Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
Szerdán ülést tartott a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Képünk: Kállai Gyula megnyitja a tanácskozást. (Tudósításunk a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c iüiiiiinnepe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1977. május 5. Lázár György hazaérkezett Lázár György miniszterelnök norvégiai látogatásának befejeztével szerdán közlegényt adtuk ki. A közlegény szövege: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Odvar Nord- ünak. a Norvég Királyság miniszterelnökének meghívására 1977. május 2—4. között hivatalos látogatást tett Norvégiában. A magyar miniszterelnököt 1977. május 3-án az oslói királyi várban fogadta V. Olav király. Lázár György látogatást lelt a norvég parlament elnökénél, Guttorm Hansen, nil. Norvégiai tartózkodása során, a magyar miniszterelnök és 1 isérete ellátogatott Bergenbe is. A két miniszterelnök szí- vélyes légkörben eszmecserét folytatott a magyar— norvég kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Kétoldalú kapcsolataikról a kormányfők megállapították, hogy ezek , eredményesen és mindkét ország érdekeinek megfelelően fejlődnek. Kifejezték, hogy az elkövetkező években erősíteni és továbbfejleszteni kívánják a Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság együttműködését. Megerősítették szándékukat, hogv szélesítik a magyar—norvég gazdasági, ipari és műszaki együttműködést. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a magyar—norvég kooperációs '’egyes bizottság pozitív szerepet. A két fél kedvezően értékelte a két ország tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését, s kifejezte készségét az együttműködés további bővítésére ezeken a területeken. A két kormányfő különös figyelmet szentelt az európai helyzetnek. Állást foglaltak az envlv"'1 ’ folytatásának szükségessége mellett és hangsúlyozták, hogy ennek érdekében minden államnak aktív tevékenységei kell kifejtenie. Az a véleményük, hogy a politikai enyhülés folyamatát konkrét leszerelési és íegyverzetkorlátozási intézkedésekkel kel] kiegészíteni. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy eredményre vezetnek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos , intézkedésekről Becsben folyó tárgyalások. A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya az enyhülési folyamat és az európai együttműködés további erősítésének konstruktív hosszú távú programja. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden részvevő állam hajtsa végre a záróokmány valamennyi ajánlását. Ezzel kapcsolatban a két miniszterelnök megerősítette: kormányaik mindent megtesznek azért, hogy a belgrádi találkozó konstruktívan járuljon hozzá 07 európai enyhülési folyamat továbbfejlesztéséhez. Mindkét félnék az a véleménye. hogy a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének norvégiai látogatása hozzájárult a két orág és a két nép gyümölcsöző kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez. Lázár György miniszterelnök magyarországi látogatásra hívta meg Odvar Nordli miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A Lázár György vezette magyar kormányküldöttség tegnap este hazaérkezett Norvégiából. MeptaiÉíí az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén átadták Friss István akadémikusnak (képünkön jobbról) az 1977. évi akadémiai aranyérmet Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia vári kongresszusi termében megkezdődött az Akadémia 137. közgyűlése. Tudományos életűmé e jelentős eseményén megjelentek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, Óvári Miklós. az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai- Az elnökségben foglalt helyet Szenl- ágothai János akadémikus. az MTA megbízott elnöke, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Csáki Frigyes és Pacit Zsigmond Pál, az Akadémia alelnökei, Köpeczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyisegei. (Folytatás a 2. oldalon.) Ü nnepi zászlódisz köszönti Miskolcon a filmünnepet. A Rónai Sándor Művelődési Központban ma ismét megkezdődik a. miskolci filmfesztivál, amelyen ez alkalommal a moziforgalmazásra szánt kisiilmek kerülnek a verseny programba, a közönség előtti bemutatásra, meg a szakmai mérlegelésre. 1964. június 15-én nyitottunk'először filmfesztivált Miskolcon, azóta — 1974. kivételével — minden évben Miskolcon telték szakmai mérlegre a magyar kisíilmmüvészet helyzetét, gondjait. (Az utóbbi években már egymástól különválasztva a moziba szánt és a televíziós alkotásokat.) Ez idő alatt Miskolc filmünnepévé lett a kisiilmek időszakos mérlegelése, Miskolc fesztivál- város lett általa, sokrétű kulturális élete jelentősen gazdagodott. A ma kezdődő fesztiválon hatvanöt mű pereg a versenyprogramban, igen sok versenyen kívül, információs vetítés keretében, s —\mintegy kitágítva a fesztiválpalota falait — a megye1 több helységében, továbbá Miskolcon előreláthatólag huszonhárom helyen, illetve alkalommal tartanak ki síi lm-vetítéselcet bizonyos tematikai csoportosítással. A fesztivál értékeit azonban nem pusztán a vetítések adják. hiszen a filmeket a közönség megismerheti a mozikban történő vetítéskor is. Ünneprontó dolog lenne a köszöntőben azt részletesen kibontani, mennyire ritka az ilyen jó találkozási alkalom, sokkal inkább arra kell figyelnünk, hogy a fesztivál hat napja alatt mind szelesebb tömegekhez jusson el a kis film. mind többen figyeljenek fel rá. s kössenek vele későbbi érdeklődésben is megnyilvánuló, nem pusztán a fesztivál ünnepi körülményei között jelentkező barátságot. Ezt szeretnék szolgálni a verseny programon kívül üzemekben, tanintézetekben. klubokban tervezett műsorok is. De feladata ennek a fesztiválnak a kisfilmmüvészet helyzetének további feladatainak alapos, őszinte szakmai felmérése, önkritikus vizsgálata is. A fesztivál közművelődési jellegét bizonyítja — a kihelyezett vetítéseken túl — a már a második nap délelőttiére tervezett nagyobb vita. amely Vitányi Irán előadása alapján a magyar rövidfilm és a közművelődés kapcsolatát lesz hivatva elemezni. A szakma belső helyzetét. gondjait fogja vizsgálni a népszerű tudományos, az animációs és a dokumentumfilmes alkotok szombati, várhatóan izgalmas vitája, s bizonyára mind szakmai, mind közművelődési szempontból értékes tapasztalatokkal szolgálnak majd a közönségtalálkozók is. Tizenharmadszor rendezünk Miskolcon filmfesztivált (a XVII. sorszám a korábbi négy budapesti szemle adaptálásából adódik), s mindig új és új várakozással ülünk be a nézőtérre. Ügy érezzük, hogy Miskolcirak 1964 óta „köze van” a kisfilm-művészethez. hogy az. itt rendezett fesztiválok. azok vitái, a helyi filmbarátok észrevételei — közvetve vagy áttételesebben — némileg befolyásolják e művészeti ágazat alakulását, úgy érezzük, hogy a kisfilm sikerei Miskolchoz, is kapcsolódnak, kudarcai minket is szorongatnék. elmúlt évben, a XVI. miskolci fesztiválon a televízió politikai műsorainak válogatott anyagát latit; fa a közönség. .4 mérce magasra került. Most a XVII. miskolci filmfesztiválon a másik ágaz.av. a mozibeli rövid filmek ünnepének kell elérni, s ha leltei, felülmúlni ezt. Volt idő az eltelt tizenhárom év alatt, amikor már- már lélekharangot kongattunk a kisfilm és fesztiválja felett. Most a művészeti ágazat reneszánszát várjuk. Ezzel a hittel köszöntjük a ma nyíló XVII. miskolci film, fesztivált. (benedefc) \ fi Kazincbarcikai látogatás A borsodi műszaki hetek keretében kedden dr. Juhász Adúm, nehézipari államtitkár. „A nehézipar fejlesztésének aktuális kérdései Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében” címmel tartott széles körű információt nyújtó előadást. Tegnap, dr. Havasi Bélának, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében ellátogatott a Borsodi Vegyikombinátba, megtekintette az. új pvc-gyár építkezéseit. tájékozódott a jelenlegi helyzetről és a beruházással összefüggő feladatokról. Ezt követően a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál tett hasonló látogatást. ft Hazafias Népfront 01 ütése Májusi határszemle „Tavaszi szél vizel áraszt. ..” nótát igazoló kora tavaszunk volt. Márciusban, áprilisban halastóhoz hasonlított egyik- másik tsz-ünk szántóterülete. Jól ismert, a mezőgazdasági munka soha sem nevezhető könnyű tevékenységnek. Idén, tavasszal pedig különösen nem. Két eső között elcsípett órák. sarat dagasztó erőgépek, szokásosnál több emberi bosz- szankodás. Ezek jellemezték és még ezekben a napokban is jellemzik 1977 tavaszát. Küzdelem vízzel, sárral, fagy. gyal. rohanó idővel, tervszámokkal. önmagunkkal... Furcsa tavasz, nehéz tavasz, de tavasz. A mezőgazdasági munkák ideje, És majdhogynem a legíontosabbaké: a la_ lajelökészitésé, a velésé. Az indításé... A csobaji határra még félhónappal ezelőtt is illettek a költő szavai: „Tengert láttam. ahogy kilekiulék ...” A szövetkezet 2121 hektár szántóterületéből 721 hektár állt víz alatt. Ebből a felmérések szerint 473 hektár csak valamikor június—július táján lesz művelhető, s mint má- sodv-tésű terület jöhet számításba. A gazdaságban hét hete négy szivattyú üzemel éjjel-nappal, öl-hal ember árkokat, csatornákat nyit. ezzel is gyorsítva a viz levonulását. Sajnos, ezen a vidéken csaknem minden évben gond a belvíz. Amint azt Orosz István elnök elmondta, az elmúlt tizenhét év alatt csak három évben nem volt elöntve a szövetkezet területe, viszont nem ritka az olyan év. .amikor háromszor hullámzik tenger a csobaji határban. A kukoricával tagjai az IKR-nek. A tervezett 796 hektár vetésterületből 358 hektár még víz alatt all. Az elnök szerint május 20-ig csak 432 hektár vetését tudják befejezni, a többi elhúzódik május végéig, június elejéig. Szerencsére rövid tenyészidejű fajtákat kaptak, így a vetésidő „csúszása” nem olyan végzetes. Ahol a talaj már megen. gedle. azonnal munkába álltak az erő- és munkagépek. Tavasszal elvetettek 110 hektár árpát, és földben van 25 hektáron a cukorrépa. E fontos ipari növény vetését ott- jártunkkor is végezték, ennek ellenére a tervekben szereplő 120 hektár területet nem tudják bevetni. Kedvező képet mutat a baktakéki határ. A minap megtartott határszemlén a Szárazvölgy Tsz vezetői elé. gedetten állapították meg: jól teleltek, szépen fejlődnek az őszi vetések. .4 850 hektár őszi búza. a 120 hektár káposztarepce jelenlegi állapota reményt keltő. A változékony időjárás ellenére Baktakéken befejeződtek mar a tavaszi vetések. Földben van 300 hektáron a kukorica. 115 hektáron a napraforgó. és 120 hektáron a silókukorica. Végeztek a vegyszeres gyomirtással, s a tavaszi fejtrágyák kiszórásával is. A gazdaság egyik erő. gépe már a felsőgagyi Virágzó Tsz-ben dolgozik, segít az összetorlódott tavaszi munkákban. Az abaújkéri halárban kevesebb gondot okozott a belvíz, Ijabár a napokban elvetett 80 hektár tavaszi árpa azt bizonyítja: az időjárás itt is próbára tette az embert, hátráltatta a munkák ütemét. Most vetik a kukoricát, talajban már a borsó és a fénymag. Mindkettőt magfogásra termesztik. A pillangós takarmánynövényeket a néhány hétig tartó hideg visszavetette. Czikó Lajos elnök szerint, mintegy tíz nappal. Örvendetes viszont az őszi búzák állapota. A 305 hektár területen nincs kipusztulás, a vezetők nagyon bíznak benné, hogy a hektáronkénti 39 mázsás átlagtermést sikerül elérniük. A leírtakból is kitűnik, mezőgazdaságunk tavasza rendkívül nehéz akadályokat gördített á földdel küszködő emberek elé. Megkésett vetések, összetorlódott munkák — ezt látjuk megyeszerte. de emellett legtöbb helyen emberi küzdelmet és helytállást is. Néhány napja kánikula van. Fogy a belvíz borította terület, növekszik a művelhető földek nagysága. Javulnak a természeti feltételek. De közben az idő is halad, mégpedig igencsak gyorsan. A mezőgazdasági munka aranyigazsága pedig: legjobb az időben elvégzett munka. A késés kihat a fejlődésre, a termésre. Ezek a napok rendkívüli erőpróbát követel- ' nek minden mezőgazdasági dolgozótól. Jo szervezést, rugalmasságot. nyújtott es kettős in ti szakokat, igyekezetei. Csak így csökkenthető minden kiesés fagy- és belvízkár. Hu valamikor akkor most 'igazán érvényes a mondás: a gazdaság szemet k;_ ván. Látó szemel, mindenről lörödó embert. (h;U Kizlcni a norvég—siaovar ■iszterelnii tárgyalásokról