Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. február 13., vasárnap emm I Díjak és számvetés Egy kocka a filmszemlén és a mozikban most felújításra kerülő, Valahol Európában című, Ilaűványi Géza rendezte filmből. A kép jobb oldalán a főszereplő: Som. lay Artúr. A film további fő szereplős: Gábor Miklós és Bánky Zsuzsa A Magyar Sajtó Házában tegnap délután ünnepélyes keretek között adták át a magyar filmkritikusok díjait azoknak a filmművészeknek, akiknek az elmúlt évben nyújtott művészi teljesítményét a kritikusok testületé a legmagasabbra értékelte. A Magyar Filmkritikusok Díját — amit ez esetben fődíjnak is nevezhetünk — az Árvácska című film kapta, illetve annak rendezője Ranódy László. Döntöttek a kritikusok a legjobb forgatókönyv díjáról is, és azt A kard című filmnek ítélték, illetve a forgatókönyv két írójának, Csurka Istvánnak és Dömöl- ky Jánosnak. Különdíjjal jutalmazták a legjobb első film rendezőjét, Bódy Gábort, az Amerikai anzix című, a Ba- . lázs Béla Stúdióban készült filmjéért. Az operatőri díjat egész évi teljesítményéért Ragályi Elemér kapta, a férfi színészi //íjat Cserhalmi György és egy kitűnő eoi- zódalakításáért — a Tükörképek című filmben — Bálint András. A női színészi díja- 'kat Monori Li írnek és epizód - alakításaiért Temessy Hédidnek ítélték oda. A magyar filmkritikusoknál már hosszú időre visszanyúló hagyomány, hogy évről évre testületi döntés alapján eszmei díjjal jutalmazzák a kiemelkedő filmművészi teljesítményeket. A kritikusok minden egyes -filmről véleményt formálnak már a bemutatás idején, s ezek a vélemények bizony nem ritkán ellentmondóak. Vannak filmek, amelyeknek kritikai megítélése nemcsak eltéréseket, hanem egyes esetekben végletesen szembeálló álláspontokat is tükröz. Az a testületi állásfoglalás azonban, amelynek eredményeként tegnap a díjakat átadták, nem egy-egy kritikus álláspontját tükrözi, hanem a kritikusi testület vezetőségének alapos előkészítő munkája és rendkívül éles szak- _ mai vita után alakult ki. Függetlenül attól, hogy évközben jelentek meg ezt a díjazási listát megkérdőjelező egyéni vélemények is, e .testületi állásfoglalás igen reális, jól tükröz az összképet, és a döntés meghozatalakor a kritikusoknak elsősorban azzal kellett megküzdeniük, hogy mely filmeket, vagy teljesítményeket mellőzzék a díj- .sra érdekeseit: közül. Az Árvácska fődíjjal történő honorálásával alighanem a mozilátogató nagyközönség is egyetért, hiszen hosszú idő óta a leglátogatottabb magyar film, művészi értékei is vitathatatlanok. Ragályi Elemér öt filmet fényképezett az elmúlt.évben kitűnően, Cserhalmi György ugyancsak öt .filmben játszott főszerepet és szinte egy új hőstípust teremtett, Bálint András enizódalakítása pedig szinte külön filmtörté- ■ neti érdekesség, a filmből kiragadva is élvezhető kabinet- alakítás. Igen sok alakban jelentkezett Temessy Hédi és több főszerepben láttuk Monori Lilit. A kard forgató- könyvének honorálása szinte kézenfekvő. A film még napjainkban fut a mozikban, néhány hete írtunk róla értékelő kritikát, mindenképpen megérdemelte, hogy forgató- könyvi díjat ítéljenek meg neki. Az Amerikai anzix díjazásában, a Balázs Béla Stúdióban működő fiatal rendező újszerű törekvéseinek honorálása jutott kifejezésre. Lapunkban egy jó hónappal ezelőtt már összegező értékelést közöltünk a magyar filmművészet elmúlt évéről. A kritikusok díjainak odaítélése korábbi álláspontunkat sokban megerősítette. 2 Ma Budapesten, a Vörös Csillag filmszínházban megkezdődik a IX. magyar játékfilmszemle, a magyar filmművészet éves számvetése. Mint ismeretes, a játékfilmszemléket a páros években Pécsett, a páratlan években Budapesten tartják, s a mai megnyitó ünnepség egybeesik á főváros felszabadulásának 32. évfordulójával is. Nem fesztivál lesz ez a hétnapos filmszemle, hanem önkritikus mérlegelés, amelyen — a baráti országok, a nyugati államok és a harmadik világ országainak képviselői jelenlétében és közreműködésével, nem utolsósorban a nagyközönség bevonásával — újra végigtekintünk az elmúlt év magyar filmjein, felidézünk néhányat a korábbi évek legértékesebb alkotásaiból, és anélkül, hogy bármiféle rangsorolást, vagy díjazást eredményezne, mérlegre tesszük mindazt, amit a magyar filmművészet nyújtott. Természetesen, a szemle kitűnő alkalom arra is, hogy a legújabb és még közönség elé nem került magyar filmeket a szakma megismerhesse. Sőt, a nagyközönség is láthassa. A nyitó ünnepségen mindjárt egy ilyen filmet vetítenek: Szabó István rendező Budapesti mesék című alkotását. Majd ezt követi a további napokon Várkonyi Zoltán új Jókai-filmje, a Fekete gyémántok, Fejér Tamás filmje, A királylány zsámolya. Felújítják ezek sorában liadványi Géza 1947-ben készült Valahol Európában című filmjét. Ősbemutató keretében látható a Pókfoci, Rózsa János alkotása, Maár Gyula új filmje, a Teketória és a játékiilmszemle záró díszelőadásán kerül először közönség elé a Ludas Matyi egész estét betöltő rajzfilm- változata Dargay Attila rendezésében. A vetítéseket a nagyközönséggel folytatott tanácskozásokon kívül több szakmai ankét egészíti ki. Ilyen lesz például az irodalom és a film kapcsolatáról folyó vita az írószövetségben, a filmforgalmazás helyzetét elemző tanácskozás, valamint a szemle nagy átfogó ankét- ja, amely Iiényi Péter vitaindítója alapján a magyar játékfilm éves helyzetének elemzésére hivatott. Lesz ezenkívül szakmai tanácskozás a hazai és a külföldi kritikusok. között. Gazdag filmkínálat, sokszínű és sokrétű vitaprogram várja hát a IX. magyar já- tékíilmszemle résztvevőit, vendégeit. A program alkalmasnak kínálkozik az éves mérlegelésre, s úgy hisszük, 1976-ra visszatekintve, a mérleg sokkal pozitívabb képet is mutathat, mint egyik- másik, korábbi esztendőben. Tizenhárom hónappal ezelőtt a Pécsett tartott szemle igen sok tanulsággal járt, mégha azoknak közvetlen eredményeit — éppen a filmalkotás időbeli hosszúsága miatt — kimutatni nem is lehet. De a különböző filmes összejövetelek, a filmgyári tervek, vagy készítés alatt álló művek a pécsi tanulságok hasznosításáról már tanúskodhatnak. Szeretnénk hinni, hogy a ma kezdődő IX. magyar játék- filmszemle tovább erősíti, tovább fejleszti azt a tendenciát, amely 1976 filmtermésében, a felfelé törekvésben már kimutatható, és módot talál egy-két, ma még krónikusan stagnáló terület — például a vígjáték — holtpontról való kimozdítására is. Bizakodással várjuk a játékfilmszemle eseményeit és eredményeit. . Benedek Miklós JUHÁSZ JÓZSEF Nagyra vágy ás Öve lehetett az egész világ: telhetetlen volt. Ügy vélekedett: van egy másvilág, van egy telihold. Mért, ne kéne még odaátról is valamennyi holt? Kiállítás a múzeumban Két kiállítás nyílt február 11-én Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. A Természettudományi Múzeum gazdag anyagából állították ösz- sze Az ember származása című időszaki kiállítás anyagát, amely gazdag archeológiái leletanyaggal dokumentálja az emberré válás útját, az ember fejlődését. Ugyancsak az időszaki kiállítások termében látható a Rovarvilág ’ a Kárpátoktól a Pirinig. című kiállítás, amelyen Gyulai Péter magángyűjteményéből láthatnak igen gazdag anyagot az érdeklődők. Csaknem harmincezer pillangó látható a tárlókban. Rózsik István rajza Hangversenyek a Bartók-teremben Két nagy sikerű koncert színhelye volt kedd és szer* da este a Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenyterme. Először Perényi Miklós gordonkaestjét hallottuk maid másnap barokk kamarazene estre került sor. miskolci művészek közreműködésével. A Bort ók'terepi ideális hely a kamarazenei műsorok számára, van hangulata, atmoszférája, s így elősegíti az előadók és közönség közti kontaktus kialakulását.- Természetesen ehhez olyan kitűnő művészek is szükségesek. mint, Perényi Miklós és partnere. Szűcs Lóránt. Perényi játéka nagy hatást telt hallgatóságára. Nagyszerű technikai felkészültsége .természetesnek és magától értetődőnek hat. Előadását aprólékos műgond, minden részletre kiterjedő finom kidolgozás. de ugyanakkor nagyvonalúság és magasfokú művészi tudatosság iellemzi. Elképzelései megvalósításához kitűnő partnerre talált, aki minden tekintetben egyenrangú társa volt Petényinek, s annak legkisebb rezdülését is figyelemmel kísérve, finom érzékkel alkalmazkodott, s mindenkor biztosította a teljes összhangot. A lelkes közönség vastapssal honorálta a művészek teljesítményét, s még három ráadást sikerült is „kiudvarolnia” tőlük. A műsoron Badi g-moll, Beethoven A- dúr szonátái,. Schumann Három románc című kompozíciói és Schubert Arpeggione szonátája szerepelt. A szerdai barokkest sikerének hasonlóképpen örültünk. Városunk zenekultúrájának fejlődése érdekében egyre nagypbb szükség lenne a helybeli művészek sűrűbb foglalkoztatására: ezért is jelentős, hogy ezen a koncerten tíz közreműködő színvonalas produkciójának tapsolhattunk. A műsor Telemann, Vitali, Händel, Bach és Vivaldi műveiből lett ősz* szeállítva. Külön érdekességként értékelhetjük, hogy a résztvevők ritkábban hallható hangszereket is megszólaltattak (blockflőte, csembaló), s valamennyien szemmel láthatóan nagy -élvezettel muzsikáltak. A közönség két esetben ismétlést is kért: Vivaldi e-moll Concertójá* nak harmadik tételét, (Pil* linger Szilárd — fagott, "Vet- termann Péter — csembaló) és ugyancsak Vivaldi F-dúr Concertójának zárótételét (előadta a kamaraegyüttes) kétszer is hallhattuk, de nagy sikere volt a többi műveknek is. Az előbb említettek mellett a hangversenyen a következő művészek működtek közre: Sereg János (blockflőte), Báhonyi Tamás, Czápos Benedek (oboa), Pil- linger Szilárd (fagott), Gál Károly (hegedű), Sándor János, Balájti Péter (kürt) cs Szak Péter (csembaló). Finta Gábor Az iskolára készülni kell N éha tréfásan azt szokták mondani; nem tudni, hogy ki izgul jobban: a gyerek, aki. először lépi át az iskola küszöbét, vagy a szülők, akikben mindig ott motoszkál a kérdés; vajon kisfiúk, vagy kislányuk megtanulja-e a betűvetést, az olvasást; megbirkózik-e a számtannal; lesz-e elég kitartása és fegyelme, hogy lépést tartson az első osztály követelményeivel. Nos, néha még azokban a szülőkben is felvetődik a kérdés, akik máskor elfogultan nyilatkoznak csemetéjükről. Az iskolába lépés, amely sok szempontból nemcsak a gyermek, hanem a család egész életmódját is megváltoztatja — vagy legalábbis befolyásolja, módosítja — mindenesetre azok közé a dolgok közé tartozik, amelyek általában mindenkit közvetve, vagy közvetlenül érintenek. Nos, ezért gondolom. hogy a most befejeződött héten megtartott óvónői felolvasó ülés néhány tapasztalata érdeklődésre tarthat számot, azért is, mert az 1977—78-as tanév leendő első osztályosai, a hatévesek ezekben a napokban már gyakorlatilag is foglalkoznak az iskolába lépés problémáival. Jóllehet, ebben az esztendőben a korábbi iskolaérettségi vizsgálatok megszűntek, a beiratkozáshoz szükséges 'orvosi igazolásért sokan már felkeresték, sokan pedig az elkövetkező hetekben keresik fel a körzeti gyermekrendelőket. Március második felében pedig a beiratkozásokra is sor kerül. R égi tapasztalat igazolja, hogy a gyermeknek a tanuláshoz való viszonyát többé-kevésbé eldöntik az első év tapasztalatai, élményei. De az utóbbi éyelc- bén — örvendetes jelenség ez —, ma már azt is mondhatjuk, hogy az oktatási rendszer részét képező óvoda is meghatározó szerepet kap a gyermek indíttatásában. ^ Már csak azért is, mert az ' iskolaérettség nemcsak szellemi képességet, hanem magatartásformát is jelent, s a közösségben nevelkedő gyermek könnyebben illeszkedik be egy új közösségbe is. Nos, hazánkban jelenleg az óvodáskorú gyermekek 78 százalékát fogadják a gyermekintézmények, s bátran mondhatjuk, kevés olyan ország van, ahol hasonló eredményekről számolhatnak be. Borsodban ugyan az országosnál rosszabb az átlag — csak (10 százalék —, de az iskolai előkészítők szervezésével jelentősen csökkentik az indulásnál esetleg hátrányos különbségeket. S arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elmúlt években hozott különböző intézkedések is mind. azt szolgálják, hogy az, átmenet nehézségeit csökkentsék. Ezeknek tudható be többek között, hogy amíg 1972- ben az első osztályosok 11,4’; százaléka — majd minden, nyolcadik gyerek — megbukott, addig az elmúlt tanévben sikerült „lefaragni” 7,4 százalékra. Igaz, ez még mindig magas arány — különös' sen, hu figyelembe vesszük azt is, hogy a sikertelen kezdést újabb kudarcok szokták követni —, de lényegesen kevesebb az általános iskolát eredménytelenül kezdők száma, mint korábban. Mindez persze nem jelenti, hogy az iskolába lépés csak az óvodára, illetve magára az iskolára hárít kötelezettségeket! Tény, hogy oktatási rendszerünkben jelenleg —• sokak szerint — a legjobban sikerült nevelési programmal az óvodában dolgoznak. Ugyanakkor az általános iskolát érintő ’változások is számottevőek. De, ahogy a nevelési feladatokban is mini dig hivatkozunk a társadalom nevelő erejére — tehát a szülői ház nevelő erejére is! —, úgy az iskolára való felkészítésben sem lehet csak az óvodára építeni. S nemcsak azért nem, mert vannak a, családban felnövő iskolás jelöltek is! Meggyőződésünk, hogy a szülőknek is készülniük kell arra, hogy gyermekük iskolás lesz, s ehhez/ nyilvánvalóan a megfelelő pedagógiai segítséget is meg kell kapniuk. Gondolunk arra, hogy az óvodai szülői értekezleteken ilyen témákról is érdemes lenne elbeszélgetni. N éhány évvel, talán egy évtizeddel ezelőtt nem volt ritka a tanévnyitó ünnepségen rémülten síró kisgyerek, aki rettegve nézett leendő tanító nénijére. Egy, a? óvodákban a. közelmúltban végzett vizsgálódás tapasztalata szerint az óvodások döntő többsége várja iskolás életének kezdetét, noha tisztában van vele, hogy más feladatai lesznek majd. Az iskolára így előkészíteni a gyermekeket pedig tulajdonképpen csak akkor lehet, ha maguk a szülők is készülnek rá. Csutorás Annamária A Kohászati Gyárépítő Vállalat felvételre keres ózdi beruházási főépítés vezetőségére kivitelezési munkában gyakorlattal rendelkező I MŰSZAKI ELLENŐRT Bér: gyakorlattól függően, kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: részletes önéletrajzzal személyesen, az ózdi kirendeltségen, Képes főépítés-vezetőnél, vagy levélben az alábbi címen: Kohászati Gyárépítő Vállalat Fővállalkozási Főmérnökség 2/332 Öztli Főépítés vezetősége I 3002 Özd, Ff.: 202 ! Kérjük a miskolci ingatlantulajdonosokat, I HOGY 1977. ÉVI VÍZ- ÉS CSATORNA- BEKÖTÉSEIKET 1977. ,MÁRCIUS 31-IG MEGRENDELNI SZÍVESKEDJENEK Megrendelés helye: Miskolc, 1., Baross Gábor u. 24., 1/4., építési osztály, kedden 8—17 óráig, csütörtökön 8—15 óráig. I Ügyintéző: Oláh István. I A megrendelés felvételéhez 350 Ét és 50 Ét-os I illetékbélyeg szükséges. Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat
