Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

Szerdán ülést tartott a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Képünk: Kállai Gyula megnyitja a tanácskozást. (Tudósításunk a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c iüiiiiinnepe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1977. május 5. Lázár György hazaérkezett Lázár György miniszterel­nök norvégiai látogatásának befejeztével szerdán közle­gényt adtuk ki. A közle­gény szövege: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Odvar Nord- ünak. a Norvég Királyság miniszterelnökének meghívá­sára 1977. május 2—4. kö­zött hivatalos látogatást tett Norvégiában. A magyar miniszterelnököt 1977. május 3-án az oslói ki­rályi várban fogadta V. Olav király. Lázár György látogatást lelt a norvég parlament el­nökénél, Guttorm Hansen, nil. Norvégiai tartózkodása so­rán, a magyar miniszterel­nök és 1 isérete ellátogatott Bergenbe is. A két miniszterelnök szí- vélyes légkörben eszmecse­rét folytatott a magyar— norvég kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Kétoldalú kapcsolataikról a kormányfők megállapítot­ták, hogy ezek , eredménye­sen és mindkét ország érde­keinek megfelelően fejlőd­nek. Kifejezték, hogy az el­következő években erősíteni és továbbfejleszteni kíván­ják a Magyar Népköztársa­ság és a Norvég Királyság együttműködését. Megerősí­tették szándékukat, hogv szé­lesítik a magyar—norvég gazdasági, ipari és műszaki együttműködést. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozták a magyar—norvég kooperációs '’egyes bizottság pozitív sze­repet. A két fél kedvezően érté­kelte a két ország tudomá­nyos, oktatási és kulturális kapcsolatainak és együttmű­ködésének fejlődését, s ki­fejezte készségét az együtt­működés további bővítésére ezeken a területeken. A két kormányfő különös figyelmet szentelt az európai helyzetnek. Állást foglaltak az envlv"'1 ’ folytatásának szükségessége mellett és hangsúlyozták, hogy ennek érdekében minden államnak aktív tevékenységei kell ki­fejtenie. Az a véleményük, hogy a politikai enyhülés folyamatát konkrét leszere­lési és íegyverzetkorlátozási intézkedésekkel kel] kiegé­szíteni. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy eredményre vezetnek a stra­tégiai fegyverzet korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos , intézkedésekről Becsben folyó tárgyalások. A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mánya az enyhülési folya­mat és az európai együttmű­ködés további erősítésének konstruktív hosszú távú programja. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy minden részvevő állam hajt­sa végre a záróokmány va­lamennyi ajánlását. Ezzel kapcsolatban a két minisz­terelnök megerősítette: kor­mányaik mindent megtesz­nek azért, hogy a belgrádi találkozó konstruktívan já­ruljon hozzá 07 európai eny­hülési folyamat továbbfej­lesztéséhez. Mindkét félnék az a véle­ménye. hogy a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének norvégiai látoga­tása hozzájárult a két or­ág és a két nép gyümöl­csöző kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séhez. Lázár György miniszterel­nök magyarországi látogatás­ra hívta meg Odvar Nordli miniszterelnököt, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. A Lázár György vezette magyar kormányküldöttség tegnap este hazaérkezett Nor­végiából. MeptaiÉíí az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén átadták Friss István akadémikusnak (képünkön jobbról) az 1977. évi aka­démiai aranyérmet Szerdán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia vári kongresszusi termében meg­kezdődött az Akadémia 137. közgyűlése. Tudományos éle­tűmé e jelentős eseményén megjelentek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, Óvári Mik­lós. az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai- Az elnök­ségben foglalt helyet Szenl- ágothai János akadémikus. az MTA megbízott elnöke, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Csáki Frigyes és Pacit Zsigmond Pál, az Akadémia alelnökei, Köpeczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyet­tesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyisegei. (Folytatás a 2. oldalon.) Ü nnepi zászlódisz köszönti Miskolcon a filmünnepet. A Rónai Sándor Művelődési Központban ma ismét megkezdődik a. miskolci filmfesztivál, amelyen ez alkalommal a moziforgalmazásra szánt kisiilmek kerülnek a verseny programba, a közönség előtti bemutatásra, meg a szakmai mérlegelésre. 1964. június 15-én nyitottunk'elő­ször filmfesztivált Miskolcon, azóta — 1974. kivételével — minden évben Miskolcon telték szakmai mérlegre a ma­gyar kisíilmmüvészet helyzetét, gondjait. (Az utóbbi évek­ben már egymástól különválasztva a moziba szánt és a televíziós alkotásokat.) Ez idő alatt Miskolc filmünnepévé lett a kisiilmek időszakos mérlegelése, Miskolc fesztivál- város lett általa, sokrétű kulturális élete jelentősen gazda­godott. A ma kezdődő fesztiválon hatvanöt mű pereg a verseny­programban, igen sok versenyen kívül, információs vetítés keretében, s —\mintegy kitágítva a fesztiválpalota falait — a megye1 több helységében, továbbá Miskolcon előrelát­hatólag huszonhárom helyen, illetve alkalommal tartanak ki síi lm-vetítéselcet bizonyos tematikai csoportosítással. A fesztivál értékeit azonban nem pusztán a vetítések ad­ják. hiszen a filmeket a közönség megismerheti a mozik­ban történő vetítéskor is. Ünneprontó dolog lenne a kö­szöntőben azt részletesen kibontani, mennyire ritka az ilyen jó találkozási alkalom, sokkal inkább arra kell figyelnünk, hogy a fesztivál hat napja alatt mind szele­sebb tömegekhez jusson el a kis film. mind többen figyel­jenek fel rá. s kössenek vele későbbi érdeklődésben is megnyilvánuló, nem pusztán a fesztivál ünnepi körül­ményei között jelentkező barátságot. Ezt szeretnék szol­gálni a verseny programon kívül üzemekben, tanintézetek­ben. klubokban tervezett műsorok is. De feladata ennek a fesztiválnak a kisfilmmüvészet helyzetének további fel­adatainak alapos, őszinte szakmai felmérése, önkritikus vizsgálata is. A fesztivál közművelődési jellegét bizonyítja — a kihelyezett vetítéseken túl — a már a második nap délelőttiére tervezett nagyobb vita. amely Vitányi Irán előadása alapján a magyar rövidfilm és a közművelődés kapcsolatát lesz hivatva elemezni. A szakma belső hely­zetét. gondjait fogja vizsgálni a népszerű tudományos, az animációs és a dokumentumfilmes alkotok szombati, vár­hatóan izgalmas vitája, s bizonyára mind szakmai, mind közművelődési szempontból értékes tapasztalatokkal szol­gálnak majd a közönségtalálkozók is. Tizenharmadszor rendezünk Miskolcon filmfesztivált (a XVII. sorszám a korábbi négy budapesti szemle adap­tálásából adódik), s mindig új és új várakozással ülünk be a nézőtérre. Ügy érezzük, hogy Miskolcirak 1964 óta „köze van” a kisfilm-művészethez. hogy az. itt rendezett fesztivá­lok. azok vitái, a helyi filmbarátok észrevételei — köz­vetve vagy áttételesebben — némileg befolyásolják e mű­vészeti ágazat alakulását, úgy érezzük, hogy a kisfilm sikerei Miskolchoz, is kapcsolódnak, kudarcai minket is szorongatnék. elmúlt évben, a XVI. miskolci fesztiválon a tele­vízió politikai műsorainak válogatott anyagát lat­it; fa a közönség. .4 mérce magasra került. Most a XVII. miskolci filmfesztiválon a másik ágaz.av. a mozibeli rövid filmek ünnepének kell elérni, s ha leltei, felülmúlni ezt. Volt idő az eltelt tizenhárom év alatt, amikor már- már lélekharangot kongattunk a kisfilm és fesztiválja felett. Most a művészeti ágazat reneszánszát várjuk. Ezzel a hittel köszöntjük a ma nyíló XVII. miskolci film, fesztivált. (benedefc) \ fi Kazincbarcikai látogatás A borsodi műszaki hetek keretében kedden dr. Juhász Adúm, nehézipari államtit­kár. „A nehézipar fejleszté­sének aktuális kérdései Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben” címmel tartott széles körű információt nyújtó elő­adást. Tegnap, dr. Havasi Bélának, a megyei pártbi­zottság titkárának kíséreté­ben ellátogatott a Borsodi Vegyikombinátba, megtekin­tette az. új pvc-gyár építke­zéseit. tájékozódott a jelenlegi helyzetről és a beruházással összefüggő feladatokról. Ezt követően a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál tett hasonló lá­togatást. ft Hazafias Népfront 01 ütése Májusi határszemle „Tavaszi szél vizel áraszt. ..” nótát igazoló kora tavaszunk volt. Márciusban, áprilisban halastóhoz hasonlított egyik- másik tsz-ünk szántóterülete. Jól ismert, a mezőgazdasági munka soha sem nevezhető könnyű tevékenységnek. Idén, tavasszal pedig különösen nem. Két eső között elcsípett órák. sarat dagasztó erőgépek, szokásosnál több emberi bosz- szankodás. Ezek jellemezték és még ezekben a napokban is jellemzik 1977 tavaszát. Küzdelem vízzel, sárral, fagy. gyal. rohanó idővel, tervszá­mokkal. önmagunkkal... Furcsa tavasz, nehéz tavasz, de tavasz. A mezőgazdasági munkák ideje, És majdhogy­nem a legíontosabbaké: a la_ lajelökészitésé, a velésé. Az indításé... A csobaji határra még fél­hónappal ezelőtt is illettek a költő szavai: „Tengert lát­tam. ahogy kilekiulék ...” A szövetkezet 2121 hektár szán­tóterületéből 721 hektár állt víz alatt. Ebből a felmérések szerint 473 hektár csak vala­mikor június—július táján lesz művelhető, s mint má- sodv-tésű terület jöhet szá­mításba. A gazdaságban hét hete négy szivattyú üzemel éjjel-nappal, öl-hal ember árkokat, csatornákat nyit. ez­zel is gyorsítva a viz levonu­lását. Sajnos, ezen a vidéken csaknem minden évben gond a belvíz. Amint azt Orosz István elnök elmondta, az el­múlt tizenhét év alatt csak három évben nem volt el­öntve a szövetkezet területe, viszont nem ritka az olyan év. .amikor háromszor hullámzik tenger a csobaji határban. A kukoricával tagjai az IKR-nek. A tervezett 796 hektár vetésterületből 358 hektár még víz alatt all. Az elnök szerint május 20-ig csak 432 hektár vetését tud­ják befejezni, a többi elhú­zódik május végéig, június elejéig. Szerencsére rövid te­nyészidejű fajtákat kaptak, így a vetésidő „csúszása” nem olyan végzetes. Ahol a talaj már megen. gedle. azonnal munkába áll­tak az erő- és munkagépek. Tavasszal elvetettek 110 hek­tár árpát, és földben van 25 hektáron a cukorrépa. E fon­tos ipari növény vetését ott- jártunkkor is végezték, ennek ellenére a tervekben szereplő 120 hektár területet nem tud­ják bevetni. Kedvező képet mutat a baktakéki határ. A minap megtartott határszemlén a Szárazvölgy Tsz vezetői elé. gedetten állapították meg: jól teleltek, szépen fejlődnek az őszi vetések. .4 850 hektár őszi búza. a 120 hektár ká­posztarepce jelenlegi állapota reményt keltő. A változékony időjárás el­lenére Baktakéken befeje­ződtek mar a tavaszi vetések. Földben van 300 hektáron a kukorica. 115 hektáron a nap­raforgó. és 120 hektáron a silókukorica. Végeztek a vegyszeres gyomirtással, s a tavaszi fejtrágyák kiszórásá­val is. A gazdaság egyik erő. gépe már a felsőgagyi Virág­zó Tsz-ben dolgozik, segít az összetorlódott tavaszi mun­kákban. Az abaújkéri halárban ke­vesebb gondot okozott a bel­víz, Ijabár a napokban elve­tett 80 hektár tavaszi árpa azt bizonyítja: az időjárás itt is próbára tette az embert, hátráltatta a munkák ütemét. Most vetik a kukoricát, ta­lajban már a borsó és a fény­mag. Mindkettőt magfogásra termesztik. A pillangós takarmánynö­vényeket a néhány hétig tar­tó hideg visszavetette. Czikó Lajos elnök szerint, mintegy tíz nappal. Örvendetes vi­szont az őszi búzák állapota. A 305 hektár területen nincs kipusztulás, a vezetők na­gyon bíznak benné, hogy a hektáronkénti 39 mázsás át­lagtermést sikerül elérniük. A leírtakból is kitűnik, me­zőgazdaságunk tavasza rend­kívül nehéz akadályokat gör­dített á földdel küszködő em­berek elé. Megkésett vetések, összetorlódott munkák — ezt látjuk megyeszerte. de emel­lett legtöbb helyen emberi küzdelmet és helytállást is. Néhány napja kánikula van. Fogy a belvíz borította terület, növekszik a művel­hető földek nagysága. Javul­nak a természeti feltételek. De közben az idő is halad, mégpedig igencsak gyorsan. A mezőgazdasági munka aranyigazsága pedig: legjobb az időben elvégzett munka. A késés kihat a fejlődésre, a termésre. Ezek a napok rendkívüli erőpróbát követel- ' nek minden mezőgazdasági dolgozótól. Jo szervezést, ru­galmasságot. nyújtott es ket­tős in ti szakokat, igyekezetei. Csak így csökkenthető min­den kiesés fagy- és belvíz­kár. Hu valamikor akkor most 'igazán érvényes a mon­dás: a gazdaság szemet k;_ ván. Látó szemel, mindenről lörödó embert. (h;U Kizlcni a norvég—siaovar ■iszterelnii tárgyalásokról

Next

/
Thumbnails
Contents