Észak-Magyarország, 1977. március (33. évfolyam, 50-75. szám)

1977-03-18 / 65. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOC1AUSTA MTVKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar gárt-és kotmánflltlötlség utazik az Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban magyar párt és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti lá­togatásra a Német Demokra­tikus Köztó'saságba. XXXIII. évfolyam, 65. szám Ara: 80 fillér Péntek. 1977. március 18. Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat > Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyű­lés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az i Elnöki Tanács elnöke, Kádár János az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Lázár György, a Mi- i nisztertanács elnöke. Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István. Németh Károly és i Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet joglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek szá- [ mos vezetője. i Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség i benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését; Nógrád megye 5. sz. választókerületében Hüttcr Csa­bát választották meg országgyűlési képviselővé. A je­lentést dr Pesta László, az országgyűlés jegyzője is­mertette. Hüttcr Csaba megbízólevelét az országgyűlés i i _____________________________________________________ jo gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta, s megállapította, hogy mindenben megfelel a törvény­ben előirt feltételeknek. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelen­tését, és Hüttcr Csaba képviselőt igazoltnak jelen­tette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács­nak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról cs pa­naszokról szóló törvényjavaslat; 2. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának be­számolója a megválasztása óta végzett munkájáról; 3. Interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter expozéjá­ban felidézte, hogy első íz­ben 1954-ben alkotott az or­szággyűlés törvényt a lakos­ság bejelentéseinek intézésé­ről. Később az államigazga­tási eljárásról 1957-ben elfo­gadott törvény rendelkezett a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésről. Al­kotmányunk értelmében az állampolgárok munkahelyü­kön és lakóhelyükön közvet­lenül is részt vesznek a köz­ügyek intézésében. Ennek "gy­re több fórumát teremtjük meg. Az állampolgárok köz­érdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesz­tését. a szocialista törvényes­ség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és biztosít­ják a közélet tisztaságát. A fejlett szocialista társadalom építésében szükségünk van minden olyan kezdeménye­zésre. amely ügyünket segíti. Minden állampolgárnak nem­csak joga. hanem becsületbe­li kötelessége is, hogy segítse feltárni az életünk területén jelentkező hibákat, kezdemé­nyezéseivel járuljon hozzá az állami. gazdasági szervek munkájának tökéletesítéséhez, harcoljon a szocializmustól idegen jelenségek ellen. Ez számunkra elvi kérdés. Egy­re erősödik a közösségi em­berek hatalmas tábora. Egész­ségesen alakul a közfelfogás és légkör, amelyek nemcsak munkánk fogyatékosságait bírálják, hanem arra is ösz­tönöznek. hogv miként tehe­tünk többet, iobba't a közös­ség érdekében. Fontos sza­munkra az is. hogy az állam-, polgárok logos panaszai elin­téződ jenek. A iogos panaszok gyors, igazságos elbírálása és elintézése társadalmi érdek is és szocialista közéletünk k ö ve tel mé ny e. Társada I m u nk az állampolgárok közössege: az állampolgárok jó közérze­te adja a szocialista társada­lom közérzeté* Dr. Korom Mihály a továb­biakban elmondta bogy a panaszok jogi szabályozását önálló törvényben kell ren­dezni. A törvényjavaslat jel­lemző vonásaként emelte ki, hogy tételesen megkülönböz­teti a közérdekű bejelentés, javaslat és panasz fogalmát és elintézésüket ennek meg­felelően szabályozza. A köz­érdekű bejelentések olyan hi­bákra hívják fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetése nagyobb, vagy kisebb közös­ség érdeke. Panasz az a kére­lem, amely egyéni jog- vagy érdek sérelem megszüntetésé­re irányul és elintézése nem tartozik jogilag szabályozott más eljárásra. A törvényja­vaslat kifejezésre juttatja azt a fontos elvet, hogy minden ügyet ott kell elintézni, aho­vá az tartozik. A közérdekű bejelentések és javaslatok esetében az elintézésre 30 napos határidőt írnak elő. A bejelentőt tájékoztatni kell azonban, ha ennyi idő alatt nem lehet intézkedni. Arról is szólt a miniszter, hogy nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést annak tar­talma szerint megvalósítani. Vannak népgazdaságunknak olyan területei, amelyek okot adnak az állampolgároknak különféle észrevételekre, pa­naszokra. Ilyen az ingatlan- kczelöség, a közlekedés, az üzlethálózat, a lakásépítés. A felsorolt területek gondjainak megoldása alapvetően nem e törvénytől várható, hiszen azok az anyagi lehetőségek­kel összhangban álló fejlesz­tés. tervezés és költségvetés körébe tartozó kérdések A javaslattevőt azonban tájé­koztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, illetőleg mikorra valósítható meg. Ezután az előadó a beje­lentők védelméről szólt. So­kan javasolták — mondotta •—, hogy a névtelen bejelen­tésekkel ne foglalkozzanak. A törvényjavaslat azonban nem zárja ki a névtelen bejelen­tés vizsgálatának lehetőségét, hanem ilyenkor alapos mér­legelés után kell eldötenie, hogy indit-e vizsgálatát, vagy sem. A törvényjavaslat meg­különböztetett figyelmet for­dít a becsületes bejelentők védelmére. Ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni bur­kolt fellépés. A törvény a megtorlással szemben teljes védelmet nyújt. Ennek fontos szankciója, hogy fel lehet függeszteni az állásából azt, aki nem állítja helyre a tör­vényes állapotot. Előfordulhat burkolt megtorlás esetén, hogy a bejelentő munkáját nem értékelik megfelelően, fizetésemelésnél, jutalmazás­nál „elfeledkeznek” róla. vagy olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy munkahelyé­nek el hagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben határozottan kell fellépni. Beszélt a miniszter a rossz­hiszemű bejelentőkről, rágal­mazókról. akikkel szemben el lehet menni a büntetőjogi fe­lelősségre vonásig. A pana­szok intézése kapcsán gyak­ran előfordul, hogy az állam­polgár megfelebbezi az első­fokú döntést, és nem másod­fokra viszi, hanem tollat ra­gad egyidőben több helvre is fordul panaszával és keresi valódi, vagy vélt igazát. A törvényjavaslat úgy rendel­kezik. hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahová az eljárási szabályok szerint tartozik. Minden ügy­intézőnek úgv kell az ügye­ket vizsgálnia, hogy a pa­naszt tevő állampolgárnak az fontos ügye. A törvényjavas­lat megfelelő garanciákat biztosit a törvényes igazsá­gos panasz intézéséhez. Befe­jezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes tár­sadalmi vitájának tapasztala­ta ira is. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszél Pu;a Frigyes Athénban Púja Frigyes külügyminisztert Athénban fogadta Konsztan­felkereste Joannisz Varvicio- tisz kereskedelmi minisztert. Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök csütör­tökön a kormánypalotában fogadta Púja Frigyes külügy­minisztert. A kétoldalú Kap­csolatokról, elsősorban a gaz­dasági együttműködésről, a termelési kapacitás fejleszté­séről. közös vállalatok létesí­téséről tárgyaltak. Utána Dimitriosz Biciosz külügyminiszter a György ki­rály szálóban vacsorát adott külügyminiszterünk és kísére­te tiszteletére. tiu Cacosz görög államfő Púja Frigyes külügymi­nisztert, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra Athén­ba, csütörtökön az elnöki pa­lotában fogadta Kosztantin Cacosz görög köztársasági el­nök. A találkozón a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztését vitatták meg. A fogadás után a külügy­minisztériumban Púja Fri­gyes megkezdte a hivatalos tárgyalásokat Dimitriosz Bi­ciosz görög külügyminiszter­rel. Külügyminiszterünk délután Dolores Ibárruri 38 év után hazatér A spanyolországi demok­ratikus ellenzéki pártokat tömörítő úgynevezett tizek csoportja szerdán „fontos lé­pésnek” nevezte a válasz­tási törvény kedden tör­tént nyilvánosságra hozását. Mint ismeretes, a tizek csoportja a többi között a li­berális, a kommunista, a ke­reszténydemokrata és a szo­ciáldemokrata pártokat fog­lalja magában. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára szerdán a hatóságoktól Franciaországba szóló útle­velet kapott. A főtitkár azért utazik Párizsba, hogy meg­látogassa ott élő testvérét. Carrillo szerdán este kije­lentette, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt legendás hírű elnöke, már­cius végén visszatér hazájá­ba. Mint ismeretes, Dolores Ibárruri 1939-ben volt kény­telen elhagyni hazáját és az­óta nem járt Spanyolország­ban. Carter a palesztin államról Carter amerikai elnök, szerda este a Massachusetts állambeli Clinton városában mondott beszédet. Az egyet­len külpolitikai téma, amit az elnök érintett, a közel- keleti kérdés volt. A tartós béke megteremtésére három szakaszos programot jelölt meg. Az első feladat Carter szerint Izrael állam létének elismerése, ezt követően ál­landó és biztonságos határok létesítése, majd a palesztin probléma rendezése. Megfi­gyelők körében feltűnést kel­tett Carter ezt követő kije­lentése: „Kell. hogy az éve- Ken át oly sokat szenvedett palesztin menekülteknek ha­zájuk legyen." Megfigyelők arra számítanak, hogy ez a palesztin állammal kapcso­latos kijelentés izraeli rész­ről rosszallást fog kiváltani Izraeli kormánykörökben nyugtalanságot keltett Carter elnök szerdán este Clinton­ban elhangzott kijelentése, amely szerint a palesztin me­nekültek számára hazát kell biztosítani. Mint az .zracli kormány közölte, egyelőre hi­vatalosan nem foglalnak ál­lást a kérdésben, mert Car­ter megjegyzése „alaposabb tanulmányozást igényel”. A Palesztinái Nemzeti Ta­nács Kairóban folyó üléssza­kának szóvivője Mahmud La- badi üdvözölte Carter meg­nyilatkozását a palesztin probléma megoldásának el­sődlegességéről és a palesz­tin állam megteremtésének szükségességéről. A szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy Washington új álláspontja f- lekben is ki­fejezésre iut majd. A palesz­tinok mindazonáltal nem tartják kielégítőnek Carter nyilatkozatát, mert az ameri­kai elnök nem határolta kö­rül világosan és egvéricímű­én, mit ért egyértelműen a „haza” kifejezésen.

Next

/
Thumbnails
Contents