Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

1977. június 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR3ZAG 3 Az acélgyártás fejlesztésének helyzete Ózdon I Húszezer tonna terven felöl Az acélgyártás fejlesztési Programját meggyorsító ha­tározatnál tehát messzeme­nően figyelembe vették, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek sikeresen birkózott meg szá­mos fejlesztési, beruházási feladattal, és gyorsított' prog- g ram keretében bonyolították . le legutóbb a rúd-dróthen- , germű építését, szerelését is. Az akkor szerzett tapasztala­tokat nagyon jól tudják most hasznosítani. A 2 milliárd 230 millió forintos programot 25 belföldi és 5 külföldi vállalat Valósítja meg az Ózdi Kohá- U szati Üzemek alaposan meg- . Erősített beruházási appará­tusának segítségével, irányí- - fásával és szervezésében. És 'tt főleg az utóbbira, a mun- ■ , ha megszervezésére fordítják >t legnagyobb figyelmet. Nagy Sonddal ügyelnek arra. hogy n a tervezés, az előkészítés, a jj gyártás és a kivitelezés során a lehető legjobb együttműkö­dés alakuljon ki a vállala- tok, elsősorban a generálki- ■tl "itelezök, így az Észak-ma- _ gyarországi Állami Építőipari j Vállalat, a Borsod megyei , Állami Építőipari Vállalat, a ,, Gyár- és Gépszerelő Vállalat, á Ganz-MÁVAG, a Kohászati Si Gyárépítő Vállalat között. En- ,t áek köszönhető, hogy a mun- j hálátok” a nagyfokú párhuza- . mosítás és a bonyolultság el­lenére is jól haladnak. Az lj Ózdi Kohászati Üzemek nem- fsak jogi szerződésekben rög- Etette a feladatokat, ezek megvalósításának sorrendjét ^ és határidejét, hanem szocia- , lista szerződéseket is kötött a _ gyártó, illetve a kivitelező _ vállalatokkal. Ezekben a szo- 5 eialista szerződésekben rögzí- j, tették az olyan jellegű erköl- a ősi elkötelezettségeket és fel- I, Adatokat, amelyek a jogi szer- { tüdősekben nem szerepelhet­itek, Ilyenek például a szo- -ialisla munkaversennyel n kapcsolatos vállalások is. Az > G?.di Kohászati Üzemek dol- gozói most éppen úgy. mint Alinak idején a rúd-dróthen­{ germű létrehozásánál, társa- g dalmi munkát, vállaltak: Az ^ "öt órát az acélgyártás fej- v lesztéséért” mozgalom kere- , tében a szocialista brigádok „ Nagymértékben hozzájárul­tak a gyorsított program sl­> keres megvalósításához. Szá- tios brigád, így például a köz- lekedévsi üzem Abrudán Já- tos által vezetett brigádja tem is öt, de nyolc órát dol­■l gozott legutóbb. Az Ózdi Ko- ' tá,szati Üzemek beruházási főosztálya a legkorszerűbb $ tervezési módszereket veszi $ igénybe. Ha sikerül — mint thogy erre megvannak a le­hetőségek — augusztus vé­gén megindítani a termelést tz új oxigéngyárban, akkor terven felül 20 ezer tonna Acélt: termelhetnek az idén. Jelenleg négy munkaterü- ' létén, az új oxigéngyárnál, a ' füstgáztisztító berendezések- ' hél, az üstfalazó műhelynél ' ®s az oxigénfelhasználással kapcsolatos ve/.etékrendsze- rek építésénél folyik a leg­lázasabb munka. Viszonylag kis területeken bonyolult fel­adatokat kell mgg megvaló­sítani, ha azt akarják, hogy augusztus 20-án, illetve az ezt követő napokban ezek a létesítmények már funkcio­náljanak. A helyzetnek meg­felelően, gyors programvál­toztatásokat eszközölnek, és szinte naponta kerül sor ope­ratív beavatkozásokra. Rugal­masan igazodnak a gépi be­rendezések ideszállításának időpontjaihoz, beérkezési sor­rendjükhöz. Ezekben a hetek­ben permanens információ- szerzésre és helyzetértékelés­re van szükség. Rendkívüli intézkedéseket foganatosíta­nak a felgyorsult szerelési munkálatok folyamatosságá­nak biztosításához. Kiemelten kezelik az új oxigéngyár építési, szerelési munkálatait. Ennek az új, korszerű üzemnek meghatá­rozó szerepe van a program szempontjából. Óránként 50 ezer köbméter levegőből 10 ezer köbméter oxigént állíta­nak elő, amely az acélmű ke­mencéiben gyorsítja majd az égést, a különböző kémiai fo­lyamatokat, melyeknek során a nyersvasból oxidáció útján eltávolítják a fölösleges kísé­rő, szennyező elemeket, és létrehozzák a magasabb célra felhasználható anyagot, az acélt. Az oxigéngyár építésé­nél az ütemtervhez viszonyít­va 10—12 napos elmaradás van jelenleg. De az ÓKÜ ve­zetői és az itt dolgozó kivite­lező vállalatok szakemberei szerint mégis megoldható az augusztusi üzemindítás. A drezdai VEB Chemieanlagen­bau, vagyis a Vegyiberende­zéseket Gyártó Vállalat itte­ni építésvezetője, Philipp Rolf mérnök is így nyilatkozott. Éz az NDK-vállalat szállítja az új oxigéngyár teljes be­rendezését, és mintegy 30 ve­zető szerelője irányításával folyik a technológiai beren­dezések szerelése. — Valóban voltak szállítási problémáink — mondotta a német építésvezető —. ame­lyek bizonyos elmaradásokat okoztak. Ezért dolgozik sze­rzőgárdánk nyújtott műszak­ban, és sokszor folyamatosan, tehát szombaton és vasárnap is. Elégedettek vagyunk a magyar vállalatokkal kiala­kult együttműködéssel, annak ellenére, hogy kisebb problé­mák voltak, és bizonyára lesz­nek is. Vállalatunk, bár sok helyen épített oxigéngyárat, de ilyen rövid idő alatt, ilyen nagy volumenű gyárat még nem készített el, mint az ózdi. Egy ilyen üzemnél döntő fontossága van a munka mi­nőségén ele. A nyomáspróbák most kezdődnek, reméljük, nagyobb problémák nélkül. Optimisták vagyunk, amely­ben megerősít bennünket a magyar vállalatokkal kiala­kított munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra. Ügy gondoljuk, hogy augusztus végén sor kerülhet az új gyár próbaüzemelésére. Ezt mondotta tulajdonkép­pen L osonczi András, az ÉÁÉV 21-es számú építésve­zetőségének művezetője is, amikor a reájuk bízott mun­kákról érdeklődtünk. A 30 fo­kos hőségben sem látszott lankadni a munka üteme az új gyár építésénél, szerelésé­nél. A ..Hőtechnika” Építő- és Szerelő Vállalatra is nagy munka vár még, hiszen az el­következendő hetekben kell összesen mintegy 200 vagon szigetelőanyagot beépíteni, el­helyezni a csőrendszerekre, méghozzá igen jó minőség­ben. Az acélgyártás intenzifiká- lásával járó, részben új tech­nológia elsajátítása, megtanu­lása, begyakorlása is folya­matban van már _az acélmű­ben. Sor került a szükséges kísérletekre, az üzemvezetők, az acélgyártók, olvasztárok és olvasztárhelyettesek — össze­sen közel száz fő — részére tanfolyamot, hazai és külföl­di tapasztalatcseréket szer­veztek.1 Az úgynevezett vég­leges oxigénes technológiai utasítás kidolgozása most van folyamatban. Reméljük, Ózd most is pél­dát mutat egy kiemelt nagy- beruházás gyorsított prog­ramjának megvalósításában, mint már ezidáig többször is. Az acélgyártás intenzifikálá- sának gyorsított programja, annak megvalósítása nagy előnyöket jelent a vállalat­nak, de a népgazdaságnak is. Ezért próbálják ezeket ' az előnyöket — a lehetőségek reális felmérése alapján — megnövelni, vagyis — ha sza­bad így kifejezni magunkat — megpróbálják időben is „intenzifikálni” az acélgyár­tás gyorsított programját. Amikor annak idején dr. Für­jes Emil, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki igazgatója egy szakembereknek tartott előadása köretében összegez­te a rúd-dróthengermű gyor­sítási programjának a meg­valósítását, kiemelte — és egyáltalán nem szerénytele­nül —, hogy olyan tapaszta­latokat gyűjtöttek, amelyek nemcsak a kohászati beruhá­zások határidő előtt és költ­ségkereten belül való meg­valósításánál használhatók fel jól, hanem egyéb beruházá­soknál is. Ebben az előadá­sában felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalataikat szívesen bocsátják bármelyik vállalat rendelkezésére. Meg­győződésem — mondotta an­nak idején —, ha a közeljö­vőben módunk lenne hasonló beruházás megvalósítására, ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában munkánk még eredményesebb lenne. Hát most módjuk van, és ezt bizonyítják is. Oravcc János A kánikula napok óta pró- s Mra teszi valamennyiünk te- j herbírását. id -ends/.erét. Kü- ’önösgn elviselhetetlen a hő- aég a kohászati melegűzemek- ' ken, ahol minden csarnok i álint egy-egy kazán ontja ma- , Béből a forróságot; ahol a ke_ , •Dercék, és a kohóik melletti , hőmérséklet a .szokásosnak a , duplájára nő. , A Lenin Kohászati Müvek i Nagyolvasztó gyáregységének dolgozói a fokozott megter- ' helés ellenére, ezekben a ■ 'lapokban is teljesítik napi , 'érveiket. Sőt, az eddig el­ért. túlteljesítésből sem en­gednek — ez az év eleje óta Vibb minit ü ezer tonna. Az acélműi dolgozóknál már jobban érezteti hatását a nagy meleg. Ám így is tel­jesítik időarányos tervüket. A zavartalan termelés biz­tosításához a gyár szociális főosztálya minden lehetséges támogatást megad. Többek között anyagiakkal honorál­ja a melegüzemiek helytállá­sát, ezen túlmenően pedig külön nyári munkahelyi pré­miumban is részesíti őket. A prémium összege óránként 50 fillértől 2.50 forintig terjed, a munkahelytől függően. Az LKM 15 300 fizikai dolgozó­ja közül 3 ezer kétszázan kapják meg ezt a külön pré­miumot. ami a nyári hóna. pok alatt — június 1-től, augusztus végéig — 1,5 mil­lió forintot tesz ki külön jut­tatásként. A melegüzemi dolgozók védőitalfogyasztása a ká­nikula beálltával a duplájá­ra emelkedett. Naponta 18— 19 ezer szikvíze. és 1500 li­ter citromos teát fogyaszta­nak a gyárban. Nem ritka, hogy egy műszak alatt sze­mélyenként 5 liter szikvíz és 2—3 liter tea is elfogy. A szikvízüzemben dolgozó ti­zennégy nő lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a 20 ezer litert meg­haladó mennyiségű védőitalt zökkenők nélkül, minden nap időben megkapják az LKM dolgozói. N A PLASSERMATIC vágányszabályozó gép milliméternyi pontossággal a megszabott irány­nak és fckszintuck megfelelően szabályozza a vasúti sínpárt. Fotó: Szabados Gy. Egy tehén ™ 4330 liter tej A mezönagymiháíyi tejtermelés titkai Közismert tény: a szarvas­marha-tenyésztésben és külö­nösen a tejtermelésben egyik évről a másikra nehéz látvá­nyos eredményeket elérni. Amikor a Mezönagymiháíyi Állami Gazdaságban, a megye legjobb tejtermelő üzemében az eredmények titkait kutat­tam, Zéman Zoltán főállatte- nyésztő és Kiss István ága­zatvezető, már a beszélgetés elején leszögezték: eredmé- , nyeikben a 14 éves tenyész­tői munka gyümölcse ért be. Más szóval: az országosan is kiemelkedő átlagok nem má­ról holnapra születtek. — Hogyan csinálták? Azt már tudom, mindaz 14 éves tenyésztői munka eredménye. De mit, takar ez a fogalom: tenyésztői munka? Keresztezéssel: Hungaroíriz — A termelés egyik döntő tényezője muga az állat, hogy az mire képes. Az 50—60-us években magyariarka tehené­szete volt a gazdaságnak, ve­gyes hasznosítású. 1963—64- ben láttunk hozzá a szakoso­dáshoz, akkor kezdtük meg a fajtaátalakító keresztezéseket. Meglevő állományunkat a ter­melésben, tejzsírban és tőgy- felépítésben is kiváló jersey- fajlával kereszteztük. Ezt a munkát Horn Artúr pröfesz- szor irányította. Az így kiala­kult F|-es állományt tovább kereszteztük borzderes X jer­sey F,-es állománnyal. A ka­pott R| lett a tejelő magyar­barna fajta. Ennél a fajtánál 50 százalék a jersey, 25 szá­zalék a borzderes, 25 százalék a magyartarka vérhányada. Az igy kapott utódok mére­tüket tekintve kisebbek, ke­vesebb életfenntartó takar­mányt igényeltek, viszont ki­váló tőgyszerkezettel és nagy­szerű termelési mutatókkal rendelkeztek. A tejzsir pél­dául 4,9—5,1 százalék között váltakozott. Hét-nvolc év kel­lett hozzá, mire kialakult a tejelő magyarbarna-állomá- nyunk. Aztán 1972-ben elha­tároztuk, tovább javítjuk a tehenészet jövedelmezőségét. Ekkor kezdődött meg a raa- gyarbarna-állomány kereszte­zése a Holstein Fríz-fajtával. — Az akkori döntést mi in­dokolta? — A Holstein Frízzel való keresztezés a tejtermelés nö­velése érdekében történt. Ez a fajta a világon az egyedüli, amelyik nagyszerűen alkal­mas a gépi fejésre, és az sem utolsó szempont, hogy kötet­len tartásban nevelhető. — Mi lett, illetve lesz a ke­resztezés eredménye? — Az úgynevezet Hungaro- friz-áilomanyt alakítjuk ki. Lényege ennek a fajtának, hogy 75 százalékban tejelő fajták vérhányadát tartal­mazza, 50 százalék Holstein Friz, 25 százalék jersey. Ezek mellett van még 12,5 százalék magyartarka és 12,5 százalék borzderes vérarány. A nagymihalyi eredmények másik fontos tényezője a szakszerű és ésszerű takar­mányozás. A beszélgetésünk során sok minden szóba ke­rült, mi most részletekbe nem akarunk bocsátkozni, de az alapelvet, amit a gazdaságban vallanak, itt is leszögezzük: az állat kapjon meg mindent, amire a létfenntartáshoz és a termelés érdekében szüksége van, de egy grammal sem töbet. Ez az elv egyezik azzal a bölcselettel, hogy „szájáról szép az állat”, ugyanakkor nem jelent takarmánypazar­lást sem. Feltétlenül ki kell emelnünk az állattenyésztők és növénytermesztők jó kap­csolatát. Mindkét ágazat egy célért dolgozik. Ezt a szem­léletet más gazdaságok fi­gyelmébe ajánljuk. A növendékek a jövőt jelentik A következő tényező a „tit­kok megoldásában” a nö­vendéknevelés. Ez a feladat még a jó eredményeket elérő gazdaságokban is gyakran el­kerüli a szakemberek figyel­mét. — A borjúnevelőből törté­nő leválasztás után a növen­dékeket több, csoportban le­geltetjük, de emellett abrak- takarmányt is adunk nekik. Az a lényeg, hogy minden hónapban elérjék a 19—21 Kg-os súlygyarapodást. Télen is, nyáron is. Tizenhét hóna­pos korában 360—380 kilo­grammot kell nyomniuk. Ke­vesebb nem jó, mert az állat „csókolt” lesz, ha pedig több a súlya, akkor fennáll az a veszély, hogy a tőgyszövetek elzsírosodnak, így kevesebb lesz a tejtermelés. Huszon­hat—huszonnyolc hónapos korban elletjük le az üsző­állományt, akkor 550—580 ki­logramm az optomális súly. A korábbi elletés egészség­ügyi problémákkal járhat, a későbbinek pedig költségki­hatásai vannak ... A két nagymihályi szak­ember nem győzte hangsú­lyozni az emberi tényezők, a tudás és a lelkiismeretesség szerepéi. A gazdaságban nagy standrendszereket alakítottak ki. Kél ember 50—60 tehenet gondoz, közülük az egyik a gondozó, a másik a fejő. Többségük szakmunkás, vagy legalábbis betanított munkás. A vezetők ösztönző berezesi rendszert vezettek be. ha több a tej, több a bér is. Egy dol­gozó 4500—5000 forintot ke­res havonta. Ez látszólag tű­nik csak nagy fizetésnek. Bi­zonyság erre, hogy ilyen bé­rezés mellett is vannak lét­számgondjaik. Itt reggel 4 órakor kell a munkát kezde­ni. s bár napközben van sza­bad idő, este 7 óra van, mire hazaér a gondozó. És ez alól az ünnepnap sem kivétel. Még nincsenek a csúcson Zéman Zoltán és Kiss Ist­ván utoljára említették az ál­lategészségügy szerepét, de ez semmit nem von le az ebből adódó teendők fontosságából. A gazdaság indexe 82—84 százalékos, ami azt jelenti, hogy a vemhes üszőket le­számítva, 100 tehénből 82— 84-től nyernek produktumot. A Margit-tanyai 500-as tele­pük már brucellamentes. A vezetők hangsúlyozták: 1979- re a központi telep is „A” kategóriás lesz, vagyis meg­történik a brucellamentesítés. .4 beszélgetésünk során többször elhangzott, hogy a. 4330 liter korántsem a csúcs. Akkor hogyan tovább? Mi­lyen célok teljesítését tűzte maga elé a gazdaság? 1980-ig el akarják érni a 4800 literes átlagot, mégpedig 4,2 tejzsírszázalékkal, ami a tejipar 3.6 százalékos tejzsír átvételi szabványának meg­felelően, 5500—5800 liter stan­dard tejnek felel meg. Vár­ható, hogy tovább csökken a gondozói létszám, ezért fel­tétlen szükségük lesz két da­rab Alfa—Laval halszálkás fejőállásra. Bevezettek egy érdekes kísérletet, amitől na­gyon sokat várnak. Elles után azokat a teheneket, amelyek 28 liter fölött termelnek na­ponta, és azokat az üszőket, amelyek 18 literen felül ad­nak tejet, háromszor etetik. Gyakorlatilag nem kapnak több takarmányt, de a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy így a takarmányértéke- sülés jobb, és ugyanakkor a pazarlás is kevesebb. Jövőre az így etetett állománynál rá­térnek a napi háromszori fe­jősre. Ettől a módszertől te­henenként, naponta 8 deci—1 liter többlettejpt várnak. Hajdú Illír«

Next

/
Thumbnails
Contents