Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 7377. június 2S., kedd A képernyő előtt (Veszprémben) Miért a Miért ?... i Az elmúlt hét rendes műsorairól most nem tudok' szólni, mert egész héten azok előtt a képernyők előtt ültéin, amelyek e. VII. veszprémi tv-taiálkozó programját sugározták a Dimit­rov Művelődési Központ látogatóinak, a találkozó két zsű­rije tagjainak, meg otthonaikban az érdeklődő veszprémi la­kosoknak. Mondandóm azért mégis kapcsolódik a boi'sod—mis­kolci nézők látta programhoz is, hiszen szombaton este alig­hanem itthon is a legtöbb néző a tv-találkozó záró-, illetve díjkiosztó ünnepségének közvetítését nézte, s így az egyhetes veszprémi televíziós számvetés legfontosabb eredményei, a díjak odaítéléséről született döntések ismertek. Szükségtelen hát felsorolni újra, milyen alkotás, milyen díjat kapott, de néhány gondolat mégis feljegyzésre kívánkozik. E cikk címében egy kérdés olvasható: Miért a Miért? . ■ ■ azaz, vajon miért nyert a Miért?, avagy A tévések elmentek című Dömölky János rendezte alkotás több díjat is. Ez a mű nyerte el ugyanis a találkozó zsűrijének első fődiját, valamint a tévékrítikusok zsűrijének döntése alapján a film- cs ír- kritikusok díját, és ennek a női főszereplője — Molnár Pi­roska — kiváló alakításáért különdíjban részesült. Mindkét zsűri elnöke testületi döntésként emelte ki a Miért?... ki­emelkedően magas színvonalát, maiságát, napjaink iránti el­kötelezettségét, egy ma adódó valóságos esetnek látszólagosan dokumentarista eszközökkel magas feszültségű, izzó drámává emelését, a mű elgondolkodtató mondanivalóját, megrázó hi­telét. (Már az elmúlt évi találkozón, amikor ezt a filmet nyers állapotban mutatták be az alkotók a balatonfűzfői Nitroké- mía dolgozóinak, meg lehetett jósolni a sikert, s az elmúlt decemberi nyilvános bemutatás utáni országos visszhang iga­zolta a várakozást.) Örömmel regisztrálhatjuk, a Miért? ... kiemelkedő sikerét. Művészi értékeinek hangsúlyozása mel­lett örömünk kiemelten szól annak a ténynek, hogy napja­ink eleiével foglalkozó mü nyerte el a többszörös elismerést. A napjaink élete iránti érdeklődést tükröző alkotások dön­tő fölényben találhatók a díjazott művek között. Az első te­levíziós bemutatása óta már színházban és moziban is megis­mert Egy értekezlet jegyzőkönyve — Gelman művét először a Magyar Televízió ismertette meg a hazai közönséggel, Zsurzs Éva rendezésében —, bár nem hazai témájú, de any- nyira mai,'hogy a benne felvetett problémák mindenképpen behelyettesithetök a mi kereteink közé is, ugyancsak megér­demelten kapott íödijat; s különös öröm számunkra, hogy a Nyitott könyv sorozatban bemutatott Dokumentumok U. M._ ről című. Fenéket Judit írta regényből Mihályfy Sándor ren­dezésében készült"produkció is fődíjat nyert. Ez utóbbi szen­vedélyes igazságkereséssel tárja fel mai vidéki városi életünk némely jellemző fonákságát, elesen világít rá emberi kicsi­nyességekre, helyi halaknaskodókra, meg a kényelmességből opportunistákra. Ennek a műnek díjazása azért is örömteli és külön figyelmet érdemlő, mert a díjazottak közöli egyetlen, amely nem „hagyományos" film, vagy tv-játék, hanem a megszokott drámai kategóriákba nem sorolható televíziós al­kotás, s ezzel a zsűri, ha még bátortalanul is. kilépett a csak drámai keretekben történő mérlegelési alapállásból. Ezt tette a kritikusok zsűrije Is, amikor a tv-szalira útjának keresésé­ben, illetve megteremtésében nagy eredménynek tekinthető A fej című, tízperces, mai életünk két káros vonását — a bürokráciát, a lélektelenséget, meg a semmitmondó, még lát­ványnak is igen átlátszó, társadalmi-mozgalmi látszatcselek­véseket — görbe tükörben felmutató kisfilmet, Szálkái Sán­dor művét küiöndíjjal jutalmazta. Nem a zsűri döntése, hanem Veszprém város Tanácsáé, amely különc^íjat juttatott a Csillagok változása című, Cser­halmi Imre írta és Szönyi C. Sándor rendezte tv-filmnek. Ez a film. a mai, átalakuló falu lakói életének változásairól, életmódjuk, gondolkodásuk, szemléletük átformálódásáról, illetve az azt akadályozó, visszahúzó erőkről szól. Mindössze két olyan mű nyert díjat, amely nem a mát tükrözi: a zsűri fődíjjal honorálta az Egy csók és más semmi című operettet, kiemelve annak ironikus feldolgozását, a veszprémi közön­ség szavazatai pedig a Napraforgó című, igen szép Krúdy- adaptációnak juttattak értékes elisanerést. Érdemes megemlí­teni, hogy a személyre szóló különaíjak között a két zsűri egymástól függetlenül honorálta Mihály Andrásnak a zene népszerűsítésében a — Tv Zenei Klubja keretei között — vég­zett kiváló munkáját, s ez a művészeti-közművelődési feladat, illetve tevékenység is a mához, napjainkhoz kapcsolódik. Hét honorált mű közül öt szól napjainkról, s közülük egy, n Miért? .. . két födijat is kapott. Kimagasló érdeklődés min­dennapjaink kérdései iránt, s azok magas szintű művészi megfogalmazása hozta ezt az eredményt. S mindezek között is messze kiemelkedett a Miért? ... Ezért kapott kettős el­ismerést. De ezt a nézőle többsége — a művek ismeretében — már maga is tudhatta. Ez volt a találkozó záróakkordja. A hét néhány eseményére és tanulságára később térek vissza. Benedek Miklós t Szakszervezeti tanfolyam a borsodi pedagógusoknak A tanév befejeztével a Pe­dagógusok Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának rendezésében egyhetes to­vábbképzési tanfolyamon vesznek részt Sárospatakon az alapszervezeti titkárok és bi­zalmiak. A továbbképzésben több. mint 300 pedagógus ér­dekelt, ezért két csoportba osztották be őket. Az elsőben főképp a miskolci pedagógu­soknak tartottak előadásokat, majd június utolsó hetében a többi város és járás nevelői­nek továbbképzésére kei-u! sor. Az előadások, amelyeket megbeszélések követnek, töb­bek között a szakszervezetnek a fejlett szocialista társada­lomban betöltött szerepéről, a munkajogi hatáskörökről, a bér. és munkaügyi kérdések­ről, a szakszervezeti tisztség­viselők társadalombiztosítási feladatairól szólnak. Deme László, a megyei pártbizottság titkára ideológiai kérdésekről és kulturális életünk időszerű problémáiról, Brandsidtter György, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője az okta­táspolitikai feladatokról tart előadást. A tanfolyam résztvevői sza­bad idejükben megismerked­nek Sárospatak történelmi és művelődéstörténeti emlékei­vel, kirándulnak a közeli zempléni hegyekbe és a vár­templomban meghallgatják Karasszon Dezső orgonamű­vész Bach olasz stílusú mű­veiből összeállított műsorát. A vasas centenáriumi dalostalálkozó hangversenyei Kulturális körkép SZÓRAKOZTATÓ FILMEK A MOKÉP nyári tervei sze­rint a szórakoztató filmekből nagy lesz a választék. Au­gusztus végéig 15 ország al­kotásait láthatja a közönség. A „Veri az ördög a feleségét" című új magyar, valamint a felújításként műsorra kerülő Déryné, Csendes otthon, Fel­megyek a miniszterhez, Fel a fejjel című hazái alkotások mellett a magyar filmtörténet ismert és korábban nagy si­kerrel játszott produkciói sze­repelnek majd a mozik nyári műsorán. FELÚJÍTJÁK Jól halad a nagyszabású rekonstrukciós munka az egyik legjelentősebb római kori emlékünkben, a szom­bathelyi Isis szentélyben. Tíz­millió forintért újítják fel a híres antik romterületet. Így n3'ári színházi funkcióját is esztétikusabb körülmények között töltheti be. Augusztus­ban öt operaestre kerül sor. Csernus Mariann adja elő az Isteni Claudius haláláról cí­mű darabot. Kocsis István két kamaradirámója; a Tárlat az utcán, és a Bólj'ai János es­téje az idei újdonságok közé számít. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK » A szegedi ünnepi hetek idő­szakában júliusban és augusz­tusban a Dóm téri előadíisok, hangversenyek, folklórműso­rok, a szórakoztató progra­mok sora várja a város ven­dégeit. Az esti műsorokra ér-, kező turisták napközben 20 kiállítást, is megtekinthetnek. SZERETEM A SELEJTET Picasso soha semmit, nem dobott ki, vígan összekeverte a művészetet meg a hulladé­kot azzal, az okfejtéssel, hogy az előbbi gyakorta az utóbbi­ból táplálkozik: „Szeretem a selejtet”, mondogatta. így egy fiókban őrizte egy 1912-ben kapott ajándék csomagolópa­pírját, valamint az übü ki­rály eredeti kéziratát. Picasso törvényes leszármazottai egyenként 301 milliót örököl­tek. „Valami forrong ebben az orszagoan; leinen-nyomon olyan dolgokat viszünk vegbe nunden térén, amit még egy emberöltővel előbb senki nem tarlóit volna lehetőnek. Az épitömunka forradalma ez, enekbéli fellendülésünk is en­nek ütemére lélegzik. Ha. már eddig véghezvütünk olyasmit, ámít meg nemrég senki se mert volna remélni, miért ne tűzzünk célul olyat, amit még ma sokan lehetetlennek tarta­nak." Kodály Zoltán mondotta e szavakat több,, mint három évtizeddel ezelőtt karéneklé­sünk jövőjéről szólván. A Miskolcon megrendezett har­madik országos vasas clalosta- 1 átkozó kapcsán jutottak eszembe Kodály fent idézett gondolatai, hiszen a két hang­verseny szinte kínálta a le­hetőséget arra, hogy lemérjük, hol tart énekkari mozgal­munk ma, mi valósult meg céljainkból; s talán az itt hallottakból némi következte­tést is le lehet vonni a jövőt illetően. Mindenekelőtt örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy milyen nagy számú énekkar (a Vasas Művészegyüttessel együtt 13) jött el a miskolci találkozóra, hogy szamot adjon tudásáról és egyúttal tovább ápolja a közös éneklés szép hagyomá­nyát. Nagyszerű érzés kórus­ban énekelni, de még félémé, lőbb, ha sok kórus — több száz ember — énekelheti ugyanazt. Mindkét este el­hangzott egy-egy összkari szám, sőt Vass Lajos, a IX. szimfónia zárótételének elő­adása előtt még a közönséget is bevonta, s így szólalt meg az Örömóda dallama, példáz­ván egyúttal azt is, hogy ének­karaink műsorválasztása te­rén is nagyot léptek előre. Néhány évtizede elképzelhe­tetlen lett volna ilyesmi, hi­szen az akkori dalárdák tag­jainak többsége zeneileg „analfabéta” volt, s jószerivel talán még Beethoven nevét sem ismerte. Ma viszont ör­vendetes módon a kórusok műsorán egyre több mű sze­repel a zenetörténet legjobb- jaitól is; példaként csak Mon­teverdi, Mozart, Schumann, Liszt. Bartók. Orff nevét em­líteném. A mai, zeneszerzők is méltóképpen képviselve voltak a fesztiválon; majd minden kórus énekelt egy- egy számot Maros, Szokolay, Sugár, Farkas és mások mű­veiből. A repertoár igényesebbé válása magával hozta a kó_ rustagok kóruson belüli zenei képzésének szükségességét. A próbák — részben a korábban kizárólag férfikarként műkö­dő együttesek vegyeskarrá bővülése miatt — rria már nem a pohár melletti dalol- gatást szolgálják, hanem ko­moly lehetőséget adnak a tagság művészi ízlésének fej­lesztésére. látókörének széle­sítésére. Szerencsére elmond­hatjuk, hogy a legtöbb kórus­vezető fontosnak tartja a hangképzést, és a lehetőség­hez képest mindent megtesz azért, hogy énekesei elsajátít­sák legalább alapfokon a kot­taolvasást. A két hangversenyen — érthető módon — saját szű- kebb pátriánk, a Borsod me­gyei kórusok szereplését kí­sértük a legnagyobb figye­lemmel. Miskolcon és Ózdon is nagt' hagyományai vannak a kóruskultúrának, hiszen mindkét városban az i890-es évek óta működnek énekka­rok, slha a taglétszám és a színvonal nem is volt mindig egyenletes, mind a két helyen jelentős szerepet játszottak a munkásság hagyományainak ápolásában, s a műveltség terjesztésében. Péntek este megnyugvással hallgattuk a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ vegyeskarának mű­sorát. Ügy tűnik, a két kar- vezető: Juhász Tibor és Páf­rány Ferenc egyaránt igényes és következetes munkája nyo­mán a kórus színvonala fel­felé ível, s egyre nagyobb fel­adatok megoldására is képes­sé válik. Kevésbé biztató vi­szont az Ózdi Kohász vegyes­kar szereplése. Egyszerűen nem tudjuk elhinni, hogy egy ilyen óriási üzemben, mint az OKÜ, mindössze tizenkét nő és alig valamivel több' férfi akadna, aki örömét leli a kö­zös éneklésben. Ilyen körül­mények között a korábbi szín­vonalat tartani és igényes mű­sort kialakítani, bizony na­gyon nehéz. Külön kell méltányolni a Vass Lajos vezette Vasas Mű­vészegyüttes énekkarának és Szimfonikus Zenekarának tel- jesítményét. Beethoven halá­lának 250. évfordulóján a III. Leonóra-nyitány, a IX. Szim­fónia zárótételének és a he­gedűversenynek előadásával bebizonyították, hogy szívós munkával amalőregyültesek is eljuthatnak a csúcsig: a ze­neirodalom legnagyobb alko­tásainak megszólaltatásáig. A hangversenyeken reszt vett többi kórus méltatására nincs helyünk, csak néhány együttest szeretnénk megem­líteni; így a . Csepel Művek Munkásotthona vegyeskar (vezényelt Szári Mihály), a Dunaújvárosi Kohász vegyes­kar (vez.: Székely István), a Magyar Kábelművek férfika­ra (vez.: Kalmár Márton) és az esztergomi Labor Kórus (vez.: Szabó Tibor) különösen érett produkciókkal hívta fel magára a figyelmet. Végezetül, hadd mondjuk el újra, mennyire nagyszerű dolog, hogy ez a találkozó lét­rejött. Több száz énekes vi­szi haza szívében a közös éneklés élményét, s talán ez is segít majd újabb tagakat to­borozná az énekkari mozga­lom zászlaja alá, hiszen, ahogy Kodály mondja: ....... m inden állampolgárnak joga, hogy megtanítsák a zene alapelemeire, kezébe adják azt a kulcsot, amivel a zene elzárt birodalmába beléphet. A milliók szivét és fülét meg­nyitni a komoly zene számá­ra nagy dolog. Nincs senki, akinek ne jutna valami teen­dő ebben a vállalkozásban és mindenki felelős, aki tehet valamit." Fínta Gábor — vegyipari szakmunkásokat, vegyipari szakközép­iskolát, egyéb szakközépiskolát végzett, valamint gimnáziumi érettségivel rendelkező férfi munka­erőket — folyamatos munkarendben történő foglal­koztatás mellett — vegyipari berendezéskezelői munkakörben; ( •— 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi munkaerőket betanított vegyipari rendszerkezelői munkakörben; — villanyszerelőket, elektrikusokat és villamosipari szakközépiskolát végzetteket; i — turbinagépészeket; — irányítástechnikai műszerészeket; — gépszerelő lakatosokat. Gyakorlattal rendelkező családos vegyipari szakmun­kás képzettségű dolgozók részére, a vállalat — alkal­maztatás esetén — lakást biztosít. Jelentkezni lehet: a Borsodi Vegyi Kombinát munkaerő-gazdálkodási osztályán (szombat kivételével mindennap, a reggeli órákban) Ttazincbarcika, Bolyai tér 1. Pávakörök találkozója A tavalyi sályi dalostalál- kozó sikerén felbuzdulva a Mezőkövesdi járási Hivatal elhatározta, hogy bükkaljai dalosünnep néven rendsze­ressé teszi a folklór ápolóinak járási találkozóját. A II. bükkaljai dalosünne­pet a Bogácsi községi Tanács­osai és a Mezőkövesdi városi­járási Művelődési Központtal együttműködve idén július Azonnal pénzhez jut! A kertjében megtermelt zöldséget, gyümölcsöt a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a megye területén lévő összes boltjaiban 31_én, vasárnap, a bogácsi fürdő területén rendezi meg a járási hivatal. A találkozón a mezőkövesdi járás 13 felnőtt pávaköre és kórusa, a szomo. lyai és a tibolddaróci úttörő­zenekarok, a mezőnagymihá- lyi úttörő tánccsoport, a Ma­tyó Együttes, valamint a szentistváni és a tardi óvodák népi együttesei vesznek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents