Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

1977. június 4., szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Jogászunk

válaszol

Hogyan n

a szolgálati idői igazolni?

T. Kálmán, mezőkeresztesi olvasónk elérte az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt, s megszerezte a szolgálati időt. Levelében arra kér választ, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt hogyan kell igazolni ?

A társadalombiztosításról szóló 1975, .évi törvény es * végrehajtási rendeletéi szerint, az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a nyugdíjkorhatár elérése, és a szükséges szolgálati idő együttesen feltétel. Az öregségi korhatárhoz közel álló nyugdíjasnak lehetősége van a korhatár betöltését megelőző egy éven belül igény- jog elismerési kérelmei beadni. A munkáltatóknál nyugdíjelőkészitö bizottságok működnek és szakemberek adnak segítséget az előzetes tisztázáshoz. Kérelemmel lehet fordulni a SZOT TBI- hez (volt SZTK), vasutasoka szolgálati főnökséghez, a mg-i tsz-tagoknak pedig a tsz-irodán adnak felvilágosítást és segítséget.

A jogszabályok' szerint; akár előzetes tisztázásról van szó, akár a nyugdíjigény elbírálásáról (a nyugdíj megállapítása) a szolgálati időt a SZOT TBI, vagy más elbíráló szerv, nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ezért a nyugdíjat megállapító szervek megvizsgálják, hogy a biztosított által felsorolt munkaviszonyok, vagy a szolgálati időbe beszámítani kért idők az említett nyilvántartásokban szerepelnek-e.

^ A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket (munkaviszony, szövetkezeti tagság, szakmunkástanuló viszony, katonai szolgálat, keresőképtelenség, GYES, alkalmi fizikai munkavégzés stb.). a következőkkel is lehet bizonyítani: A munkakönyvnek a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzésével; egykorú okirattal; a munkáltató vagy jogutódja állal — az eredeti nyilvántartások alapján —, kiállított okirattal és egyéb hitelt érdemlő módon. Kizárólag okirattal lehel igazolni (bizonyítani) a bedolgozóként biztosításban töltött időt; a mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak 1938. december 31. előtt munkaviszonyban töltött idejét (nőknél az 1945. szeptember 1. előtti idő);. a háztartási alkalmazottaknak 1944. július 1. előtti idejét.

Okirat kell a munkásmozgalmi munkával töltött időre; a munkáltató vállalatában foglalkoztatott rokonnak (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér) 1952 előtt munkában töltött ideje; a gazdatisztként, illetve a gazdasági igazgatásban foglalkoztatott dolgozónak; önkéntes fizetéssel, önkéntes to- vábbíizetéssel 1952 előtt szerzett idő; közszolgálati alkalmazottként 1952 előtt nyugdíjjogosultság vagy korpótlék és szabadság szempontjából beszámított idő; nyugdíj- pénztári tagként eltöltött idő beszámításához.

Kizárólag okirattal lehet igazolni az 1945. április 1. előtt ■ a biztosítási bérhatárnál magasabb keresettel ma- gánszolgálatban eltöltött időt; az 19(13. május 31, után rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló „megbízásos1’ jogviszonyban töltött időt; az 1952. november 1. es 1969. december 31. közötti munkaviszonyban töltött időt; ha a dolgozó munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidő felét nem érte el; a bírósági végrehajtó e minőségben 1955. szeptember 1. előtt eltöltött idejét és az ügyvédjelöltként és helyettes ügyvédként eltöltött időt.

.4 mezőgazdaságban (erdő- gazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozók 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejének igazolásakor okirati bizonyítéknak számít a tanács illetékes szene által kiállított hatósági bizonyítvány is. A hatósági bizonyítványt, amelynek tartalmaznia kell a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését, a tanács tanúvallomások alapján állítja ki.

A háztartási alkalmazott 1944. július 1. előtt munka- viszonyban töltött idejének bizonyítására a nyugdíjmegállapító szerv helyszíni vizsgálatot folytathat. Ha az igénylő — egyéb bizonyíték hiányában — tanúvallomásokkal kíván szolgálati időt igazolni, saját magának kell legalább két tanú nyilatkozatát beszereznie. Célszerű tanúként olyan munkatársakat felkérni, akiknek szolgálati ideje a vitatott szolgálati idővel azonos időszakra esik és ezt a társadalombiztosítási szerv nyilvántartásai alapján, vagy okirattal tudják bizonyítani.

Dr. Sass Tibor

Május 30-tól június 11-ig

smet

hútórkiállítás

a Borsod DOMUS Lakberendezési Áruházban (Miskolc, Nagyváthy utca 2.)

a Szék- és Kárpitosipari Vállalat termékeiből

BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Szék- és Kárpitosipari Vállalat

* ;^r JÍf- " % *í'í

I #k': if

HlfUiilf

\

' Ló. A*;*.- •* ■ ■

VJ '

^ ' ' ■' Yí- '

Felvételeink a lállyai szőlőkben készültek. A nagymérvű gyo mosod ás ellen kultivátoroz- zák a szőlőültetvények sorközcit. (Jobb oldali képünkön). Az elszaporodott gombabetegsé- gck cs kártevők ellen viszont a léginövényvédelem á legjobb orvosság. (Bal oldali képünkön).

As év szakhoz képest".

n ??

77

Az évszakhoz képest hűvös, mondhatom azt is, kellemetlen idő van. Bár már június elejét mutat a naptár, majd hogy nem nyár van, ennek ellenére a megye néhány részéből éjszakai fagyokat jelentettek. Több napja „tombol” a hűvös idő a megye egész területén, s a belvíz nem egy helyen még mindig „vendégeskedik”. Az idei esztendő időjárására ugyancsak ráillik a szélsőséges cim.

Mit lehet ilyenkor tenni? Mit tehetnek azok, akiknek munkájú közvetlenül kapcsolódik a földhöz, az időjáráshoz? A tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezet elnöke azt válaszolta ezekre a kérdésekre: nincs más választás, gondolkodni kell, azután meg cselekedni. Az embereknek kenyér kell, ap állatoknak takarmány és ezeket bármi áron is, de elő kell teremteni.

Náluk, ott a Tisza kanya- ritotta tájon még mindig sok a belvíz. Igaz, most. már csak foltokban lelhető fel, de egv-cgy táblán 5—ö helyen is csillog' a víztükör. Ahonnan elvonult a víz, ott sem beszélhetnek róla múlt időben. Mert a 130 hektár búza. a 32 hektár vöröshere, s a többi kultúrák kipusztulása nem olyan esemény, amelyet

egyik napról a másikra el lehetne felejteni.

Viszont a megmaradt, víztől menekült kalászosok nagyon szépek a Magyar Rónában, de kérdés: az itt várható többlettermés potolja-e a viz okozta kiesést?

A tiszaladányiak egyik legnagyobb gondja és feladata is egyben a takarmánybázis biztosítása. A 157 hektár lucernából sok kipusztult, a betakarított első növedék sem volt gazdag. A vörösherénél hasonló a helyzet. Hí- zómarha-állomanyunk és 324 tehetnünk ugyanakkor „követeli” a jó minőségű és a megfelelő mennyiségű takarmányt. Szerencsére a sok rosszban akad jó is, a rétek, legelők, útszéli árkok fűtermése gazdag, így Tiszala- dányban idén az eddigieknél nagyobb becsülete van a természet adta takarmányoknak.

Az űjcsanálosi Rákóczi Tsz őszi búzáit — 300 hektáron termesztik — néhány hete még megcsodálta mindenki. A szakemberek a fejlettségi foknak megfelelően 50 mázsa feletti átlagtermést becsültek. Kéthete azonban halomba dőlt a remény, egy hatalmas szélvihar a búza 80 százalékát a földre dűtötte, ami nagyfokú termeléskiesést jelent.

Errefelé csak a talajVíz

okozott gondokat a tavaszi munkák menetében. Most viszont már csapadékhiányban szenvednek az űjcsanálosi táblák. Különösen a tavaszi árpára és a 100 hektár borsóra kellett nagyon a csapadék. A lucerna első nö- veöékei itt is rendkívül gyengék, viszont a vöröshere (most kaszálják) biztató termést mutat. Néhány napja ezen a vidéken is az évszakhoz képest kellemetlenül hűvös az idő. A tsz elnöke szerint sínyli is ezt a kukorica; amely bizony rnegsár- gult az alacsony hőmérséklet miatt.

Északabbra. Baktakéken csütörtök reggel mínusz 2 fokot mértek. Főleg a kertészetben a paprikánál, uborkánál, paradicsomnál mutatkoznak károk.

Viszlai Gábor fóagronómus szerint a 125 hektár őszi káposztarepce, a 850 . hektár búza rendkívül szép. A napraforgóval is elégedettek, az állománymagasság már elérte a 30 centimétert, a tőállomány csaknem teljes. Gondot jelent viszont a kukorica és silókukorica. A májusi kevés csapadék miatt ritka a kelés, lassú a fejlődés. Ez azt jelenti, megnyúlik az érésidő. ami viszont a betnkarithatóságot veszélyezteti.

(ha)

Más menyében, más országban

Mennyit ér a helyismeret?

AZT MONDJAK, a helyismeret megvéd a közúti balesetektől, míg mások szerint a beidegződés, a megszokott- ság, a figyelmetlenség, a rutinszerű vezetés baleseti forrás. Ha Hétről hétre tüzetesebben átböngésszük a baleseti statisztikát, kiderül, hogy a hétvégeken megyénkbe látogató .autós turisták idézik elő az ütközések, sérülések három-négy százalékát. Előfordult persze, hogy egyetlen nétvégén három budapesti, két szabolcsi gépjárművezető szegte meg a szabályokat, súlyos következményekkel. Mint ahogy nincs pontosan kimunkált statisztika a más megyéből ide érkezők baleseteiről. így arról sem készül kimutatás, hogy mi borsodiak az országot járva, milyen arányban idézünk elő baleseteket. Erről többnyire csak utólag, az eljárások, intézkedések során lehet tudomást szerezni.

Kétségtelen, a helyismeret magabiztosabbá teszi a vezetőt, ugyanakkor az is igaz. hogy az alkalmi forgalomelterelések, útvonalelvezetések, éppen a rutinszerűen vezetőket zavarják meg. Volt rá példa

már többször, akár Miskolcon is, hogy egy kereszteződésben éppen az ellenkezőjére kellett az útépitőmun- kálatok miatt változtatni a régi jelzésrendszert. Aki erről nem szerzett tudomást es a táblákat éppen a megszokás miatt nem , figyelte, komoly veszélynek tette ki magát és másokat is. Emlékezzünk csak rá, hogy a Kommun utca, aztán a Bacsó Béla utca sarkára kihelyezett forgalommód osító-táblák utasításait hányán .hagyták figyelmen kívül. Mondani sem kell, egyik karambolozó sem más megyéből való volt, hanem éppen miskolci, akinek „kezében volt” már minden métere az útnak, valamennyi apró aszfalthibájával, csatornafedelével együtt.

A helyismeret nem véd meg a balesetektől, a jelzéseket. táblákat nap, mint nap a megszokott útvonalon is ugyanúgy figyelni kellene, mintha az ország másik fe- . lében, számunkra ismeretlen terepen járnánk. Biztonságot ugyanis csak ez nyújthat.

A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács egyik legutóbbi ülésén azt is megkérdezték, hogy a megyénkben turistaként tartózkodó, átutazó külföóiek hány százalékát okozzák a közúti baleseteknek. Pontos választ, mert ilyen kigyűjtés nincs, nem kapott a kérdező, az azonban megnyugtatóan hangzott, hogy elenyésző százalékban. legfeljebb csak egykét százalékban részesei a közúti karamboloknak. Ez az arány semmivel sem rosz- szabb, mint a borsodiak külföldön okozott baleseteinek számaránya. Külföldön

ugyanis egyáltalán nincs biztos helyismeretünk, így Rákényszerülünk a folyamatos, kitartó figyelmes vezetésre.

JÓLLEHET, a nemzetközi megállaoodások alapján a közlekedés jelzőrendszere teljesen, vagy csaknem teljesen azonos az európai országokban. mégis érdemes bizonyos sajátosságokra felfigyelni és azokhoz tartani magunkat. Egy azonban biztos: az udvarias, előzékeny közlekedés, a deffenzfv vezetés nagyobb biztonságot nyújt itthon is, külföldön is, akár van helyismeretünk, akár nincs.

Nagj József