Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
1977. június 25., szombat £SZAK-MAGYARORSZÁG 5 A képviselőcsoport is megvitatta Á megye A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport közelmúltban megtartott ülésének egyik napirendi pontja-, ként Vezse Sándornak, az Észak-magyarországi Vízügyi I gazgatósá g i gazgató j á n ak előterjesztésében ' megtárgyalta a megye vízgazdálkodásának helyzetét és tervezett fejlesztését. A tanulmányszámba menő írásos jelentés alapos és részletes tájékoztatót adott megyénk vízgazdálkodásának adottságairól és helyzetéről, a víz- gazdálkodás fejlesztéséről, ezen belül a vízkészlet-gazdálkodásról, a vízminőségi viszonyokról, a környezet- és vízvédelmi feladatokról, a vízellátásról, az árvízmentesítésről, a - folyószabályozásról, a belvízrendezésről, a hegy. és dombvidéki vízrendezésről, a mezőgazdasági vízhasznosításról és a különböző társulati tevékenységekről. A tefvek szerint az V. ötéves tervciklusban megépítésre kerül az úgynevezett többcélú bogácsi, monoki, telkibányai, varbói, mezőkövesdi és az abodi víztározó, közel 13 millió köbméter hasznos térfogattal. Továbbra is kiemelkedően kell kezelni Miskolc város vízellátását, hiszen a város vízigénye az elkövetkezendő tíz évben a kétszeresére növekszik majd. A v í z termel és k ap a el t ás feji es z- tése során üzembe kell állítani a Keleti csúcsvízmű II. ütemét, a sajóládi vízmű I. egységet, a diósgyőri új városközpont vízhiányának megszüntetése érdekében pedig a Garadna forrásfoglalá* sáról is gondoskodni kell. A továbbiakban olyan vízbázisokat kell bekapcsolni a város vízellátásába, mint például a Tisza vízkészlete, amely hosszú távon is biztosítja az igények kielégítését. Vízellátás, csatornázás Igények, készletek Az alapos tájékoztató arra enged következtetni, hogy meg} ónk vízgazdálkodásának helyzete nem tart ott, ahol szűkebb hazánknak, a népgazdaságban. a társadalomban elfoglalt szerepe kívánná. Bőven van tennivaló a vízellátás és a csatornázás területén az országos állaghoz kepest. A természetes vizek korlátozott mennyisége, egyenlőtlen területi és időbeni megoszlása miatt állandóan nő a feszültség a vízigények és a hasznosítható vízkészletek között. A víz iránti igények fokozódása, valamint a rendelkezésre álló vízkészletek korlátozott volta feszültségei idéz elő. A fejlesztés üteme a vízgazdálkodás jellegéből adódóan befolyásolja megyénkben is az egyéb népgazdasági ágak fejlesztési lehetőségeit. A megye népgazdaságilag is meghatározó szerepére való tekintettel az elkövetkezendő időszakban még nagyobb gondot, figyelmet és anyagi eszközöket kell fordítani a vízgazdálkodás fejlesztésére, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. A jelentés hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás iránti társadalmi igények egyre magasabb színvonalon történő kielégítése érdekében az V. ötéves tervben két súlyponti feladatot kell — a lehetőségekhez mérten — megoldani. A településfejlesztési feladatok és a lakásépítési program végrehajtásának egyik előfeltétele a lakosság közműves, egészséges vízzel való ellátása, a csatornahálózat további bővítése. Gondot kell fordítani a növekvő vízigények és a csökkenő vízkészletek közötti egyensúly megteremtésére, a társadalmi és a gazdasági igények térben, időben és jó minőségben való kielégítésére. Ij tározók A vízkészlet-gazdálkodás feladata a vízkészleteknek és a vízhasználók igényeinek mennyiségi, minőségi, időbeni és térbeli összehangolása. Ezen a területen az egyik legfontosabb feladat a víz- pótlórendszerek, a tározók fejlesztése, ezek révén a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A készletek kihasználtsága már most is magas arán.vszámot mutat. Az 1975. évi igényekre vetítve a vízfelhasználás a felszíni vizeknél 64 százalékos, a felszín alatti vizeknél 26 százalékos. Az elmúlt tervidőszak döntő változást hozott a falusi lakosság vízellátásának fejlesztésében. A IV. ötéves tervben 27 településen fejezték be és 18 településen kezdték meg a vízellátó müvek építését. Ennek ellenére a megyében még 178 községben nincs egészséges, jó ivóvíz, amelyekben legalább közkutak építésével kell az ellátás alapfeltételeit biztosítani. Az V. ötéves tervben 24 község korábban megalakított vízműtársulatának építési feladatait kell megvalósítani, valamint a tervidőszakban 26 községben újonnan alakítandó, vagy már megalakított társulattal kell a társulat fejlesztését biztosítani. A megye területén a vízműtársulatok keretén belül az V. ötéves tervben ősz- szésen 39 község vezetékes ivóvízzel való ellátása valósul meg. A következő tervidőszakban nagy feladatokat kell megoldani a környezet- és vízvédelemben. A különböző üzemek már eddig is sokat tettek ezen a téren, de további erőfeszítésekre van szükség. Az elvégzendő vízvédelmi munka túlnyomó része a Sajó völgyében jelentkezik. Tekintve, hogy a folyó ivóvíz és haltenyésztés szempontjából negyedosztályú, ipari és öntözővíz szempontjából a második és a harmadik kategóriába sorolható, csak széles körű együttműködési szervezettel valósítható meg a feladat. A tervezett létesítmények közül legjelentősebb a miskolci városi szennyvíztisztító telep, amely az üzembe állás időszakára — sajnos — már szűknek bizonyul majd. Ezért, továbbfejlesztéséről a VI. ötéves terv időszakában kell gondoskodni. Lényegesen elmaradt a vízellátástól a települések csatornázása. Az V. ötéves terv időszakában a vízellátási és a csatornázási olló — sajnos tovább fog növekedni. Míg a vízellátás 8 —10 százalékos fejlesztésével a megye lakosságának 60—62 százalékát, a csatornázás a tervezett 5—6 százalékos fejlesztéssel csak az ellátottság 36—37 százalékára növekszik. Árvízvédelem Nagy feladatokat kell megvalósítani a mostani lerveiit- Jusban az arvizmenlesités területen is. A megye területen eddig összesen 407.4 kilométer árvízvédelmi fővédvonal épült lei, amiből magassági hiányos 181 kilométer. Nincs megépítve a Sajón egy 94 kilométeres hosszúságú, a Hennádon pedig egy 90 kilométer hosszú árvédelmi töltés. Az EVIZIG és az OVI- BER összesen több mint 370 millió forintot fordít többek között a Bodrog bal parti töltésépítésére, Vajdácska és az országhatár között, valamint hozzákezdenek a Sajószöged —Leninváros—Tiszakeszi árvédelmi 'szakasz fejlesztéséhez is. Az OVIBER beruházási keretéből a tiszavalk— ároktól fejlesztés valósul meg. Ezeken túl a Bodrogköz árvízi biztonságának fokozására az Országos Vízügyi Hivatal külön hiteleket is biztosít. Az V. ötéves terv idején a legjelentősebb folyószabályozási munka a Tisza laktabáji kanyarulatának átmetszése, amely mintegy 37 millió forintba kerül, s melynek következtében két kilométerrel rövidül a mederszakasz, ami által gyorsabban vonulhat le az árhullám és megszüntethető az e térségben gyakran jelentkező jégtorlaszok kialakulása. A vízrendezési munkák értéke — az előbbieken túl — ebben a tervidőszakban meghaladja a 300 millió forintot. Ennek keretében befejezik a Bódva patak és a Szinva rendezését és megkezdik a Han- gony, valamint a Hor—Kónya patakok komplex vízrendezését is. A belvíz és az aszály ellen A mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatban a jelentés kiemelte, hogy az elemi csapás mértékű aszályok kártételeinek csökkentése csak valamennyi érdekelt bevonásával, igen szoros és koordinált öntözési tevékenységgel érhető el. Az öntözés- fejlesztés feltételezi azoknak a többcélú' víztározóknak a megépítését, amelyekről már az előbbiekben szóltunk. A koi-szerű és biztonságos mezőgazdasági termelésnek egyik alapvető feltétele a belvízrendezés fejlesztése, a bel ví zga zd á 1 k od ás magasab b szintre való emelése. Megyénkben a belvízrendszerek területe meghaladja az 1500 négyzetkilométert. A belvizek befogadóba történő átemelését 16 szivattyútelep és 100 hordozható szivattyú biztosítja. A belvízrendszer karbantartására az V. ötéves tervben hitelfedezetből 50' millió forintot biztosítanak. Továbbra is nagy gondot kell fordítani elsősorban az utóbbi években is a belvíztől sokat sújtott Bodrogköz, Taktaköz és a dél-borsodi területek) belvízrendszerének fejlesztésére. Ebből a rövid összefoglalóból is kitűnik, hogy megyénk további fejlődésének egyik fontos feltétele a korszerű vízgazdálkodás kialakítása. ennek fejlesztése. Kormányzatunk ennek megfelelő súllyal foglalkozik a kérdéssel. Nem véletlen, hogy az országgyűlés közeli ülésszakának egyik javasolt napirendi pontja éppen a víz- gazdálkodás helyzete és to_ vábbi feladatai. O. J. MÉRETEK A Borsodi Vegyikombinát KlSZ-védnökség- gel épülő új pvc-gyá- rónál 1976-ban nem teljesítették a beruházási programot. Á lemaradás összege mintegy egymilliárd forint, mely a befejezési határidőben 4—6 hónap csúszást jelent. A PVC—III. területén foglalkoztatott kivitelezői létszám az elmúlt évben 800—900 dolgozóval volt kevesebb a szükségesnél. Ilyen előzmények után a KISZ-védnökségi operatív bizottság már 1976 augusztusában kezdeményezte — a KISZ IX. kongresszusának határozatai értelmében —, hogy 1977-ben szakmunkástanulók részvételével szakosított építőtábort szervezzenek a nagyberuházáson. A kivitelező vállalatokkal történt egyeztetések, a létszámigények elbírálása után hozzákezdtek az építőtábor szervezéséhez. Az első turnus 371 részvevője július 3-án érkezik Kazincbarcikára, s augusztus 27-ig négyszer kéthetes váltásokkal összesen 1440 szakmunkástanuló segíti a VEGYÉPSZER, A GYGV, a Hőtechnika Vállalat, az ÉÁEV, a 31. számú AÉV, valamint a BVK polimer szerelési gyáregységének munkáját. Ácsok, vasbetonszerelők, festők, lakatosok, csőszerelők dolgoznak majd a' nagyberuházáson, pótolva a hiányzó munkáskezeket. A kivitelező vállalatok, a BVK és a városi KlSZ-bi- zottság felkészült a fiata- 5 tok fogadására. A közösségért — a közösséggel A különböző szakmai foglalkozási es tudományágak mintha az utóbbi időben túlságosan kezdenének elkülönülni, eltávolodni egymástól. Néha- néha nem is leitételezik egymás létét, figyelmen kívül hagyják egymásra utaltságukat, együttműködésük nélkülözhetetlenségét. A másik probléma, hogy így elkülönülve is nagyon keveset, vagy egyáltalán semmit nem adnak a közösség véleményére, a tömegek ésszerű javaslataira. elképzeléseire, meglátásaira és kívánalmaira. Ezek a megállapítások és észrevételek elsősorban éppen azokra a szakágazatokra vonatkoznak, amelyek a tömegek igényeit hivatottak szolgálni, kielégíteni a tömegek megelégedésére. A legtöbb vitát á városfejlesztés. az üdülőtelepek kialakítása, építése úgy is mondhatnánk, hogy a településhálózat fejlesztése váltja ki. Talán soha ennyi vita és nézeteltérés nem volt ezen a téren, a szakemberek és a lakosság között, mint most napjainkban a fejlődő, változó világ rohanása közepette. De nemcsak a szakemberek és a „laikus” tömegek vitái csapnak magasra, a hozzáértők. müértők egymás közötti vitái is néha az egeket ostromoljak. Pedig ezeket az összeütközéseket el lehetne kerülni vagy legalábbis minimálisra csökkenteni egy kis figyelmességgel. jóindulattal és ügyszeretettel. Valamikor még divat volt, hogy az építészek-, tervezők, városfejlesztők megkérdeztek más szakmabelieket is, mielőtt valami nagy dologba fogtak volna. De mostanában ez már mind ritkábban fordul elő, s ha megesik, legtöbbször csak udvariasságból, formalitásból. S a következmény; bizonytalanság, ingadozás. tanácstalanság, nem utolsósorban jelentős időveszteség és anyagi kár. S ez már a közhangulatot is jelentősen befolyásolhatja és aligha hiszem, hogy pozitív es építő irányban. A közelmúltban alkalmam volt több urbanizációval, területfejlesztéssel kapcsolatos, televíziós riportot végignézni, sajtóvitát végigolvasni. Ezeken a csatározásokon bőven esett szó a főváros fejlesztésének koncepcióiról, a vidéki városok rekonstrukciójáról, fejlesztéséről, a kirándulóhelyek, üdülőtelepek kialakításáról és még soksok, ezekkel kapcsolatos és összefüggő kérdésekről, feladatokról. A szakma mesterei, tudósai a viták során majdhogynem hajba kaptak, egymás szavába vágtak, elképzeléseiket szenvedélyesen védték. Állásfoglalásaik, véleményeik bizony néha nagyon messze álltak egymástól. A legtöbbször elképzelni is nehéz lett volna, vajon melyik elképzelés győz. melyik koncepció alapján fejlődik. formálódik tovább a szóban forgó város, vagy városrész. Kétségtelen, nem könnyű dolgok ezek. Óriási tudást és hozzáértést igényelnek. minden szakembertől. De azért fetisizálni sem szabad ezeket a szakmákat Nem ártana, ha néha-néha más szakmabeliek esetleg egyszerű járókelők fantáziájára okos. alkotó, újat akaró. újat teremtő emberi logikájára is apellálnak az illetők. Érdemes odafigyelni az utca emberének véleményére is, mert nagyon sok alkoto gondolat indul el az egyszerű koponyákból is es teremtett újat, nagyot, maradandót az emberiség számára. Ha például egy-egy épülő városrész közérthető tervrajzait, makettjeit közszemlére tennék, egy kis magyarázattal, útbaigazítással aligha történnének olyan építkezések, «ahol az óriási háztömbök oly közel kerülnek egymáshoz, hogy levegő is alig van közöttük. Valószínű, olyan esetek sem, hogy az amúgy is szűk utcákat még jobban leszűkítsék. Az egyik kis városban például a leg- íorgalmas'abb főútvonal mellé olyan közel építettek, hogy a függőfolyosók szinte az ut közepére nyúlnak, és,: alattuk a járdának mindössze 50 centi hely jutott. Az emberek szeretik a sétányokat. a parkokat, a játszótereket, a tágas, levegős horizontot. Az építészek, a tervezők egy része azonban mintha idegenkedne ezektől. Pedig a közvélemény elénk reagálásaira érdemes odafigyelni. mert tanulni is lehet belőlük. Amikor például Miskolcon megépítették és kialakították a Tanácsház térrel szemben levő teret, amely az Avas aljáig nyúlik, az egyetértés, az elismerés százakat ösztönzött köszönöle- vélirásra és nyilatkozatra. Nem igaz, hogy mindent lefitymálnak az egyszerű emberek. nem igaz, hogy csak kritizálnak, hiszen minden szépnek, emberinek, szívből tudnak örülni. Csak jobban oda kellene figyelni a városlakók véleményére, jó szándékú segíteni akarására. A napokban egy csodálatosan szép hegyvidéken jártam, amelyet az ország legszebb tájának neveznek. Az erdő- mérnökök és kultúrmérnökök elrettentő példaként mutatták. hogy a hegyvonulat' legszebb gerincét úgyszólván csupaszra borotválták, a fákat kiirtották. A kopasszá vált hegyoldalba szabálytalanul. összevissza, hányaveti módra hétvégi házakat építettek. Hogyan lehet ilyet csinálni — sóhajtottak fel keserűen. Vajon ki engedhette meg ezt? Valóságos barbarizmus a természet ellen! Vajon ki?... Egyik szakigazgatási szerv% amelyben valószínű szakemberek is vannak. Az azonban elképzelhető, hogy helyszínelés nélkül vázlatról, elavult térképekről, a természetvédelmi szakemberek megkérdezése nélkül'. em jó dolgok ezek. Városokat, falvakat, parkokat, üdülőtelepeket nem pár évre építik. Hosszú-hosszú évszázadokra, több nemzedék és generáció számára. S azt is látni kell, hogy az emberek az életük jelentős részét ezeken a helyeken élik le. Nem mindegy, hogy jól érzik-e magukat, vagy rosszul.-Mindenek- előtt erre kellene gondolni, mielőtt a közösség érdekében bárki is cselekvésre szánja el magát. \V. E. Nélkülözhetetlen segítség Értékelemzés ’77 címmel kiállítás nyílt Budapesten, a kohó- és gépipar Rákóczi úti Technika Házában. A korábban meghirdetett pályázatra 63 vállalat készített érték- elemzést egy-egy gyártmány, ról. technológiai folyamatról. A kiállításon 58 vállalat értékelemzési módszere és az ilyen módon előállító*t késztermékek láthatók. Az 1975. évi pályázat első díját megosztva a Labor Műszeripari Müvek, a METR1POND Mérleggyár, á VBKM Kapcsolók és Készülékek Gyára, és a Volán 14 számú Vállalat kapta. Több intézmény kapott megosztva második és harmadik díjat. Az érték- elemzés tulajdonképpen dön_ •.éselökészitő szemlélet és eljárás. a termékszerkezet korszerűsítésének. a gazdaságosság. az export növelésénél« szinte nélkülözhetetlen segítői. t
