Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-01 / 50. szám
£SZAK-MAGYARORSZÄG 4, 1977. március 1., kedd A képernyő előtt Bárány, Örkény, Vercors, Somlay Gazdag, választékos volt a hét, nemegyszer gondot is jelentett a két miisor közti választás. Például szombaton este. amikor a kicsit provokatív című — Fogadjunk, hogy végig- , nézi?! — szombat esti összeállítást hagytam ott hetven perc után a másik csatornán látható Vercors-adaptációért, vagy pénteken, amikor a Ki mit tud? első negyvenöt perce helyett Örkény elbeszélésének tévéváltozatát néztem; no meg kedden, amikor az első műsor helyett ismét Az ember tragédiáját választottam. Feljegyeznivaló akadt, nem kevés. ★ Elsőként a Nyitott könyv szerdai adását kell feljegyeznem. Kitűnőnek kell a műsort minősteni. Élénken emlékszem meg Bárány Tamás regényére, a Nagy idők tanújára, amikor első megjelenésekor elolvastam. Ügy érzem, a Gaál Albert rendezte műsor igen érzékletesen tálalta ezt a művet. A nyolcvanesztendős öreg, a „nagy idők tanúja*’ voltaképpen egész életét úgy élte le. hogy a törvény tornácán táncolt, vagy ha törvényt nem is sértett, magatartása, cselekedeteinek sora mindenképpen erkölcstelen, elítélendő. Egy kedves, öreg szélhámos kacsint ránk a kötet lapjairól, mintha azt mondaná: mit kínlódtok ti gyárakban, hivatalokban, mit munkálkodtok, nem látjátok, hogy másképpen is lehet élni, például úgy, mint én éltem? A hatalmas regény megszámlálhatatlan epizódja közül — mindmegannyi külön kis történet egy-egy szélhámosságról — szerencsésen választoltak ki néhányat a főszereplő jellemzésére, s a regény érzékeltetésére. Sikerült megéreztetni a nézővel a regény ízeit, kedvet csinálni annak elolvasásához. Ehhez a szerző és Abody Béla közti beszélgetés is hozzájárult, s aki nem ismerte eddig, azzal a gondolattal zárhatta el készülékét, hogy érdemes a Nagy idők tanúját elolvasni. Persze, ha hozzájut az érdeklődő. Mert a boltokban most nem találtam. ★ ' Űgyancsak az olvasást, illetve az alapmű elolvasását lehet ajánlani azoknak, akik Örkény István elbeszélésének, a Rekviemnek tévéváltozatát megtekintették. A Schulze Éva forgatókönyve alapján Esztergályos Károly rendezte játék bizony nem azt tükrözte, amit Örkény húszoldalas elbeszélése. A váci börtönben 1951-ben fiatalon elhunyt pártmunkásra, feltehetően a koncepciós perek áldozatára való tisztelgő emlékezés helyett egy sajátos szerelmi kaland állt előttünk, egy egyedi eset, amelyből nem sugárzott semmi általánosítható mondandó, tanulság, holott csaknem szó szerint elhangzott Örkény minden dialógusa, sőt még az eredetileg belső monológok. visszaemlékező gondolatsorok is dialogizálódtak. Mégsem érződött hihető módon a női szereplő cselekedeteinek motiváltsága. A Rekviemet 1960-ban irta Örkény, a feldolgozás is jó néhány éve készülhetett. ★ Vercors, a magyar származású franqia író 75 éves. Köszöntőnek is tekinthető, hogy éppen most mutatta be a Magyar Televízió a Simon és Clotilde című kisregényéből készült tévéfilmet. A forgatókönyvet Sipos Tamás írta. rendezte Caal Albert. A két egymásnak idegen, messze eltérő helyzetű, de a további életnek semmi értelmét sem látó ember kapcsolata örök érvényű tanulsággal szolgál: nem szabad semmit feladni, nem szabad hagyni, hogy máson úr legyen a csügge- dés, a végső elkeseredés. A menthetetlen rákbeteg idősödő férfi és a féllábúvá lett fiatal lány emberi kapcsolata ennek volt igen szép megfogalmazása, ennek a humanista gondolkodásnak a megtestesítője. S ha a játék társadalmi háttere számunkra idegen is, tiszta embersége megkapó. •Ar A Rosenberg házaspárt koholt vádakkal 1950-ben tartóztatták le és végezték ki az USÁ-ban. Francia filmalkotók dolgozták fel történetüket négyrészes drámában. Eddig a felét láttuk, de már most kimondható: nem mindennapi alkotás Befejezése után visszatérünk rá. — A Filmszem című magazin szombati jelentkezése megérdemel egy dicsérő mondatot: a XX. magyar játékfilm-szemlét és annak legfőbb tanulságait kitűnően foglalta össze, tömörítette szűk 50 percbe. Néhány napja láttam újra Somlay Artúrt a Valahol Európában felejthetetlen főszerepében. Különös érdeklődéssel figyeltem hát vasárnap este a Színészmúzeüm adását, amely most őrá emlékezett. Milyen nagy kár is. hogy a színművész alakítása elröppen, az élő színpad játéka soha meg nem ismételhető! A Vámos László vezette műsorban a hiteles emlékezéseket állóképek és filmszerep-részletek színesítették, — köztük olyan filmrészecskók is. amelyek csak Somlay miatt érdemeltek figyelmet. De így is sikerült néhány markáns vonással megidézni a képernyőn Somlay művészi nagyságát, halálba menekülésének tragikumát. Benedek Miklós A Miskolci Közlekedési Vállalat FELVÉTELRE KERES „D” vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket legalább kétéves szakmai gyakorlattal. 8 ált. iskolai végzettséggel, akik részére „D”-tanfolyamon részvételt biztosít. Szirmabesenyő, Kistoka.j községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Felvételre keres továbbá a vállalat kocsitakari lókat. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi György u. 1. sz. alatt. >e1........................ —u—......................... .......... Lc nkcy Zoltán munkája Dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter zárszavával vasárnap véget crt a zánkai úttörővárosban a fiatal pedagógusok első országos parlamentje. A vasárnapi plenáris ülésen a szekcióülések vitavezetői összegezték a csaknem száz felszólaló javaslatait. <* tanácskozás tapasztalatait. Megyei diáknapok 577 Ebben az évben április 29. és máius 2. között kilencedik alkalommal kerül sor a sárospataki diáknapok rendezvénysorozatára. Borsod, Szabolcs és Hajdú megyék, Budapest. Debrecen és Miskolc városainak középiskolás. valamint szakmunkás- tanuló fiataljai mérik majd össze tudásukat a négy nap során. A KISZ KB irányelveinek megfelelően a KISZ Borsod megyei Bizottsága az elmúlt hét végén szombaton és vasárnap rendezte meg a megyei diáknapokat. A különféle művészeti ágakban Miskolcon. Mezőkövesden, Kazincbarcikán és Szerencsen léptek a közönség és a zsűri elé a fiatalok. Mind a négy helyszínen ideális, zavartalan körülményeket biztosítottak a házigazdák a részvevőknek. A kiírás értelmében a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, akik megfelelő országos áttekintéssel rendelkeznek. Így biztosították azt, hogy a diáknapokon bemutatkozó szólisták és művészeti csoportok produkcióit megfelelően bírálják el. s ítéliék oda az arany ezüst és bronz okleveleket, melyek eevben értékmérőként is szolgálnak. A tapasztalatokat összegezve el lehet mondani, hogy megyénk középiskoláiban és a szakmunkásképző intézetek többségében foglalkoznak. törődnek a művészeti csoportokkal, szólistákkal. A pedagógusok hozzáértő munkáját tükrözik a bemutatott produkciók. Az öntevékeny csoportok nagy része valamilyen formában segítséget kap a nagyobb művészeti együttesektől. A „ diákok sok esetben merítenek ötletet közvetlen környezetük népi hagyományaiból, kultúrájából — például a néptáncosok —. viszont kevés gondot fordítanak az előadások kidolgozására, a helyes beszédmódra, a kiejtésekre. A legtöbb részvevő Kazincbarcikán a vers- és prózamondóknál volt. A zsűri hét arany, 13 ezüst és 15 bronz oklevelet ítélt oda. Egyedül a néptánc kategóriában nem adták ki az arany oklevelet, s itt fordult elő az is, hogy nem minősítettek együttest. A diákszínpadok bemutatója is nagy sikert aratott. Három arany, öt ezüst és egy bronz oklevél került kiosztásra. A pol-beat és a folk-beat kategóriában Mezőkövesden 4 együttes, illetve szólista kapott aranv oklevelet a szó- lóhangszéresek közül pedig öten érdemelték ki a legmagasabb minősítést. A KISZ Borsod megyei Bizottsága március 12-én Miskolcon, a csanyiki KISZ- iskolán adja át a díjakat a leeiobbaknak. s akkor hirdetik ki. hogy kik vehetnek részt a sárospataki diáknapok rendezvénysorozatán. F. Gy. Felvételre keresünk: •— folyószámla-könyvelőt; —• raktárvezető-helyettest (közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel); — műszaki ellenőrt (vízgépészeti gyakorlattal); — műszaki előkészítőt (mélyépítőipari ismerettel); — gyors- és gépírót; — takarítónőt; — árokásó nehézgépkezelőt; — műhelyi segédmunkást; — tehergépkocsi-vezetőt („D” vizsgával rendelkező előnyben); — gépkocsirakodót. JELENTKEZÉS: Borsod megyei Vízművek, Miskolc, Tömösi u. 2. Munkaügyi osztály . Kiállítás Pedagógus képzőművész Az elmúlt hét végén nyitották meg Miskolcon, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színházi előcsarnokában a pedagógus képzőművészek kiállítását. s a kellemes hétvége igen sok látogatót vonzott már az első napokban. A vendégkönyv bejegyzései szerint több százan tekintették már meg eddig, az im- márn hagyományosnak tekinthető tárlat alkotásait, s a látogatók között igen szép számmal voltak diákok is. Már a kiállítás megtekintése közben is jólesően nyugtázhatja a látogató — legalábbis az, aki a korábbi kiállításokon is megfordult—, hogy örvendetes módon gazdagodott, tágult részint a bemutatkozó, a kiállító ,alkotó pedagógusok sora. s ezzel szerencsésen együtt járt a „műfajok” szaporodása is. Míg a mostanit megelőző tárlaton csak a képzőművészet. a szobrászat, s elvétve a textilművészet területéről jelentkeztek munkáikkal alkotó pedagógusaink, addig ezen a kiállításon már a bőr- mi vesség. a fafaragás és az ötvösművészet is „képviselteti magát.” Persze legerősebb ezúttal is a képzőművészeti anyag, jóllehet két kisplasztikájával az encsi Borsos István ezúttal is rangos helyet vívott ki magának a kiállítók között. Az igen szép számú kiállító pedagógusok közül — rangsorolás igénye nélkül — szívesen említjük meg Zsignár István, Korkos Jenő, Szerdahelyi Sártdor munkáit de persze bőségesen sorolhatnánk még tovább is a kiállító pedagógusok nevét, hiszen az ilyen jellegű tárlatokon közülük sokan rendszeresen. és jó színvonalon szerepelnek. A felsorolás helyett viszont örömmel mondjuk el: sok fiatal munkájával is találkozhatunk e tárlaton. vagy legalábbis olyanokéval. akik korábban nem vettek részt e megyei kiállításon. Mindebből talán már'kitűnik, hogy e mostani pedagógus képzőművészeti tárlat színvonala felülmúlja a korábbiét —, s ez nemcsak áí egyenletes fejlődés mesterségbeli gyarapodás miatt jelentős. E tárlatok kapcsán korábban is hangot adlunlt ama véleményünknek, hogf az alkotó munkálkodás mellett az esztétikai nevelésben látjuk e kiállítások jelentőségét. Részint — a kiállítók többsége ugyanis rajzpedagógus — a vizuális nevelést erősítheti, ha a pedagógus maga is alkotó, részint pedig — ezzel párhuzamosan — az általános esztétikai nevelésben nyújthat segítséget. S jóllehet, a kiállítók külön-külön, mint egyéni alkotók is mérlegre tehetők, ez az általánosabb mérce döntőbb jelentőséget kaphat' Nos. ez utóbbi miatt is örülhetünk annak, hogy » diákok is szép számmal keresik fel a kiállítást, hiszen nemcsak — esetlegesen pedagógusaik „másik arcát”, teljesebb egyéniségét ismerhetik meg. hanem a tárlat szerencsésen segítheti a vizuális láttatás ügyét is. Jó. érdekes, sokszínű kiállítás ugyanis a pedagógus képzőművészek kiállítása. Érdemes miatta felkeresni ® Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központot Hiszen a tárlaton, amelyet március 7-ig tekinthetnek meg az érdeklődők, korántsem „rajztanáros”, iskolái műveket láthat az érdeklődő. hanem tiszteletet parancsoló. jó színvonalú munkákat. Ami persze nem zári® ki, hogy az alkotások mögött ne érezzük ott az iskolát — ne érezzük meg az iskolában munkálkodó pedagógusok jó szándékú, nemes törekvéseit is. (cs. a.) ■ —■ ..........IIP ... —■ IIIM, | ,1 f ' Ko ngresszusára készül a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt ősszel tartja V. kongresszusát. Az előkészítő időszak fontos állomása érkezett el március elsejével: országszerte megkezdődtek a helvi szervezetek taggyűlései. Ebből az alkalomból adott nyilatkozatot Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára Deregán Gábornak, az MTI munkatársának: — A most kezdődő taggyűlések arra adnak választ, hogy a IV. kongresszuson elfogadott határozatok miként valósultak meg, hogyan töltötte be társadalmi funkcióját a Vöröskereszt. A 11 213 helyi szervezetben mintegy 920 ezer vöröskeresztes tag mondhat véleményt a helyi szervezetek munkájáról. — A párt népesedéspolitikai határozata. különösen pedig a XI. kongresszuson elfogadott új programnyilatkozat nyomán a Vöröskereszt munkájában előtérbe került a családvédelmi tevékenység. — Tavaly hirdettük meä® térítésmentes véradás általánossá tételét. Nem megalapozatlan törekvés volt e* hiszen ma már az orszáé egészségügyi ellátásához szükséges vér 84,4 százalékát térítésmentesen adják. — , Figyelemmel kísérjük az elsősegélynyújtás korszerűsített oktatásának eredményeit. - i — Várakozásaink szerint — bizonyára — tükröződni fog a taggyűléseken a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenysége is. Hely szervezeteink közreműködése révén az elmúlt időszakban jelentékenyen megnőtt a Magyar Vöröskereszt részvétele a nemzetközi segélyakciókban. Négv év alatt 5l alkalommal 46.5 millió forint értékű küldeményt továbbítottunk. elsősorban ® fejlődő országokba.
