Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-05 / 54. szám
1977. március 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Minden munkás „megmérettetik” — hogy Érzi magát? — Rövid a kérdés és mégis többórás beszélgetés kiindulópontja lehet. Nem tévesztendő össze ezzel a gyakran elhangzó és sok mindent kényelmesen pótolni akaró' szokvánnyal: „— no, hogy vagyunk, hogy vagyunk?” Erre a kedé- lyeskedő formulára ’ a kérdező általában nem vár választ, sőt, nem is lenne ill— damos hosszú fejtegetésbe kezdenie a kérdezettnek munkahelyi vagy családi hogylétéről. — Hogy érzi magát? A kérdezett munkást hely- lyel kínálják, s a pártalap- szervezet titkára, a művezető élénk érdeklődéssel, türelmesen várja a választ. A beszélgetés egy, esetleg két óra hosszat is eltart az ELZETT sátoraljaújhelyi gyárában, ahol 1073 óta folynak az ilyen típusú beszélgetések Munkás-minősítésként emlegetik, aztán - indenki kijavítja a fogalmazást „munkásértékelésre" . Valamilyen lényeges különbséget érzékelt valaki a „minősítés” és az „értékelés” fogalmak között, bizonyára abból kiindulva, hogy minősíteni csak bizonyos beosztásokban dolgozó embereket szoktak. Legyen tehát értékelés, ami azért is jobb. mert az ember általában nem „minősíti” önmagát, de értékelheti. Ezeken a beszélgetéseken a munkás is elmondja — azon belül, hogy hogy érzi magát — azt is, hogyan értékeli munkahelyi tevékenységét, emberi magatartását. Mit akar megtudni a vállalat dolgozóiról? A munkaterület technológiai jellegének megfelel-e a dolgozó szakképzettsége, gyakorlata? [ A gondosan parkosított, 1 fásílott, s nyáron olyannyira szemel gyönyörködtető üzem- teret alaposan „elcsúfították”. Árkokat ástak, a gáz- és vízvezeték fektetéséhez, odébb halomban tégla, kupacnyi homok, kőzettörmelék. Az építkezés ezernyi je- I lét látni a Felsőzsolcai Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat encsi gyárában. — Nagyarányú termékszerkezet-változás van folyamatban — tájékoztat Ber- ndlli Elemér igazgató. — A négy gépállomás összevonásával, l!Hiíl-ban létesített gyárban az elmúlt évig vegyes vasszerkezeti munkákat végeztünk, illetve mezőgazdasági gépi berendezéseket gyártottunk. A jövőben túlnyomórészt alkatrészt állítunk elő, az eddigi késztermékekkel szemben. A termékváltási folyamat háromnegyed éve kezdődött az elosztószelepek gyártásával. Húszezret készítettek el tavaly a pótkocsikhoz használatos alkatrészekből, s ezalatt a munkások már megfelelő tapasztalatot szereztek. A gépjárművek vízhűtőjének gyártásához ez évben kezdtek hozzá, s kooperációban Mióta dolgozik a munkás a gyárban, hol dolgozott azelőtt? Tagja-e a pártnak, vagy valamelyik tömegszervezetnek, milyen társadalmi munkát végez? Milyenek a dolgozó szociális körülményei, milyen az emberi magatartása, hogyan tartja be a munkafegyelmet? Szakmai tudása, emberi magatartása, fejlődőképessége, politikai meggyőződése és m un ka táljaihoz való viszonya alapján alkalmas-e kádertartaléknak és ha igen, milyen szakterületen ? Az egyes beszélgetések alapját ezek a „szempontok” képezik, de ezeken kívül számos más kérdés is szóba ke^ rül. A gyár dolgozóinak létszáma 1600 körül mozog. Ha meggondoljuk, hogy minden egyes beszélgetés után a művezetőnek egy gépelt oldalnyi írásos anyagot Íveli készítenie a dolgozóról, akkor érzékelni lehet, milyen hatalmas vállalkozásba kezdett az ELZETT. Tegyük hozzá, hogy nem áll rendelkezésre adminisztrációs létszámtöbblet ehhez a munkához még a személyzeti osztályon sem, ahol lerakják és nyilvántartják ezeket: az anyagokat. Milyen kérdések kerültek szóba eddig? — Miért nincs lehetőség rá, hogy forgácsoló szakmában tovább képezzük magunkat ? Ezt a lehetőséget azóta megteremtették. Teljesült annak a dolgozónak az óhaja is, aki marós szakmunkás- vizsgát akart szerezni. AZ EGYIK FIATAL szakmunkásról az volt a párttitkár és a művezető véleménye — de a többi munkatársaié is, hogy fölényes, nagyképű magatartást tanúsít. Ezt így viszont, szemtől szembe még soha nem mondták meg neki. Ö is érezte, hogy valami baj van az emberekhez való viszonyában, de maga sem gondolkodott eddig azon, hogy mi lehet ez a baj. A készítik a hódmezővásárhelyi gépgyárral. — Mintegy 30 milliós be- ruházás megvalósításán dolgozunk — mondja Taskovics András főkönyvelő. — Az új követelményeknek megfelelően átalakítjuk és bővítjük az épületeket, gépeket helyezünk üzembe. Vagyis: megteremtjük a feltételeket az említett alkatrészek szalagszerű termeléséhez. A hűtőüzem egyik helyiségében sűrített levegős festékszóró készülék zümmög. A munkások az utolsó — festési — műveletet végzik a győri vagongyárnak szállítandó kiegyenlítő tartályokon. Kezdetleges, ideiglenes itt még minden ... — Gázálarc, kézmosó kellene. s hiányzik a tejből a C-vTtamin — panaszolja Gyurlcskó József lakatos, aki az LKM-böl jött ide dolgozni. Kísérőnk, a főkönyvelő, megnyugtatja: ismerik a gondot, hamarosan intézkednek, s fogkefét, fogkrémet is kapnak majd. A veszélyes, savgőzös üzem munkásainak járnak ezek a kedvezmények, mint ahogyan óránként beszélgetés végén azt kérte, hogy egy év múlva térjenek vissza erre a témára és még- egyszer üljenek le vele. Addig változtat magatartásán. A dolgoknak azonban általában két oldala van. Volt példa arra is, hogy úgy ültek le egy szintén fiatal munkással,, hogy most kissé „megmossák a fejét”, amiért tiszteletlen az idősebb szakmunkásokkal. Egy óra múlva azonban kitűnt, hogy a rossz magatartásnak okai is vannak. Azok a „panaszkodó” idősebbek sem viselkedtek éppen példamutatóan a fiatalemberrel szemben, s sokszor az ő magatartásuk váltotta ki a tiszteletlenséget. Csendes, zárkózott természetű emberrel beszélgettek, aki a munkáját mindig kifogástalanul végezte, de azonkívül egyáltalán nem vett részt az üzem közösségi életében. Magatartása olyannak tűnt, hogy nem is közeledtek hozzá társadalmi megbízatással. Erre mi történt? A beszélgetés során ő maga mondta el, hogy neki rosz- szul esik, hogy mindenből kihagyják. Szívesen végezne társadalmi munkát, de öt soha senki meg nem kéri, maga pedig nem akar „tolakodó lenni.” EZEK A PÉLDÁK a már lezajlott beszélgetések írásos anyagából valók. Rövid, summázott véleményeit, amolyan desztillált példák. Nézzük meg azonban közelebbről. Felkerestünk olyan üzemrészt, ahol már lezajlottak a munkásértékelések és olyat, ahol most készülnek rá. Mit mondanak erről a módszerről maguk a dolgozók? v Adamovics Ilona (Folytatjuk) 10 perc pihenőt is tarthatnak. A lakatosműhelyben csöves szállítósza! agokat szerelnek össze. A gyárigazgató szerint ez évben 100 darabot adnak át a mezőgazdaságnak a fontos gépi berendezésből. A le- mezhullámosító gépek is működnek: termény tározók lesznek a bordázott lemezekből. A szelepüzemben alig értjük egymás szavát az esztergagépek zajától. Műszakonként 60, éves szinten 30 ezer elosztószelepet kell legyártani az alkatrészből. — A második fél évben ráállunk a szalagszerű termelésre — említi Sirokó György termelési csoportvezető. — Pontos, felelősség- teljes munka, hiszen egyetlen elosztószelepben 45 alkatrész található. A termékváltás munkaalkalmat teremtptt a környékbeli asszonyoknak és lányoknak. A korábban háztartásbeli Boncsér Sándorné egy éve lépte át először a gyár kapuját. Dolgozott próbapa- don, volt köszörűs, most a szelepek előszerelése a feladata. — Aprólékos, türelmet kíván, férfiak nem nagyon A szépülő, fejlődő Sátoralja újhely Fotó: Szabados György A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat harmadízben szervezte meg tavaly a felnőtt szakmunkásokt-atást azon dolgozói részére, akik legalább hároméves műanyagfeldolgozói szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A képzésben résztvevők — 27 dolgozó — a napokban vizsgáztak a gyakorlati és elméleti tudnivalóktól. A tanfolyam érdekessége, hogy ez alkalommal a gyermekgondozási segélyen levő kismamákat is bevonták az oktatásba. csinálnák — mondja, s hozzáteszi: jól érzi magát az üzemben. Két műszakra jár, csoportos teljesítménybérben fizetik őket, megkeresi havonta az 1800 forintot. A jövőt kétségtelenül az olyan korszerű szelepház- megmunkáló célgépek jelentik, mint amilyenen Spisák Sándor dolgozik. A MEZŐGÉP miskolci gyárában, osztrák licenc alapján gyártották le a három esztergagéppel egyenértékű célgépet, ötféle fúrási műveletre képes, s műszakonként 160 alkatrészt is megmunkál. Benézünk egy másik műhelybe is, ahol Kurek Miklós és társa perforáló présgépen hőkicserélő lemezt készít. Könnyű, ülőmunka, nem kíván különösebb szakértelmet. A fiatalemberek az üzemben sajátították el a gép kezelését, ám többen Hódmezővásárhelyen jártak tanulmányúton. A gépgyárban jelenleg is szerveznek továbbképző tanfolyamokat, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek a munkások. — Milyen haszna származik az üzemnek a termékváltásból ? — Gazdaságosabban, az ed digi n él termel ékeny ebb en dolgozhatunk — feleli a főkönyvelő. — Ennek eredményeként az idén 75 milliós termelési értéket állítunk elő. az ötéves terv utolsó évében pedig már szeretnénk elérni a 100 milliót. Kelaj I .áraié zelepel, Kedvező változások az encsi MEZÖGÉP-gyárban Egy elnöki beszámolót lapozgatva A lÉfÉaÉÉiipk feíSIftiÉiP A mezőgazdasági üzemek év végi bizonyítványában mindig sok a „tantárgy” es az érdemjegy. Igaz, más tantárgyak ezek, mint amilyeneket az iskolában megszoktunk. Termésátlagok, szűkített önköltség, árbevétel, tiszta nyereség ... De az értékelés itt sem különbözik: hogy összességében jeles, közepes, vagy netán elégtelen az eredmény az attól függ, milyen volt az adott gazdaság egész évi munkája. Ha rosszait az „osztályzatok”, gyakorta tordul Karinthy- hoz a felelős vezető és „magyarázza a bizonyítványt”. Pontosabban magyarázkodik: ezért meg, meg ezért lett ilyen; ha az meg az, akikor nem úgy, hanem másképp alakul... Egyszóval van hivatkozás időjárásra, ilyen és olyan külső tényezőkre. A saját hibák — talán az emberi gyengeség az oka — csak nagy ritkán kerülnek szóba... Ennyi bevezető után — addig, amíg valaki rosszra nem gondol —•. gyorsan kijelentjük: a taktaharkányi Petőfi Tsz bizonyítványához nem kell a Karinthy féle magyarázkodás, mert az eredmények, az érdemjegyek önmagukért beszélnek. A harkányi tsz a megye egyik legkiválóbb gazdasága. Hogy mi mégis magyarázzuk a taktaharkányiak tavalyi eredményeit, annak - más oka van. Példaképül sízeret- nénk állítani, azoknak a gazdaságoknak, akik az elmúlt évi munkájuk és eredményük alapján úgymond osztályismétlésre utaltattak. Arra nincs módunk, hogy a gazdaság egészét részletesen bemutassuk, éppen ezért kiragadtuk azt az ágazatot, amely tavaly különösen ki volt szolgáltatva az időjárásnak. Közismert ez a „tető nélküli ágazat” a növénytermesztés volt. Az éves munka, a gondok, eredmények és főleg a „hogyan csináltuk” bemutatásánál segítségünkre van Boros Zsigmond elnök zárszámadási beszámolója. Ebből idézünk gyakran, példákat kiragadva. Ha valaki csodákat, csalhatatlan módszereket vár, az csalódni fog. Ami az elnöki beszámolóban benne van, ami elhangzott a zárszámadáson, az minden mezőgazdasági szakember előtt ismert kell, hogy legyen. Sajnos a kivitelezés gyakorlata, mikéntje nem jutott el még jónáhány gazdaságban. A taktaharkányiak évesem volt könnyebb, mint a többi gazdaságé. Náluk is volt aszály, belvíz, napokig tartó esőzuhatag, őszi sár, szóval minden ami beletartozik abba a fogalomkörbe: rendkívül kedvezőtlen időjárás. Kezdjük a gondokkal.. . ... a taktaközi lapos, vízállásos területünkön és a tisza- lúci rész sarkadi dűlőjében 120 hektár őszi vetés kipusztult... Kalászos területeinkből 159 hektárt felülvetettünk vörösherével, ebből a korai vagy hőség miatt 72 hektár kiszáradt. Cukorrépa... a korai tavaszi rendkívül száraz időben a Hosszúdölösi tábla kivételével nem iiolt kellő hatása a kiszórt vegyszernek, az egész területen hiányos troli a kelés, sőt 50 hektárt újra kellett vetni... A cukorrépa betakarítási munkája az esős őszi időjárás és a Herriau gépsor meghibásodása miatt csaknem megállt. Ez a fontos ivari növény 1976-ban ráfizetéses volt a sokszoroséra megemelkedett vegyszerár és az alacsony. 150 mázsás hektáronkénti átlagtermés miatt. A kukoricánál a május végén néhány nap alatt lezúduló 150 milliméter csapadék következtében 556 hektár terület szenvedett vízkárt ... A gondok után lássuk az eredményeset! A búzánál 10S0 hektáron 50,3 mázsás átlagtermést értünk él, a tervezett 36 mázsával szemben. A búza szűkített önköltsége mázsánként ISO forint... A tavaszi árpa átlagtermése: 47,2 mázsa volt, holott hektáronként csak 30 múzsát terveztünk... Olajlenből 13,2 mázsát takarítottunk be egy hektárról, itt a terv 13 mázsa volt... Fénymagból a 13 mázsás hektáronkénti tervvel szemben a végeredmény 20,5 mázsa lett . . . Napraforgót 550 hektáron termesztettünk. Terveztünk 15 mázsás átlagtermést, ezzel szemben 24,26 mázsás termést takarítottunk be ... Kukoricából a terv 50 mázsáját nem sikerült elérni. Itt az eredmény egy hektárra vetítve 43.03 mázsa volt... Többet hozott a tervezettnél a lucerna és a vörösheremag termesztése, kevesebbet a kertészet ... Mindent összevetve, gondokat, eredményeket, kiderül, a taktaharkányiak múlt évi teljesítménye (a tervezettnél csalóiéin 5 millió forinttal lett több az árbevételük) Összességében kiemelkedő. Bizonyítványukat megyei szinten a legjobbak közé sorolják. Egyes növények esetében (kalászosok, napraforgó) eredményeik országosan is figyelemre méltóak. Csak egy kérdés marad hátra. Hogyan csinálták? Minden a talajelökészítés- nél kezdődött. ... 1975 őszén nyújtott munkaidőben, két műszak szervezésével még a fagy beáll la előtt elvégeztük az ösz- szes munkát: a mélyszántásokat, az istállótrágyázást, az alapműtrágyák kiszórását. A lelkiismeretes munka m. év többi szakaszában is jellemezte a tsz tagjait. ... szükség szerint szárítottunk, tisztítottunk, és így értékesítettük az összes búzatermést, az olajlent és a fénymagot... Erőgépeink az aratási idő alatt nyújtott és két műszakban üzemellek, a terményszárítást és a tisztítást váltó műszakban végezték dolgozóink... Jó ütemben haladt az aratás, valamint az egyéb járulékos munkák. A tsz megnyerte a megyei aratási versenyt, besegítettünk a rá fkai, a zsolcai tsz-eknek, és a Nagymiskolci Állami Gazdaságnak ... A táblákról időben lekerült a szalma, gyorsan haladt a bálázás, a szállítás. így nem késett a tarló- égetés és a szükséges talajmunka. Az előrelátó munkaszervezés eredményeként a veszteségek is csökkentek. ... a Herriau-gépsor meghibásodása miatt kénytelenek voltunk még egy betakarító gépsort vásárolni, amcly- lyel éjjeli-nappali műszakban szedtük fel a répát. Napraforgó ... igen jól sikerült a vegyszert gyomirtás, a vetés, a töbeállítás ... Kukorica... a kora tavaszi , munkákat, a műtrágya- szórást, a talajelökészítést. a vetést optimális időben végeztük el. ■ . A kiragadott példák bizonyítják. az időjárásnak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt kedvezőtlen hatását mérsékli, olykor-olykor megakadályozza az időben, gyorsan, kellő szaktudással és lelkiismerettel végzett, jól szervezett emberi munka. A taktaharkányiak kiváló növény- termesztési ered ményei n ek egyetlen magyarázata ez. éppen ezért ha a mezőgazdaságban is alkalmaznák a pedagógia nyelvezetét, a Petőfi Tsz bizonyitvánvának végére valami olyasfélét. írna a felelős tantestület: eredménye dicséretes, felsőbb osztályba léphet. Hajdú Imre
