Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-22 / 68. szám

.ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3-/-J 1977- március 22., kedd A Kezdeményezések az építőiparban Az Észak-magyarországi Állami építőipari Vállalat idei program szerinti kötele­zettsége meghaladja — ér­tékben — az egymilliárdot. A feladatok között szerepel­nek olyan nagyberuházások, mint ii bélapátfalvi cement­gyár, az ózdi rúd-dróthen- germű, az LKM kombináll- acélműve és a Borsodi Ve­gyikombinát PVC—III. üze­me. Ugyanakkor a kisebb fontosságúnak látszó teendő­ket sem szabad a kollektí­vának lebecsülnie, hiszen gzek szintén neun tűrnek ha­lasztást. A December 4. Drót­müvek fejlesztése, a Miskol­ci Húskombinát húslisztüze- mének megépítése, a város keleti csúcsvízművének üzembe helyezése, valamint a lakásépítkezések egyaránt nagyon fontos tennivalók. A vállalat mélyépítési tech­nológusától, Zalai Györgytől megtudtuk: egy re inkább rá­térnék a komplex gépesítés bevezetésére, gépláncok al­kalmazására. Géppel keve­rik például a betont, tar­tálykocsikban szállítják az építkezés színhelyére, s be­tonpumpa továbbítja az anya­got a zsaluzatba. Ez utóbbi berendezésből a közelmúlt­ban vásároltak egy, óránként 60 köbméter teljesítményűt, így már négy betonpumpa könnyíti az építők munkáját. Merőben új eljárás a be­tonozásnál a nagytáblás zsa­luzat alkalmazása. Olaszor­szágból importálták a Pon- tex-rendszert, melynek lé­nyege: kis elemekből, rövid idő alatt különböző fémtáb­lák összeszerelhctők. Eddig 1000 négyzetmétert vásárol­tak az említett zsaluelemek­ből, s az elkövetkezendő években mind szélesebb kör­ben elterjesztik. A nagytáb­lás zsalura munkaszinti jára­tok, korlátok is felszerelhe- tők, így betarthatók a biz­tonsági előírások. Amennyi­ben máshol is szükség van a zsaluzatra, szét sem kell szerelni — egy darabban to­vább szállítható, daruval. Természetesen jelentős ér­tékekről van szó, az embe­reknek tehát óvniuk kell a faanyagot előnyösen helyet­tesítő Pontex-rendszert. Ugyanez vonatkozik a moz­gatható szerelőállványra, amelyet csarnokokban alkal­maznak különböző munkáit elvégzéséhez. Régebben ha­talmas állványokat építettek, ha festettek, mázoltak, vagy karbantartásra került sor. Az úgyszintén Pontex-rendszerü anozgatható szerelőállvány feleslegessé teszi a fárasztó előkészületeket, s a beren­dezés a meglevő darupályá­ra is felszerelhető. Az ÉÁEV-nél is célul tűz­ték a helyszíni munka csök­kentését. Éppen ezért alkal­mazzák a mélyépítési vas­szereléshez az előregyártóit elemeket. Ezáltal lerövidül a kivitelezés ideje, kevésbé fo- lyásolja be az eredményes­séget az időjárás. Tervezik olyan üzemrész kialakítását, ahol rendelkezésre állnak a különféle gépek, berendezé­sek, s az előszerelések meg­felelő módon elvégezhetők. A műanyag napjainkban szinte nélkülözhetetlen az építőiparban. A műanyag­csövek jól alkalmazhatók közművesítésnél, különösen ott kedveltek, ahol savval, lúggal dolgoznak. Miután a műanyagcsövek ellenállnak a maró folyadékoknak, több kilométernyit fektettek le a PVC—III. területén, a szenny­vizek elvezetésére. A legújabb elképzelések szerint gázvezetékek építésé­nél is hasznosítják majd a műanyagcsöveket. A magyar gyártmányú, kemény polieti­lénből készülő csövek nagy előnye, hogy összekapcsolha­tók ragasztással, gumigyűrű­vel, tükrös hegesztéssel.- A munka nem igényel osztályos hegesztőt, betanított szak­munkás elvégezheti. Mivel pedig a vállalatnál éppen e szakma művelőiből van hi­ány, előszeretettel, mind szé­lesebb körben alkalmazzák a műanyagcsövet. A különleges epoxi-gyanta kiválóan alkalmas műtár­gyak bevonására. A sokféle gyártmány közül a katezilt és a krautoxint használják leginkább az ÉÁÉV-nél, fes­tés helyett. Mivel az emlí­tett folyékony gyanta szintén ellenáll a savnak, a lúgnak, a Borsodi Vegyikombinát n u u PVC—III. üzemének építésé­nél széles körben alkalmaz­zák. Az elmúlt évben új köz­ponti telep munkálatait kezdték meg a vállalatnál. A 260 milliós beruházással épü­lő telepet 1980-ban helyezik üzembe, s a kívánalmaknak megfelelően alakítják ki. Többek között csögyártási se­gédüzemet is létrehoznak, ahol öntapadós szigeteléssel látják el a íelhsználásra ke­rülő csöveket. A műanyag kedvezőbb a bitumenmázas eljárásnál, ráadásul keve­sebb létszámra van szükség, ugyanis a munka gépesít­hető. Megyénk építőiparában mintegy 12,5 ezer ember dol­gozik, s előreláthatóan nem növekszik a létszám. A leg­nagyobb érték az ember, ta­karékoskodni kell az erejé­vel, vagyis a cél: a tervsze­rű munkaerő-gazdálkodás. A kezdeményezések, az új tech­nológiák kímélik a dolgozót, lehetővé teszik az élőmunka felhasználásának csökkenté­sét. Elmúltak azok az idők, amikor az építőipar munká­sai kevésbé igényelték a ró­luk való gondoskodást. Nap­jainkban joggal elvárják a mun kakörülmények javítá­sát, azt, hogy a lehetőségek szerinti legkedvezőbb felté­telek mellett dolgozhassa­nak. Tudják ezt az EÁÉV vezetői is, akik egyik leg­fontosabb feladatuknak tart­ják a munkaerő megtartását, az elvándorlások minimális­ra való csökkentését. A telepített üzemhez ha­sonló ellátást kívánják biz­tosítani a felvonulási épüle­tek tipizálásával. Ezek a lé­tesítmények magasabb szo­ciális ellátottságot tesznek lehetővé. Rendelkezik a vál­lalat 17 konténeres szociális létesítménnyel is, melyek gépjárművel egyik helyről a másikra szállíthatók., A „há­zakat” csak be kell kapcsol­ni a szennyvíz- és ivóvízhá­lózatba, rákötni az elektro­mos készülékeket a villa- mosrendszerre, s ezzel már­is, úgyszólván pillanatok , alatt befejeződött a beköl­tözés. Kolaj László (Folytatás az 1. oldalról) litikai légkör javítása érde­kében. A világban azonban még mindig vannak befolyá­sos politikai erők, amelyek érdekeltek abban, hogy ez a konstruktív nemzetközi pár­beszéd abbamaradjon. Erről tanúskodnak azok az elve­temült gyilkosságok, ame­lyeknek áldozataivá a na­pokban a nemzeti felszaba­dító mozgalom olyan kiemel­kedő egyéniségei váltak, mint Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke cs Kamal Dzsumb- latt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke. Nem kevésbé állhatatosak az imperialista erők a szocia­lista világ elleni aknamun­kájukban, a szocialista rend­szer fellazítását célzó erőfe- ' szítéseikben. Ezzel a céllal kiabálják teli a világot „az emberi jogok megsértéséről" a szocialista országokban. Leonyid Brezsnyev ezzel összefüggésben megállapítot­ta, hogy a Szovjetunióban senkinek sincs tiltva, hogy másképpen gondolkodjék, mint a többség. A megala­pozott, jó szándékú kritikát hálával fogadják- Azokat, akik tévesen bírálnak, elté- velyedett embereknek tekin­tik. „Másként áll a helyzet, amikor néhány társadal­munktól elszakadt személy aktívan fellép a szocialista rendszer ellen, a szovjetelle­nes tevékenység útjára lép, megsérti a törvényeket és nem találva támaszra az or­szágon belül, a külföldhöz fordul támogatásért, az im­perialista felforgató közpon­tokhoz — propaganda- és hírszerző szervekhez. Né­pünk azt követeli, hogy az ilyen, ha lehet így mondani, személyiségeket \ a szocializmus ellenfelei­nek, olyan embereknek te­kintsük, akik saját hazá­juk ellen szállnak síkra, az imperializmus segédjeinek, egyes esetekben ügynökei­nek tekintsük őket. Természetes, hogy a tör­vényben meghatározott in­tézkedéseket teszünk és fo­gunk tenni ellenük.” A IYIÍSM Növény védelmi és Ag­rokémiai Központjának előrejel­zése szerint — a tervezett na­gyobb termésátlagok elérése ér­dekében — néhány tavaszi nö­vényi éleség vetése elölt a gaz­daságoknak fokozott gondot kell fordítaniuk a vetőmagvak csá- vázására és csirázóképességének vizsgálatára. Az elmúlt évi időjárás ugyan­is gátolta a magvak érési folya­matait, s ezért többek között a kukoricánál és a cukorrépánál a csírázóképcsség csökkenése tapasztalható. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy megbízható védelmet nyújtsanak a vetőmaggal terjedő, illetve a talajból fertőző gabonabetegsé­gek ellen, amelyek a csírázó nö­vényi a legérzékenyebb korai fejlettségi állapotában pusztítják cl. A vetőmagvak nagy részét köz­pontilag már csávázták, a kuko­ricánál azonban a lecsávázott té­teleket is ajánlatos ellenőrizni. Ha a magvak fuzáriumos fertö- ziillséget mutatnak, újra el kell végezni a csávázási. I.oghatáso- sabb a Quinolalc V—4—X és a Ditlianc M—45 kombinációja (100-hlnu q q), vagy a Quinolatc V—4—X és Chinoin Fumlazol csávázó íioo 1 íoo q/q) együttes alkalmazása. Cukorrépánál szin­tén a kombinált kezelések adják a legjobb eredményt. Borsónál jő hatású az Orthodd Ü0 WP (300 q/q) vagy TMDT (300 q/q) alkalmazása. A kukorica és borsó csávázá- sánál fokozni kell a növényvédő szerek tapadását. Erre a célra kiválóan alkalmas az Evcrsield segédanyag. A kórokozók elleni védekezé­sen kívül ügyelni kell arra. hogy a gyengébb csírázóképcsség mel­lett K elérjék az optimális tö- számot. Ezért valamennyi vclő- maglételncl csira ási próbát kell végezni hidegcsfrázlntással. A e.sirázőgépe*-*-égtől, illetve annak csökkenésétől függően kell mindenütt emelni a vetőmag- normákat, mert c nélkül clma- caulnnk a tervezett magasabb termésátlagok. Az edelényi Alkotmány Tsz vállalása: nya, tej és tejtermék, gépjavítás Amikor a csepeli munká­sok országos visszhangra ta­lált felhívása elhangzott, me­gyénk mezőgazdasági nagy­üzemei közül az edelényi Al­kotmány Termelőszövetkezet tagsága az elsők között vál­lalta, hogy tettekkel bizo­nyítják a Nagy Október esz­méihez való hűségüket. A termelőszövetkezet január 29-i zárszámadó közgyűlé­sén hangzott el az egész tag­ság vállalása, hogy méltón, termelési célkitűzéseik túl­teljesítésével ünnepük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A felajánlás felett a tsz 12 szocialista brigádjának 166, tagja vállalt védnökséget. És az elkövetkező napokban, he­tekben sok beszélgetés, gon­dolkodás, brigádértekezlet, szakvezetők és kétkezi mun­kások véleményének, elkép­zeléseinek meghallgatása után dolgozták ki részlete­sen vállalásaikat. A cél az volt, hogy a maga munkate­rületén mindenki tudja, mit kell tennie a vállalt többért, olcsőbbért, gazdaságosabbért. A már megkezdett tavaszi munkák során, a vállalások ismeretében úgy dolgozik az Alkotmány Tsz tagsága, hogy minden lehetőséget kihasz­náljon a tervek túlteljesítése érdekében. A Május 1„ a Martos Fló­ra és a Dobó Katalin- brigá­dok tagjai például azon mun­kálkodnak, hogy az idén any- nyi burgonyával termeljenek többet, amennyi egy kisebb város egész lakosságának el­látásához elegendő. Vállalá­suk ugyanis az, hogy a ter­mőterület és az átlagtermés növelésével 1975-höz viszo­nyítva 222 vagon étkezési cs 70 vagon vetöburgonyával termelnek többet. A damaki és a finkei te­henészetben az Április 4. és a Kossuth Lajos brigád 31 tehenésze, fejőnője azt vál­lalta. hogy gondosabb mun­kával, jobb takarmányozás­sal. a fejési technológiai elő­írások pontos betartásával az elmúlt évi magas terme­léshez viszonyítva, összesen 40 ezer literrel több tejel küldenek a tsz tejüzemébe. A tejüzemben dolgozó Má­rnán Kató szocialista brigád, amelynek eredeti terve is fe­szített már, azt vállalta, bony további 2 százalékkal. 640 ezer forintnyi értékkel teljesíti túl termelési és ér­tékesítési tervét. Uavanakkor a fajlagos energiaköltséget. 24 ezer, a fuvarköltséget 33 ezer forinttal, az anyagfel­használást pedig 14 ezer fo­rinttal csökkentik. A gépesítési főágazatban dolgozó szocialista brigádok legjelentősebb vállalásai kö­zé tartozik, hogy az egy nor­málhektárra eső tervezett költséget 3 százalékkal, azaz összesen több, mint 61 ezer forinttal, a tervezett tonna­kilométerek költségét pedig összesen 15S 400 forinttal csökkentik. A gépműhelyben a vállalás: csaknem 70 ezer forinttal csökkenteni az al­katrész-felhasználást. És e vállalások megfogal­mazása, kidolgozása során még egy követendő elhatá­rozás született az Alkotmány Tsz szocialista kollektíváinak körében. Elhatározták, hogy az elmúlt évi munkájukkal kiérdemelt brigádjutalmak­ból, a brigádtagok cgy-cgy legjobbját a Szovjetunióba küldik jutalom társasutazás­ra. A Nasv Októberi Szocia­lista Forradalom országában tett látogatásuk gazdag ta­nasztal atairól hazatérve va­lamennyien élménybeszámo­lót tartanak brigádjuk köré­ben. Ezzel is szolgálni, erő­síteni kívánják népeink ba­rátságát, a Nagy Október szellemét Moszkvában megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusa. A tanácskozást beszédben üdvözölte L. Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára Nagy teret szentelt beszé­dében az SZKP KB főtitkára a szovjet—amerikai kapcso­latoknak, amelyeknek pozi­tív irányban történő fejlesz­tésére a Szovjetunió nagy súlyt helyez. A főtitkár a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javításának konkrét és reális feladatai között első helyen említette az alapjaiban már 1974-ben egyeztetett új stratégiai fegy­verkorlátozási megállapodás aláírását. Lehetőség van kö­zös szovjet—amerikai kezde­ményezésekre a vegyi fegy­verek legveszélyesebb fajtái­nak betiltásában és e fegy­verek megsemmisítésében, valamint az egyéb biztonság­fokozó és íegyverkezéskorlá- tozó intézkedések végrehaj­tásában. „Vannak azonban olyan körülmények, melyek szöges ellentmondásban vannak a szovjet—amerikai viszony to­vábbi javításával és fejlesz­tésével. Ezek egyike — a Szovjetunió ,részéről állítólag megnyilvánuló „háborús fe­nyegetés” ürügyén indított rágalomhadjárat. A másik — az amerikai hivatalos köze­gek kísérletei a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás­ra” — mondotta Brezsnyev. A főtitkár kifejezte vélemé­nyét, hogy egyetlen szuverén or­szág sem fogadhatja cl Washington igényét arra, hogy előírja más országok­nak, miképpen éljenek. Ilyesmire nem ad alapot sem az Egyesült Államok bel­ső helyzete, sem külpolitikai tevékenysége. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter küszöbönálló moszkvai látogatásával kap­csolatban Leonyid Brezsnyev megjegyezte: „Meglátjuk, mit hoz magával. Mi azt sze­retnénk, ha jószomszédi kap­csolataink lennének, de eh­hez elengedhetetlen a köl­csönös megértés meghatáro­zott szintje és a kölcsönös korrektségnek legalább a mi­nimuma.” Az európai biztonsági ér­tekezlet óta eltelt húsz hó­nap kedvező mérlegéről szól­va a főtitkár a kapcsolatok „észrevehető kiszélesedésé­ről és gazdagodásáról” be­szélt. A közelgő belgrádi konferencia feladata nem egyszerűen az eddig mesftett út összegezése, ha­nem új, konkrét javasla­tokban való megegyezés az együttműködés kiszélesí­tésére. Brezsnyev részletesen ki­fejtette a közel-keleti békés rendezés szovjet tervezetét, a genfi értekezleten kidolgo­zandó megoldás alapelveit. Leonyid Brezsnyev közöl­te, hogy a Szovjetunió sen­kire nem kívánja ráerőltetni ezeket az elképzeléseket és kész megismerkedni más in­dítványokkal. A fegyverkorlátozás és le­szerelés kérdéseiről szólva az SZKP KB főtitkára első he­lyen említette az összes nuk­leáris kísérlet betiltását- A szovjet fél meg van győződ­ve arról, hogy egy idevágó megállapodás ellenőrzésére nemzeti eszközök is elegen­dőek. Mindazonáltal a jelenlegi szovjet mcgál- lapodástervezet lehetővé teszi, a helyszíni ellenőr­zést, ha kételyek merülnek fel valamelyik fél maga­tartásával szemben. Természetesen a nukleáris kí­sérletek teljes megszűnésére csak akkor kerül sor, amikor egy iiyen megállapodáshoz minden nukleáris hatalom csatlakozik. Brezsnyev hangoztatta, hogy a leszerelés kérdésében a kölcsönös ’példamutatás hasznos lehet, de csak a köl­csönös jóakarat jelenléte ese­tén. Hangoztatva, hogy a szocialista országok nem sze­retnék, ha maguk is had­erőik növelésére kényszerül­nének Közép-Európában. Leonyid Brezsnyev ismétel­ten felszólította a nyugati partnerokat: fogadják el a szocialista országoknak a haderők létszámának azonos szinten tartására vonatkozó javaslatát. Beszédének befejező ré­szében az SZKP főtitkára hangoztatta, hogy a szovjet nép nagyra becsüli az SZKP békeszerető politikáját, amelynek eredményeként az ország történetének leg­hosszabb. már 32 éve tartó békeperiódusát éli. A párt. a továbbiakban is kész mindent megtenni azért, hogy a béke szilárd, tartós és megbízható legyen. Nagy 'tetszéssel fogadott, beszédének befejeztével Leo­nyid Brezsnyev felolvasta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének rendeletét, mely az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta a szovjet szakszervezeteknek. A főtitkár a magas kitüntetést maga tűzte fel a szakszer­vezetek zászlajára­Szünet után Alekszej Si- bajev, a szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke lépett a szónoki emel­vényre. Sibajev a szovjet szakszervezeteknek az előző 1972-ben tartott XV. kong­resszusa óta eltelt időszak­ban végzett tevékenységéről szóló beszámolója elején ki­emelte, hogy „a szovjet szak- szervezetek állhatatosan tö­rekednek a termelés haté­konyságának és a munka minőségének emelésére, a szocialista munkaverseny ki­bontakoztatására és minden eszközzel hozzájárulnak a szovjet nép életkörülményei­nek javításához”. Alekszej Sibajev hangsú­lyozta, hogy a szakszerveze­tek a jövőben sem lankadó figyelmet fordítanak arra, hogy keressék a szocialista demokrácia kiszélesítésének útjait és az eddiginél jobban bevonják a dolgozókat a ter­melés irányításába. A továb­biakban az egyik legégetőbb feladatnak a termelési minő­ségi szín vonalának emelését nevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents