Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

1577. április 24,. vtissrnap ESZAK-MAGYAR0R5ZAG 5 es az Egészségünk időjárás-változások Az emberiség ősidők óta ismeri az időjárás-változások hatásait a különféle élőlé­nyekre. Már a kezdetleges földművelés és pásztorkodás, valamint a vadászat, halászat megköveteltek, hogy az idő­járás jelenségei között eliga_ zodjon az ember. A népi böl­csesség így alakította ki az idő.ióslási hagyományokat, melyek éles .és sokoldalú megfigyeléseken alapulnak. A halászok sokféle adatot . ismernek az idő előrejelzésé­hez a különféle halfajok, rá­kok, vízi kígyók viselkedésé­ből. Ismeretes, hogy egyes leveti békák megváltoztatják bőrük színét, mielőtt a szép idő esősre fordul. Az is köz­ismert dolog, hogy amikor a fecske alacsonyan repül, esőt jósol, (ti. az eső érkezését megelőzi a levegő nedvessé­gének növekedése; a rovarok szárnya nedves, vagyis nehe_ zebb lesz, kénytelen alaeso-. nyan repülni). A ' rovarok egyébként is nagymértékben érzékenyek az időjárási tényezők válto­zása iránt. A méhek kaptár­ból történő ki- és berepülé­sén elv gyakorisága például az idő romlása elölt órákkal alábbhagy. A méhészek a mé­hek zümmögésének hángszi. nézetéből is tudnak tájéko­zódni az időjárás alakulásá­ról. Erdélyi románoktól hal­lottam. hogy ha a kakas hi­deg téli éjszakákon a szo­kottnál korábban szólal meg — megenyhül az idő. A népi meteorológia felso­rolt példái mellett a tudomá­nyos vizsgálódások is igazol­jak, hogy a különböző légköri jelenségek állandó hatással vannak az élőlényekre. Min. den élőlény ugyanis alkal­mazkodik a környezetéhez: a levegő hőmérsékletének, pá­ratartalmának, változásaihoz, a légnyomás ingadozásaihoz. A légnyomással kapcsolatban tudjuk, hogy a légkör 1 kg. nyj nyomással nehezedik minden négyzetcentiméterre. Egy közepes termetű ember tehát kb. 18 ezer kilogramm súlyt visel. Miért nem rop. , pan össze ekkora súly alatt? Mert az emberi testben is van levegő; ennek nyomása kb. kiegyenlítődik a testre ki_. vülről ható levegőnyomás sú­lyával. Egyúttal az emberi test 70 százaléka víz: a víz összenyomhatatlan. A külső légnyomás azonban sokszor naponta változik,, akár ezer kg-nyit is. A szervezetnek ezt ellensúlyoznia kell: a külső nyomáshoz kell igazítania a belső nyomást. Ez pedig ko­moly erőfeszítéssel jár. Ebből érthető, hogy a légnyomás- változások hatására változik a légzés, a vérkeringés vagy az idegrendszer működése. Pl. magas légnyomás esetén (közepes légnyomás hirtelen magasra emelkedik) a vér­nyomás emelkedhet, fellán­golhatnak a gyulladásos fo­lyamatok, több a trombózis. A levegő hőmérsékletével kapcsolatban köztudott, hogy a hideg időjárás elősegíti az influenza kitörését. Kedvez a hideg időjárás a gyombr- és nyomból fekélyek kiújulésá- nak. A hidegfrontok átvonu­lásakor erősödnek a zöldhá­lyog (a .szemgolyó belső nyo­másának nagymérvű növeke­dése) igen fájdalmas krízisei. Felléphetnek a zöldhályog krízisei nyáron is, ilyenkor általában a legmelegebb na­pokon. A levegő erősebb nedves­sége leginkább fokozott hi­deghatás esetén, elősegíti a hörghurutot, illetve létrejöt­tét. Különösen hideg, ködös időben betegszenek meg so­kan, főleg szennyezett leve­gőjű ipari városokban. Az ember szervezetét bizo­nyos tekintetben az évszakok ■■ altozása is érzékenyen érin. ti. Statisztikai adatok bizo­nyítják. hogy a szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők állapota romlik a tél vége felé és tavasz elején. (Január—februárban több a szívinfarktus). Az eddigiekben felsőiéit adatok bizonyítják a légköri viszonyok hatását az élő szervezetekre, de a közöttük levő ok-ökozati összefüggé­sekre nem adnak magyaráza- lot. Sőt van bizonyos furcsa­ság is a dolgokban: az „ér­zékeny” személyek sokszor órákkal (néha 24 órával) ha­marabb megérzik, megjósol­ják az időváltozást, még mi­előtt a meteorológiai műsze­rek azt jeleznék. Vagy pl.: a szabadban tartózkodó személy vérnyomása megemelkedett a légnyomásva hozás és hideg légtömegek vonulásakor, de magas lett a vérnyomása an­nak a személynek is. aki zárt meleg szobában tartózkodott. Valószínű tehát,\hogy az idő­járási tényezők mellet! más tényezők is vannak, melyek közrehatnak az élőlények re_ a kcióinak kibontakozásánál. Ezzel kapcsolatban a kutatók figyelme kiterjedt a kozmikus sugárzások és különösen a napfolttevékenységek vizsgá­latára is. A napfoltok a Nap felszínén levő sötétebb térségek, ame­lyekben heves gázvríozgások zajlanak le. Az utóbbi évek vizsgálataiból kiderült, hogy a fokozott napfol (tevékenysé­gek befolyásolják az ember életfolyamatait: az idült be­tegségek súlyosbodnak, foko­zódik az idegingerlékenység, a véralvadás folyamata meg­gyorsul. szaporodnak a köz­úti balesetek, több az aszt­más roham, fájnak az ízüle­tek, migrénes rohamok ala­kulnak ki. Mindezek a jelen­ségek felvetik azt a kérdést, hogy vajon hogyan hatol el a föld felszínéig a napfoltte­vékenység hatása? A kozmikus sugarak, a napfoltok tevékenységének felfokozódásakor kialakuló nagyenergiájú sugarak sok­szor hatalmas mennyiségben törnek a'föld felé. Ha teljes mennyiségben érnék el a föld felszínéi, majdnem minden élőlény elpusztulna. Földünk légkörét azonban körülveszi egy bizonyos „védő burok”, az ionoszféra, mely megszűri a világűrből érkező sugara­kat. Erősebb napfoltkitörés- kor azonban olyan erős elekt­romágneses hullámok törnek ki, hogy ezek hatására „sé­rülések” jönnek létre az ionoszféran. s így' erőtelje­sebb sugárzás hatolhat a lég­körbe. Mindezek után azonban óvakodjunk-az egyoldalú túl­zásoktól. .Ugyanis azt nem mondhatjuk, hogy a betegsé­gek létrejötte, vagy a bete­gek állapota, sorsa kizárólag az időjárási viszonyoktól, vagy a napfolttevékenységek­től függ. A valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. Első­sorban az időjárási tényezők nem okoznak betegséget. A betegségeknek az alakulása a j munkakörülményektől, a pi­henési lehetőségektől, a meg­felelő orvosi kezeléstől, pszichikai tényezőiktől stb. függ. A meteorológiai tényezők hatását csak az összes felté­telek figyelembevételével ítélhetjük meg helyesen. I>r. Pénzes Géza főorvos Psisfa: Nyílt levél Tisztelt Potkovicskova Úri Engedje meg, hogy szere­tettel üdvözöljük, s erőt, egészséget kívánjunk önnek és kedves családjának. Es most térjünk a tárgyra. Ked­ves Potkovicskova, önnek nem lett volna szabad igy ki­babrálnia velünk! Az szent és tény, hogy harcolnunk kell a tisztességtelen úton szerzett haszon ellen, pláne, ha az a közösség zsebéből vándorol ál az ügyeskedőébe, de enged, je meg, hogy megkérdezzük: iniérl éppen a mi lakótele­pünkön -kezdte cl ezt a ne­mes harcol?! Most, amikor végre elkez­dődött etetünk első boldog periódusa, jön ön, és ezzel a f e nenag y igazságszeretetéve l újra félelmet top a szívünk­be. Az egész lakótelep rette. - géssel néz a jövő elébe. Ki sugallta önnek azt a végzetes ötletet, hogy panaszoslevelel írjon a fensöbb kereskedelmi hatóságnak? Nem mondjuk, ha esetleg névtelenül önt', ki Xzíve nagy búját, a zűrt talán sikerül elsimítanunk. De Ön teljesen elvesztette az eszét, hogy aláírta a nevét. A fen­söbb hatóság persze szabály­szerűen megtelte a szükséges intézkedést. Az igaz ugyan, hogy a lakótelepünk hentese 10 koronával többel számolt Önnek, de higgye el, ez merő véletlenség, mondhatnánk fi­gyelmetlenség. Mi bizonyít, haljuk, hisz mindannyian tőle vásároljuk a húst. hogy 2 ko­ronával sohasem számol töb­bet. Az ön esete puszta vé­letlen, higgyen nekünk. Ő minden bizonnyal azt hitte, hogy ön nem a mi lakóne­gyedünkben lakik. Ezt ön, bi­zonyára furcsa viselkedésével provokálta ki. Gondolkodnia kelleti volna, megbeszélni ve­lünk. a szomszédaival ezt az ügyet. mielőtt tollat ragadott, lla igy cselekszik, mi megte ríliük a kárát. Ránk is tekintettel kellett volna lennie, szem előtt kel­lett volna tartania a mi ér­dekeinket is. Tudnia kell: a mi hentesünknek már van kocsija, haza, nyaralója, sót, a nyaralójában úszómedence [ is! A lányát férjhez adta, vil­lát építtetett neki. Mindene megvan, amiről valaha is ál­modott. Az a 2 korona, amivel minket általában megvág, csupán a hajdani múlt, a la­kónegyed első éveinek kedves emlékszimbóluma. Most. az ön fellépése széttörte ezt az illúziót. Mert tudja meg: a hentesünket elviszik. Jön he­lyébe egy új. Az egész lakó­negyed most azt találgatja, milyen lesz ... Egyet már sej­tünk: ennek se háza. se nya­ralója, se úszómedencéje, de talán még kocsija sincs. így azon fáradozik majd, hogy mindazt megszerezze, ami az elődjének megvolt. Ebből kö­vetkezően sejtheti: kezdhe­tünk előírói mindent. , Reméljük, ha legközelebb valami észrevétele támad, előbb kikéri a mi vélerhé. nyűnket, mielőtt valamit cse­lekedne j Az Ön szomszédai. ; (Garaté Rozália fordítása) 1 HETI POSTÁNKBÓL MIRE VARNAK . .. ? Sajokazáo, az I. körzeti rendelő és orvoslakás udva­rán mintegy fél éve emésztő­gödröt csináltatott a tanács. A munkálatok pár napig tar­tottak, de már á lefedést kö­vető napon be is szakadt a teteje. Azóta árvíz, hóié. eső­zések, szennyvíz gyűlik, és ami ennél is rosszabb, bűz­lik. annyira, hogy az orvosi lakásban is alig lehet meg­maradni. Úgy érzem, ennek jelentőségét nem kell külö­nösképpen ecsetelni. Egyéb­ként, sem megengedhető —, de különösen egy egészség- ügyi intézmény udvarán, ahol nap mint nap számtalan em­ber megfordul —; sürgős in­tézkedést követetnek. Az il­letékeseknek: tanács, járási egészségügyi osztály, KÖJÁL, személy-esen is többször szól­tam. de eddig eredményte­lenül. Már igazán népi tudom, hová forduljak, kit kérjek fel az intézkedésre? Nem aka., rok belemerülni annak bon­colásába. hogy a jó munká­hoz biztosítani kell a feltéte­leket. de szerencsére a lelki­ismeretemre, a hivatásomra, a betegekre gondolok, ami­kor munkahely'emre, a rende­lőbe megyek. Dr. Dézsi Magdolna körzetiorvos Nem értjük, hogy csaknem fél éve mi akadálya lehetett annak, hogy a községi tanács nem gondoskodott az emész. tögödör rendbchozatalarol?! A meleg idők beálltával azonban már nemcsak a bűz lesz elviselhetetlen, hanem a rendelőbe járó betegek, az udvarban lakó orvos is ki lesz téve a fertőzésnek. Azonnali intézkedésre van szükség! (Szeri:, megjegyzése) SEGÍTSÉG nélkül NEM MEGY.. . , Szép, új óvodánk, amelyet múlt év november 7-en ad­tak át — községünk büszke­sége. Államunk sokat áldo­zott azért, hogy gyermekein­ket ilyen szép. egészséges környezetben tudjuk, s mi szülők igy nyugodtan tudunk dolgozni. Boldogok is a ki­csik. a termekben sok játék, önfeledt szórakozás várja őket. A szülök közül azonban többen, egy tervet forgatunk a fejünkben, amit nagyon szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk ugyanis társadal­mi munkában egy KRESZ- parkot építeni. így a kicsik­nek a szabad levegőn hasz­nos. játékos elfoglaltságot tudnánk biztosítani, amit most az óvodások, későbbiek fo­lyamán az iskolások oktatá­sára is felhasználhatnánk. A hely és az akarat megvan. Ez azonban sajnos, még ke­vés. Szükségünk lenne olyan önzetlen segítőkre, akiktől használt, de megjavítható kerékpárokat, lábhajtásos kis­autókat. rollereket kaphat­nánk. A játékok elszállítá­sát, felújítását, karbantartá­sát örömmel vállalnánk. Re­méljük. hogy tervünk valóra' váltásához segítőkész embe­reket találunk Kovács István Arló. Ady E. u. 182 a VISELKEDÉS. MAGATARTÁS. EMBERI KAPCSOLAT Április 14-én Miskolcon, a Vörösmarty Művelődési Ház­ban tartott előadásának adta ezt a. címet Petress István, a Magyar Rádió fömunkatársa. Az előadás legnagyobb eré­nye, és egyben sikerének tit­ka az előadó sokirányú tájé­kozottsága, felkészültsége, s az a képessége, hogy ezt az igen bonyolult, összetett és szerte­ágazó témát rendkívüli em­beri közvetlenséggel és egy­szerűséggel tolmácsolta a hallgatóságának. Mindenki­nek, aki közösségben él, em­berekkel foglalkozik, jó len­ne ezt a témát igy megis­merni. Petress Istvánnak őszinte köszönet ü nket tolmácsol t u k, s felkértük öt. hogy a közel­jövőben a vasutas szocialista brigádok részére is tartson ilyen előadást. Győri Ernő Miskolc AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE A mindennapi kenyér biz­tosítása a sütőipar alapvető feladata, s igy a Kazincbar­cikai Sütőipari Vállalat dol­gozóira igen nagy feladat há­rult. hogy az április 4-ei két­napos ünnep kenyér- es pék­sütemény-ellátása zavartalan tegyen. A kétnapos ünnepből csak egy pihenőnap jutott dolgozóinknak, mert az ün­nep második napján délután, újra munkába kellett állni, hogy az ünnepek utáni napon is elegendő friss kenyér, sü­temény legyen az üzletekben. Mégis, ezt az egy pihenőna­pot is, önként vállalt társa­dalmi munkával töltöttük el. Vállalatunk ugyanis egy kis üdülőtelket kapott a Rakacai- tó partján, amelyre tavaly egy faházat helyeztünk el. A telek környéke azonban ren­dezésre szorult, s ezért az Arany János szocialista bri­gád április 8-án társadalmi munkát szervezett üdülőnk környékének rendezésére. Kazincbarcikáról, Sajószenu Péterről. Sajókazáról. Színből, Hídvégardóról mintegy 100 brigádtag tevékenykedett. A szép összefogás őszinte elis­merést érdemel, s bízunk ab­ban. hogy üdülőnkben a meg­érdemelt pihenés, kikapcso­lódás örömet szerez majd munkatársainknak. Kállai Béla szoc. brigádvezetö A Garssd negyei Vízmű Igazgatósága értesíti a strandoló közönséget, hegy a mezőkövesdi és a sárospataki strandfürdőket május 1-én 9 érakor megnyitja Nyitva: a mezőkövesdi strandíürdő mitidemtap, a sárospataki strandfürdő hétfői napok kivételével 9—17 óráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents