Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
1977. április 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 És mit mond a főorvos? A dolgozó egészsége és a gazdasági érdek A „tájipcnzclcs” fclíclclciről :Éli A társadalombiztosítás ma már a szocialista Magyarország minden állampolgárára kiterjed. A gondoskodás azonban nemcsak ebből áll. A gyárak, az üzemek nagy részében külön üzemorvosi rendszer van. Szocialista társadalmunkban a termelés elképzelhetetlen a dolgozó ember egészségének fokozott védelme nélkül. Így van ez a 14 ezer embert foglalkoztató Ózdi Kohászati Üzemekben is. Dr. Verebélyi Tibor, az ÓKÜ üzemegészségügyi szolgálatának főorvosa már közel két évtizede gazdája ennek a fontos feladatnak. Elmondotta, hogy az üzemorvos, az ÖKÜ-ben az üzemegészség- ügyi szolgálat, A munkahely egészségének az őre. Feladatul^ szerteágazó és nagyon felelősségteljes. Már a munkásfelvétel előtt megállapítják az alkalmasságot, vagyis azt, hogy nincs-e kizáró ok, vagy korábbi betegség, amely eleve nem teszi alkalmassá a jelentkezőt a munkakörre. Elvégzik az időszakos vizsgálatokat általános belgyógyászati szempontból, kikérdezik az új munkahelyre belépőt és ha látják, hogy időközben megváltozott a dolgozó egészségi állapota, ennek megfelelően intézkednek. Felfigyelnek olyan korai jelzésekre, amelyeket a dolgozó esetleg még nem is észlel. Tehát az egészségügyi szolgálatnak az a célja, hogy az időszakos vizsgálatokkal a megbetegedést megelőző állapotot kimutathassák és ezzel elkerüljék a későbbi bajokat. Az alapfeladat tehát az alapellátás. Ez azonban nem meríti ki a teendőiket. Az üzemorvosi hálózat a gyárat, a munkakörülményeket, sőt tágabb értelemben a környezeti ártalmakat is vizsgálja. Ilyen értelemben az üzemorvosi, üzemegészségügyi szolgálat sokkal többet tud, mint a körzeti orvosok. De sokkul kevesebbet tehet. Tudniillik, az Ózdi Kohászati Üzemek üzemegészségügyi szolgálata — ahogy ők mondják — nem „táppénzelhet”. Ennek nem adminisztratív akadályai vannak. hanem „csupán” arról van szó, hogy nincsenek meg ennek a személyi és tárgyi feltételei. Az ÓKÜ egészségügyi szolgálata — amely független a vállalattól, hiszen az ózdi kórház egyik rendelőintézeti egysége — a feltételek hiányában nem képes ezt a fontos humánus és egyben gazdasági célokat szolgáló funkcióját ellátni. Pedig minden túlzás nélkül nagy dolgokról van szó. A dolgozó ember fokozott védelme mellett arra is gondolnunk kell, hogy mu- iaszthatatlan gazdasági érdekeink is vannak. Korábban sűrűn, ma már — szerencséi-e — egyre ritkábban fordul elő az, hogy a mezőgazdasági dandármunkák idején, vagy egy-egy nagyjavításkor viszonylag nagy volt a táppénzes állomány. Egyre Csökkenő a szimulánsok és az öncson- kítók száma is. 1974-ben például betegség miatt 19,90 munkanap esett ki egy dolgozóra számítva a termelő- munkából. , Ez a szám a múlt évben már 17,94-re csökkent. Ha most azt számítjuk, hogy átlagosan az Ózdi Kohászati Üzemek egy dolgozója egy műszakban közel 1700 forint termelési értéket állít elő, akkor egyszerű számtani alapművelet 'segítségével kiszámítható, hogy milyen óriási értékekről van szó. A vállalat üzemegészségügyi szolgálata jelenleg jó körülmények között, új épületben. viszonylag jó műszerezel tséggel tevékeny- kedhelik. Sajnos, nincs meg a szükséges létszám. Ismeretes, hogy az üzemorvosi pálya nem túlságosan vonzó. Érdemes lenne erre is egy kissé jobban odafigyelni ! Meghirdetett felvételi pályázataiknak sajnos nincs, vagy alig van visszhangja. Pedig a „táppénzelést” csak abban az esetben lennének képesek ellátni, ha megfelelő létszámmal rendelkeznének. Nagy szükség lenne erre. Ezt követelné a dolgozók fokozott egészségügyi védelme nemcsak körzeti orvosi szinten, hanem üzemorvosi szinten, ami azt jelenti, hogy olyan orvosok foglalkoznának a betegekkel, akik nemcsak az embert, de a gyárat, a munkahelyet, a munkakörülményeket is jól ismerik. És fordítva. Olyan orvosok, akiknek véleményezési, javaslattevő lehetőségük van a munkakörülmények megjavítására, a dolgozók más munkakörbe való helyezésére, ha ez indokolt. Ez az általános és a humánum diktálta érdek. De van gazdasági érdek is. Van nép- gazdasági érdek, van vállalati érdek és ilyen értelemben, a dolgozónak, mint egyénnek is van gazdasági érdeke. Minden körülmények között az lenne szerencsés. ha ezt a két nagyon fontos feladatot — orvosegészségügyi szempontból — elsősorban az üzemegészségügyi szolgálat láthatná el. Qravee János Diósgyőri Vasas ifjúsági Park, 1977 j Május 1-én a vasas cen- } tenárium jegyében ünnepé- • lyes keretek között meg- ; nyitja kapuit a diósgyőri Vasas Ifjúsági Park. A hamarosan megkezdődő program jelentősen eltér az eddigi évek gyakorlatától. Sok újdonságot nyújt a látogatóknak. megváltoznak a körülmények is. A jellegében pozitív változás minden korosztálynak biztosít lehetőséget a kikapcsolódásra, játékra, szórakozásra. •— A kellemes körülményeket új berendezések felállításával, a park szebbé tételével próbáljuk megteremteni — mondja László Gyula, o park vezetője. — Sokkal többet adunk a gyerekeknek, mint eddig. A bejárat mellett favár épül. mellé ágyút készít az egyik szocialista brigád. Ebből rongylabdával ostromolhatnak a „srácok”. A szülőkre gondolva létrehozunk egy kulturált presszót, s újság-, játékeszköz-kölcsönzőt. Ók is elfoglalhatják magukat.------------------------------------s zórakozhatnak, játszhatnak. De az átalakuló park vezetői legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a középkorúnkat és a nyugdíjasokat is „ideszoktassák”. Kimondottan nekik szerveznek programokat, varieté műsorokat rendeznek, neves művészek fellépésével. A kerületben itt működik majd az ország legmodernebb szabadtéri mozija is Havonta egyszer jelentkezik a kabaré pódium miskolci és fővárosi művészek felléptével. Ugyancsak av állandó, visszatérő programok közé tartozik, hogy a gyerekek részére kéthetenként vasárnap délelőtt közös játék-délelőttöket szerveznek. játékvezetővel. A közbeeső vasárnapokon délután a meseszínház jelentkezik. — A májusi program változatos lesz — mondja a vezető. — A megnyitásra Uléséket hozzuk el a fiataloknak. Még ebben a hónapban jön a Corvina és az Ex-Vér-Sigma is. A gyermeknapra átadják a két gyár szocialista brigádjai az általuk készített új ring- lispílt és a hernyót. Tizennegyedikén pedig tavaszinyári divatbemutatóra kerül sor. amelyen részt vesznek a Ki mit tud? miskolci résztvevői is. Átalakul tehát a park. Új tervekkel. magasabb színvonalon várja a vendégeket. Augusztus végén vurstli-napokat szerveznek vásári komédiákkal, bazá- rosokkal. felidézve a régi vásárok hangulatát. A kél nagyüzem, az LKM és a DIGEP mindent megtesz. hogv az ifjúsági park rendeltetésének megfelelően működhessen. Az eddigi érdeklődés arra mutat, hogy az új lehetőségek sokakat vonzanak majd. Annál is inkább, mivel kimondottan nyári kulturálódási, játszö- szórakozó- és pihenőbe!' csak ez az egy lesz a vasas kerületben. —vásárhelyi— ' Szabad idő — a szabadban A hétvégi pihenés Soha nem esett annyi szó a hétvégi -pihenésről, a kirándulási lehetőségekről, mint napjainkban. Különösen az ipari városok vonatkozásában. És • ebből nyilvánvaló az is. hogy elsősorban nem csupán környezetünknek, szépségekben gazdag tájainknak megismeréséről van szó, nem ez az elsődleges cél — bár néni is mellékes —, hanem maga a pihenés, a felfrissülés, a heti munka fáradalmainak kipihenése. Az egészséges életmód mikéntjére, hogyanjára ma sokkal inkább figyelünk, mint bármikor. Sürgetővé, még inkább követelménnyé teszi ezt a figyelést sok- minden. Hadd utaljunk csupán a „hárommillió kövér emberre” pontosabban, az e megfogalmazáshoz tartozó, számos veszély lehetőségére, utaljunk a szívinfarktusra, a légzöszer- vi megbetegedésekre, a mozgáshiány ki tudja hányféle veszélyére és utalhatunk arra a sajnos már szintén közismertté vált megfogalmazásra, mely alá számlálatlanul sok bajunkat, gondunkat soroljuk: „idegrendszeri alapon”. Friss levegőt kell szívnunk, mozognunk kell, tennünk kell valami „mást”; mint a munkahelyen. Hogy felfrissüljünk, hogy feloldódjunk, hogy valamelyest regenerálódjunk. Mert egészen más az a fáradtság, „izomláz”, amit hegymászáskor. szalonnasütéshez alkalmatos fa összegyűjtésekor, verdei tisztásokon megrendezett focimeccsek után gyűjtünk magunkba, egészen más, mint amit a munka monoton mozdulataiból, az íróasztalok fölé görnyédésből, a tanácskozó- termek cigarettafüstös, ideges légköréből szedünk ma- gunkba. Mindez persze természetes. Miért kell mégis szólni róla? Mert a tapasztalatok szerint mégsem mindenki tartja annak! Hétvégekről szólva ugyan be-be- számolhatunk arról, hogy hány ezren voltak itt, hány ezren amott, de ezek az ezrek valójában még mindig a kisebbség. Nem véletlen, hogy az Ózdi városi Tanács Végrehajtó Bizottságának közelmúltban megtartott ülésén a témával kapcsolatosan a szemléletbeli változás szükségességéről is szó esett. Nevezetesen: az lenne kívánatos, ha a hétvégi pihenőidőt a dolgozók valóban pihenésre használnák. * Azzal, hogy egyik iparvárosunk tanácsa vb-ülé- sét ebben a vonatkozásban említhetjük meg, egyben már jeleztük azt is: nemcsak szó esik a hétvégi kirándulások lehetőségeiről, a pihenés feltételeinek megteremtéséről, hanem intézkedések. tettek is születnek Hadd utaljunk rá. hogy a kormány a belföldi turizmus fejlesztésére hozott. 1971. évi határozatában a hétvégi kirándu'ókö/non. (ok kialakítását is szükségesnek tartja, feladatul je- 'öli meg. Azóta sok minden történt. Más. ugyancsak magas szintű fórumok foglalkoztak megyénkben is a témával és foglalkoznak napjainkban is az arra hivatott szervek. intézmények. De maradjunk most még Özdnál. Annál a városnál. melynek levegője továbbra is a legporosabb, a legszennyezettebb megyénkben. „Vetélkedhetne” vele e vonatkozásban Miskolc. Leninváros. de a mérések még ma is minden valószínűség szerint Ózdot helyezik a grafikon tetejére. Kirándulásra alkalmas helyek, erdős területek, sőt szép vízfelületek találhatók persze ennek a városnak a környékén is. „Fölfedezték” már ezeket régebben a lakók, a közeli években pedig az erdészet a kedvelt helyekre szalonnasütőket, esőbeállókat, padokat, asztalokat helyezett el. Kiépí- 1 ették például a forrást az Üsnölt-völgyben — a Ham gonymocsolyás tanyáról erdei úton érhető el — cs itt sátorozásra alkalmas 1e- rület is van. A Rengel- völgy, a Gyepes-völgy, a Palina, a borsodnádasdi tető ugyancsak kedvelt kirándulóhely. És itt van a közelben az Arlói-ló, esó- nakázási, horgászás!, fürdési lehetőséggel, a Han- gonyi-tó, kiépített forrással, tűzrakóval, padokkal, asztalokkal. sátorozásra alkalmas résszel. De az Ózd közigazgatásához tartozó területeken is érdemes pihenni, nézelődni, például a Baktatetőn, a Mogyorósvölgyben, a Drótos-tetőn, a Vasvár-tetőn és egyéb más helyeken. A Vasvár-tetőn a későbbi időben húszholdnyi parkerdőt telepítenek. Szilvásvárad, a Bükk fennsíkjai, csodás helyei ugyancsak nincsenek messze Ózdtól, aki akarja, elérheti. Mint ahogyan elérhetők a Put- nok környéki Mohos-tavak, a Pálma-forrás, vagy Ki- ráld közelében a Béke-forrás, a Nyeste-völgy. Természetesen megyénk más részein is vizsgálják, felmérik a kirándulási, pihenési lehetőségeket. Az Edelényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben utóvizsgálat révén foglalkozott a témával. Korábban már alaposan felmérte a területet. Hadd közöljünk a legutóbbi vizsgálatból csupán néhány megállapítást. Jósvafőn, a Tengerszem-szálló és a vörös-tói bejárat között kirándulások csúcsidőszakában érdemes lenne autóbuszt közlekedtetni. A lehetőség is adott ehhez, ugyanis az ellenőrök megállapítása szerint Jósvafőn két, távolsági járat kocsija mintegy tíz óráig áll. Ezekkel esetleg meg lehetne oldani. A járás szép helyein az erdészet ugyancsak számos pihenőt létesített, ezeket szívesen is látogatják a kirándulók. A szépséges Rakaca- tó, ahová főként Kazincbarcikáról. Miskolcról, de Ózdról és még ki tud ja honnan járnak dolgozók, még nincs egészen rendben. A szemétszállítás nincs megoldva. sáto"verésre terület nincs kijelölve. Saját tapasztalatainkat is hozzáte hetiük: a felső büfé semmiképp sincs jó helyen mivel közvetlen a vízpartra épült, szennyezi a-tavai, méghozzá éppen a kijelölt strandon. A túloldalon kőbánya működik. Hallottunk már panasz! amiatt, hogy kődarabok repüllek át a tisztásra, melyet szintén megkeresnek kirándulók. Ugyancsak népi ellenőrök vizsgálták Sátoraljaújhely környékének kirándulási, pihenési lehetőségeit, az itt foganatosított intézkedéseket. Ennek a városnak a környéke rendkívül alkalmas a kirándulásokra, például a Május-patak völgye nagyon szépen kiépült. Megvan az úthálózata, vízvezetéke, villanya is. Kitűnő bázis egyben, ahonnan számos túra indítható a hegyekbe, a Zemplén különlegesen szép tájaira. A városkörnyéki hegyek a későbbi tervekben zöldövezetként. parkerdőként szerepelnek. persze addig is sok minden történik, illet- I ve történt is már a hétvégi pihenés érdekében. A rad- vár-i kastélykertben, valamint Sárospatak fölött a Bódkőn és a mogyoróskai völgyben pihenőparkot építettek. Az egyik nagy vonzerő lehet a magoshegyi sípályáknál létesített libegő, mely a tervek szerint az év minden szakában működik majd, és hat-nyolc percenként 25—30 embert vihet a menedékháztól a kilátóig. Addigra jó lenne egyébként ezt a kilátót is rendbe hozni. Evekkel ezelőtt társadalmi munkával épült meg, azóta nincs gazdája. A Zemplén vonzása mind nagyobb. Ügyannyira, hogy pár év óta májustól munkaszüneti napokon Budapestről túristavonat indul ide. A romantikus hutai völgy is jobban megközelíthető már, mivel ezen a szakaszon korszerűsítették az utat. Az Erdőhorváti—Komlóska közötti útra viszont továbbra sem érdemes rámenni. Zemplénben az erdészet ugyancsak számos létesítményt épített meg. ezek megteremtését sokan társadalmi munkával is segítették. Ily módon épült például egy hegyi sportpálya és játszótér, de annak idején a sípályák és a libegő — amely, ha minden rendben lesz. ez évben már szállíthatja a kirándulókat — is társadalmi munkával épült meg. Senki előtt sem lehet vitás, hogy az utóbbi években sok minden történt már a hétvégi pihenés, kirándulás feltételeinek megteremtéséért. Ezek a létesítmények — szalonnasütök. forrásfoglalások, sportpályák, esőbeállók stb — szükségesek, helyénvalók, összességükben igen nagy értéket képviselnek, megóvásuk. megbecsülésük is szükséges. Nem szükséges viszont: föltétlenül várni mindezek megteremtésére. A jó levegő, az erdő. a hegy-völgyek sokasága, a természeti szépségek rendkívüli gazdagsága itt van köröttünk. A mozgáshoz, a túrázáshoz, a hétvégi ki- kapcsolódáshoz hazánkban kevés olyan lehetőség van, mint éppet itt, Borsod-Aba- új-Zemplénben. Élnünk keli ezekkel a lehetőségekkel, a magunk hasznára kell fordítanunk ezeket a kitűnő adottságokat. Az egészségünk szolgálatába állítani. . K ülönösebb létesítmények nélkül is. Priska Tibor
