Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. március 20., vásárnál» ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 7 A hősök itt élnek velünk Ki volt Kerékjártő Kálmán? A ház nádfedeles, fehér falú, apró, fekete ablakok­kal. Mezőcsáton van még néhány ilyen lakóépület, ámbár számuk egyre in­kább fogy. A század elejét idézik, sőt a múlt századot, a mezőgazdaság és a kéz­műipar ötvözetéből kiala­kult sajátos arculatú köz­séget. Ami miatt megálltunk a szomszéd házak melleit egyre inkább töpörödő épü­let előtt, annak nem afféle kuriózumkeresés volt az oka. Egy emléktábla nyo­mán ugyanis mást keres­tünk: egy ember emlékét, azt az örökséget, amit az utódokra, Mezőcsát mai né­pére hagyott. Hogy ki ő? Amikor elin­dultunk emlékeit felkutat­ni. mi is keveset tudtunk róla. Csak az emléktáblát láttuk mindig, amikor Csa­ton jártunk. Az emléktáb­lát. amely ott található a nádfedeles, fehér falú, fe­kete ablakos ház falán, az utcára néző oldalon. Közé­pen. a két ablak között: „Ebben a házban született Kerékjártó Kálmán 1887. évben. akit. mint a dicső Tanácsköztársaság harco­sát a fehér terroristák bes­tiálisán meggyilkoltak 1919. augusztus 5-én Tapolcán. Emlékét örökké megőriz­zük.” Mindössze ennyi ismere­tünk volt kezdetben Ke­rék iárló Kálmánról, a 1 li­es kommunista mártírról. Mezőcsát szülöttjéről. És persze egy útbaigazítás: ke­ressétek dr. Táboros Sán­dort, gimnáziumi tanárt, ha valaki, akkor ő tud nektek segíteni. * A ház kihalt, a léckerí­tés mögött a füves udvar néotelen. Az utcáról néze­getjük az oszlopos ámbi- tust. a hófehér falat még inkább fehérítő fény játé­kát. Az emléktábla alatt három koszorú hervadozik. Még az elmúlt évről. Férfi jön ki a szomszéd házból. — Nem lakik itt senki? — kérdezzük. — Hogyne lakna — és mondja a nevet, hogy ki. — De most kint van a te­metőnél. — Mondja, él itt még olyan öreg ember, aki is­merte Kerékjártó Kál­mánt? — Olyan nem nagyon. Legfeljebb a Lidia néni. Arnóth Lídia. Ö elég öreg ahhoz. — Öt merre találjuk? — Itt lakik mindjárt át- ellenben. Abban a nádfe­deles házban, aminek a leg­tetejét cserép fedi. * Arnóth Lídia 80 eszten­dős. — Hogy mit tudok Ke- rékjártó Kálmánról? Olyan sokat nem.. Az apja Ke- rékjártó Béni városi bíró volt. De könnyelmű ember­nek ismerte mindenki, a gazdasággal nemigen tö­rődött. Nem csoda hát, hogy tönkrementek... A Kálmán? Olyan eleven, mozgékony gyerek volt, mint a legtöbb. Se magas, se alacsony'. Tizennégy, ti­zenöt éves lehetett, amikor elkerültek Csátról. Ügy tu­dóin Pestre mentek lakni... Azt már csak később hal­lottam. hogy 19-ben kom­munista lett, meg azt is, hogy a direktórium bukása után agyonlőtték... Mást nem tudok mondani. A ház akkor is így nézett ki mint most. * Az úton iskolás gyerekek jönnek. Megállítunk négy kislányt. — Tudjátok ki volt Kc- rékjártó Kálmán? A váratlan kérdés halla­tán meglepődve néznek ösz- sze. A 8. osztályos Kárpáti Erika, Csizmadia Éva, Sza­bó Magdolna ép Andrási Ilona válasza akadozva in­dul. — Kommunista volt, Ta­polcán végezték lei... — Az iskolában nem ta­nulunk róla... — Március 21-én a 8. osztály ide a házhoz jön koszorúzni, — Iskolánkban a 6. c. osztály raja Kerékjártó Kálmán nevét viseli... — Tessék inkább kérdez­ni a partizán Szoták Mi- hályról. Öróla többet tu­dunk mondani. — Tudjátok, hogy Ke- rékjártó Kálmán életéről könyv is megjelent? Hárman hallgatnak. Csak Csizmadia Éva jegvzi meg bizonytalanul: — Én hal­lottam róla... Dr. Táboros Sándort, a mezőcsáti gimnáziumban találjuk. A vele folytatott beszélgetés csak töredékét tartalmazza a mezőcsáti születésű forradalmár éle­tének. Mindössze parányi részlete a könyvnek, amely az ő kutató munkája nyo­mán jelent meg a mártír­hős életéről. — A Kerékjártó-család régi kisnemesi család volt,. Kálmán apja Kerékjártó Benjámin 1886—88. körül lett a község bírája. Mivel kedvelte a könnyű életet vagyonát fokozatosan el­vesztette. s a család elsze­gényedett. Kálmán tanul­mányait a család zilált anyagi helyzete miatt kény­telen volt abbahagyni, majd apja halála után már mint családfenntartó ö gondos­kodott két leánytestvére is­koláztatásáról. Alkalmi munkákat vállalt, mint fi­zikai munkás. Később bc- ajánlásra irodai gyakornok lett a Köztisztségviselök Országos Fogyasztási Szö­vetkezetében. — Mi jellemezte az ifjú Kerékjártó Kálmánt? — Az igazság iránti rend­kívüli érzékenység. Igaz­ságtalannak tartotta az olyan társadalmi rendszert, amelyben a felső tízezrek jómódban élnek, míg száz­ezrek — akik munkájukkal a társadalom fenntartói — betevő falaihoz is alig jut­nak. Sokszor végig gondol­ta apja életét, mely azzal a tragédiával zárult, hogy a vagyonos embernek — egyéni hibái és a tőkés- rendszer bűnei miatt — testileg, lelkileg összetörtén kellett meghalnia. — Mikor kezdődött mun­kásmozgalmi tevékenysé­ge? — 1912-ben, amikor mun­kahelyén nem volt hajlan­dó aláírni azt a nyilatko­zatot. amely szerint megta­gadja szociáldemokrata meggyőződését. Később részt vett a Galilei Kör. a Haladás Kör és a Társd- dalmi-tudományi Társaság előadásain, rendezvényein. A Weiss Manfréd gyárban — következő munkahelyén — jiap mint nap tapasztal­ta. hogy a csendőrök mi­lyen brutálisan bánnak a munkásokkal. 1917. január 6-án Munka címmel két­hetenként megjelenő lapot indítottak... Részlet az 1. számból:..A munkásember sorsa min­dig keserves volt. Nálunk talán keservesebb mint má­sutt... Maid a cikkíró így folytatta: A munka tartja fenn a világot ... A mun­kások szószólói leszünk ... — Hogyan került a Ta­nácsköztársaság kikiáltása után Kerékjártó Kálmán Tapolcára? — Fontos küldetéssel ér­kezett. Feladata volt. a Ma­gyarországi Szocialista Párt. valamint a proletárdikta­túra helyi ' szervezetének megalakítása. Kerékjártó Kálmán lett a párt titkára, majd később a munkásta­nács elnöke. Sokirányú te­vékenységet ellátott. Szer­vezte a pártot. maznósítot- ta közigazgatás kiépítésén, szegény-parasztjait a for­radalmi harc megvívására. Sokat dolgozott a szocialis­ta közigazgatás kiépítésén. Április elején a Forradal­mi Törvényszék elnöke lett, ■ A Tapölczai Lapok 1919. április fi-ai számában a ve­zércikket Kerékjártó Kál­mán írta. „A magyar pro- . letárság nagyszerű hősi példáját adja a maga érett­ségének: halni kész a ha­záért, mely tegnap még nem volt az övé. de ma már az ő áldozásától várja az új életet” — olvashat­juk a történelmi ereidének számító újságban. A Tanácsköztársaság a hősies erőfeszítések ellené­re augusztus elsején elbu­kott. A tapolcai kommu­nisták. vörös katonák, azonban még 5-én is har­coltak. Csak az ellenforra­dalom fegyveres túlereje győzte le az ellenállást, s ebben a harcban halt hősi halált Kerékjártó Kálmán párttitkár is. aki az utolsó pillanatig fegyverrel védte a munkásosztály hatalmát. * Kerékjártó Kálmán esz­mei hagyatéka gazdag örök­ség. Élete egyben juss ar­ra. hogy emlékét hűen ápolja az életutat elindító szülőföld. Mezőcsát mai la­kossága. Ez az utódok szent kötelessége és nemes fel­adata. Nem feledhetik so­hasem: a mártírhős Ke- rékjártó Kálmán mindig közöttük él. Hajdú Imre Eszak-iasyartrszági kaláris A hagyományos Kis Jan­kó Bori hímző emlékpá­lyázat mellett mind na­gyobb rangra tesz szert há­rom megye — Borsod, He­ves és Nógrád — díszítő­művészetiéi, fafaragások­kal és gyermekjáték-készí­téssel foglalkozó népművé­szeinek. népi iparművészei­nek és díszítőművészeti szakköreinek közös kiállí­tása, az Észak-magyaror­szági kaláris. amelynek rendezését Szerencs vállal­ta. Immáron negyedik al­kalommal hirdették mega pályázatot, melynek célja olyan, népi művészetre tá­maszkodó alkotások létre­hozása. amelyek a ma em­berének mindennapi életé­ben is használatosak le­helnek. S ennek jegyében f élesztik fel a már-mór fe- ’ letíesbe merülő népi díszí­tőművészeti hagyományo­kat. amelyeket elsősorban saját területükön kutatnak a népi művészet mai foly­tatói. A pályázati felhívás mór eljutott a különböző szak­körökhöz, egyéni alkotók­hoz. s várhatóan a hímzés. a szőttes, a fafaragás és a gyermekjáték-készítés ka­tegóriákban idén is gazdag anyag érkezik majd be a bíráló bizottsághoz. A leg­jobb munkákból pedig —, amelyeket kategóriánként nivódíjjal, illetve első, má­sodik és harmadik díjjal jutalmaznak — április 23- án kiállítás nyílik Szeren­csen. a Bocskai István Gimnázium aulájában. A kiállítás megnyitásá­val egyidőben egyébként háromnapos rendezvényso­rozat. is,kezdődik Szeren­csen. ahol a különböző né­pi művészeti ágak művelői szakmai jellegű tanácsko­zásokat folytatnak. Várha­tóan több kiállítás is nyí­lik majd a nagyközségben, amelyek a népi művészet különböző területeit mu­tatják be. a muzeális érté­kű . anyagok kiállításával. A népi hagyományok ápo­lását, megőrzését segítik majd a különböző jellegű bemutatók is. népi tánc­csoportok és népdaléneke­sek műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. 90 éve született Kassák Lajos (1387—1967) HA ÉLNE, most lenne 90 esztendős Kassák Lajos, a modern magyar irodalom és művészet egyik legna­gyobb hatású alakja, aki több mint hatévtizedes írói. költői, képzőművészeti élet­művével nemzedékek mű­vészetét alakította, formál­ta. Méreteiben is lenyűgöző életművet „kovácsolt ösz- sze” az érsekújvári gyógy­szerész-laboráns és mosónő gyermeke, aki 12 éves ko­rában a szülői akarattal szembefordulva, tudatos és dacos vállalással sorsát a kispolgári élet felé vezető sínekről végérvényesen a munka világába, a kitelje­sedő ember világa irányá­ba állította át. A gimnázi­um padja helyett a félho­mályos. szikrákkal, vará- zsos lángnyelvekkel tün- dérkedő, izzadság- és füst- szagú, dördülő-csengő la- katosműhely lett iskolája: az erő és az akarat műhe­lye, a helytállás próbája. Gorkij-i életkezdés volt ez, s hasonló a folytatása is. A felszabadult lakatos­segéd megtapasztalta az élet iskolája felsőbb osztá­lyait: cselekvő és szenvedő részese lett a századelő ma­gyar munkásmozgalmának Győrtől Budapestig vetőd­ve, dolgozva és munka nél­kül, egy család gondjával a vállán, sztrájkolva, sztráj­kokat szervezve, szakszer­vezeti egyletekben, körök­ben nevelődve, egyre ko­nokabb vágyódással önma­ga megmutatására. Majd az „egyetem” következett: a nagy csavargás gyalogosan, fillér nélkül Európa or­szágútjain, éjjeli menedék­helyek, létalatti lét, sor­sok, eszmék, új hitű mű­vészek, orosz emigránsok lángolása, s végül Párizs: a fény városa, Rodin, Meunier, Verhaeren, Whit­man, a kitoloncoltatás, s idehaza a „vérvörös csü­törtök” reménye és kiáb­rándulása, anarchista esz­mék, lázadások, végül a háború. A költővé érett Kassák a századelő erőtlen, szenvel­gő munkásköltészete és sá­patag polgári lírája helyett az európai avantgárdtól ih­letett új lírát szólaltatott meg, a magára eszmélő, a tudatos világváltoztatást igénylő erők énekét. Kas­sák költészetének újszerű­ségét nem az európai avantgárd formajegyeinek, stílusának átvétele jelentet­te, hanem szemlélete, a tradíciókkal radikálisan szakító, újító bátorsága. El- . utasította a dekadens, ro­mantikus-szentimentális szépségkultuszt, a hazafias frázispufogtatást, s tárgyi- as. objektív formáiban új­fajta közösségi líra alapja­it rakta le. Izig-vérig vá­rosi és népi volt ez a líra. a reális társadalmi lét és a reális ember tükröződött benne a maga viszonyaival, lehetőségeivel. Kassák köl­tészete szuverén és egyen­rangú ága a modern euró­pai költészetnek, de lírája az adott magyar társadal­mi folyamatok intenzív, mély megértéséből, átélésé­ből táplálkozott, s a prog­resszív magyar költészet­hez. mindenekelőtt Ady költészetéhez kapcsolódott Első reprezentatív ver­seskötete, az. Eposz Wag­ner maszkjában 1915-ben jelent meg. Költői pályája rohamosan ívelt felfelé a magyar forradalmak ki­bontakozásával egyidejűén 1919-ben az írói Direktori um tagjaként a Közoktatá­si Népbiztosságon vállal! tevékeny szerepet. A Ta­nácsköztársaság leverése után börtön, majd bécsi emigráció következett, ahonnan 1927-ben tért ha­za. KASSÁK életművének leginkább tiszteletet pa­rancsoló része a példátlan energiával évtizedeken át folytatott irodalomszervező, műhelyteremtő munka, amely 1915-ben a Telt cí­mű folyóirat létrehozásá­val kezdődött. Az antimi- litarista szellemisége miatt 1916-ban betiltott Tett he­lyébe a Ma című avant­gárd folyóirat lépett, amely egész Európa leghosszabb életű avantgárd folyóirata volt: 1920-tól Becsben a nemzetközi avantgárd .egyik tekintélyes orgánumává vált. A rövid életű Doku­mentumot (1926—1927) 1928-ban a Munka című új, nem avantgárd jellegű folyóirat követte itthon, amely 1939-ig a baloldali " irodalom egyik fontos mű­helye volt. A felszabadulás után a Művészeti Tanács lapját, az Alkotás-t, miijei , utolsóként, a rövid életű Kortárs című folyóiratot szerkesztette 1947—48-ban. E folyóiratok a modern magyar irodalom, művé­szet, a baloldali szellemi­ség jelentős gyűjtömeden- céi voltak. A munkatársak között egv időben ott talál­juk Lengyel Józsefet, Rom­ját Aladárt, Révai Józse­fet, Barta Sándort, Kahá- na Mózest, Németh An­dort, Illyés Gyulát, Déry Tibort, Zelk Zoltánt, Rad­nóti Miidóst, Vas Istvánt, s XX. századi irodalmunk, művészetünk sok más je­les képviselőjét. A 60-as években az iro­dalmi közvélemény csodá­latos újjászületés tanúja lett. Utolsó verseskötetei végsőkig letisztult formá­ikkal, őszinte, bensőséges hangjukkal, gondolati-ér­zelmi tisztaságukkal új köl­tői magaslatot jelentettek. Életművéért 1965-ben a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjjal tüntette ki. Tíz éve, 1967-ben halt meg. Élete nem csupán írói, emberi példa is. Ko­nok volt, hajlithatatlan, megalkuvást nem ismerő. „Kegyetlenül megformált ember”, ahogy önmagáról írta Egy fényképem alá cí­mű versében. Bírta az üté­seket, elviselte a sebeket, és tudott sebezni is. De so­ha nem alkalmazott más mércét másokra, mint amit önmagára is. Tévedett, té­vesztett. Nagy elfogultságai voltak, de soha nem volt tisztátalan, sanda, önös ér­dekeire tekintő. A MAGYAR történelem legnehezebb 80 évét élte végig. Világháborúk, ellen- forradalmak és forradal­mak lélekemelő és lélek- nyomoritó forgatagában élt és alkotott. Nemzedékeket búcsúztatott, és új nemze­dékek születésénél volt bá­ba. Szakadatlan munkában és szakadatlan harcban tel­jesítette be pályáját. Élet­művét még nem mérte fel. nem dolgozta fel teljesen az utókor. Irodalomtörténe­ti helye még nincs végle­gesen kijelölve Szenvedé­lyeket kevert, és kever ma is. Mindig voltak hívei és mindig voltak ellenfelei. Kassák Lajos az egykori lakatosinas azonban halá­láig hű maradt leinevelő | közösségéhez, a munkás- osztályhoz. egész életével azt szolgálta. Életműve egy emberibb társadalom, s a szocialista társadalmon he­lül az önmagát mind tel- íesebben kibontakoztatni tudó és akaró, felszaba­dult ember mellett tesz hi­tet. Pete György Mezcy István rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents