Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-05 / 54. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 54. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1977. március 5. Fröccsöntő gép a borsodsziráki Bartók Béla Tsz műanyag üzemében I'otó: Laczó József rr A Parlament tanácskozótermében ma ül össze 600 asszony és leány, hogy megvitassa azokat a kérdéseket, amelyek az egyik legfontosabb társadalmi program megvalósítását szolgálják. Ez a program alapvetően a párt nőpolitikájának elveiből fakad és az ezekből adódó feladatokat valósítja meg a Magyar Nők Országos Tanácsa sajátos eszközeivel. — a magyar nők érdekében. Ez a program a nők általános társadalmi és családjogi egyenlőségének jegyében született és célul tűzi: a nők politikai, közéleti érdeklődésének felkeltését. a nők foglalkoztatottságának és munka- feltételeinek javítását, az egyenlő feltételek és leheÍ l tőségek biztosítását az iskoláztatás, a művelődés, a szakképzés és a rendszeres továbbképzés területein, az „egyenlő munka, egyenlő bér” elvének érvényre juttatását. a családok, a nők gyermeknevelő tevéken y* ségének intézményes támogatását. A Magyar Nők Országos Tanácsának második konferenciájára a nemzetközi nőnap előestéjén kerül sor. Ez as év az ENSZ-konfe- renciá határozatának értelmében már a nők évtizedébe tartozik. Ebben az évtizedben — amely az ENSZ határozata szerint a nők nemzetközi évétől, 1975-től 1985-ig tart — a világon mindenütt fokozottan kell törekedni a női egyenjogúság megvalósítására. A női egyenjogúság érvény esül éséhez növel n i kell a nők szakképzettségét. az oktatások színvonalát. további munkalehetőségeket kell biztosítani számukra, s fontos, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az aktív politikai életben is. A szocialista országokban és ígv hazánkban is — más országokkal összehasonlítva — a női egyenjogúság megvalósulása — a hiányosságok ellenére is már ióval előbb tart. A Dárt 1970-es nőpolitikái határozata és a Magyar Nők Országos Tanácsának 1971-ben megrendezett első országos konferenciája alapvető feladatként jelölte meg. hogv napirenden tartsák a nők k érdekeit. Ezért a MNOT- nak a párt és az állam vezető szervéi felé olvan ajánlásokat kellett kidől- , gozni, amelyek elősegítik e célok folyamatos megvalósulását. Az első konferencia óta eltelt hat cv ele gendő idő volt arra. hogy most és itt felmérjék a megtett utat. A második országos nőkonferencián részt vevő 600 nő közül huszonheten Borsod megyét képviselik. És ami különösen jelentős, nemcsak a megyét, hanem valamennyi társadalmi réteget, a fizikai dolgozókat és a fiatalokat is. Minden gondukkal. problémájukkal és sikereikkel. Az elmúlt években sok minden történt a nők politikai, erkölcsi. társadalmi és anyagi megbecsülése terén. Ha lassan is. de emelkedik a nők száma a vezető beosztásokban. a választott testületekben és társadalmi szervezetekben. Kiemelten foglalkoznak majd a konferencián a nők képzésének helyzetével. az élet- és munkakörülmények további javításával. Így tudnak a nők az eddigieknél is többet és magasabb színvonalon nyújtani, adni valameny- nyiünknek. Hazánkban a nők számarányát tekintve a népesség nagyobb hányadát adják, ezért igen fontos hogy a lehetőséghez képest, mind fokozottabban vegyenek részt a közéleti tevékenységben. A második országos nőkonferencia a nemzetközi nőnap, az ünneplés, a megemlékezés előestéién is munkaértekezlet lesz. A nők szerepe a gazdasági építőmunkában több mint jelentős, egyszerűen nélkülözhetetlen. A fonodák gépsorai, a vegyipari berendezések, vagy épp az esztergagép mellett álló asszonyok és lányok a nemzeti jövedelem tekintélyes részét állítják elő. De ott vannak teljes szívvel és lendülettel a betegágyaknál. a katedrákon, vagv éppen az eladói pult mögött is. Mindemellett a munkában és a jogokban való egyenlőséget — a hivatalos szerveknek, de valamennyiünknek — ügv kell megteremtenünk, hogy figyelembe vesszük a biológiai adottságokat is. T ársadalmunk, korunk női eszményképe az a dolgozó anya. aki életet, sőt életeket ad és rés/.t vész az anyagi javak megteremtésében is. A második nökoníercnoián. a nőnap előestéjén, a hagyományos virág mellett ezekre az összekapcsolt feladatokra. hivatásra is gondoljunk! Buciiért Mikló» a 1077, március 2—3-án Szófiában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottságainak a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről: Gvlsa Filipov, a Politikai Bizottság tagja, a KB UÜíára és Alekszandr Lilov, a'Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről: Vasil Bilalc, az elnökség tagja, a KB titkára és Josef Haviin, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről: Antonio Perez Herrero, a KB titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Jerzy Lukaszcwicz, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára és Ryszard Frelck, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Cyenes András, a KB titkára, Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről : Szandagijn Szoszorba- ram, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Hermann Axen, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Werner Lam- berz, a Politikai Bizottság tagja a Központi Bizottság titkára; a Román Kommunista Párt részéről: Cornel Burtica, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, Konsztantyin Katu- sev, a KB titkára és Mihail Zimjanyin, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok Központi Bizottságainak osztályvezetői és osztályvezetőhelyettesei is. A tanácskozás részvevői kicserélték az eszmei-politikai és a propagandamunkában szerzett tapasztalataikat, szem előtt tartva a pártkongresszusaik óta eltelt időszakban hozott határozatokat Megelégedéssel szóltak az ideológiai együttműködés fejlődéséről és az ideológiai munkáról tartott tapasztalatcseréről. Véleménycserét folytattak azokról a rendezvényekről, amelyeket a testvéri országokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szerveznek. Október évfordulója lehetővé teszi, hogy még átfogóbban és szemléletesebben kifejezésre jusson a szocializmus vívmányainak világtörténelmi jelentősége, a béke és, a társadalmi haladás biztosításában betöltött szerepe. E dicső évforduló, valamint a testvéri pártok és népek életében más fontos évfordulók és események megünneplése elősegíti, hogy az Októberi Forradalom nagy eszméi tovább terjedjenek az egész világon. Hozzájárul a béke, a szabadság és a népek függetlensége Október által meghirdetett és a testvérpártok által megvalósított lenini eszméinek népszerűsítéséhez. Jól szolgálja azt a propagandát, amely bemutatja a szocialista országoknak az új társadalom építésében elért kiemelkedő eredményeit, bé- keszerető külpolitikájukat, a fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért vívott következetes harcukat. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták a tömegtájékoztató eszközök fontos szerepét abban a harcban, amelynek célja, hogy a helsinki európai biztonsági együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam maradéktalanul és következetesen megvalósítsa az értekezlet záróokmányában rögzített elveket és megállapodásokat, s biztosítsák a kedvező feltételeket a belgrádi találkozó előkészítéséhez és megrendezéséhez. Ez a találkozó arra hivatott, hogy pozitívan és építően hozzájáruljon a béke és az európai biztonság megszilárdításához, A tanácskozás részvevői fontosnak tartják a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletén, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján elfogadott dokumentumok széles körű népszerűsítését. Az értekezleten leszögezték, hogy erélyesen le kell leplezni az antikommuniz- must és vissza kell verni a szocialista országok ellen, az imperialista körök által szervezett kampányt. Ezek a körök megpróbálják eltorzítani a szocialista országok bel- és külpolitikáját, be(Folyiatás a 2. oldalon) Groiniko levelének visszhangja Az Egyesült Nemzetek Szervezetében széles körű visszhangot keltett az a levél, amelyet Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisztere intézett Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának összehívásáról. A levél szövegét az ENSZ-ben a közgyűlés hivatalos dokumentumaként terjesztették. Mint Kurt Waldheim hivatalos képviselője közölte Vlagyimir Mátyással, a TASZSZ tudósítójával. a levélben foglalt javaslatok „kedvező visszhangra találtak az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ezekre összpontosul az ENSZ diplomáciai köreinek figyelme”. ENSZ-körökben megállapítják, hogy az új szovjet javaslatok korunk legkiéle- zettebb elodázhatatlan feladatának megoldását célozzák: a fegyverkezési hajsza megfékezését, a leszerelést és a leszerelési világkonferencia összehívására előterjesztett szovjet javaslatok megvalósítását A vasas centenárium jegyében A vasasszakszervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából tegnap, pénteken ünnepi események színhelye volt. a Diósgyőri Gépgyár. Bolgár, angol és spanyol szakszervezeti delegáció látogatott Miskolcra, amelynek tagjai délelőtt megtekintették a Diósgyőri Gépgyárat, részt vettek a gépgyári munkásszobornál megrendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Délután fél háromkor m u n kásszol i dari tási nagy- gy ülésre jöttek össze a gyár dolgozói a kultúrteremben. Az elnökségben helyet foglalt Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára. Hidasi Lajos, a vasasszakszervezet ti lkára, Mráz Ferenc, az SZMT elnöke, Novak József J a városi pártbizottság titkára. Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, a DIGÉP, az LKM párt-, szakszervezeti és vállalati vezetői. v Varga Barnabás, a piGÉP szakszervezeti titkára köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglalókat, köztük a külföldi delegáció tagjait; B. Ditnit- rovot, a Bolgár Gépipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét és Luba Michailovát, az Angol Egyesült Gépipari Szakszervezet képviselőit: E. Roberts és K. Brett főtitkár- helyetteseket és G. H. Laird vb-tagot. a Spanyol Munkásbizottság küldöttét, Pedro Santistebant, a vasasszakszervezet országos főtitkárát. A munkásnagygyűlésen Varga Barnabás mondott beszédet. s a vasasszakszervezet százéves múltját idézve megemlékezett azokról a történelmileg is emlékezetes alkalmakról, amikor a diósgyőri munkásság, u fasizmus nehéz esztendeiben is hitet lett megmozdulásaival a béke, a munkásszolidar'tás mellett. Részletesen szólt arról, hogy a diósgyőri mun(Folylatás a 2. oldalon.) Varga Barnabás ünnepi beszédéi mondja fertásszeliariíási nagygyűlés a DIGÉP-ben Hazaérkezett a magyar pártküldöttség 1 szocialista országok koenista és nÉáspártjai II-SiáráÉ toiiácskozása
