Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-05 / 54. szám

1977. március 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Minden munkás „megmérettetik” — hogy Érzi magát? — Rövid a kérdés és még­is többórás beszélgetés ki­indulópontja lehet. Nem té­vesztendő össze ezzel a gyakran elhangzó és sok mindent kényelmesen pó­tolni akaró' szokvánnyal: „— no, hogy vagyunk, hogy vagyunk?” Erre a kedé- lyeskedő formulára ’ a kér­dező általában nem vár vá­laszt, sőt, nem is lenne ill— damos hosszú fejtegetésbe kezdenie a kérdezettnek munkahelyi vagy családi hogylétéről. — Hogy érzi magát? A kérdezett munkást hely- lyel kínálják, s a pártalap- szervezet titkára, a művezető élénk érdeklődéssel, türelme­sen várja a választ. A be­szélgetés egy, esetleg két óra hosszat is eltart az ELZETT sátoraljaújhelyi gyárában, ahol 1073 óta folynak az ilyen típusú beszélgetések Munkás-minősítésként emle­getik, aztán - indenki kija­vítja a fogalmazást „mun­kásértékelésre" . Valamilyen lényeges különbséget érzé­kelt valaki a „minősítés” és az „értékelés” fogalmak kö­zött, bizonyára abból kiin­dulva, hogy minősíteni csak bizonyos beosztásokban dol­gozó embereket szoktak. Le­gyen tehát értékelés, ami azért is jobb. mert az ember általában nem „minősíti” ön­magát, de értékelheti. Eze­ken a beszélgetéseken a mun­kás is elmondja — azon be­lül, hogy hogy érzi magát — azt is, hogyan értékeli mun­kahelyi tevékenységét, em­beri magatartását. Mit akar megtudni a vál­lalat dolgozóiról? A munkaterület technoló­giai jellegének megfelel-e a dolgozó szakképzettsége, gya­korlata? [ A gondosan parkosított, 1 fásílott, s nyáron olyannyira szemel gyönyörködtető üzem- teret alaposan „elcsúfítot­ták”. Árkokat ástak, a gáz- és vízvezeték fektetéséhez, odébb halomban tégla, ku­pacnyi homok, kőzettörme­lék. Az építkezés ezernyi je- I lét látni a Felsőzsolcai Me­zőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat encsi gyárában. — Nagyarányú termék­szerkezet-változás van folya­matban — tájékoztat Ber- ndlli Elemér igazgató. — A négy gépállomás összevoná­sával, l!Hiíl-ban létesített gyárban az elmúlt évig ve­gyes vasszerkezeti munkákat végeztünk, illetve mezőgaz­dasági gépi berendezéseket gyártottunk. A jövőben túl­nyomórészt alkatrészt állí­tunk elő, az eddigi készter­mékekkel szemben. A termékváltási folyamat háromnegyed éve kezdődött az elosztószelepek gyártásá­val. Húszezret készítettek el tavaly a pótkocsikhoz hasz­nálatos alkatrészekből, s ez­alatt a munkások már meg­felelő tapasztalatot szereztek. A gépjárművek vízhűtőjének gyártásához ez évben kezd­tek hozzá, s kooperációban Mióta dolgozik a munkás a gyárban, hol dolgozott az­előtt? Tagja-e a pártnak, vagy valamelyik tömegszervezet­nek, milyen társadalmi mun­kát végez? Milyenek a dolgozó szo­ciális körülményei, milyen az emberi magatartása, hogyan tartja be a munkafegyelmet? Szakmai tudása, emberi magatartása, fejlődőképessé­ge, politikai meggyőződése és m un ka táljaihoz való viszo­nya alapján alkalmas-e ká­dertartaléknak és ha igen, milyen szakterületen ? Az egyes beszélgetések alapját ezek a „szempontok” képezik, de ezeken kívül szá­mos más kérdés is szóba ke^ rül. A gyár dolgozóinak lét­száma 1600 körül mozog. Ha meggondoljuk, hogy minden egyes beszélgetés után a mű­vezetőnek egy gépelt oldal­nyi írásos anyagot Íveli ké­szítenie a dolgozóról, akkor érzékelni lehet, milyen hatal­mas vállalkozásba kezdett az ELZETT. Tegyük hozzá, hogy nem áll rendelkezésre admi­nisztrációs létszámtöbblet ehhez a munkához még a személyzeti osztályon sem, ahol lerakják és nyilvántart­ják ezeket: az anyagokat. Milyen kérdések kerültek szóba eddig? — Miért nincs lehetőség rá, hogy forgácsoló szakmá­ban tovább képezzük ma­gunkat ? Ezt a lehetőséget azóta megteremtették. Teljesült an­nak a dolgozónak az óhaja is, aki marós szakmunkás- vizsgát akart szerezni. AZ EGYIK FIATAL szak­munkásról az volt a párttit­kár és a művezető vélemé­nye — de a többi munkatár­saié is, hogy fölényes, nagy­képű magatartást tanúsít. Ezt így viszont, szemtől szembe még soha nem mondták meg neki. Ö is érezte, hogy vala­mi baj van az emberekhez való viszonyában, de maga sem gondolkodott eddig azon, hogy mi lehet ez a baj. A készítik a hódmezővásárhe­lyi gépgyárral. — Mintegy 30 milliós be- ruházás megvalósításán dol­gozunk — mondja Taskovics András főkönyvelő. — Az új követelményeknek meg­felelően átalakítjuk és bő­vítjük az épületeket, gépeket helyezünk üzembe. Vagyis: megteremtjük a feltételeket az említett alkatrészek sza­lagszerű termeléséhez. A hűtőüzem egyik helyi­ségében sűrített levegős fes­tékszóró készülék zümmög. A munkások az utolsó — festési — műveletet végzik a győri vagongyárnak szállítandó ki­egyenlítő tartályokon. Kez­detleges, ideiglenes itt még minden ... — Gázálarc, kézmosó kel­lene. s hiányzik a tejből a C-vTtamin — panaszolja Gyurlcskó József lakatos, aki az LKM-böl jött ide dolgoz­ni. Kísérőnk, a főkönyvelő, megnyugtatja: ismerik a gondot, hamarosan intézked­nek, s fogkefét, fogkrémet is kapnak majd. A veszélyes, savgőzös üzem munkásainak járnak ezek a kedvezmé­nyek, mint ahogyan óránként beszélgetés végén azt kérte, hogy egy év múlva térjenek vissza erre a témára és még- egyszer üljenek le vele. Ad­dig változtat magatartásán. A dolgoknak azonban ál­talában két oldala van. Volt példa arra is, hogy úgy ül­tek le egy szintén fiatal munkással,, hogy most kissé „megmossák a fejét”, amiért tiszteletlen az idősebb szak­munkásokkal. Egy óra múl­va azonban kitűnt, hogy a rossz magatartásnak okai is vannak. Azok a „panaszko­dó” idősebbek sem viselked­tek éppen példamutatóan a fiatalemberrel szemben, s sokszor az ő magatartásuk váltotta ki a tiszteletlenséget. Csendes, zárkózott termé­szetű emberrel beszélgettek, aki a munkáját mindig kifo­gástalanul végezte, de azon­kívül egyáltalán nem vett részt az üzem közösségi éle­tében. Magatartása olyannak tűnt, hogy nem is közeledtek hozzá társadalmi megbíza­tással. Erre mi történt? A beszélgetés során ő maga mondta el, hogy neki rosz- szul esik, hogy mindenből ki­hagyják. Szívesen végezne társadalmi munkát, de öt so­ha senki meg nem kéri, maga pedig nem akar „tolakodó lenni.” EZEK A PÉLDÁK a már lezajlott beszélgetések írásos anyagából valók. Rövid, sum­mázott véleményeit, amolyan desztillált példák. Nézzük meg azonban közelebbről. Felkerestünk olyan üzem­részt, ahol már lezajlottak a munkásértékelések és olyat, ahol most készülnek rá. Mit mondanak erről a módszer­ről maguk a dolgozók? v Adamovics Ilona (Folytatjuk) 10 perc pihenőt is tarthat­nak. A lakatosműhelyben csöves szállítósza! agokat szerelnek össze. A gyárigazgató szerint ez évben 100 darabot adnak át a mezőgazdaságnak a fon­tos gépi berendezésből. A le- mezhullámosító gépek is mű­ködnek: termény tározók lesz­nek a bordázott lemezekből. A szelepüzemben alig ért­jük egymás szavát az esz­tergagépek zajától. Műsza­konként 60, éves szinten 30 ezer elosztószelepet kell le­gyártani az alkatrészből. — A második fél évben ráállunk a szalagszerű ter­melésre — említi Sirokó György termelési csoportve­zető. — Pontos, felelősség- teljes munka, hiszen egyetlen elosztószelepben 45 alkatrész található. A termékváltás munkaal­kalmat teremtptt a környék­beli asszonyoknak és lányok­nak. A korábban háztartás­beli Boncsér Sándorné egy éve lépte át először a gyár kapuját. Dolgozott próbapa- don, volt köszörűs, most a szelepek előszerelése a fel­adata. — Aprólékos, türelmet kí­ván, férfiak nem nagyon A szépülő, fejlődő Sátoralja újhely Fotó: Szabados György A Miskolci Műanyagfel­dolgozó Vállalat harmadíz­ben szervezte meg tavaly a felnőtt szakmunkásokt-atást azon dolgozói részére, akik legalább hároméves mű­anyagfeldolgozói szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A képzésben résztvevők — 27 dolgozó — a napokban vizs­gáztak a gyakorlati és elmé­leti tudnivalóktól. A tanfo­lyam érdekessége, hogy ez alkalommal a gyermekgon­dozási segélyen levő kisma­mákat is bevonták az okta­tásba. csinálnák — mondja, s hoz­záteszi: jól érzi magát az üzemben. Két műszakra jár, csoportos teljesítménybérben fizetik őket, megkeresi ha­vonta az 1800 forintot. A jövőt kétségtelenül az olyan korszerű szelepház- megmunkáló célgépek jelen­tik, mint amilyenen Spisák Sándor dolgozik. A MEZŐ­GÉP miskolci gyárában, oszt­rák licenc alapján gyártot­ták le a három esztergagép­pel egyenértékű célgépet, ötféle fúrási műveletre ké­pes, s műszakonként 160 alkatrészt is megmunkál. Benézünk egy másik mű­helybe is, ahol Kurek Mik­lós és társa perforáló prés­gépen hőkicserélő lemezt ké­szít. Könnyű, ülőmunka, nem kíván különösebb szak­értelmet. A fiatalemberek az üzemben sajátították el a gép kezelését, ám többen Hódmezővásárhelyen jártak tanulmányúton. A gépgyár­ban jelenleg is szerveznek továbbképző tanfolyamokat, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek a munkások. — Milyen haszna szárma­zik az üzemnek a termék­váltásból ? — Gazdaságosabban, az ed digi n él termel ékeny ebb en dolgozhatunk — feleli a fő­könyvelő. — Ennek eredmé­nyeként az idén 75 milliós termelési értéket állítunk elő. az ötéves terv utolsó évében pedig már szeretnénk elérni a 100 milliót. Kelaj I .áraié zelepel, Kedvező változások az encsi MEZÖGÉP-gyárban Egy elnöki beszámolót lapozgatva A lÉfÉaÉÉiipk feíSIftiÉiP A mezőgazdasági üzemek év végi bizonyítványában mindig sok a „tantárgy” es az érdemjegy. Igaz, más tan­tárgyak ezek, mint amilye­neket az iskolában megszok­tunk. Termésátlagok, szűkí­tett önköltség, árbevétel, tisz­ta nyereség ... De az érté­kelés itt sem különbözik: hogy összességében jeles, kö­zepes, vagy netán elégtelen az eredmény az attól függ, milyen volt az adott gazda­ság egész évi munkája. Ha rosszait az „osztályzatok”, gyakorta tordul Karinthy- hoz a felelős vezető és „ma­gyarázza a bizonyítványt”. Pontosabban magyarázkodik: ezért meg, meg ezért lett ilyen; ha az meg az, akikor nem úgy, hanem másképp alakul... Egyszóval van hi­vatkozás időjárásra, ilyen és olyan külső tényezőkre. A sa­ját hibák — talán az emberi gyengeség az oka — csak nagy ritkán kerülnek szó­ba... Ennyi bevezető után — ad­dig, amíg valaki rosszra nem gondol —•. gyorsan kijelent­jük: a taktaharkányi Petőfi Tsz bizonyítványához nem kell a Karinthy féle magya­rázkodás, mert az eredmé­nyek, az érdemjegyek önma­gukért beszélnek. A harkányi tsz a megye egyik legkivá­lóbb gazdasága. Hogy mi mégis magyaráz­zuk a taktaharkányiak tava­lyi eredményeit, annak - más oka van. Példaképül sízeret- nénk állítani, azoknak a gaz­daságoknak, akik az elmúlt évi munkájuk és eredmé­nyük alapján úgymond osz­tályismétlésre utaltattak. Arra nincs módunk, hogy a gazdaság egészét részlete­sen bemutassuk, éppen ezért kiragadtuk azt az ágazatot, amely tavaly különösen ki volt szolgáltatva az időjárás­nak. Közismert ez a „tető nélküli ágazat” a növényter­mesztés volt. Az éves munka, a gondok, eredmények és fő­leg a „hogyan csináltuk” be­mutatásánál segítségünkre van Boros Zsigmond elnök zárszámadási beszámolója. Ebből idézünk gyakran, pél­dákat kiragadva. Ha valaki csodákat, csalhatatlan mód­szereket vár, az csalódni fog. Ami az elnöki beszámo­lóban benne van, ami elhang­zott a zárszámadáson, az minden mezőgazdasági szak­ember előtt ismert kell, hogy legyen. Sajnos a kivitelezés gyakorlata, mikéntje nem ju­tott el még jónáhány gazda­ságban. A taktaharkányiak évesem volt könnyebb, mint a többi gazdaságé. Náluk is volt aszály, belvíz, napokig tartó esőzuhatag, őszi sár, szóval minden ami beletartozik ab­ba a fogalomkörbe: rendkí­vül kedvezőtlen időjárás. Kezdjük a gondokkal.. . ... a taktaközi lapos, vízál­lásos területünkön és a tisza- lúci rész sarkadi dűlőjében 120 hektár őszi vetés kipusz­tult... Kalászos területeink­ből 159 hektárt felülvetet­tünk vörösherével, ebből a korai vagy hőség miatt 72 hektár kiszáradt. Cukorrépa... a korai ta­vaszi rendkívül száraz idő­ben a Hosszúdölösi tábla ki­vételével nem iiolt kellő ha­tása a kiszórt vegyszernek, az egész területen hiányos troli a kelés, sőt 50 hektárt újra kellett vetni... A cu­korrépa betakarítási munká­ja az esős őszi időjárás és a Herriau gépsor meghibásodá­sa miatt csaknem megállt. Ez a fontos ivari növény 1976-ban ráfizetéses volt a sokszoroséra megemelkedett vegyszerár és az alacsony. 150 mázsás hektáronkénti át­lagtermés miatt. A kukoricánál a május vé­gén néhány nap alatt lezú­duló 150 milliméter csapa­dék következtében 556 hek­tár terület szenvedett víz­kárt ... A gondok után lássuk az eredményeset! A búzánál 10S0 hektáron 50,3 mázsás átlagtermést ér­tünk él, a tervezett 36 má­zsával szemben. A búza szű­kített önköltsége mázsánként ISO forint... A tavaszi árpa átlagtermése: 47,2 mázsa volt, holott hektáronként csak 30 múzsát terveztünk... Olajlenből 13,2 mázsát taka­rítottunk be egy hektárról, itt a terv 13 mázsa volt... Fénymagból a 13 mázsás hektáronkénti tervvel szem­ben a végeredmény 20,5 má­zsa lett . . . Napraforgót 550 hektáron termesztettünk. Ter­veztünk 15 mázsás átlagter­mést, ezzel szemben 24,26 mázsás termést takarítottunk be ... Kukoricából a terv 50 mázsáját nem sikerült elérni. Itt az eredmény egy hektár­ra vetítve 43.03 mázsa volt... Többet hozott a tervezettnél a lucerna és a vörösheremag termesztése, kevesebbet a kertészet ... Mindent összevetve, gondo­kat, eredményeket, kiderül, a taktaharkányiak múlt évi teljesítménye (a tervezettnél csalóiéin 5 millió forinttal lett több az árbevételük) Összességében kiemelkedő. Bizonyítványukat megyei szinten a legjobbak közé so­rolják. Egyes növények ese­tében (kalászosok, naprafor­gó) eredményeik országosan is figyelemre méltóak. Csak egy kérdés marad hátra. Hogyan csinálták? Minden a talajelökészítés- nél kezdődött. ... 1975 őszén nyújtott munkaidőben, két műszak szervezésével még a fagy be­áll la előtt elvégeztük az ösz- szes munkát: a mélyszántá­sokat, az istállótrágyázást, az alapműtrágyák kiszórását. A lelkiismeretes munka m. év többi szakaszában is jel­lemezte a tsz tagjait. ... szükség szerint szárítot­tunk, tisztítottunk, és így ér­tékesítettük az összes búza­termést, az olajlent és a fény­magot... Erőgépeink az ara­tási idő alatt nyújtott és két műszakban üzemellek, a ter­ményszárítást és a tisztítást váltó műszakban végezték dolgozóink... Jó ütemben haladt az aratás, valamint az egyéb járulékos munkák. A tsz megnyerte a megyei ara­tási versenyt, besegítettünk a rá fkai, a zsolcai tsz-eknek, és a Nagymiskolci Állami Gaz­daságnak ... A táblákról idő­ben lekerült a szalma, gyor­san haladt a bálázás, a szál­lítás. így nem késett a tarló- égetés és a szükséges talaj­munka. Az előrelátó munkaszerve­zés eredményeként a veszte­ségek is csökkentek. ... a Herriau-gépsor meg­hibásodása miatt kénytele­nek voltunk még egy betaka­rító gépsort vásárolni, amcly- lyel éjjeli-nappali műszak­ban szedtük fel a répát. Napraforgó ... igen jól si­került a vegyszert gyomirtás, a vetés, a töbeállítás ... Kukorica... a kora tava­szi , munkákat, a műtrágya- szórást, a talajelökészítést. a vetést optimális időben vé­geztük el. ■ . A kiragadott példák bizo­nyítják. az időjárásnak a me­zőgazdasági termelésre gya­korolt kedvezőtlen hatását mérsékli, olykor-olykor meg­akadályozza az időben, gyor­san, kellő szaktudással és lel­kiismerettel végzett, jól szer­vezett emberi munka. A tak­taharkányiak kiváló növény- termesztési ered ményei n ek egyetlen magyarázata ez. ép­pen ezért ha a mezőgazda­ságban is alkalmaznák a pe­dagógia nyelvezetét, a Petőfi Tsz bizonyitvánvának végére valami olyasfélét. írna a fe­lelős tantestület: eredménye dicséretes, felsőbb osztályba léphet. Hajdú Imre

Next

/
Thumbnails
Contents