Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

1977. május 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pártnapok előtt M a, a tömegkommunikációs eszközök széles körű elterje­dése időszakában, amikor mindenki hallgat rádiói, nézi a televíziót, naponta újságot olvas, nemhogy elhal vá­gyódott volna, ellenkezőleg, különös módon megnövekédett a »zóbeli agitáció szerepe. A tömegkommunikációs eszközöknek igen sok előnyük van. nevezetesen a gyorsaság, a tömeghatás, sokszínűség. Kiváltja ez emberekből az első értesülés reflexét. Csakhogy az ember gondolkodó lény, s a kapott információt feldolgozza magá­ban. Ennek során kérdései születnek, megformálódik a saját Véleménye. A rádiótól, televíziótól nem lehet vissszakérdezni. Ez őrizte meg a szóbeli agitáció rangját, fontos szerepét. Egyik legbeváltabb. s legnagyobb érdeklődésre számot tart­ható szóbeli agitációs forma a partnap. Nem véletlen, hogy ma is tömegeket vonz. Ezt a tényt a számok is igazolják. Ez év februárjában es március elején hajlottak le megyénkben a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó pártnapok. Az említett időszakban 1143 pártnapot rendeztek meg, s eze­ken mintegy 110 ezer ember vett részt. Érdekes megjegyezni, az előző, hasonló témájú pártnaphoz képest, most 30 ezerrel több érdeklődő jelent meg. Ez fényes bizonysága annak, hogy az embereket egyre jobban érdekli a napi politika, érdekli az ország és szőkébb környezete gazdálkodási helyzete, érdek­lik az eredmények, kíváncsiak az őszintén feltárt gondokra. Es itt álljunk meg egy kicsit. Vajon elmennének-e az emberek ezekre a pártnapokra, ha nem lennének biztosak benne, hogy ott fontos, jelentős, őszinte szavakat hallanak? Pártunk nyílt politikája, a töme­gek bölcsességének igénylése a legfőbb vonzóerő. Az MSZMP április 13-i üléséről kiadott közlemény — a gazdaságpolitikai kérdések mellett — részletesen foglalkozik a nemzetközi helyzettel, a párt külpolitikájával. A ma em­bere túlnéz országa határain. Érdeklik a világ dolgai, s ami­kor a hírközlő szervek otthonába viszik a napi nemzetközi eseményeket, számos kérdést is fakasztanak benne. Az infor­mációk áradása közepette nincs mindenkinek ideje és módja rá. hogy összegezze, rendszerezze az eseményeket, hogy fel­fedezze azokat a főbb irányvonalakat, amelyek jelenlegi nemzetközi helyzetünket uralják. Ilyen esetben is megmaradt leghatásosabb agitációs eszközként a szóbeli agitáció, s annak egyik legnépszerűbb formája a pártnap. Május közepén újra sor kerül pártnapok megrendezésére, a téma most a nemzetközi helyzet, pártunk külpolitikája lesz. Lehetőség rá, hogy az elmúlt hónapok eseményei során meg­fogalmazódott kérdésekre választ kapjanak az érdeklődők, lehetőség és segítség a kommunistáknak, hogy biztonságosan tudjanak eligazodni korunk meglehetősen bonyolult külpoli­tikai kérdéseiben. A májusi pártnapok sikere sem lehel kérdéses, ha az ér­deklődés az eddig megszokott jó szervezéssel párosul. A. 1. Olefingyár fi vezénylőterembeR Vendégségben a brigádnál A tenyere is beleizzadt a mérés övezi az osztályozó ka­Előadás és A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szer­vezete és a Fiatal Közgazdá­szok megyei Bizottsága má­jus 5-én a Borsodi Szénbá­nyák Vállalatnál rendezi a soron következő összejövete­lét. A miskolci székházban délelőtt 9 órai kezdettel Kiss Dezső vállalati főmérnök, „A szénbányászat helyzete, sze­repe a népgazdaság energia­nem messzire a miskolci Egyetemvárostól, modern, szemre tetszetős, kétemeletes épület magasodik. Vadonatúj még a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat által épí­tett létesítmény, hiszen ez év februárjában adták át a ren­deltetésének, A Magyar Tu­dományos Akadémia olajbá­nyászat! kutató laboratóriu­mának ad helyet, melynek kutató kollektívája speciális, fontos feladatot lát el. — A magyar szénhidrogén, bányászat alapkutatásainak elvégzése a célunk — sum­mázza röviden a tennivalót dr. Lakatos István tudomá­nyos osztályvezető. — Vagyis, azon fáradozunk, hogy előse. gítsük a meglevő ipari kész­letek mind teljesebb, mind gazdaságosabb kitermelést. Természetesen mindennapos gondok megoldásával is fog­lalkozunk. Hazánkban az 1957. évi minisztertanácsi határozat in­tézkedett .a szénhidrogénbá­nyászat kutatásának beindí­tásáról. Rövid ideig Sopron­ból. 1900. augusztusától Mis­kolcról irányítják a nélkü­lözhetetlen' munkát. Több mint másfél évtizedig ..al­bérletben”, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem olaltermelési tanszékén tevékenykedtek a szakemberek, ám időközben szükségessé vált egy kiválóan felszerelt laboratórium létre­hozása. — Az, ország természeti forrásainak kutatása; feltárá. bányajárás szerkezetében, . megyénk bá­nyászata” címmel tart elő­adást Borsod vezető' közgaz­dászainak. gazdasági szakem­bereinek. A résztvevők ez­után Lyukúbanyara utaznak, ahol megtekintik a Világszín­vonalú technológiával dolgo­zó koplexen gépesített paj­zsos frontfejtéseket, majd megbeszélik, megvitatják a lá­tottakat. a hallottakat. sa tárcaszintű feladat, s kö­zéptávra szól — folytatja a tudományos osztályvezető. — Egyik területe az intenzív kőolajtermelés kutatása, s ebben kaptunk mi fontos sze­repet. Fizikai—kémiai—anali­tikai eljárások kidolgozásával segítjük elő a kőolajkészlet kitermelésének fokozását, majd az elméletet modellezé­si gyakorlat követi. A mo­dellezést próba telepkörülmé­nyek között hasznosítja az el­méleti eljárásokat. Napjainkban egyre nagyobb a kereslet a szénhidrogének iránt. Ugyanakkor természe­tes úton a kőolajnak csak 30 —35 százaléka jut fel a fel­színre, vagyis a mennyiség­nek alig egyharmada. A vesz­teségek csökkentését, a ter­melés fokozását másod- és harmadlagos módszerekkel, vagy még enné) is fejlettebb eljárások bevezetésével segí­tik. Ezáltal akár további har­minc százalékkal is növelhe­tő a kőolaj kibányászhatósá- gának aránya, ami jelentős eredmény. Ahhoz, hogy a kutatók eredményesen dolgozhassa­nak. minden egyes kőolai- készletet a helyszínen 'kell megismerniük, s az adottsá­gok. a körülmények ismere­tében választják ki a leg­jobbnak látszó termelési mód­szert. Az országban egvetlen önálló alapszénhidrogén-bá- nyászati • laboratóriumban a szakemberek saját maguk ál­lítják elő a legbonyolultabb berendezéseket, a kísérleti A TVK olefingyára már az üzemindulást követő második évben olyan kimagasló ter­melési sikereket ért el, ame­lyek bátran kiállják a nem- z.elközi összehasonlítást. A magyar—szovjet, olefin­egyezményben foglalt célki­tűzések maradéktalan teljesí­tése egyben azt is jelenti, hogy a KGST-kooperáció va­lóra váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az idei év is jól kezdődött. Az olefingyár — bár az első negyedévben a kalusi kombináttal szoros összhangban több napon át tervszerű karbantartás folyt az üzemben — összességében teljesítette az első három hó­napra előirányzott termelési tervet. Pedig ez az esztendő sem ígérkezik könnyűnek. Az idén ugyanis 210 ezer tonna etilént, több tízezer tonna propilént, s egyéb terméket kell előállítani. Az etilén jó részét a Szovjetunió kapja csővezetéken, de jut belőle csehszlovák, lengyel és jugo­szláv vállalatoknak is. Ezek­be az országokba közúti tar­tálykocsikkal történik az eti­lén szállítása. A gyár központi vezénylő­termében — innen történik az egész gyár termelésének irányítása — mindössze né­hány személy tartózkodik. Az ügyeletes üzemmérnök és a táblakezelők kísérik figyelem­mel a műszerek működését, amelyek a legkisebb rendel, lenességet is azonnal jelzik. Nagy József, a gázszétvá­lasztó irányításával megbízott műhelyben. Az a cél lebeg előttük, hogy a laboratórium­ban sikeresnek bizonyult el­járásokat mielőbb a gyakor­latban is alkalmazzák, vagyis; váljon a tudomány a legrö­videbb időn belül termelő­erővé. Az olajbányászati' la­boratórium a^ elsők között van, ahol az ipari bevétel el­éri az akadémiai költségve­tési. MIUTÁN megtekintjük a termelési módszerek és vari­ációk kiválasztására a mate­matikai modellezéseket al­kalmazó számítógép-csoport munkáját, tovább megyünk az előkészítő laborba. Külön­böző eljárásokkal frakciókra bontják itt a kőolajat, majd a műszeres vizsgálatokkal és ezek eredményének feldolgo­zásával is következtetnek a szénhidrogének > keletkezésé­nek korára, a tároló kőzetére, s egyéb jellemzőkre. A mo_ lekulaszerkezetek azonosítá­sa. a molekulasúly mérése ugyancsak fontos következte­lések levonására ad lehetősé, get. — A másod- és harmadla­gos kőolaj k i termelés legegy­szerűbb módszere, az úgyne­vezett vizes kiszorítás. Ennek fejlettebb változatának alkal­mazásakor vizoldható poliak- riamid adagolásával növelik a viszkozitást. Ennek követ­keztében a kisebb közetpóru- sokbol is kitermelhető a kő­olaj. A felületaktív anyagok­kal az olaj és a víz határfe­lületi feszültségét csökken­tik, s ezáltal szintén nagyobb csoportvezető tekintete el. árulfa, hogy a termelés rendes kerékvágásban halad. — Jól kezdődött a mai nap — újságolja a rokonszenves fiatalember, aki sok évi mun­kájával érte el ezt a beosz­tást. — Itt mindig frissen, pihenten kell munkába állni, mert a legkisebb figyelmet­lenségből is komoly baj szár­mazhat — jegyzi' meg, mi­közben egyik szeme a műsze­rekre „tapad”. Tőle néhány méterre Szim- csak István kazántábla-kezelő dolgozik, aki társához ha­sonlóan vélekedik munkájá­ról. — A kazán a gyár lelke — mondja. — Az általa termelt gőz hajtja a turbinákat, ezért kétszeresen ügyelni kell rá, nehogy kiessen a termelés­ből. Azt már Nagy László gyár­vezetőtől tudom meg. hogy az olefingyár napi termelése 7— 8 millió forint körül van. Egyetlen óra kiesés a terme­lésből, 300—320 ezer forint veszteséget, jelent a vállalat­nak. Nem mindegy tehát, ho­gyan dolgozik a gyár, az a száz egynéhány fizikai mun­kás és műszaki, akik a ter­melést irányítják. Az április különösen jól si­került az olefingyárban, amely már 27-én teljesítette operatív tervét. Csak ebben az egy hónapban mintegy 20 millió forint értékű etilént, propilént és egyéb olefinter- méket gyártottak terven felül. L. L. hányada bányászható ki a kőolajkészletnek. Bemutatnak egy kísérletet is. A felületaktív anyagot tartalmazó vízbe vékony csövecskét helyeznek, ezen keresztül köolajcseppel alakí­tanak ki. A cseppecske alakja nyújtott, ami azt jelenti, hogy kicsi a két folyadék határ­felületi feszültsége, ha a cseppecske közel gömbalakú, akkor a határfelületi feszült­ség nagy. Ezután fényképfel­vételt készítenek a cseppecs­kéről, majd ebből számítják ki a határfelületi feszültsé­get. A rezervármechaiiikai osz­tályon Milley Gyula tudomá­nyos osztályvezető kalauzol végig bennünket. A kiszorító berendezésben éppen egy 1200 milliméter hosszú, hasáb ala­kú kőzetmagot „vallatnak”, 300 atmoszféra nyomáson. 100 Celsius fokon. A vizes poli­meroldatos kiszorításos mód. szert hamarosan a gyakorlat­ban is alkalmazzák, az algyői kőolajmezőben, ahol négy ku­tat alakítanak -át polimer be­sajtoló kúttá. A hét éve tartó kutatás tehát vizsgázik, re­mélhetőleg sikerrel. MEGISMERKEDÜNK még néhány, a laboratórium szak­emberei által tervezett, szer­kesztett. kivitelezett műszer­rel. berendezéssel. Ezt köve­tően megtekintjük a 3 ezer kötet könyvvel és 2 ezer kö­tet: folyóirattal rendelkező könyvtárat. Megtudjuk: fel­vetődött az elképzelése egy Miskolc székhelyű regionális akadémiai szervezet létreho­zásának. A tudományos élet decentralizálása révén jobb lesz a szakmai irányítás, el­kerülhetők a kutatási átfe­dések, s mindennek egész népgazdasagunk a hasznát látja. Kolaj László gyereknek, úgy szorította kí­sérője kezét. Az egyébként mindig beszedes kisfiú szava is elakadt olyan hirtelen, minden átmenet nélkül, mint egy elzárt csap vize. Izgalmá­ban nagyokat nyelt, csak a szemében, a tekintetében ta­nyázott a beígért látnivaló iránti érdeklődés és kíváncsi­ság. Messziről, ha autóbusz- szál Miskolcra utazott, gyak­ran látta az üzem épületeit, s dicsekedve mondta, mesél­te, magyarázta annak, akivel együtt vélt; — Itt dolgozik apuci... ; — S mit csinál? — faggat­ták ösztönösen is a lurkót. — Hát?!... — húzta el a szót tétován, tanácstalanul. Aztán diadalmasan válaszolt: — Dolgozik ... Villanysze­relő. Ezzel a maga részéről lezárt­nak tekintette a diskurzust erről a lémáról, merthogy újabb és újabb látnivalók kö­tötték le a figyelmét a rohanó jármű ablakán át. E napon egészen közelről láthatta azt a helyet, ahová apukája nap mint nap, már a hajnali órákban útnak in­dul —. ahogy a gyerek mond­ja — a dolgozóba. Egy híján húsz éve. hogy idejár mun­kába e kétgyermekes család­apa, akit. váratlanul éri a fia látogatása. Egy cseppet sem titkolt örömmel fogadta a megilletödött gyereket, nyom­ban átvette^a kísérő reszort­ját is, bemutatva a fiút va­lamennyi munkatársának, a brigádnak. A „bácsik” köz­rekapták a vendéget, felnőtt, módra paroláztak is vele. át­segítve az első percek zava­rán. Fel is találta magát egy­hamar a lurkó. Az egyik asz­talon valamilyen műszer he­vert alkatrészeire szedve, az kötötte le a figyelmét. Olyan elmélyülten kezdte vizsgál- gatni a sokfele csavart, fo­gaskereket, minden darabját a ..beteg” műszernek, hogy az egyik brigádtag meg is je­gyezte : — Te Otto! Majd meglátod, a fiad is megtanulja a vil­lanyszerelést ... — Könnyen lehet... Bár, ki tudja! Az ismerkedés percei után az apa kézenfogta a gyereket s azt mondta: — Gyere! Megmutatok ne­ked mindent... Volt mit mutatni és ma. gyarázni. Mindenekelőtt arra kellett felelni, már a műhely ajtaján tül. amit mindenki meg szokott kérdezni azoktól, akik a berentei szénosztályo­zón dolgoznak: — Mindig ilyen nagy zaj van itt? — Mindig! Látod, azok a vastag láncok „zörögnek” ilyen hangosan — mutatott a rostákat mozgató berendezés felé. ahová gumiszalagon ér­kezik a szén — szortírozásra. E nagyüzem karbantartása, gondos felügyelete annak a brigádnak a feladata, amely Kandó Kálmán nevét viseli, s amelynek tagja — még 24 társával együtt — a kisfiú édesapja is. Ténykedésüket, A ház körüli gazdálkodást, a kisárutermelést evek óta példásan segítő Mezőkövesd és Vidéke Áfész. valamint a keretein belül működő szak­csoportok kétnapos, nagyon jól sikerült kisállat tenyésztési kiállítást rendeztek a város sporttelepén. A Mezőköves­den és környékén házinyúl-. galamb- és baromfitenyész­téssel foglalkozó több mint félszáz szakcsoport-tag mu­tatta be legszebb, a tenyész­tésben legjobban bevált kis­állatai!. Sok érdeklődő tekin­tette tneg a kiállítást, ame­lyen országos hírű szakem­berek „zsűrizték” a „szerep­lőket”. A legmagasabb pont­szamot elérő díjazott kisálla­puin tül is. Híresek, neveze­tesek arról, hogy precízek, pontosak. Ennek is köszön­hető. hogy villamossági hibá­ból nagyobb üzemzavar még nem volt az osztályozom Nemcsak a mindenkori mun­kaköri kötelesség teljesítésé­ben járnak az elen. hanem a társadalmi kötelezettségek megoldásában is. Rajuk min­dig számíthat az üzem. Bri­gádnaplójuk is őrzi azokat a bejegyzéseket, amelyek mind­egyike egy-egy dokumentuma a derekas helytállásnak. A napló legfrissebb bejegyzése arról ad hirt. hogy a múlt évben végzett. munkájuk alapján a vállalat — tehát a Borsodi Szénbányák — kivaló brigádja címet ítélték meg a számukra. — Szeretnénk elérni a szakma kiváló brigádja cí­met — mondják. Szavaikból az elhatározás megalapozottsága csendül ki, s az a ki nem mondott, de mélységesen átérzett szándék, hogy jól tudják: a kitüntetés, az élenjáróknak kijáró tisz­telet és elismerés még maga­sabb mérce elérését jelenti. Olyan kötelezettséget, ami a brigád minden tagjára egy­formán és egyértelműen vo­natkozik. Amíg mindez a krónikás jegyzetfüzetébe került, a gye­rek is visszatért az apjával az üzemben tett kőrútról, Látszott a fiún, hogy számá­ra nagy élmények birtokosa­ként távozik innen, sok-sok mesélnivalóval maid otthon anyukájának es Andreának, aki a tanulás mellett a sport­ban kiváló. (Versenyszerűen, sportol. Saját kategóriájában már 11 aranyérmet szerzett.) Hazafelé menet, a kisfiú hirtelen nem is tudta hol kezdje a látogatás történeté­nek a fonalát, merthogy a kí­sérője rákérdezett: — Nos, érdemes volt el­jönni? — Igen! Olyan magasan voltunk, hogy az embereket onnan lentről, egeszen picinek láttam. (Felmentek oda. aho­vá a bányákból befutnak a kötélpályán érkező csillék.) Olyan hegyeket is mutatott apuci, amit a bányászok „épí­tettek”. — Hegyet ?... — Igen. Hármat is. Arra . .‘1 Edelény, irányába mutatott a gyerek, annak a három meddőhányónak az irányába, amelyek mindegyike kupa la­kú. s legalább 50 méter ma­gas. — S mit láttál még? — Hosszú gumiszaiagokat és sok-sok nénit, akik vala­mit kiszedtek a szén közül ... Apuci azt mondta, hogy agya. got. követ, meg mindent, ami nem szén ... Az első látogatás örökké emlékezetes marad a, kis Priszter Zsolt számára, aki ha az osztályozó előtt elhaladó autóbuszon utazik, már nem­csak azt mondja, hogy itt dolgozik apuci, hanem azt is hozzá teszi: azt is tudom, hogy hol. merre ... Egyszer én is jártam ott . . tok tenyésztői oklevelet és értékes tárgyjutalmakat kap­tak az álésztől. A szakembe­rek a tenyésztői munkát se­gítő szakmai konzultációt is tartottak a kisállattenyész- tökkel. A kiállítás nagydíjá» Kása Ferenc mezőkövesdi nyúltenyésztö nyerte. A fogyasztási szövetkezet­iek ez a rendezvénye is hoz­zájárul ahhoz, hogy a me­zőkövesdi és környékbeli por­tákon minél több exportárut is termeljenek. Nyálból az el­méi! évi 13 helyett az idén mar IS vagonnal exportálnák, s míg két éve kéthetenkén* 50—tíO, addig az idén már kéthetenként 250—300 vágó­galambot küldenek exportra. A laboratórium „titkai” A kőolaj kutatóinál KIES KÖRNYEZETBEN, Export a háztájiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents