Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

1977. április 17„ vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

Fejes Endre komédiája

„1117.BEN, az első világháborúban kezdődött ez a cifra játék, ez a tótágast állt, — hazugságból átszőtt, szemétdombra való életem” — mondja nekikeseredett imájában. Vonó Ignác 1956. november 3-ról 4-re virradó éjszaka, apácából lett felesége fran- ciaerlcélyes otthonának miniatűr házioltára előtt. Számot vet eddigi életével, hiszen Holnap már elkerülhetetlen a leleplezés. Kiderül majd, hogy a kemény felvidéki úrnak, földjeveszett birtokosnak ismert Vonó Ignác egyszerű hazudozó, lecsúszott urat játszó kis senki.

Vonó Ignác alapjában .nem bűnös lélek. Egyike az ezerszer áldott és ezerszer elátkozott nyolcadik kerület lakóinak, Fejes Endre más elesett alakjainak, a hazudósnak, Vi- gyorinak. Mocorgónak, Cserepes Margitnak, a sötétruhás fiúnak, bizonyos mértékig még, az öreg Hábetlernek is sok közös vonást felmutató rokona. Egyszerű álmodozó kisember, aiki a Felvidékről, falusi szegénysorból került Pestre, majd az első világháborúban az olasz frontra, s ahol őrségen állva is álmodozott, önmagának hazudott, hogy szebbé tegye életét. Álmodozott a zöld szemű asszonyról, aki éjszakánként eljön hozzá, a szenvedő szegény bakához, s amikor érte nyúlva egy csillag leié mutatott, eltalálta csuklóját az olasz puskagolyó. Kacsikakezű nyomorék lett, de a háborút ezzel megúszta. Aztán altiszt lesz az OTÍ-ban, majd átváltozik hivatalsegéddé az SZTK-ban. Nem érez osztálytudatot, nem ismeri a társadalmat, nem gondolkodó ember, szolgaiélek. A második világháború számára csak annyi „ha szól a sziréna, lemegyünk a pincébe, ha megint szól. feljövünk, ennyi az egész". Megnyomorított testű és lelkű, öntudat nélküli proletár, aki boldog, ha főnöke megkínálja cigarettával, mert kipucolta a cipőjét, s vágyainak non plus ultrája, ha menetrend szerint kive- szekedheti magát főbérlőjével, özvegy Mák Lajosnéval, akit a maga módján szeret, de az urakat irigyli is. Így keveredik a véletlen folytán egy, nagy hazugságba már a felszabadulás után, amikor egykori főnökétől való címeres tárcája, gyűrűje és órája alapján lecsúszott birtokosnak véli egy' volt apáca; hazudja a földbirtokost, s addig áltatja környezetét és magát ezzel, amíg el is hiszi, úgy él és viselkedik, mintha tényleg egykori nagysurányi birtokos lenne. Hiába inti őt a józanul gondolkodó Materié, hogy az urak úgysem fogadják be, meg hogy majd ö leleplezi, végleg az úri gazemberek közé áll. feleségül veszi a volt apácát, élvezi az úri életet és új környezete részéről a birtokosnak kijáró tiszteletet. Csak akkor ébred rá, hogy játéka mivé lett, amikor az ellenforradalom utolsó napjaiban a tettek mezejére kellene lépnie neki, a „visszatérő földesúrnak”. Teljes ösz- szeomlásában újra a régi barát, Mákné próbál segíteni rajta. — „Gyere, öreg. Ne félj. özvegy Mák Lajosnénak még van ereje. Vigyáz rád. Kézen fogva elvisz a Homok utcába. A nyolcadik kerület, az ezerszer áldott nyolcadik kerület most is ad a szegény embernek búvóhelyet” —, de már erre nincs szükség, mert szovjet tankok jelennek meg az utcán. Mivé lesz később ez a hányódó lélek, nem tudhatjuk. Talán majd az erős akaratú Mákné embert farag belőle, talán végleg elvesz a deklasszáltak között.

EZ A VONÓ IGNÁC áll a komédia középpontjában, az ő életének négy évtizedében tükrözteti Fejes korunk legfontosabb változásait olyan sajátos megközelítéssel, hogy maga a jöalak szinte teljesen kívül áll minden történésen, passzív szemlélője a világ folyásának, mégis egy sajátos magatartásforma testesedik meg benne; az ezerszer áldott és Fejesnél örök helyszín Józsefváros tisztes lakói között nem is kis számban még ma is fellelhető, sehová sem tartozó, a munkásság, a lumpenprolelariá- tus, meg a kispolgárság határán bolyongó könnyű emberkék világa. Fejes hősei nagyüzemi dolgozók és kis pinceműhelyek alkalmazottai, csavargó; csóró bolti alkalmazottak. az egykori Teleki tér ácsorgói, a Mátyás tér, meg a mai Köztársaság tér me- sélői, kishivatalnokok. kisemberek, többségükben szebbre, jobbra is vágyó álmodozók. olykor hazudozók. Nem a legjellegzetesebb és legöntudatosabb reprezentánsai a dolgozók mai társadalmának, de itt élnek velünk, köztünk,, s nem is kevesen. Fejes mindig sok szeretettel közelít hozzájuk. Életük, nyerseségük, beszédük vaskossága Fejes tollán költö- ibbé szépül, történetük lebegőbbé lesz, de nem távolodik el a Józsefváros realitásaitól. Megszeretteti őket Fejes kisebb-na- gyobb hibáikkal, fogyatékosságukkal, vagy éppen kóklerségükkel együtt, mert valamennyien sokkal inkább szánalomra, mint elutasításra, társadalmi kirekesztésre érdemesek.

Mindössze tíz nyomtatott oldalnyi az eredeti novella, amelyből Fejes előbb rádiójátékot, majd színpadi komédiát írt. (A Madách Színház mutatta be a hatvanas évek legvégén, s Kiss Manyi halála vetett véget meglehetősen korán a sikerszériának.) A novella Vonó Ignácának a komédiában ' teremtett társat az író özvegy Máié Lajosné személyében. Erős akaratú, csupa vidámság és ha* irozottság, ugyanakkor komikusán öntudatos VIII. kerületi szegénv asszony, aki igaz szeretettel vonzódik az öregedő kokcr

a miskolci színházban

terhez. Cserepes Margit nagynénje is lehetne, de van benne valami a Rozsdatemető Pék Máriájából is, csak minden derűsebb. Egy-két kupica pálinka, meg a jól begyakorolt álveszakedésak Vonó Ignáccal, egy-egy vaskosabb odamondogatás „űbero- lása” jelentik számára az örömet. Életvidám, a realitások alapján álló teremtés. Tanulatlan, de tudat alatt is osztályához tartozónak érzi magát, felszabadulás utáni megnövekedett öntudata nem kevés komikus vonással is terhes, a marxista tanításokból igen sokat félreért, de ösztönösen a jói. tudja választani. Egyébként Mákné a darab legfőbb humorforrása, s — fejtetőre állított komédiái helyzet! — társadalmi igazságainknak is ö a képviselője.

E két emberre épül a komédia, az ő dialógusaik képezik a játék gerincét. Négy nagy dialógusuk, meg a harmadik felvonás forrpontján nagy ütközésük jelenti a játék legfőbb értékeit. Rajtuk kívül egy urat játszó buta OTI-tanácscsnak, egy volt apácának, a későbbi Vonó Ignácnénak, néhány reakciós figurának jut még szerep, meg a nyitóképben néhány front-katonának. De ezek mind csak Vonó Ignác portréjának és pályájának megrajzolását segítik.

Á MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ elévülhetetlen érdeme, hogy elővette ezt a darabot, s Jurka László rendezésében igen jó előadásban színre hozta. Wegenast Róbert kitűnő színpadképe a tucatnyi jelent nyolc helyszínét nagyszerűen komponálta egybe, többségben szűkszavú, de érzékletes teret biztosítva a. játéknak. (Érdemes a „játszó” hátsó függönyt is figyélembeveimi). Hruby Mária ruhái jól szolgálták a produkció egészét. Herédy Éva kísérőzenéje az egyes jeleneteknél jó hangulati előkészítést adott.

Az előadás azért igen jó, sőt. kitűnő, mert Jurka Lászlónak sikerült azonosulnia Fejes koncepciójával, ráéreznie az író teremtette ízekre, és azokat a szövegkönyv betűiből emberi jellemekké, mozgássá, történéssé, gondolatokat hirdető színpadi cselekvéssé változtatni, a leírt játékból élő, élvezetes valóságot teremtenie. A hagyományosan három ielvonásra osztott, 12 képre tördelt játék korszerű színpadon pereg, a jelenetek törés nélkül kapcsolódnak egymáshoz, az első világháború lövészárkálól 1956. november elejéig roppant ívet fognak át, és történelmet érzékeltetnek egyetlen ember sorsfordulataiban. Jurka hű volt Fejeshez. Megéreztette a nyocadik kerületi Homok utca, az ezerszer áldott Józsefváros levegőjét, a lejesi figurákat, — mint örökös statisztákat, mindig jelenvaló tömeget — láthatatlanul is odahozta a szmpadtérbe: Vonó Ignác és Mákné körül ott érződött ez a környezet. És gyűlöletessé tudta tenni a másik oldalt, a népi demokrácia bukására spekulálók csoportját, bár ezek megjelenítésében nem mindig tudta leküzdeni a szövegkönyvből ki-kiüiköző néhány sematikus jelenséget. Egészében Jurka László munkája tisztes, becsületes, igen értékes; a művet a fentiekben már vázolt értelmezés szerint állította elénk; a játék sodra egyenletes, a feszültség esetenkénti apróbb lazulása szerkezeti adottság, nem rendezői hiba. Rendezői telitalálat volt a két főszereplő kiválasztása, alighanem a siker legfőbb záloga.

Vonó Ignác Kulcsár Imrében talált kitűnő megszemélyesítőre. Nemcsak négy évtized öregedését oldotta meg ragyogóan, hanem igen sokszínűén tudta érzékeltetni ennek az embernek eredendő kisszerűségét. szinte bambaságig naív voltát, aki csak akkor ébred a veszélyre, amikor a leleplezéstől tart. Amikor először földesúrnak hiszi az apáca, csak egy pillanatra hökken meg, hamar beletalál a szerepbe, de amikor 1956. november elején szorul világa,, akikor már csupa rettegés, nyüszítő alázat, újra az urak cipőjét pucolni kész szolga. Maradéktalanul valósította meg az írói elképzeléseket, a történelem sodralékát formálta meg szánalmasan derűs alakjában. Hasonlóan maradéktalanul teljesítette feladatát Máthé Éva, aki özvegy Mák Lajosné alakját töltötte meg hitellel, derűvel, természetes asszonyi okossággal, megbocsátó-megértő asszonyisággal, igazi józsefvárosi élettel. Szerep és színész nagyszerű találkozása ez az alakítás, Mákné Fejestől kapott jellemzőinek, és Máthé Éva személyi varázsának, mindenek fölébe kerekedő humorának remek ötvözete, a kitűrfó művész pályájának eddigi csúcsai mellé méltán sorakozó teljesítmény. Ilyennek képzelhette el az író, ilyennek' vártuk mi is; a megbántotlságát derűs játék mögé rejteni tudó asszony, a segítésre kész barát, és a derűsből okosan fenyegetővé válni tudó ?m- ber igen szép alakja. Sallós Gábor karika- turisztikus vonásokból építette lel az eleve nem túl okos Del Pietro Antal OTI-taná- c.sost. Máthé Eta — pár nappal a premier előtt vejte át a szerepet! — a halk 'szavú, egykori apáca csendes megadása mögött az örök gyűlöletet éreztette meg. Dariday Róbert és Matus György jól hozta a gyűlölködő reakció két lípusfigurájál: Lenleey Edit a szűk lehetőségek között i.s megcsillantotta komi kai vénáját. Szili. János. Olgyay Magda, M. Szilágyi Lajos, Hídvégi Elek és Gyarmatiig Ferenc neve jegyzendő még fel a siker részeseiként.

EMLÉKEZETESEN SIKERES, nagyszerű bemutató részesei voltunk. Hisszük, hogy megérdemeli siker kíséri. Vonó Pm-í • lovából út ját is. Benedek Miklós

Lukovszky László munkája

Szoknyák pörögtek, csizmák dobbantak, parkett recsegett, s^áz torodból szállt a dal. A népek dalai, á miskolci testvérvárosok népeinek dalai. Életképek nyomán minden néző előtt megjelentek a népszokások, a jellegzetességek.

Katowice, Tampere, Vologda. S még számtalan ország levelezőtársainak a mi szemünk számára furcsa bo- rítékcímzései. Száz és száz levél, képeslap. S az eredményhirdetés a levelezési versenyben.

Mindez a miskolci Zrínyi Hona Gimnázium által pro- I dukáltatott. S még számtalan apró megmozdulás, ami I a testvérvárosokról szóló közel kéthetes eseménysorozatukban benne volt. Kipirult arcú diákok, kiállítási tablók előtt nézelődő, más iskola- beli diáktársak, érdeklődők sokasága/ voltak a jellemzői a programoknak.

UNESCO asszociál! iskola. Ez a hivatalos megnevezésük. A szervezet nemzetközi. A kapcsolatok is, amelyeket a gyerekek és nevelőik létesítenek. tartanak. India, Kanada, Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia és még sorolhatnánk az állomásokat.

Barátságok szövődnek, s közben a diákok sora tanul meg írni, olvasni, beszélni a világnyelveken. Egymás életét megismerve, eljátszva, levélben megbeszélve egyszerűbb minden. / —v.

Jöttek a régi olvasók...

írás a táblán

le

ei

ív

ér

öt:

dk

:et

•tű

>b

el

ne

ne

ke

1 tel,

if

itai

■jbü

Wo

iiiii

if

le

I sz

va

fa

b*

d;

re

ol

Most még minden nagyon új a miskolci városi könyvtárhálózat legifjabb „gyermekében”, a Petőfi fiók- könyvtárban. Új és szép. A földszinten mértéktartóan elegáns a felnőtt részleg kényelmes foteljaival, ügyesen szerkesztett dolgozóasztalkáival; bohókásan játékos az alsó tagozatosok kuckója az emeleten, a gyermekkönyvtár részlegében, s vidám a nagyobbak „terme”. Úgyhogy a rövid kis séta után — ismerkedni, könyvtárt-fölfe- dezni jártunk a néhány napja átadott új diósgyőri könyvtárban — , egyetértőén bólogatunk,- amikor a régi olvasók (csak az épület új, a könyvtár maga az Ady- könyvtár állományát őrzi tovább) elmondják: „Sokat vártünk rá, de megérte ..

Most már persze ne legyünk ünneprontóak. De az érthetőség kedvéért azért nem árt feleleveníteni: többször is módosítani kellett az átadási határidőt, amíg elkészült az épület felújítása, elkészült a berendezés, s időközben bizony beszüntették a kölcsönzést az Ady Művelődési Ház emeletén i szűkös körülmények között műkqdő könyvtárban.

Kooasz Erzsébet, a Petőfi fiókkönyvtár vezetője — iga„ zán könyvtáros szemmel — annak örül. hogy helye van végre mind a 31 ezer kötetnek. A régi helyükön a legtöbb kötet a raktárban „hevert”, s bizony minden kis lyukat, minden kis sufnit kötetekkel tömtek tele. S ilyen körülmények között, a legnagyobb jószándék mellett is előfordult, ha az olvasó keresett egy-egy könyvel. bizony sok időbe tellett, míg rábukkantak. A gyerekeknek meg mindössze két polcot tudtak biztosítani. Pedig, amikor tavaly bezárták az év közepén a könyvtárat az Ady bau, 350 tizennégy éven aluli beiratkozott olvasójuk volt. Most, a nvitva tartás első öt napján 02-en „váltották ki” a beiratkozást igazoló kártyát;..

S a környéken most kezdik felfedezni, hngv végié megnyitották... A Táncsics téri iskolából például már ielezték. rövidesen ellátogatnák- a könyvtárba a magyar

‘-■ 'aknsok. ;v/ é I < "i|",->| ,",l<

Égyüt Imüködésl szeretnének

előkészíteni. S ottjártamkor csengett a telefon: a szomszédos iskolából az irodalomszakkör tagjai szeretnének héttőn délután a könyvtárban eltölteni. néhány órát. Talán mondani sem kell, örömmel várják őket. Hiszen a Krencsey Iván belsőépítész megálmodta gyermekrészlegben —, persze az egész könyvtár belső elrendezését ö tervezte — bőségesen van hely, a „dobozbútorokból” tetszés szerint, az igényeknek megfelelően alakítható szék vagy asztalka. S a könyvtár munkatervében első helyen szerepel: jó kapcsolatokat kell kialakítani a környéken levő négy iskolával.

Fölösleges bizonygatni: a könyvek barátai nagyon várták már a nyitás napját. (Hónapokkal ezelőtt szerkesztőségünkbe is jó pár levél érkezett, íróik mind-mind a könyvtárnyitást sürgették). De még a könyvtárosokat is meghatotta, amit a költözködéskor tapasztaltak. Amint észrevették — és hát egy könyvtárköltöztetés nem megy titokban! —, hogy viszik a könyveket, már jöttek segíteni, A cipekedésben, a hurcolkodásban, a szortírozásban. Török István és Zol- tai László régi olvasóik — több napot segédkeztek, csakhogy gyorsabban haladjanak. A kohászatban dolgozó Mes- ko János brigádjának pedig még szólni sem keleti, amikor körülnéztek, rögtön felajánlották. csinálják a ruhatári számok kis fogantyúit, a hanglémez.tároló betétiét. Iparos embernek nem lett volna üzlet, a könyvtárosoknak pedig jócskán utána kellett volna járniuk . . . No és persze az Ady Művelődési Ház dolgozói is segítésükre siettek: nemcsak a költözésben; ezer kis cédulát nostáz- ták a környező lakóknak: megnyílt a könyvtár. A bábszakkör vezetője. , Balogh Sándorné nedig a leekísseb- bek szobáiéba készített meseposztót. Azt pedig niég felsorolni is nehéz, hányán szorgoskodnak az udvar csinosításán. 150 ezer forintot érő munkát végeznek el társadalmi munkában a szocialista brigádok.

A nvitás után pedig — inszán csak néhány nap teli el azóta —sorra-rendre viszszajötlek a leghűségesebb olvasóik. Olyanok is, akik időközben máshová iratkoztak be. Jöttek szétnézni és könyvet is vinni. Visszatértek ...

Ez persze a könyvtárosok Vi

felelősségét is növeli. Ahogy r(

Kopasz Erzsébet mondta: jó j

közművelődési könyvtár1 szeretnének lenni. Ahová .érdé- 3i

mes betérni, s ahol szívesen k

eltöltenek egy kis időt az o

emberek. Az Ady Művelődé- n

si Házzal jó kapcsolatokat tartanak fenn ,— régi keletű az együttműködés .. —, ha ! v

szükség van rá, együtt lud- C

nak dolgozni. S az adottsá- n

gokat ■ kihasználva klub- könyvtár-jelleggel író—olva- 1

só találkozókat, kerekasztal- ®

beszélgetéseket szervezhet- n

írek, van rá helyük. No és 5

szeretnének „összehozni” égy könyvbarát klubot is — könyvgyűjtőkből. 6

Amióta eldöntött tény, »'

hogy az Adj’-ban levő könyv- f

tár költözik a Petőfi Fiók- j

könyvtárba, jelentősen megnövekedett a könyvbeszerzé- si keretük. Százhatvan ezer *

forint értékben gyarapíthat- ;

ják évente az állományt. S jelenleg, a hét napilapot nem számítva 99 hetilap és folyóirat, valamint 26 féle külföldi kiadvány jár a Petőfibe. Kedvére böngészhet, aki ,

akar. S bent. az olvasók rendelkezésére áll a hanglemezr állomány is. Fülhallgatóval.

De egy-egv foglalkozáshoz is besegíthetnek vele. Akárcsak a diafilmekkel, a magnóval.

Régi könyvtár kapott új ruhát. Még nafeyon új itt minden. „Be kell még laknunk — mondta a fiók- könyvtár vezetője —. kapunk majd Petőfi-illusztrá- cir^íai i.s. a város kérte fel erre a helvi képzőművészeket —, s be kell lakniuk az olvasóknak is”. Az olvasóknak, akik közül a gyérekek már az első napokban megmutatták ragaszkodásukat.

Két kislány a nyitás utáni napon oár festett könyvjelzővel állított be a gyermek- részleg ' könyvtárosához. .,Azért hoztuk — mondták —, hogv lessenek meeaiándé- ko?ni velük a bei rat1--ózd gyerekekéi”. S vakén kúriával ezt írta. fel a köpvv'ár- ban levő +áh1ára: „Szeretettel köszönti ük az éri könyvtárat” Ehhez nem szükséges komme--1 őr

Csulórás Annamária