyon sok ilyen igen jó takarmányt termő terü­let?! Fontos népgazdasági érdek az utak, árokpartok, töltések és egyéb kihasználatlan terü­letek fűtermésének betakarí­tása. A háztáji szarvasmar­ha- és juhállomány takarmá­nyozása érdekébeh e terüle­tek fülermését a tanácsok szakigazgatási szervei kötele_ sek voltak május 15-ig szét­osztani, Ugyanígy kell eljár­ni a nagyüzemek szükségle­tét meghaladó rétek fútermé­-t. sónál is, amennyiben annak betakarításáról a gazdaságok június 15-ig nem gondoskod­nak. Ezt a rendelkezést mara­déktalanul végre kell hajlani. Ha valamely községben, vá­rosban a kiosztás, vagy a be­takarítás bármilyen okból eddig elmaradt volna, — a tanácsnál való előzetes ér­deklődés után — az ilyen kaszálatlan területeket ta megállapított határidő után) bárki szabadon lekaszálhgtja és a szénát hazaszállíthatja. Nem szabad ugyanis meg­engedni. hogy sok ezer má­zsa széna, végső soron több vtonna hús, sok «zer liter tej kárba vesszen. Lehet, hogy egy-egy község határában csak néhány szekérnyi az a széna, ami így elpusztulna, de az egész megyében mil­liókra rúgna, a kár, a veszte­ség. Sájnos százszázalékosan még sosem hasznosították megyénkben az útszegélyek, árokpartok, fasorok, töltések fűtermését. Most. amikor fel­lendülőben van a háztáji ál­lattartás, és az időjárás meg­tizedelte a nagyüzemi szál- lastakarmánytermő területek első „gyapját”, ideje lenne ezt a milliós értéket is tel­jes egészében hasznosítani 1 A helyi tanácsokon, a mező- gazdasági üzemeken, a füves területek -gazdáin” és termé­szetesen az állattartók szor­galmán (azon, hogy kézbe veszik-e még a kaszát) mú­lik, hogy ez sikerüljön. <p. s.) AZ ERGONÓMIA. az ésszerű erőkifejtés tudomá­nya, hazánkban a 60-as évek elején tette meg a kezdeti lépéseket. lí)64-ben alakult meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium er­gonómiai bizottsága. A bi­zottság tevékenysége nyo­mán elsőként Borsodban a Lenin Kohászati Művekben hoztak létre üzemi labora­tóriumot, melynek példáját követve a többi nagyválla­lat is megszervezte saját intézményeit. A megyei üze­mek közül az LKM után másodikként alakították meg 1967-ben az Ózdi Ko­hászati Üzemek üzem- pszichológial laboratóriu­mát. Az eltelt évtizedben az osztály tevékenységi köre, működési feltételei jelentős változáson mentek keresz­tül. Az évek során széles körű együttműködés, gyü­mölcsöző munkakapcsolat alakult ki az ergonómiai, valamint az egészségügy, a szervezés és irányítás te­rén dolgozó szakemberek között. A tízéves tevékeny­ség folyamán a munkakö­rülmények javítása, a bal­eseti források feltárása és megszüntetése, a pszichés EfméSet és gyakorlat üzémpszichológiai laboratórium terhelések csökken Illetősé­gének vizsgálata, s az em­ber élettani adottságainak legjobban megfelelő mun­kaeszközök megtervezése és létrehozásának segítése ké­pezték az osztály munka­társainak elsődleges felada­tát. É komplex célkitűzés ré­szeként eredményes mun­kát végeztek az ipari ta­nulónak jelentkezettek, az ismételten balesetet szen­vedettek. valamint a foko­zottan balesetveszélyes he­lyeken dolgozók alkalmas- sági és képességvizsgálata során, amellyel az egyéni adottságoknak legjobban megfelelő munkaterületen való elhelyezkedéshez, a tudományosan megalapo­zón pályairányításhoz nyúj­tottak elvi útmutatást és adtak konkrét, gyakorlati segítséget. Ezen túlmenően közel 6 ezer személyre ki­terjedő szociológiai és szo­ciálpszichológiai vizsgálatot is végeztek a laboratórium munkacsoportjai. Közvéle­mény-kutatást végeztek a munkavédelmi szabályok megítélésével és ismereté­vel, a dolgozók elégedett­ségi szintjével, valamint a vezetők és beosztottak együttműködésével kapcso­latosan. Munkájuk hasznosságát szemléletesen bizonyítják az ergonómiai vizsgálataik alapján megvalósított vál­lalati fejlesztések is. A ja­vaslataik alapján kialakí­tóit vezérlőhelyekkel pél­dául hozzájárultak az erő­kifejtés és selejt csökken­téséhez, a termelékenység és biztonság fokozásához. A termelőberendezéseket utánzó modelleken végzett betanítás bevezetésével le­rövidítették a betanulási időt — egyes területeken 2 évről 6 hónapra, s 4—5 fővel csökkentétték az adott tevékenység ellátásá­hoz szükséges munkaerő létszámát is. TOVÁBBI célkitűzéseik sorában továbbra is köz­ponti helyet foglalnak el a termelés hatékonyságát, az élőmunkával való haté­konyabb gazdálkodást szol­gáló ergonómiai vizsgála­tok. Emellett folyamatosan foglalkozni kívánnak a munkahelyi ártalomforrás­nak minősülő környezeti tényezők paramétereinek, jellemzőinek mérésével, hozzájárulva ezzel a bér­pótlékok reálisabb megha­tározásához, az ártalmak csökkentését szolgáló fej­lesztésekhez. Tervezik to­vábbá szociológiai vizsgála­taik körének és tematiká­jának a bővítését is, ame­lyek eddig is jó szolgálatot tettek a gondok felméré­se, az érdekek egyeztetése, s a vállalati intézkedések kidolgozása és végrehajtá­Scl Tóth Gyula Kockázat és felelősség indaz, ami a hagyományoktól eltérő, szokatlan, vagy újszerű — a tapasztalatok szerint — csak ideig-ofáig van megtorpanásra ítélve. Elöbb-utóbb érvényre jut, helyet követel magának a társadalmi-gazdasági életben. Né­ha ezek a kezdeményezések és törekvések tagadhatatlanul kockázattal, es ami ehhez tartozik: nagyfokú felelősséggel is' együtt járnak,' De az ésszerűség határain belüli vállalkozá­sok. ha azok társadalmi érdekeket fejeznek ki. és segítenek valóra váltani, megérik a kockázatot, még akkor is, ha — átmenetileg — netán kudarccal is kell számolni. Azt szokták mondani: minden (kezdet nehéz. Vajon fél- nek-e ott a kor követelményeinek megfelelő munkastílustól, ahol nemcsak elveket vallanak a korszerűségről és kocká­zatról, hanem tettekben is igyekeznek kifejezésre juttatni elhatározásukat, szándékukat?!... Örvendetesen mind több helyen tapasztalható a megnövekedett feladatokhoz igazodó útkeresés, az a természetes és megalapozott igény, hogy' mindig többet, mindig jobbat, maradandóbbat alkotni. Az alkotás tiszta és nemes szándéka tükröződik néhány olyan kezdeményezésben, amelynek megyénkben is tanúi le­hetünk. A korszerűség követelményeinek megfelelő módsze­rek rugalmas alkalmazásúban nagyüzemeink járnak , az élen. Olyanok, mint a Lenin Kohászati Müvek, a Borsodi Vegyi- kombinát, a Diósgyőri Gépgyár, a Borsodi Hőerőmű Válla­lat, az Ózdi Kohászati Üzemek és mások. A megye iparának története mind több olyan vállalkozás­ról tanúskodik, amely néhány évvel ezelőtt még túlzott me­részségnek tűnt volna, ma viszont már természetes vele­járója a mindennapi munkának. Ezt mondják például a szénbányászatban is, ahol a lyukói példa megyeszerte nagy visszhangot keltett. Az történt ugyanis, hogy 12 bányászt el­bocsátották, mert mindegyikük rovásán 20—30, vagy még ennél is több igazolatlan hiányzás volt. Mikor ez a döntés megszületett, akadtak, akik tamáskodva úgy nyilatkoztak; helytelen ez a szigorúság, az ilyen módon történő eljárás. A többség azonban — és ebbe az üzem közvéleménye is bele­értendő — teljes mértékben egyetértett az intézkedéssel, hi­szen mint azt néhányan kifejezésre is juttatták, a notóriusan mulasztók, a legyeimezetfenkedök nemcsak a bányászok hi- rét-nevét csorbítják meg, de mindenekelőtt akadályozták, akadályozzák a termelőmunkát. A szokatlan eljárásban volt egyfajta kockázat is, de a velejáró felelősséget az üzem ve­zetői tudták, merték vállalni. S nekik volt igazuk. Azoknak van igazuk, akik a legkényesebb helyzetekben is nyíltan beszélnek és cselekednek. Az őszinteség olyan, mint a mágnes. A munkahelyi közösség köréből felszínre hoz ész­revételeket, javaslatokat, amelyek alapján egy vezető sza­mára is könnyebb a döntés, az elhatározás, a legrázósabb­nak tűnő esetekben is. A Borsodi Hőerőmű Vállalatnál pél­dául feltűnt, hogy a karbantartás költségei eléggé magasak, es szorító gondot jelentenek. A ráfordítás költségei más vál­lalatok jövedelmét gyarapították, holott — mint később ki­derült — ez már korábban is maradhatott volna saját, kasz- szá,lukban. A megoldást meg is találták az úgynevezett egy­összegű utalványozással. Ennek a lényege, hogy egy megha­tározott munkát egy kollektíva optimálisan meghatározott idő alatt, meghatározott összegért végez el. Az újszerű el­járás már kezdetben biztató eredményekkel járt. Egy be­rendezés főjavításánál például egy külső cég 1500 órának megfelelő időt igényelt a munka elvégzésére. Saját erőből a vállalat 1200 órát kalkulált. S az eredmény: 500 óra alatt eleget tettek a feladatnak, ami azt jelenti, hogy jóval több' mint a felét megtakarították a korábban felhasznált időnek. S anti lényeges: az így elvégzett munkáért járó bért a leg­közelebbi fizetéskor folyósították is. Csak dicsérni lehet, ösztönözni kell mindazokat, akik nem félnek — ha szabad ezt mondani — „nagy fába vágni a fej­széjüket”. Lehet, hogy az első próbálkozásoknál még kicsor­bul — képletesen szólva — ennek a baltának az éle, de ha nem vész el a türelem, az akarat, a tenniakarás, a siker sem kerüli el a kezdeményezőket. Nem kerüli el a siker, a jól végzett munka öröme a Borsodi Vegyikombinát kollektívá­ját sem, ahol a PVC—III. nagyberuházásain a szorító gon­dok megoldásához, a kivitelezés mielőbbi megvalósításához saját erőből is hozzájárulnak, vállalva azt a kockázatot is, hogy esetleg a mindennapos termelőmunkában akadályok­kal kell szembenézniük. Mindeddig sikerrel birkóztak meg teendőikkel, méghozzá úgy, hogy a napi feladataiknak is sikerrel eleget tettek. Ezt tanúsítandó, érdemes elmondani, hogy a múlt évben elvégzett munka alapján 21 napnak megfelelő nyereséget fizettek ki. ß korszerűség és kockázat, s ami ehhez tartozik, az ész­szerű felelősségvállalás elválaszthatatlan velejárója a munkának, a nta mindenkor' megszabható és elvár­ható követelményeknek. Aki .ezt nemcsak tudomásul veszi, hanem a gyakorlati életben, is igyekszik érvényt szerezni az ilyenfajta törekvéseknek, az helyes irányban halad, és cél­ba is ér. Tóth Feierte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents