Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
1977. február 13., vasárnap ' ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Vidám mulatságok A farsangolás történetéből Heti P©Sf#MÜ€ÍS#I A farsang vízkereszllől hamvazószerdáig tartó másfél. kéthónapos időszak; a mulatságok, bálok szokásos ideje. Olyan népszerű, ismert századok óta nálunk is. hogy a főnévből igét kénextek: a farsangolást. Az farsangol, aki ezekben a hetekben mulat. farsangi mulatságon vesz részt. „AZT A NEVEZETET, FARSANG ..." A farsangról történeti ada" taink jóval többet árulnak el. mint az egyéb ünnepekről. Ez valószínűleg összefügg azzal is, hogv a farsang kérdésében katolikus papok és a későbbi protestáns prédikátorok teljesen egv véle* menyen voltak: a farsang az ördög ünnepe, mikor felszabadulnak a féktelen emberi indulatok, amikor „világi énekkel”, tánccal telik meg falu és város. A magyar farsang törté* neti vizsgálatánál bölcs vezetőnek bizonyul Bőd Péter, aki a Szent Heortokratesben így ír: „Fársáng vagy Húshagyó Kedd Napja. Azt a nevezetet, Fársáng a’ Magyarok vették a’ Németektől, a’ kik ... a’ játékos tréfát, mots- kot űzőknek tselekedetekből formáltak...” A farsangi szokások a középkorban honosodtak meg hazánkban. Bőd Péternek valószínűleg igaza volt, amikor a farsangi ünnepkörnél elsősorban német hatásra gondolt; erre mutat a német elnevezés meghonosodása is. a latinos—olaázos karnevál helyett. A „farsang” magyar elnevezésként először a XV. század végén tűnt fel: Temesvári Pelbárt latin szövegeiben is ezt a kifejezést használja. „EGY DEMON ELRAGADTA . . ” A XV. századi dunántúli magyar falvakban már ismert szokás volt a farsangi tánc, meg az „alakoskodás”. A már idézett Temesvári Pelbárt megírja. ho«v 1480-ban a Kapos mellett, egy asszony „több fiatalasz- szonnyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve. álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszonyt, miközben egy íalujabelinek házában a többiekkel együtt táncolt, egv démon a táncolok közeléből elragadta. A démon láthatatlan volt. ígv nem tudták, hová jutott az asszony. De mikor észrevették. hogy a mulatság vezetője nincs jelen, elkezdték keresgélni, hová tűnhetett el”. A közbenső, középkori latinsággal körülményesen megfogalmazott rész elhagyásával térjünk a lényegre: ..... az Összes jelenlevő férfiaknak és asszonyoknak füle hallatára ez az elrabolt asz- szony a Kapós mocsarai között gyászos hangon panaszkodva. elkezdett, kiáltozni: jaj. jaj. jaj. Erre a zajra mindnyájan megrémültek, de mivel ez későn, sötétedés után történt, senki sem mert a mocsarak közé hajózni...” Az ördögök által elraga- gadott de más módon megbüntetett táncolok története rendkívül gyakori az eurőnai mondakincsben. Ez természetesen nem zárja ki a lehetőséget, hogv a dunántúli elbeszélés alapja esetleg ténylegesen megtörtént eset volt. a részeg farsangi mulatozás közepette eev asz- szony valóban a vízbe fúlt abban a bizonyos Kapos menti faluban. V!DAM MULATOZÁS DUDÁN ÉS EGERBEN Mátyás trónralépésétől egészen Buda elestéig sok a híradás a királyi udvar farsangi mulatságairól is. elsősorban az álarcokra vonatkozó feljegyzések jóvoltából. S hogy ebben az időszakban a királyi udvar életének milyen Szerves tartozéka lehetett a farsangi mulatozás, arra jellemző Eleonóra fer* rarai hercegnő 1480-ből ránk maradt levele; ebben fiát, Hipuolit esztergomi érseket azzal bízza meg, hogv az állnia küldött álarcokat ajándékképpen ajánlja fel Mátyás királynak. A falusi és az udvari farsangolás mellett ebből az időszakból már városi farsangról is van tudomásunk. Ludovico da Bagno, mantuui olasz nemes írja Egerből. 1518. február 21-én. hogy különös farsangi mulatságot látott. A lovagok sisak és pajzs helyett homloktól övig egybekötött vasabroncsokkal voltak borítva vánkos védte a hasukat a szúrások ellen, hosszú rúd végéhez erősített konyhakés képezte a lándzsát. „Azt vártam, hogy nyak- és kartörést fogok látni — írja tudósításában —. de egészségesen tértek haza, habár némileg szédültek, mint mondották.” AZ IDÉN IS „TIKVERÖZNEK” .. . Néhány szólásmondásunk is kapcsolódik a farsanghoz. Ezek közül ez alkalommal csak keltőt említsünk. Az egvik így szól: „Farsangon kívül is esik leányvásár”. Vagyis a rendes, takaros lány farsang után is elkel. A másik mondás igazi néni bölcsességet tartalmaz: ..Rövid farsangnak hosszú a böjtje”. Ezt mondják úgy is, hogy „minden farsangnak van böjtje”; tehát az élvezetekért meg kell fizetni. A farsang „körbejárását” fejezzük be talán egv kedves friss hírrel; a Fejér megyei Moha község fiataljai az idén is megrendezik a falu hagyományos l'afsan,gbúcsúztató népszokását, a tikverőzést. Ezúttal is húshagyó kedden, február 22-én kerül sor a farsangi mulatságsoro- zatot záró vigalomra. A tikverőzés már hajnalban kezdődik: jelmezes „maskarák” járják végig a falut, s élénk kereplőcsaltoglatás, rigmusmondás közben „betörnek” a baromfiudvarokba, kiverik az , ólakból a szárnyasokat, s „biztatják” őket a nagyobb „lojástermelésre”. Ha a háziasszony nem elég óvatos, bizony, a jelmezes, rokolyás toíásszedö lánvok összeszedik az ólban a friss tojást... Ezután a tikverők bekopogtatnak a portákra is. s korommal kenik be a lányok, asszonyok arcát. „Jutalmul” kolbásszal, sonkával rakják tele a toíásszedö lányok kosarát és friss farsangi fánkkal, borral kínálják a tikverözőket. VÁLASZ A SZIRMABESENYÖIEKNEK Nagy örömmel olvastuk az Észak-Magyarországban január 27-én megjelent „Községépítő munka a miskolci járásban” c. cikket, amely a Szirmabesenyön építendő óvodával, iskolával, az átadott ABC-áruházzal, s á bennünket különösen érdeklő és érintő „fejlődő” közlekedéssel foglalkozik. Sz.o- tnorúan kell tudomására hozni a szerkesztőségnek, hogy ezt a fejlett közlekedést mi utasok, nem tapasztaljuk. Aki ezt megállapította, az bizonyára nem sokat utazik a szirmabesenyői autóbuszon. Amikor reggel 5 óra 20 perekor nem jön a kisegítő járat, 100—150 utas is szorong egy panoráma autóbuszon. Délután, a 13.30, a 14.30. a 14.40 és a 15.30 perces járat pedig meg sem áll a kórházi, illetve a repülőtéri megállóban. Ha véletlenül mégis megáll, akkor pedig nem férünk fel a kocsira. Szeretnénk választ kapni a Volán Vállalattól; mit szándékozik tenni ennek az áldatlan állapotnak megszüntetése érdekében, mert mi utasok, nagyon szeretnénk kulturáltan utazni és munkaidő után mihamarabb hazaérni. Pásztor Imre és társai Szirmabesenyö * Küblik Ferenc, a Volán 3. sz. Vállalat személyforgalmi osztályvezetője válaszol: „Január 12-cn a Miskolc—Szir- mnbesenyöi járatra egy 143 férőhelyes csuklós autóbuszt állítottunk be szirmabesc- nyöí telephellyel, s így ez a kocsi pontosan, a menetrend szerint indul. Problémát jelent azonban a kisegítő járat pontos érkezese, ugyanis a vasúti átjárónál lévő sorompó nemegyszer 15—20 percig is zárva van. az autóbusznak várakozni kell, ami természetesen késést okoz. A téli időszakban történő késésekhez ezenkívül még „besegít” a köd. az időjárás, és esetenként a rossz útvtszo- -—»>< <«. Végleges megoldásként még ez évben lecserélek a jelenleg 80 férőhelyes szóló autóbusz*,, és helyette egy további férőhely-növekedést biztosító csuklós autóbuszt állítunk be erre a vonalra. Addig is utasaink szíves türelmét kérjük. Köszönjük a megállókkal kapcsolatos bejelentést, azt megvizsgáljuk és intézkedünk." TÖBBET TÖRŐDJENEK TAPOLCÁVAL... M iskolc-Tapolca m ind in úgy élt bennem, mint egy kis paradicsom Miskolc közelében Most egy SZOT-benta- ló segítségével ismét eljutottam ide. de bizony a régi emlékeimben csalódva távozom. Hol van már a szépen letakarított útjaival hangulatos park. amelyben órák hosszat sétálgathattunk gyönyörködhettünk a pompás látványt mnijtó hatalmas fenyőkben, Tapolca útiain is sok a szemét, takarítás nyomát sem látni, s a parkon át sem lehet közlekedni, mert az titok járhatatlanok. Van eny újságot árusító és egy másik, könyveket árusító pavilon. amit csak sártengeren át lehet megközelíteni. Egy falusi bekötő út szinte főútvonalnak számit ehhez képest. Akrobatamutat vényt, kell végezni ahhoz, hogy egy újságot, vagy egy autóbuszjegyet megvásároljunk. Sokat bosszankodtunk emiatt, különösen, amikor észrevettük, hogy a felgyülemlett tides szeméthalmaz alatt végig le van kövezve az út. Ügy érzem, Miskolc-Tapolca, s talán az ide beutalt üdülök is , megérdemelnék, hogy többet törődjenek ezzel a csodálatos üdülőhellyel az illetékesek. — írja levelében több beutalt nevében is Kovács János. MIRE JO AZ ASZFALT? Miskolcon, a 2-es villamos vasgyári végállomása előtt egy megállóval, a járdaszigetet, de néhol a környező utcák járdáit is vastág aszfaltréteggel borították le. Szépen lefedték a régi. erős kockaköveket. Olyan szépen, hogy kénytelenek vagyunk szóvá tenni. Mi szükség volt erre? Talán a kockakövek megsüllyedtek. a kátyúkban megállt a víz. vagy a kiálló kövekben megbotlottak a járókelők? A válasz egyértelmű: nem egészen így van. Azok a köveit ki tudja hány éve, s még jó ideig egyenletes felületet biztosítottak volna. Csak arra tudunk gondolni: Miskolc úthálózata any- nvira tökéletes, hogy az. aszfaltot már csak ilyen helyekre lehet felhasználni. Szívesen vállalkoznánk egy miskolci körsétára az illetékesekkel. de csak kéz a kézben. mert minden bizonnyal nemcsak a félreeső utcákon, hanem a forgalmasabb helyeken is. például a sokszor zsúfolt Széchenyi utcán megbotolhatnánk, eleshetnénk a kátyúkban. ' Végezetül annyit kérnénk; ha a kockakövek fölött megrepedezne az aszfalt, vagy kisebb-nagyobb gödrök jelentkeznének. ne toldozzák- foldozzák! Szedjék le az egészet. s hagyják meg az eredeti felületet. K. I. Miskolc Az útjavításnak mindig örülünk, A betonjárdán biztonságosabban járunk, különösen a' nők, magas sarkú cipőben, szandálban. A lebetonozott köveket azonban fel lehetett volna használni egy másik, elhanyagolt járda javításához, vagy ott, ahol járda hiányában még sárban gyalogolnak. (Szerk. megjegyzése.) SZERZŐDÖTT SÜLDŐJÉT HIZLALJA MEG! Jobban jár! Azok a kistermelők, akik a múlt év december 31-ig 1977. első negyedévi (1977. március 31-ig) lejáratra kötöttek süldőértékesítési szerződést, a süldők után bruttó 45 kg-os súlyig 3,— Ft/kg időszaki felárra jogosultak. Az ilyen szerződést kötött kistermelőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy süldőjüket hizlalásra átszerződhetik úgy, hogy a süldőértékesítési szerződésben biztosított 3,— Ft/kg felárat is megkapják! A hízóra átszerződött süldők után darabonként 120,— forint időszaki felárat is fizetünk még a hízoltsertés- értékesítési szerződés megkötésekor! így hízója után — az egyéb feltételek fennállása esetében — együttesen kg-onként 28,— Ft-ot meghaladó (29,— Ft) árat is elérheti Gyakorlattal rendelkező gépi adatrögzítési csoportvezetőt, gépírni tudó adatrögzítőket, valamint gyors- és gépírókat felvesz „Sürgős” jeligére a Bútorértékesítő Vállalat Északmagyarországi Kirendeltsége, Miskolc, Besenyői u. 14. Telefon: 18-087. Beruházási osztályunkra keresünk műszaki előadót műszaki ellenőri munkakörbe. Épületgépészeti vagy villamosipari technikumi végzettséggel, illetve mérnöki képesítéssel és gépészeti gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. AGROKONZUM Miskolc, Baross G. u. 15., személyzeti osztály.---------------------------------------------------------------------—--------------i OR SZÁGOS NAGYVALLALAT, a Vízügyi Építő Vállalat miskolci főépítésvezetősége felvételt hirdet főépítésvezetői munkakörbe mérnöki diplomával és mélyépítőipari gyakorlattal rendelkezőknek, továbbá építésvezetői munkakörbe mérnöki vagy technikusi végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal. Felvételre keresünk művezetői munkakörbe technikusi vagy művezetői végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezőket. Felveszünk egy fő általános adminisztrátort sajóbábonyi építésvezetőségünkre gyors- és gépírói végzettséggel, megfelelő gyakorlattal. Jelentkezés; Miskolc, Hadirokkantok u. 7. sz. \ ' Fizetés: kollektív szerződés szerint.
