Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-18 / 65. szám

1977. március 18., péntek ­ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Növelték a lernlÉipget Az érem két oldala A munkaidő-vesztesé és következményei Gépműhely a tsz-ben •5? Géczi Simon szerelő porlasztó beállítás közben a felsővadá- szi II. Rákóczi Ferenc Tsz gépműhelyében. Fotó: Laczó József Hét vesén a Billa-tárón OKOS MELÖS, vagy okos lógós az a munkatársam — kérdezte az Ózdi Kohászati Üzemek egyik gyáregységé­ben régi ismerősöm, akivel a munkaidő felhasználásáról, a munkafegyelem helyzetéről beszélgettünk. — Ez a mun­katársam ugyanis — folytat­ta — abban a pillanatban leül és nyugalomba helyezi magát, ahogy nincsenek biz­tosítva a folyamatos munká­hoz szükséges feltételek. Azt is mondhatnám, hogy a mun­kaszervezés hiányosságaiból adódó kényszerű állásidők­ben ő rendszerint ül és pi­hen. A régi mesterek annak idején arra oktattak minket, hogy ilyen esetekben is ke­ressünk magunknak valami­lyen munkát, hogy a mun­kaidőt hasznosan töltsük ki. A fiatalabb nemzedék egy része azonban, úgy látszik, már nem osztja ezt a néze­tet. Egyszer vitatkoztunk is ezen, hogy okos melós, vagy okos lógós-e az, aki az előb­bi példa szerint cselekszik. Voltak, akik érdekes módon azt állították, hogy egyszer­re okos melós és okos lógós, hiszen a kényszerű állásidő­ket pihenésre használja, ez alatt újabb erőt merít arra az időre, amikor biztosítva van a munkaellátottság, te­hát folytatni lehet a mun­kát. Es a kényszerű pihenés következtében munkája így intenzivebb lesz. Hát ezért kérdezem én most magátol is, hogy okos melós, vagy okos lógós-e a szóban forgó mu nkatársunk? Bizonyos nemzetközi ö;z- szehasonlító statisztikák ada­tai szerint hazánk egyálta­lán nem foglal el előkelő he­lyet abban a sorban, ame­lyet az ipari termelélteny- seg növekedése alapján ál­lítottak össze. A hazai vál­lalatoknál a munkanap- fényképezéses, mozdulat- elemzéses és egyéb vizsgála­tokból kiderül, hogy a ter­melési folyamatokban elkö- veteli, a hatékonyságot csök­kentő, előidéző okok döntő része a munkások tevékeny­ségétől független, mert vagy az anyagellátással, vagy a munkaszervezéssel, vagy az egyes technológiai folyama­tok nem mégfelelő illeszke­désével van probléma. AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEKBEN — bizonyos országos szintű útmutatáso­kat és előírásokat is meg­előzve — az üzemi párt-vég- rehaj tóbizottság javaslata alapján a múlt év elején a munkaerő-gazdálkodás gyö­keres átalakítása, korszerű alapokra való helyezése, a munkaidőalap jobb kihasz­nálása, a munkafegyelem megjavítása érdekében nagy­szabású tevékenység indult a hatékonyabb munka e nagy tartalékának feltárására és A tömöri Petőfi Tsz-ben a háztáji termelés szerves része a nagyüzemnek. A háztáji igényeit és lehetőségeit fi­gyelembe veszik már a ter­vezésnél. Ennek köszönhető, hogy a „portákon" folyó kistermelés áruforgalma év­ről évre növekszik. 1976-ban csaknem hatmillió forint ér­tékű tejet és húst értékesí­tett a Petőfi Tsz tagsága, csupán a közös gazdaságon keresztül. Az előző esztendő­höz viszonyítva 623 000 fo­rinttal növekedett a háztáji árutermelése. Ebből a • legszámottevőbb „tétel" a 850 700 liternyi tej- értékesítés volt. A tsz ehhez az árutermeléshez szántóföl­di pillangós takarmánynö­vény területéből 118 hektárt biztosított a háztáji gazdasá­felhasználására. Az ezzel kapcsolatos teendőket az 1976. évi 1. számú vezérigaz­gatói utasítás rögzítette. A szükséges változtatások, dön­tések, intézkedések érdeké­ben készültek a különböző, úgynevezett veszteségidő-ta- nulmányok és az ezzel kap­csolatos javaslatok. A külön e célra létrehozott mintegy félszáz szakembert tömörítő munkaelemzö- és -szervező apparátus számos tanul­mányt és javaslatot dolgo­zott ki. Tételesen elemezték —, de vállalati szinten — a IV. ötéves terv folyamán a termelésből kiesett időket. Kiderült, hogy míg 1971-ben a közel tizennégy ezres lét- zámú vállalatnál betegség miatt egy főre vetítve 20,11 munkanap, addig 1975-ben 19,95, de 1976-ban már „csak” 17,94 munkanap esett ki. A IV. ötéves terv során, de még a múlt évben is emel­kedett az úgynevezett törvé­nyes távollétből, a vállalat által engedélyezett távollét- böl eredő munkanapkiesések száma. A kikérések követ­keztében a vállalatnál 1975- ben 17 822, a múlt évben már 18188 műszak esett ki ösz- szesen a termelésből. A MÜLT ÉV ELEJÉN a fizikai állomány 74,3 száza­lékra kiterjedő hagyomá­nyos és mintavételes veszte- ségidő-vizsgálatok vállalati szinten átlagosan 14,7 szá­zalékos veszteségidőt mutat­tak ki. Ennél a számnál fel­tétlenül hangsúlyozni kell azt, hogy vállalati szinten és azt, hogy átlagosan. Ugyan­is a termelőüzemekben, ahol a technológia, ahol a gép diktál, ez a szám elképzel­hető, de a szolgáltató, kar­bantartó, anyagmozgató rész­legeknél sajnos sokkal több idő esik ki a munkából; bi­zonyos szakértői becslések szerint lényegesen több, mint az átlagos állásidő. A nem fizikai állományban dolgo­zóknál 1975 végén folytatták le az úgynevezett önfényké- pezéses vizsgálatokat, ami viszont — könnyűszerrel ma­gyarázható módon — csak 10 százalékos munkaidő-veszte­séget mutatott ki vállalati szinten. Nyilvánvaló, hogy ez a szám sem reális, hiszen más vizsgálatok kimutatták, hogy például a gyors- és gépírók munkaidejüknek csak mintegy 49,7 százalékát fordították alaptevékenysé­gük végzésére. Emellett ter­mészetesen még más admi­nisztratív munkák ellátása is rájuk háruj. KÖNNYŰ LENNE ezt a munkaidő-veszleségi listát teljes egészében a vállalat rovására írni- Tény, hogy munkaszervezési hibák is közrejátszottak és közreját­szanak ebben, de más ada­tok szerint maguk a dolgo­zók is hozzájárultak és hoz­zájárulnak a viszonylag ked­vezőtlen kép kialakulásához. A IV. ötéves terv során, de goknak. Az abrakigények ki­elégítésére 45 vagon szemes terményt is biztosítottak a háztáji állattartóknak. A tej felvásárlását is saját hatáskörében községenként napi kétszeri tei.átyétellel biztosította a közös gazda­ság. Lényeges eleme a háztáji „ágazatnak” Tomoron. bogi' segíti a nőtagok teljes fog­lalkoztatását. A háztáji ter­melés ugyanis részben közös tevékenységnek számít, hi­szen a háztájiban végzett munkáért, az olt termelt többletáráért az elmúlt év­ben is .9.7S5 munkanapot ír­tak jóvá a tagoknak, elsősor­ban a nődolgozóknak. a múlt évben is nőtt az iga­zolatlan távollétek száma. Míg 1971-ben a vállalatnál egy főre vetítve 0,35. 1975- ben már 0,65 munkanap esett ki igazolatlan mulasztás kö­vetkeztében. ‘Sajnos, a múlt évben még több. Az adatok szerint hasonlóan nőtt a ké­sésekből származó veszteseg- idő is. 1975-ben 1833 fő 2323 esetben késett, összesen, 1720 órát, a múlt évben már 2600 tő 3087 esetben késett, s emi­att 2303 órával estek ki a ler- melőfolyamatból. Itt feltétle­nül meg kell jegyezni, hogy a növekvő tendenciához nagy­mértékben hozzájárult a jel­zett időszakban az ellenőrzés hatékonyságának a fokozása is. az előzőeknél sokkal pon­tosabb kimutatás. A másik ok, amire a dolgozók kisebb része szívesen, nagyobb ré­sze pedig dühösen hivatkozik, az nem más, mint az, hogy a 3. számú Volán sem a hely­közi. sem pedig a helyi sze­mélyforgalmat nem képes za­vartalanul megoldani. Egyszerű számtani alap­műveletek segítségével köny- nyen kiszámítható és szá­mokkal. pénzben kifejezhető a fent idézettekből származó közvetlen kár, ami a népgaz­daságot, a vállalatot, magu­kat a dolgozókat érte. Gon­doljunk arra, hogy a közel tizennégyezer főt foglalkozta­tó vállalat az idén a terv sze­rint jóval több mint hétmil- liárd forint termelési értéket akar elérni, ami azt jelenti, hogy egy főnek munkana­ponként több mint 1770 fo­rint termelési értéket kell produkálni. A veszteségidő- tanulmányok tehát olyan idő- veszteségekre hívták fel a fi­gyelmet, amelyek következté­ben az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói elsősorban sa­ját magukat rövidítették meg. AZ MSZMP KB 1976. de­cemberi ülésén hozott hatá­rozat felhívja a figyelmet ar­ra, hogy „A hatékonyabb gaz­dálkodást elsősorban a kor­szerű gépek és berendezések jobb kihasználásával..., a munkaerő megfelelő foglal­koztatásával, a munkafegye­lem javításával érjék el”. Ez a megállapítás érvényes az Ózdi Kohászati' Üzemekre is. Nemcsak a termelésből ki­esett munkaidő közvetlen és közvetett kárai miatt — hi­szen a gyár fejlesztése követ­keztében a vállalat nagy ér­tékű termelőberendezésekkel növekedett, tehát termelőesz­közeinek értéke jelentős mér­tékben megnövekedett, azt pédig maximálisan ki kell használni —. hanem azért is, mert még mindig előfordul, vállalaton belüli munkanél­küliség, ugyanakkor a válla­latnak munkaerőgondjai van­nak. A munkaidőalap-vizsgá­latoknak, az ezek alapján ki­dolgozott javaslatoknak, dön­téseknek és utasításoknak te­hát igen fontos funkciójuk van. Oravcc János (Folytatjuk) Ez is igen ösztönző arra, hogy a tsz tagjai a portákon levő istállók férőhelyeit ne hagyják üresen. Az elmúlt évben 127 portát érintett ez a munkanap-jóváírás, s egy- egy háztájiban a nődolgozó átlagosan 74 munkanappal gyarapodott. A Petőfi Tsz-hez tartozó községekben égy-egy háztáji gazdaság az elmúlt évben 6760 liter tejet, értékesített. Voltak a tejtermelés szem­pontjából kiemelkedő porták is. ley például Barkó József- né és Turcsa Lajosné Tomo­ron 10 480. illetve 9040 liter tejet értékesített a tsz út ián. Heqymeaen id. Fejes Istvá­néit. Trotán pedig 1 kengyel Gyuláéit 8245, illetve 8140 li­ter tejet értékesítettek a jobb ellátáshoz. Anyagbeszerzők, üzletkö­tők, adminisztrátorok lelkes kis csapata a Borsodi Vegyi- kombinát kereskedelmi igaz-' gatóságán dolgozó MERKUR nevet viselő, 25 tagú szocia­lista brigád. Fáradhatatlan emberek mindannyian. Fele­lősségük hihetetlenül nagy, hiszen ahhoz, hogy e nagy vegyipari vállalatnál ne le­gyen fennakadás a munká­ban, abban jelentős szerepe van az anyagellátási főosz­tálynak, azon belül is az anyagellátás különféle poszt­jain dolgozó brigádtagoknak. Munkaterületük szinte az egész ország. Számos válla­lattal vannak kölcsönösen ki­alakult kapcsolatban. Sőt 1 Gyakran és rendszeresen in­dítanak külföldi cégek címé­re is egy-egy levelet, telexet vagy éppen telefonon tár­gyalnak halaszthatatlanul sürgős ügyekben. A munka sodra — aszerint, hogy milyen iramot diktál a gyár — sokrétűen változó. Esetenként szusszanásnyi ide­jük sincs. Időnként izgalmas órákat, napokat élnek át, de a legnehezebb pillanatokban is magabiztosan, higgadtan intézkednek, döntenek, ha szükséges, türelemre intenek. Eredményeikkel nem hi­valkodnak. De hogy jól, el­ismerésre méltóan dolgoznak, azt egyetlen tény is tanúsít­ja: aranykoszorús brigád... E megtisztelő kitüntetés el­nyerésének szigorú feltételei vannak, aminek megfelelni derekas helytállást, szorgal­mat, ügyszeretetét és kedve­ző formában alakuló kollek­tív munkát és belső életet jelent. A kollektív brigádélet egyik — immár hagyomá­nyos — jellemző vonása a szabad idő helyes és célsze­rű felhasználása, az aktív pi­henés érvényesítése. Ennél a brigádnál nemcsak elv. de jól kialakult gyakorlat és szokás a közös kirándulás, ahogy nemcsak itt. de orszá­gosan meghonosodott módon emlegetik és megnevezik, a „brieádbuli...” Jól sikerült hétvégéről ad­hatnak számol a MERKUR brigád tagjai. Nagyon helye­sen éltek a lehetőséggel: igénybe véve a gyár Billa- tárói hétvégi pihenöházát, kétnapos kirándulást szer­veztek, ahová a brigád tag­jai családostul elmentek. S ami lényeges: jól előkészí­tett szabad program volt ez... Az előkészítés szere­pét a fiúk vállalták maguk­ra. Mire a többség a hely­színre ért, semmiben sem volt hiány. A pörköltnek való 15 kilogramm hús, a szíverő­sítő s egyéb innivaló a he­lyén volt. Még az üdítő ita­lokat fogyasztókra is nagy előzékenységgel gondoltak, ami egyfajta nem várt meg­lepetéssel is szolgált. A szesz­ből bőven maradt az üve­gekben felbontatlanul, a cola és egyéb üdítő viszont az utolsó cseppig elfogyott. Az idő hihetetlenül gyor­san szedte a lábait. Nem is csoda, hiszen mindenki meg­találta a kedvére való elfog­laltságot. A megérkezést kö­vetően azonnal megalakult egy futballcsapat, a nagy szél ellenére kedvükre rúgták a labdát a fiatalabbak. Egy- egy gól, vagy sikeres akció után felharsanó csatakiáltást mohón nyelték el az égbe nyúló, erdőborította hegyek. Mások tréningruhába bújva hóvirágot szedni mentek, so­kan a társalgóban gyülekez­ve zenét hallgattak és tán­coltak. (A tánc népszerű mű­faj a brigádban. Művelői íz­lésesen, jókedvűen koptatták a betont fel-felkapva. da­lolva egy-egy dallamot, egy ismert melódiát.) Mások rábukkanva egy pakli kártyára odaszegezödtek az asztalhoz, természetesen szo­lid alapon adózva e népszerű játéknak. A gyerekek sem unatkoztak. Pillanatok alatt jó barátokként kergették egy­mást, bújócskáztak, minden zugot felfedeztek, önfeledten, játékosan szórakoztak a leg­ifjabbak is. S míg mindez hangos zsi­vajjal, jókedvvel, az együvé- tartozás nagyszerű érzésével kitöltötte az időt. a kondér- ban totyogva. étvágygerjesz­tőén főtt a vacsora. Itt a pa­rancsnok Koren László volt. mestere nemcsak a beszer­zésnek, a főzésnek is. Olyan pörköltet készített, aminek ízét, zamatét még napok múltán is emlegeti az. aki szedett a tányérjára ebből az étekből. Az önként vállalt, de a brigád egyetértésével is találkozó megbízatásának tel­jesítéséhez hű segítőtársakra talált az asszonyokban, akik mindenben a keze alá dol­Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium gyors­jelentése szerint az év első két hónapjában a kivitelező szervezetek dolgozói 8.8 szá­zalékkal növelték munkájuk termelékenységét. A munka- szervezés javításával lehetővé tették, hogy az előző évinél jóval hidegebb időszakban is eredményesebben dolgoztak. A legnagyobb építési felada­tokat teljesítő ÉVM-vállala- tok e két hónapban átlago­san 10 százalékkal növelték termelésüket. Új lakásokból 13.79-et adtak át, mintegy negyvennel kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A mi­nőségi követelményeknek el­sősorban a vidéki ÉVM-vál- lalatok, így a borsodiak is tettek eleget. Az év első két hónapjában az építőipari szövetkezetek 153-mal, a tsz- ek építőipari közös vállalko­zásai pedig 39-cel kevesebb lakást adtak át. Az építés­ügyi ágazat kivitelező szer­vezeteinek az idén 49 000 új otthont kell átadniuk. goztak. Hámozták a krump­lit, tálalták az ételt, mind­emellett főzték a kávét s ügyeltek arra, hogy senki, semmiben se szenvedjen hiányt. Később részt kértek ebből a legifjabbak, a gye­rekek is, akik kedvesen, szeretetreméltóan gondoskod­tak a nagyokról, az apukák­ról, az anyukákról. Leszed­ték az üres üvegeket, vitték a kenyérrel teli tálakat, egy­szóval ügyes kis felszolgá­lókká lépett elő Jakab Béla és Judit, Perjési Zoli, Barta Csaba és Szabolcs, valamint Novák Barbara. Mind-mind aranyos, kedves színfoltja volt e kirándulásnak. S a brigád (ugyan még nem hivatalosan) tiszteletbeli tagja Zsudel Béla bácsi, a nyugdíjas bányász, akinek a felesége, Piriké néni aktív brigádtag. Béla bácsi min­den akciójában benne van a brigádnak. Ha társadalmi munkára mennek, ott van a kollektívában a felesége mel­lett, egy kirándulás, egy ren­dezvény már elképzelhetet­len nélküle. Mindenki szereti és tiszteli. Szereti a szerény­ségét, a kedvességét, tiszte­lik küzdelmes életét, ami bővelkedett izgalmakban, szépségekben és megpróbál­tatásokban egyaránt. Ha kér­dezik, mindig szívesen beszél ifjúkoráról. El-elmond egy epizódot az. életéből, mint most is, amikor arról mesélt, hogyan úszta át — a csend­őrök elől menekülve — a Dunát, hogyan ünnepelték hajdan a munka ünnepét, miben különböztek az akkori kirándulások a maiaktól, egy­szóval személyes élmények és tapasztalatok alapján idézte a keserves múltat. Másnap, pontosan három­negyed egykor befutott a tar- donai kisvonat. Miniatűr ko­csija egyszeriben megtelt, hogy aztán a hegyek között kanyargó keskeny vágányon hazafelé vigye a kiránduló­kat, a MERKUR-brigád tag­jait és a vendégeket, akik bi­zonyára emlékezetes ese­ményként íriák éhnéhyeik közé — s persze a brigád­naplóba is — ezt a jól sike­rült hét végét. Tóth Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents