Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1977-03-20 / 67. szám
1977. március 20,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácsköztársaság nemzeti és nemzetközi jelentősége 1919. március 2I-cn megalakult hazánkban az első proletárkormány. A Tanácsköztársaság kikiáltásával a magyar munkásosztály a nemzet vezető osztályává vált, a parasztság tömegeinek támogatásával győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Az első világháború okozta szenvedések hatására, az orosz forradalom példáját; követve Magyarország népe is elnyomói ellen fordult. A proletárdiktatúra megteremtése hazánkban történelmi szükségszerűség volt. A szocialista forradalom feltételei érettek voltak, s számos külső és belső körülmény kedvezővé tette, hogy a munkásosztály fegyelmezettségével, forradalmi elszántságával és harci tapasztalatával hatalomra jutott, sőt megőrizte és kiépítette hatalmi rendszerét mindaddig, amíg az intervenció túlereje el nem tiporta. Az első proletárhatalom hazánkban nagy horderejű és bátor intézkedéseket tett, a szocialista rendszer alapköveinek lerakásáért, a dolgozók millióinak jólétéért. A magyar munkásosztály viszonylag békés úton jutott ugyan hatalomra, de a Tanácsköztársaság 133 napja szakadatlan harcban telt el. Fegyveresen kellett mindennap védekezni a belső ellen- forradalom és a külső intervenció ellen. A magyar munkásosztály a Vörös Hadsereg igazi patriotizmustól vezérelve a szocialista haza védelmére kelt, helytállását hősi harcok, nagy győzelmek és olyan dicsőséges fegyvertények jelezték, mint a miskolci csata és az északi hadjárat. A Miskolc ^Indításáért folytatott harcban talpra állt a város munkássága is, és „több mint háromezer munkás a város utcáin támadott rá a menekülő csehekre" — írja egy haditudósító. Az ellenség hátában több magyar város szlovák és német munkásai fegyveres felkelést robbantottak ki; Ózdon, Rozsnyón, Rudabányán és Pelsö- sön. Landler Jenő a III. hadtest parancsnoka arról is beszámol, hogy a miskolci és a diósgyőri munkások, különösen a vasasok és a vasutasok. amikor a város újra veszélybe került „egyetlen hívó szóra, pillanatok alatt fegyvert ragadtak”. Ez a honvédő háború egyben internacionalista ügyet is szolgált. hiszen győzelmének következményeként kiáltották ki Eperjesen a Szlovák Tanácsköztársaságot. Csak a túlerő, a tőkés intervenció technikai és anyagi fölénye tudta kiütni, a belső árulásoktól és nélkülözésektől meggyengült Vörös Hadsereg kezéből a fegyvert. A Tanácsköztársaság bel-' ső hibái gyengítették ugyan a proletárhatalmat, de nem játszottak döntő szerepet vereségében. A forradalom nagyságához és jelentőségéhez mégis méltatlan volna, ha ünnepi évfordulóján hallgatnánk tévedéseiről. A magyar kommün legfőbb problémái a magyarországi munkásmozgalom akkori gyengeségeiből fakadtak. Az egyesült part nem tudta ki- rekeszteni a vezetők és a munkástömegek gondolkodásából a szociáldemokrata reformista nézetek hatását. A marxizmus eltorzítását táplálta egyfelől az a szektáns- dogmatizmus nézet is, amely a dolgozó osztályok gondolkodásmódját és politikai fejlettségét nem vette számításba. figyelmen kívül hagyta a nemzeti sajátosságokat, és azonnali szocializálást akart minden területen. A fokozatos átalakulás követelményének — mint például a földosztásnak — elmulasztása is a szövetségi politikát gyengítette. Másfelől jelen volt az opportunizmus, amelynek hatására vitatták a proletár- diktatúra szükségességet, elhanyagolták a jobooldali szociáldemokraták elleni politikai harcot, s nem következetesen folytatták az ellenforradalom aknamunkája ellen való harcot sem. v IVÍíílfií“'/ jelentős ■ taIT1IUUL4 nuisag napjai11K számára is. Pártunk a szocialista társadalom építésének időszakúban elsődleges kötelességének tartja egyidejűleg figyelembe venni egyrészről nemzeti sajátosságainkat, országunk adottságait, népünk tudatúnak fejlettségi szili íjét, másrészről a szocializmus építésének közös, íö törvényszerűségeit, nemzetközileg kipróbált és bevált tapasztalatait. Pártunk az egész magyar néppel együtt akarja a szocializmust felépíteni, hiszen tömegek nélkül, szövetségesek nélkül nincs győzelem. Történelmi harcában mindig akkor ért el sikereket, amikor erős volt kapcsolata a tömegekkel, s akkor érték kudarcok, amikor szövetségeseinek szándékát és érdekeit nem vette kellően figyelembe. Csaknem hat évtized távlatából ma már meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a Tanácsköztársaság döntő fordulópontja volt nemzeti történelmünknek. Ebben az időszakban alakult meg és szerveződött a magyar munkásosztály élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja. A forradalom győzelme egyben a marxizmus—leniniz- mun első nagy győzelme volt a magyar munkásmozgalomban. Pártunk 1919-től kezdve mindig kezdeményezően lépett fel. sohasem hátrált meg elvtelenül az osztályel- lenséggel és az opportunizmussal vívott harcában. Az első szocialista forradalom a magyar kommunista mozgalom nagy generációját szülte meg, a párt harcosainak sokezres gárdáját, akik a Hor- thy-fasizmus éveiben éppúgy olt voltak pártunk újjászületésénél, mint 1945-ben, vagy 1956-ban. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom értékes tanulságokat vont le a magyarországi proletá rforrada- lom tapasztalataiból. Lenin „világtörténelmi jelentőségű fordulatnak” nevezte, mert az első olyan proletárforradalom, amely fegyveres harc nélkül győzött, ..más országok más. emberibb úton jutnak el ugyanahhoz a szovjet- hatalomhoz, ezért lesz Magyarország példájának döntő jelentősége”. írta Lenin. A Tanácsköztársaság internacionalista hatalom is volt, mert a világforradalom ügyében bízva bátran vállalta a harcot, hathatós segítséget adott ezzel a környező országok proletármozgalmainak. Gyorsabban szerveződtek a kommunista pártok, erősödött a nemzetközi szolidaritás, s ezzel is zavarta az antant Szovjetoroszország elleni intervencióját. Erejéhez mérten a nemzetközi proletariátus is segített, fegyverrel és általános sztrájkkal kell a Tanáesmagyaror- szág védelmére. A Tanácsköztársaság története bizonyítja, hogy a forradalmak helyzete, az osz- tályharc éleződése vagy enyhülése mindig a hazai és a nemzetközi erőviszonyoktól függ. A kommunista pártnak számolnia kell adott időszakban az osztályharc éleződésével, s a proletariátusnak gondoskodnia kell a forradalom védelméről. Az antant blokádja és túlereje 1919-ben leverte a Magyar Tanácsköztársaságot és az európai forradalmi mozgalmakat. Az imperializmusnak ez az. agresszív arculata mit sem változott. Ezt bizonyítja napjainkban is politikai felforgató tevékenysége, a szocialista országok ügyeibe való beavatkozási kísérletei. Korunkban azonban már létezik a szocialista világrendszer, erősödött a nemzetközi munkásmozgalom ereje és antiimperialista harca, Erre támaszkodva bármely kis ország forradalomra kelt népe sikeresen elháríthatja vagy megvédheti szocialista vívmányait, nemzeti függetlenségét. A inagyarorszjígi Tanácsköztársaság tanulságai napjainkban a szocialista haza, jiság és a proletárinternacionalizmus nagyszerű eszméit szolgálják, a szocializmus iránti elkötelezettséget erősítik. „A nemzetközi mun- kusmózgalom tapasztalatait felhasználva, saját harcunkban, tevékenységünkben szerzett tapasztalatokat feltárva, pártunk nagy gondol fordít arra, hogy hazánk történelmi. politikai és gazdasági adottságúinak a legmegfelelőbben, alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leniniz- mus tanításait” — állapította meg Kádár János elvtárs. A Tanácsköztársaság is igazolja, hogy a magyar kommunisták pártja *—, amelynek az MSZMP történelmi örököse —, egyidejűleg hazafias és internacionalista párt. Pártunk büszke 1919-re. amely okulásul szolgál a szocializmus építésében, s alkotásai és küzdelme kiemelkedik nemzeti múltunk nagy eseményei közül, s az egész világon minden haladó ember rokonszenvét \ elnyerte népünk száméra. Dr. Tiner Lajos A Munkásmozgalmi Emlékmű Miskolcon Smajda Józseffel, a takta- szadai Uj Barázda Tsz fő- mezőgazdászával ballagunk a Takta töltésén. A víz szintje az elmúlt napok szárazabb időjárása következtében sokat csökkent, de még mindig magasabban van, mint a gát túloldalán, a belvíz borította búzaföldek. A zöldülő búzatáblát mindenfelé víztükrök szabdalják. — Mióta vannak víz alatt ezek a területek? — A mélyebben fekvő részek gyakorlatilag november óta. Azokon a részeken mindenhol kipusztult a gabona. — összesen hány hektár területet borított, illetve borít belvíz a taktaszadai határban? — Száznegyven hektár legelőnk volt víz alatt és 103 hektár búzavetés. A becslések szerint ezeken a részeken 80—100 százalékos a kipusztulás ... A belvizes terület a kedvezőbb időjárás ellenére is csak lassan csökken. — Látja ott jobbkézre azt a vízfelületet? Az a Takta holtága. Amolyan víztároló- féle. De most is olyan magas a vízszintje, hogy képtelen befogadni az üzemközi csatornák vizét. Harkánynál az ÉVIZIG két szivattyúja állandóan emeli át a nagy Tak- ' tóba a vizet, mégsem látni, hogy csökkent volna a vízszint. Sajnos, a belvíz nemcsak a már elvetett területeknél okoz gondot. Miatta késik a talajmunka és a vetés, a többi mélyebben fekvő részeken is. — A szövetkezet mit tesz ■a belvizes területek csökkentéséért ? — Nekünk nincsenek szivattyúink. A csatornák karbantartásához. újak építéséhez gépek kellenek, amelyeket a gazdaságok külön-kü- lön nem tudnak beszerezni. Tagjai vagyunk a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulásnak. Annak idején, amikor megalakult, holdanként 25 forint hozzájárulást állapítottak meg. Véleményem szerint ennek a társulásnak több figyelmet és nagyobb összegeket kellene fordítani a csatornák rendbehozatalára. Szép. hogy törpe vízmüveket épít, mégis az elsőrendű feladata a vízrendezés lenne. Azt hiszem, a gazdaságok több hozzájárulást is fizetnének. ha az az összeg megoldaná az évek óla visszatérő gondokat. Mert jelen állapotban bizony sok pénz csúszik ki a kezünkből... * A belvíz a szomszédos tak- taharkányi Petőfi Tsz földjeit sem. kímélte. — Ilyen nagyfokú belvízre én nem is emlékszem — mondja Boros Zsígmond, a szövetkezet elnöke. — Jelentős az a területünk, ahol a kalászos állomány kipusztult... y A Petőfi Tsz 1300 hektár földjét borította bel\nz, ebből 300 hektár őszi vetésű terület, .i. szövetkezet — az elnök szavai szerint — a lehetőségekhez képest mindent megtett, illetve megtesz a vízkárok csökkentésére. — Két szivattyúnk állandóan üzemel. Mindennap 20 emberünk eresztette le a táblákról a vizet, s dózerral árkokat ástunk, hogy a laposokból is lefolyjon a víz. Ügy véljük, mintegy 30 százalékkal sikerült csökkenteni a károkat. Gond, hogy a fogadótér nem nagy. A megduzzadt Takta eddig kevés vizet fogadott be, s szerintünk a tiszadobi 2-es főcsatorna sem tölti be szerepét, mivel1 nincs eléggé lemélyítve. — Mi lesz a kipusztult területek sorsa? — Mihelyt rá lehet menni géppel, azonnal bevetjük. Valószínűleg olajlennel (tavaly is azzal volt). A későbben száradó részekre köles és silókukorica kerül. Feladatunk, hogy kigazdálkodjuk a veszteséget ... * Emlékszem, tavaly nyáron írtam utoljára a vízről. Igaz. akkor az aszály adta az írás aktualitását. Most fordított a helyzet. Hogy az idén lesz-e aszály, az teljesen az időjárás szeszélyétől függ. azt viszont több év tapasztalata alapján megállapíthatjuk, a belvíz évről évre szinte menetrendszerű pontossággal jelentkezik tél végén, tavasz elején. Sok ezer hektár szántó kerül víz alá, s nem kevés a kipusztult őszi kalászosok területe sem. Az idei belvízhelyzet — nagyságánál fogva — minden eddiginél élesebben hozta felszínre az évek óta meglevő gondokat. Az elhanyagolt, vagy meg nem levő üzemközi csatornákról, a víz levezetéséhez szükséges befogadóterekről, a hiányos műszaki kapacitásról van itt szó. De felesleges most arról beszélni, lei, mikor, mit mulasztott el. Most az a fontos, hogy minden érdekelt — ÉVIZIG, víztársulások, mezőgazdasági üzemek — reálisan értékeljék a felgyülemlett negatív tapasztalatokat. A belvízhelyzet egyik évről a másikra nem kerül le a napirendről. Hosszú évek munkája, s tegyük hozzá közös átgondolt munkája eredményezhet csak előrehaladást, s javíthat a jelenleg meglevő helyzeten. A belvízvédelem közös feladat, S erről nem elég csak beszélni.»„ Hajdú Imre Kezdeményezések az építőiparija« Aligha van népgazdaságunknak még olyan területe, melyet annyiszor kifogásoltak, bíráltak, az utóbbi időben, mint az építőipart. Tegyük hozzá: általában okkal, joggal, a rossz minőségben elvégzett munka, a késések, a gyakori határidő-módosítások miatt. A sokat elmarasztalt építőipari ágazatra az V. ötéves tervben minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak. Évenkénti termelését átlagosan 6—6.5 százalékkal, az országos építési-szerelési tevékenység egészét 5—5,5 százalékkal kell növelnie. Vonatkozik ez a megállapítás megyénk építőiparára is, ezen belül két legnagyobb vállalatára, a BÁÉV-re, valamint az ÉÁÉV-re. Hogyan akarnak eleget tenni a velük szemben támasztott megnövekedett követelményeknek? Tudvalevő. megyénkben szűkös a munkaerő-kapacitás, s nincs ez másképpen az építőiparban sem. A rrtegle- vő létszámmal kell tehát okosan gazdálkodni, illetve fokozni a gépesítést. A többlettermelés túlnyomó részét a termelékenység fokozásával kell biztosítani, ehhez szükséges a munkaerő stabilizálása. szakmai összetételének javítása, munkájuk szervezettebbé tétele, megfelelő ösztönzési forrnák alkalmazása. Nagy jelentőségűek és mind inkább kívánatos az olyan kezdeményezések szorgalmazása, új technológiák bevezetése. melyek elősegítik építőiparunk további feilődését. a munkaerő, a tennelöberen- dezések. az anyagok és szerkezetek összetételének folyamatos átalakulását. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak éves szinten 2.1 milliárd forint értékű munkát kell elvégezniük. A tervekben szerepel 2242 lakás, és 40 iskola felépítése, összesen 550 személyes óvodák, 300 személyes bölcsődék, s 2200 négyzetméter alapterületű szolgáltató és kereskedelmi létesítmények határidőre való átadása. A vállalat műszaki fejlesztési osztályának megbízott vezetője, Iglói Gyula arról adott tájékoztatást, hogy új alapozási technológiák bevezetésén dolgoznak. Az úgynevezett dobozalapozás szolgálati szabadalom, s már alkalmazzák az előre gyártott vasbeton-zsaluzatot az Avason. a 215 B jelű épület alapozásánál. Előre gyártott rácsot használnak a Franki- cölöpözesi módszernél, ezáltal felesleges az eddig alkalmazott acélszerkezet, kevesebb helyszíni munkára van szükség. Hazai építőiparunkban törekednek arra, hogy minél inkább csökkentsék a létszámigényt a befejező helyszíni munkáknál. Megyénkben napjainkig térelemekből állítják össze a paneles házakban a fürdőszobát, a jövőben azonban egyben öntik ki a betonból a helyiség falait. A technológia egyszerűsítése révén nem kell hegesztéssel. beállítással bajlódni, ezáltal gyorsabb lesz a munka. Az eljárás nem új, többfelé alkalmazzák az országban, ezért a tapasztalatokat felhasználva fejlesztik ki a BÁÉV-nél a sarokmerev térelemeket alkalmazó módszert. Az építőiparban egyre inkább tért hódít a konténeri- záció. A szakember elmondta: még az első fél évben átadják rendeltetésének a mikromészüzemel a Besenyői úti telepükön. Hasonló csak a Komárom megyei ÁEV-nél található, s licenc alapján készül a miskolci. Az üzemben géppel történik majd a mész oltása, különböző műveletekkel javítják a minőséget. ezt követően tartály- kocsikban szállítják ki a me- szet az építkezés színhelyére. A szakemberek azt a célt tűzték maguk elé. hogy rövid időn beiül korszerű eljárással, előre gyártott elemekből készítsenek el valamennyi épületet a lakótelepen. A kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket még napjainkban is hagyományos módon építik, emiatt átadásuk rendszerint elmarad a házakba való beköltözés időpontjától. A jövőben — az ÉSZAKTERV dokumentációi alapján — a kívánt szintben, formában, gyorsan felépülnek a nélkülözhetetlen létesítmények. Az első előre gyártott elemekből készülő ilyen épület a Vologda városrészben, a Szabó Lajos úton várja majd a vásárlókat. A következő lépés az. hogy a transzformátorházakat is korszerűen, panelekből építsék. Több éves fejlesztés után a Besenyői úti telepükön elkészült a prototípus, majd Leninvárosban is megépítettek egy ilyen transzformátorházat. Gyakori vélemény, miszerint egyhangúak azok az utcák. városrészek, ahol panelekből épülnek a házak. Nos, bizonyára sokan örülnek a jó' hírnek : gyári szinezési eljárás kidolgozásán fáradoznak n BÁÉV-nél. Az elképzelések szerint 4—5 féle színben épülnek majd lakóházak Miskolcon, már a II. fél évtől. Ugyancsak örvendetes, hogy tovább fejlesztik a sok panaszra okot adó egycsöves fűtési rendszert. Az átkötések, a beszabályozás révén már mindössze 2'—3 Celsius- fok különbség van az első és a tizedik emeleti lakások hőmérséklete között. Ez pedig alig több, mint egyharmada a korábbinak. Kolaj László
