Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
1977. április 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Politikai vezetés és tervszerűség A politikai intézményeknek egységes feladatai vannak a gazdasági, politikai célok és az eszmei nevelő munka megvalósításában. A gazdasági és adminisztratív módszerek, eszközök részei a politikai vezetésnek is, de a tevékenység során természetesen a politikának van elsőbbsége. Nem ismeretlen szemléletbeli fogyatékosság, amikor a gazdasági és politikai munkát szétválasztják. Téved az a pártvezetőség, amely azt hiszi, hogy a gazdasági eredményekért, a munkafegyelemért csak a gazdasági vezetők felelősek, de téved a gazdasági vezető - is, ha azt hiszi, hogy lehet ■ termelést irányítani, fegyelmet szilárdítani csupán anyagi ösztönzéssel, a helyi pártszervezet és a helyi kollektíva egyetértő, cselekvő támogatása nélkül. Az ösztönzési módszereket is — mint minden vezetési módszert — összhangba kell hozni politikai , elveinkkel és céljainkkal. A pártirányítás elvi és operatív oldalát sem lehet 1 szétválasztani, mert a fegyelem és a demokrácia, az eszmei nevelő munka és a szervezés, a kollektivitás és a személyes felelősség, az elvipolitikai iránymutatós és a konkrét végrehajtás egyrnás- * tói ' elválaszthatatlan fogalmak. Pártunk kongresszusai nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy nem elég csupán jó jelentéseket, terveket, határozatokat készíteni, hanem legalább ilyen fontos a végrehajtás . helyes megszervezése, ellenőrzése. . A politikai munkatervekben rendkívül fontos, a feladatok sorrendiségének tudatos kialakítása, a döntő láncszem helyes megválasztása, hogy a tervék valóban a dinamikus fejlődést szolgálják. Pártalapszerveze tein k vezetőségeinek ilyen szempontból még van mit javítaniuk munkájukon. Meg kell találniuk a helyesebb arányokat a szervezési és az eszmei nevelési feladatok között. Kerülni kell a még mindig tapasztalható maxi- malizmust, a rutintervezést, a felesleges párhuzamosságokat. A jó tervek megfelelően tükrözik a helyi sajátosságokat és a figyelemre méltó kezdeményezéseket is. Kerülni kell a tervezőmunka során az úgynevezett „kipipáló szemléletet”, s erősíteni kell azt a felismerést, hogy a tervezés rendszere nemcsak a terv elkészítését jelenti, hanem annak konkrét lebontását, a végrehajtást is. Vajon milyen képet mutatnak a ‘ pártalapszervezetek, ha a végrehajtás szem,sző géből vizsgáljuk munkájukat? Gyakori tapasztalat, hogy csak a legfrissebb határozatokra koncentrálunk és szem elől tévesztjük a korábbi folyamatos szervező munkát igénylő határozatokat. Ez az a már sokszor szóvá tett és kifogásolt kampányszerűség. Figyelembe kell venni, hogy a párthatározatok is egységes rendszert képeznek, szorosan összefüggnek, kölcsönhatásban vannak egymással. Például a pártszervezetek gazdaságirányító tervező- és ellenőrző munkáját érintő határozatok jó végrehajtása elképzelhetetlen anélkül,, hogy ne ugyanilyen jól foglalkozzunk az agitációs . és propagandamunkára, a kádermunkára vonatkozó határozatokkal is. Az úgynevezett komplexitás elvének érvényesítése tehát fontos követelmény a szervező munkában. Az ellenőrzés erősítése — amelyre a XI. ’kongresszus határozata is felhívta a párt- szervezetek figyelmét — szintén összefüggésben van a vezetés többi elemeivel, többek között az információs munkával. A pártszervezetek információi orientálják a döntést hozó politikai szerveket, ezért fontos, hogy jól tükrözzék a párttagság, a közvélemény észrevételeit. Ha nem a lényegre koncentrálunk, akkor - könnyen eluralkodhatnak a formális eleinek az információs munkában, a' döntések előkészítésében és a döntéshozatalban is. Ilyen körülmények között a felelősséget sem lehet megfelelően érvényesíteni. Szóba került á XI. kongresszuson az indokolatlanul sok papírmunka csökkentése, az értekezletek és a jelentések ésszerűsítése. Ez azt jelenti, hog£ a tartalom szabja meg a terjedelmet. A vezetés hatékonyabbá tételének nélkülözhetetlen feltétele az egészségesebb munka- megosztás kialakítása, a politikai vezetés különböző szintjein, a vezetők és a munkatársak között. A komplexitás érvényesítése megkönnyíti az összefüggések felismerését, megkönnyíti az idővel való helyes gazdálkodást. Elősegíti a vezetők túlterheltségének csökkenését, olyan munkastílus megvalósítását, amely alkotó jellegű, mentes a szubjektivizmustól, és a társadalmi folyamatok egyre tudományosabb megközelítésén alapszik. Bogár Károly az MSZMP Oktatási Igazgatóságának pártépítési tanszékvezetője A Bültkaljai Bányaüzem terv tárói új szénszállító lejtős aknájánál -már elkészült a gu- miszalagpálya acél tarlószerk ezetc. jelenleg a külüzem kőművesbrigádja a gúmiszalag gépházának az építését végzi. Fotó: Kozák Péter Gépjánnűvezciő-képzcs az MHS/Amt Az MHSZ megyei vezetősége megvizsgálta a szövetségben folyó gépjárművezető-képzést. Azt vizsgálta, hogy u korábbi evekben elért mennyiségi és minőségi fejlődés, a gépjárművezető-képzés egységes rendszerének kialakítása mennyiben segítette elő a sorköteles fiatalok felkészítését, a magangép jármű vezetőképzést és a gépjármű-barát szakkörök számának növelését. Megállapította, hogy a magasabb szintű követelmények eredményes végrehajtásához biztosítottak a tárgyi és személyi feltételek. A megyeszékhelyen működő gépjármüiskola, az cdelé- nyi, sátoraljaújhelyi, cncsi, szerencsi, leninvárosi, ózdi, kazincbarcikai és mezőkövesdi kirendeltségek korszerű felszereléssel rendelkeznek — hibaelhárítási oktatóteremmel. Nagy súlyt fektetnek a továbbképzésekre, a modern pedagógiai ismerdck elmélyítésére. oktatási segédeszközök alkalmazására (audiovizuális eszközök, MAGI-féle. feleltető gép. stb.). Javult az oktatói állomány elméleti és gyakorlati ismerete, a függetlenített állomány fele magasabb szintű párt- és állami oktatásban vesz részt. Jól foglalkoznak a vizsgával rendelkező szakoktatók utánpótlásával. Fokozatosan felújítják gépjárműparkjukat. Jó eredményt értek cl abban is, hogy a gépjármüvek állandóan üzemképesek legyenek, úgy szervezték meg a gyakorlati vezetést — figyelembe véve a takarékossági határozatot —^ hogy az „üres j ára tok-’ m egszün lek. A több éves tervszerű, céltudatos munka eredménye, hogy évről évre egyenletesen javul a vezetés színvonala, a tervező, szervező, irányító és ellenőrző munka. A minőségi munka javulása legjobban a sorkötelesek kikéozcsénél tapasztalható. A fiatalok olyan ismereteket szereznek, hogy a katonai szolgálatra bevonulva má»- kiképzett gépjárművezetők. Egyre nagyobb felkészültségi szintről tanúskodnak az évenként megrendezésre kerülő „VEZESS KÍ- VALÖAN!” verseny eredményei. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a lakosság igényeit magas szinten igyekeznek biztosítani, ennek eredményeként több mint háromszorosára nőtt a magángép jármű-képzésben résztvevők száma és az cl múlt évben meghaladta a négyezret. Hatvan gépjármű-barát szakkörben foglalkoznak — úttörőktől az egyetemistákig — több mint másfél ezer fiatallal. A 17. évet. betöltött szakköri hallgatók 10 százalékos tanío- lyanulíj-fizetési kedvezményben részesülnek. A megyei vezetőcég az iskola munkáját „jóra” értékelte, egyben rámutatott azokra, a tennivalókra, amelyek elősegítik a gyorsabb fejlődést, a magasabb szintű, kulturált és az igényeket jobban kielégítő munkát. Ezek többek között a következők: minden szinten tovább kell javítani a vezetés szí-.vonalát, a tervező, a szervező, az irányító és az ellenőrző munkát, biztosítva ezzel a magas szintű gépjárművezető-képzési; az év első felében át kell adni rendeltetésének a Miskolcon épülő új gépjárműid kólát; biztosítani kell a fegyveres erők részére a magasan képzett gep járművezetőket ; olyan szolgáltatást kell nyújtani a magángépjárnui-vc- zetői tanfolyam hallgatóinak, amely igényeiket, elméleti és gyakorlati ismereteiket magasabb szinten biztosítja: arra kell törekedni, hogy bővüljön a gép- jármű-barát szakkörök száma és azok létszáma; tovább korszerűsödjön a technikai felszerelés. Cjvári László Egyesülés után A Miskolci Bőripari első közgyűlése Március 26-án tartotta első közgyűlését *a Miskolci Bőripari Szövetkezet. A fehér asztal mellett ünneplőbe öltözött cipészek és bőrön- dösök, bőrdíszművesek ültek, hallgatták Juhász Istvánnak, a szövetkezet elnökének beszámolóját. Első közgyűlésük volt ez így közösen, hiszen a múlt év július 1-én egyesült a két szövetkezet. Az eltelt fél év az ismerkedés, az erőfelmérés ideje volt. Nagy vita előzte meg' az egyesülést. Mindkét szövetkezet tagsága ellenezte, féltek attól, hogy háttérbe szorulnak a másik mellett. Az eltelt idő bizonyította, hogy senki sem járt rosszabbul. A nagyobb létszám, az összehangolt, jól szervezett vezetés sikeresebben felmérhette a hiányosságokat, a nagyobb anyagi eszközök célszerű felhasználósa is egyszerűbbé vált. A megváltozott körülmények, az átszervezés nagy munkája közben is sikerült a tavalyi tervet teljesíteni, sőt az 1975-ös évhez képest csaknem 2 millió 300 ezer forinttal nőtt a termelési érték, amely. így 28 millió forintra tehető. Az egy főre jutó bérszínvonal értéke átlagban 2270 forint. Ez a könnyűiparban jó eredmény. Természetesen sokan vannak, akik ennél lényegesen többet keresnek. Ezért is érthetetlen számukra, hogy legnagyobb gondjukat — a szakmunkásutánpótlás hiányát — már évek óta nem tudják megoldani. Nagyon kevés fiatal kerül a szakmába, évente 4—5 tanulójuk van. Legutóbb a Gyermek városba küldtek levelet, onnan is szívesen várnák a jelentkezőket. Sajnos, innen még választ sem kaptak. További gondja a szövetkezetnek a korszerű termék- szerkezet kialakítása. A ráfizetéses tevékenységeket felszámolják, és igyekeznek olyan ágazatokat kifejleszteni, amelyek nyereségesek. Természetesen fő profiljuk a lakossági szolgáltatás, a javítások végzése a legfontosabb, Bár csökken az igény a javításra, mégis tervezik úgy gyorsjavító szalon megnyitását. Itt ismét beindul majd a méretes cipőkészítés, amely január l-töl ideiglenesen szünetel. Terveik között szex’epel, hogy főleg Miskolc környékén felkutatják a cipészeket, és gebines szerződést kötnek velük. Az utánpótlás biztosítására pedig társadalmi ösztöndíjat létesítenek. Tizenöt százalékkal emelkedik a beruházás mértéke, több új gépet szereznek be. s a. diósgyőri városközpontban még ebben a fél évben új. modern javitórész- leget nyitnak. A termelési eredményeken és gondokon kívül a szövetkezet mozgalmi életéről is beszámolt Juhász István. Örömmel üdvözölte a megalakuló KISZ-szervezetet. Sikeresnek minősítette az ifjúsági parlament munkáját. A közművelődési párt- határozat végrehajtásáról szólva kiemelte, hogy a nyolc általános iskolai végzettsége szinte mindenkinek megvan, sokan érettségiztek is. A további napirendi pontok közül legnagyobb érdeklődéssel Szmutka András- né megbízott főkönyvelő jelentését hallgatták a tagok. A főkönyvelő számszakilag támasztotta alá az elnök beszámolóját. Csillám Ferenc párttitkár az eredmények és feladatok értékelése mellett a szocialista brigádok jelentőségéről szólt. Végül Gál Albert, a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a beszámolókat. Következett a nyereség kifizetése, majd a jó hangulatú közgyűlés közös ebéddel ért véget. A Bőripari Szövetkezet jól kezdte a fúzió utáni első hónapokat. Az átszervezéssel járó problémák utón ez az év végső választ ad a szövetkezet egvesitésenek ésszerűségéről. Szatmári Lajos A Bodrogköz o Túllépni egy adott község, egy-egy közigazgatási egység határán, egymás munkáját, gondjait és örömeit együtt látni a saját dolgainkkal: alapjaiban éz az irányultság alakította ki azt a szokást, mely a sátoraljaújhelyi járásban időről időre egy asztal mellé ülteti négyöt közös községi tanács vég-. rehajtó bizottságának tagjait. Természetesen ennek indítéka soha nem a látványos „no, mi együtt ülünk” forma. Ámbár, formailag is jó érzés volt látni a legutóbbi ilyen együttes vb-ülés résztvevőit. De éppen az adott igazán jelentős érdemet e közös tanácskozásnak, hogy a forma a tartalomból fakadt: a Bodrogközi Áfész működési területén élő lakosság kereskedelmi ellátásának helyzetéről tárgyaltak öt közös községi tanács — Cigánd, Riese, Tiszakarád, Zemplén- agérd és Nagyrozvágy — végrehajtó bizottságának a tagjai. A járás lakosságának egyharmadát, 20 ezer embert, érintő téma ültette ez alkalommal egy asztalhoz Ci- gándon a tanácsok felelős képviselőit. Húszezer ember kereskedelmi ellátása még akkor sem egyszerű feladat, ha egy adott településről van szó. Az egyesülés óta eltelt két évben pedig a Bodrogközi Afész-re éz a feladat hárult — tizenegy településen. Az elmúlt esztendőben az áfész kiskereskedelmi forgalma százhetvénötmillió forint értéket képviselt. Az alapellátásban nem tapasztalható különösebb gond. Az élelmiszerellátás kiegyensúlyozott, folyamatos és kielégítő. Többen szóvá tették azonban, hogy hem megfelelő a töltelékáruk meny- nyisége és választéka. Egyes helyeken pedig kifejezetten hiányzik, mint például Dá- mócon. pedig erre nemcsak az ottlakők igénye alánján, de a Bodrogköz e részére utazók, az errejárók érdeke szerint is szükség lenne. A zöldségellátásban olykor megmutatkozott hiányosságra érdekesen mutatott rá egy másik felszólaló: bár kifejezetten mezőgazdasági tájon élőkről van szó, nemegyszer hallható volt az árusító boltokban a kérdés: nincs zöldség? ... Nos. folytatta a felszólaló, talán nem kellene restellnünk egyszer visszakérdezni: ..Hát te nem termeltél?” Szerintem ugyanis ügy áll még a dolog, hogy falun illik megtermelni a legszükségesebb zöldségféle- séseket is. Tízen mondtak véleményt ezen az együttes vb-ülésen az áfész beszámolójáról, az általuk képviselt kisebb közösség kereskedelmi ellátásáról. Nem kertelt senki Fo sítos ÍVJ a dat Lassan levonulóban vannak a belvizek, dé az elárasztón területeken csak késéssel lehel az idén elvetni a tavasziakat. Most arra törekszenek a mezőgazdászok, hogy a vizborította területekre csoportosítsák át az állattenyésztés számára termelt, takarmányokat, főleg a szálasakat, mert ezek még jó terméssel fizethetnek. A viz levonulása után a földeken a munkát azonnal meg kell kezdeni, hogy mielőbb lehetővé váljék a vetés gyors befejezése. A későn előkészített földekre olyan növények kerüljenek, amelyek rövidebb tenyészídö alatt is kielégítő termést hoznak. A belvizes részeken azért nem zárják ki teljesen a kukorica termesztését sem. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat megfelelő tartalékokkal rendelkezik a különféle növények szaporítóanyagából. áruellátása sem, nem szépítettek, nem dramatizáltak. Éppen olyan felelősséggel szóltak a témáról, amilyen felelősséget a lakosság kereskedelmi ellátásáért érezniük kell az ezzel foglalkozóknak. Az igények egyre nőnek, a lakosság. egyre többet vár. Néhány gondolatot érdemes visszaidézni ezzel kapcsolatosan a Zemplénagárdi közös községi Tanács elnökéin elv felszólalásából: — Akik itt . élünk, nemcsak az elmúlt esztendőről formálunk véleményt. Tudjuk, láttuk harminc év alatt mit változott, fejlődött, hogyan formálódott a kereskedelmi ellátás. És azt is tapasztaljuk, szinte napról napra, hogyan változnak, növekednek az igények. És akkor, igenis, jogos a kérdés: nem lenne-e szükség már falun is ruhatisztítóra?... A mi. községünkben 84 személygépkocsi, száznál több motorkerékpár van, a Bodrogközben ennek sokszorosa: és hol lehet például 92-es oktánszámú benzint venni? Talán túlzott igényünk-e egy autószerviz megépítésének kívánsága? Jóllehet, ez például nem tartozik az áfész első feladatai közé, de földrajzi fekvésünk miatt valójában csak az áféézre támaszkodhatunk ... Van bőven és lesz tennivalója a jövőben is a Bodrogközi Áíész-nek. A szolgáltatások terén mind többet várnak az itt lakók. Kiemelt feladat jut egy másik területen a háztáji és kisgazdaságok ellátásában is a szövetkezetre. A Bodrogközi Áfész működési területén élő lakosság 1 kereskedelmi ellátásáról a járási párt-végrehajtóbi- zottság az elmúlt év közepén mondott véleményt, megjelölve a legfontosabb tennivalókat. Akkor differenciáltan megjelölték a tanácsok és az áfész feladatait is. erről szólt a mostani vb- ülésen Varga László gazdaságpolitikai csoportvezető. A már elmondottakon túl felhívta a figyelmet a boltokban, a kereskedelmi egységekben fellelhető hiányos technikai felszerelésekre, a fogyasztói érdekvédelem fokozására, a raktárterek bővítésére és korszerűsítésére, a kisárutermelői szakcsoportok megalakításának, megszervezésének szükségességére. Nem szabad mindig csak az objektív okokban, körülményekben keresni a lemaradások magyarázatát, szükséges a saját munkában fellelhető hiányosságok, fogyatékosságok feltárása és megszüntetése is — mondotta végezetül, mintegy összefoglalásként- és útrava- lóként is a közös községi tanácsok végrehajtó bizottságainak. Téuagy József
