Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. aprilii 17., vasárnap a- ■ —Ebédszünet után az elnöklő Tagliber Ferencné bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni. Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a Munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen jelentkeztek, mint amennj'it a Munkásőrség meghatározott kere- ' te be tudott volna fogadni. Azóta tíz_. és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek. Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk vezető testületet kezdeményezték, hanem maguk a dolgo2ó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szak- szervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömeg- mozgalommá, sőt népmozgalommá vált. A Munkásőrség, rendeltetése szerint népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista brigád mozgalom részvevői — hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy va hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi feladatokat is megoldanak, és művelik önmagukat. S bár a mozgalom még nincs egészen húszesztendös, elmondhatjuk. hogy akik kezdeményezték, és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállalkoztak: gyarapították a magyar nép szocialista vívmányait. Az MSZMP KB üdvözlete Mindez tükröződött a mostani V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes, hogy a tanácskozást több hónapos munka előzte meg: a szocialista brigádok vezetői és tágjai előbb helyileg a termelő egységeknél. az üzemekben, majd ágazatonként és iparáganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az országos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkívül fontos, aktív szerepet játszottak, hiszen tudvalevő, hogy a tanácskozást megelőző időszakban • nagyszerű kezdeményezés, ú.j munka- verseny-mozgalom születelt A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának előkészületei tehát már az idei első negyedévi eredményekhez i^ nagyon pozitívan járultak hozzá. Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fog ja szocialista építőmunkán, kát. a szocialista brigádmozgalom kibővítését és magasabb színvonalra emelését E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet minden részvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymillió-nyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét, jókívánságait. Akik eddig felszólalták, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítésben foglalkoztak a brigad- mozgalom lényeges feladatai; val. Új elgondolások es ötleteit is felmerülteit. A tapasztalatok összegezése az önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak lenini. Ezért a mozgalom . egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány politikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánosságra is hozott. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott Elsőként a Magyar Nép- . köztársaság belpolitikai hely-/ zetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a párt. a munkásosztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd. A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állásfoglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra találtak munkásosztályunkban és népünkben,s egész, társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut/kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai álapján, a szocialista demokrácia kibontakoztatásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőm unka megfelelő eredményeket hozott, és ennek megfelelően javultak az életkörülmények is. A párt kongresszusának politikai irányvonala, állás- foglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben 'kedvező visszhangra talált: kevéssel a kongresszust követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az ország- gyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép népünk elé. Így is történt. Az országgyűlési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját szavazatával is megerősítette, óriási többségében egyetértőén fogadta és támogatta. Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok. ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kongresszusai. és megtartották a Magyar Nők .Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresz- szusának irányvonalával. Sőt valamennyi tömegszervezet és tömegmozgalom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával is foglalkozott. Megfelel lehat a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatása, a fejlett szocialista, társadalom épité- , sének programja álapján tovább erősödött népünk szocialista egysége . és összefor- rotlsága. A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülményes: között ünnepelte riieg egész népünk március 15-ét, az 1843-as forradalom évfordulóját, március 21-ét, az 191t)-es dicső Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a felszabadulás napját, április 4_ét. A forradalmi ifjúsági napok keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat. Megállapíthatjuk tehát — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó. ha tudják az irántunk közömbösele és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép' él és dolgozik, amely a fejlett szocialista társadalom építésére összpontosítja erőit. Az idősebbel?; emlékeznék rá. hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz helyzetben volt a Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — és általában azok, akik nem hívei a szocializmusnak és a kommunizmusnak — a múlt év őszén „megemlékeztek” az 1956-os ellenforradalomról, keresték a „hajdanvolt” időket. De csuoán azt a következtetést tudták levonni, hogy Magyarországon nincs talaja más politikának, csak a jelenleginek. Ellenségeink állapították ezt meg. nem mi. s aV.t hiszem, ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt. Gazdasági és kulturális építés Ami a gazdasági és a kulturális építés kérdéseit illeti : a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazdasági és kulturális építést is jelent. Aki a kultúra további felvirágzását óhajtja, annak elő kell segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen a gazdasági építés az alapja minden más tervünk' valóra váltásának. Ha sikeresen végezzük a gazdasági építőmunkát, akkor összes politikai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építésben nem mennek rendben a dolgok,, akkor minden más elképze- • lésünk és reményünk csak elképzelés és remény marad. Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségeknél kellett megküzdenünk, nehéz feltételek között dolgoztunk.' A nemzetközi gazdasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne feledjük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyengeségei is hátráltattak minket. Mindent egybevetve pozitívumként állapíthatjuk meg hogy az 1976-os népgazdaság! terv ffő iránya jó volt. Olyan célokat tűztünk ki és értünk el, mint az ország' fizetési mérlegének javítása, a belső felhasználás tervszerűbbé tétele. Előbbre léptünk az építésben is:/a nemzeti jövedelem 3 százalékkal emelkedett. s nőtt az ipari termelés is. Sajnos az emlékezetes természeti csapások következtében a mezőgazdaságban temeink nem váltak valóra, ami természetesen visszahatott bizonyos feldolgozó ■ iparágak eredményeire is. A fő irányt tekintve az 1976-os terveket összességében jól teljesítettük, bár néhány fontos mennyiségi mutatót sajnos nem értünk el. Népgazdaságunk alapjai szilárdak Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az elmúlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, • hogy 19/6 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976- os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, amelyek nagy- teherpróbákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot jelentett a társadalom, és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv. amely a tavalyinál nagyobb arányú fejlesztést ír elő, hogy az 1976-os ütem veszteséget behozzuk. s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet 6—6,5, az ipari termelést 6, a mezőgazdasági termelést mintegy 7—8 százalékkal kell növelni. Az él elszí n von a 1 -emelked ésn ék is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A reáljövedelem 1976-ban országos átlagban körülbelül csak egy száza-, lékkal nőtt. Ez azt jelenti hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is keli belenyugodnunk: ezért 1977-re a reáljövedelem növekedését mintegy 3,5—4 százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétlenül meg is kell valósítanunk! Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók élet- színvonalának állandóan emelkednie kell. de azt 'gén, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók 1 életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt viszont álljuk. s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó idei terveinkben is.' Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb. ha most nem idézzük tússzá ennek a In esztendőnek óriási erőfesz!-- léseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves ten/ időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon, mint a felszabadulás pta bármelyik öt évben.' Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyharmada költözött új lakásba, került jobb, kulturáltabb körülmények közé. Bár ma több lakásigénylőt tartunk számon, mint a 15 éves terv kezdetekor, tudnunk kell, hogy már nem ugyanolyan a lakáshelyzet, mint 15 évvel .ezelőtt volt Közben jelentős lakásépítő ipart fejlesztettünk ki,' s emeltük a lakáskultúra színvonalát. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem negyven százalékra, a két- vagy több szobás lakások aránya 37 százalékról 68 százalékra emelkedett Már az is bizonyos színvonal elérését jelzi, hogy Magyar- országon 100 lakásra 310 lakos jut tehát, hogy egy önálló főbérleti lakásban nagyiából hárman laknak. Ha a helyenkénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni. ez az országos átlag azért általánosan elfogadható. A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdasági terv első negyedévi teljesítését is. Jobbára az indulás tapasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy niit, hol lehet'vagy kell igazítani. Az indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készüllek a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem tapasztaltunk olyan „januári helybenjárást”, bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6,8, az építőiparban 10 százalékos — az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az évet. A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel. s ebből bizony már' káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk. becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat. Örömmel szólok arról is, hogy a mezőgazdaság jól felkészült az idei évre. Kifejezésre jut ez abban is. hogy a tervezettnél három százalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz például a kajszibaracktermés. De a kenyér előbbre- való, s ha az őszi kalászosok rendesen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Növekedett az állattenyésztési kedv, javultak feltételei, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra. a népgazdasági szükséglet kielégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek a jelek olyan nehéz területen. mint a zöldségtermesztés. mert a szerződéses vállalások) már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sikerüljön teljesíteni is. Nőtt a dolgozók munkabéraiapja Az év indításának megfelelően alakult a dolgozok keresete is. Az első negyedévben az ipari munkások munkabéraiapja 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jövedelme 5 százalékkal emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom oedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása jól indult. Jelszavunk hogy a folytatás még jobb legyen! Mert az 1977. évi tervet teljesítenünk keli. Harcolnunk kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az V. öteves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította hogy terveink reálisak, megfelelő irányokat Jelöltünk meg gazdaságpolitikai és lársada lompolitikai céljainkat nem keli megváltoztatnunk. A ólunka frontján azonban mindent meg kell telnünk, hogy e célokat elérjük tehát a termelést növeljük és áz életszínvonalat emelni tudjuk. A reálbér és a reáljövedelem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban árról is szólni kell hogy nálunk nem' merev e. fogyasztási cikkek (árszínvonala. Közgazdasági . és egyéb meggondol ások alánján ami árrendszerünkben, a fogyasztási cikizek között is vannaK rögzített, limitált és szabadi áras termékek. Üg.v véljük hogy a mi viszonyaink ez' az árpolitikát kívánják meg Amikor a reáljövedelem, a reálbér növeléséről beszélünk, figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek áránál idei tervezett 3.8—4 százalékos emelkedését. Ezzel is s’zámolva kell elérnünk a 3,5—4 százalékos reáljövedelem-növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehexebt felén valójában már túljutottunk. Az árszínvonal kiszámításánál kötelességszerűefl számításba vettük a tavalyi húsáremelés idei kihatását is- Voltak központi áremelései január elején is. majd emelkedett a bor ára. Ezeket aí emberek tudomásul vették Szeretném megmondani, hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe. hogy ilyesmivel foglalkoznunk kellene. Terveink rnagasröptüek és szépek A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen változása, a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy lehel-próbáját szigorú vizsgáját is jelentették. A munka termelékenységében a felszabadulás ótí elért fejlődés — saját korábbi helyzetünkhöz viszonyítva — számottevő. De nen' kielégítő és megfelelő, ha * jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati céljaink és terveink rnagasröptüek. bátrak és szó pék, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tennivalóinkat nagyon komolyan vesszük. Biztonsággal indulhatunk ki abból, hogy a magyar népgazdaságnak szilárdak az alápjai, fejlesztésének tervei' reálisak. Mindent meg kell azonban tennünk, hogy saját erőinket még teljesebben mozgósítsuk, és a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználjuk. Távlati terveink azért reálisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már birtokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó milliók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység alakult ki országunkban. A termelőeszközök társadalmi tulajdonban -vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik terveinkét reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni Országunk egyéb adottságait is, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen például. hogy kevés a nyersanyagunk és az energiaforrásunk. Van viszont, kvalifikált, magas szaktudású mun- kásosztá 1 y u n k. term el őszö vetkezel! parasztságunk értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapacitás is az ország adottságaihoz tartozik. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor országunk felszabadult és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva .építeni kezdte saját hazáját, az új tái-sa- dalmat. A magyar munkás- osztály, dolgozó népünk tél- feudális, még kapitalista értelemben is elmaradott or- száuol örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e harminckét év alatt óriási történelmi fiát— , (Folytatás a ti. oldalon)
