Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

n u / 'v»e VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja A MAGYAR SZOCIALISTA XXXIII. évfolyam, 37. szám Ára: 1 forint Vasárnap, lí)77. február 13. Mai szánk tartalmakéi: (2. oldal) fi Ilia! (3. oldal) (5. oldal) II sál gazdája (7. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1076. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A Fő ELŐIRÁNYZATOK TELJESÍTÉSE l!)76-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyen­súly javításának, a termelés hatékonysága erőtelesebb növelésének folyamata. A gazdasági növekedés ütemét több té­nyező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélső­séges időjárás miatt a mezőgazdaság terme­lése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszeripari, és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyá­solta a belső kereslet mérséklődése. A népgazdaság 1976. évi fejlődésének főbb mutatószámai Az 1ÍJ7Í). óv az 1975. óv százalékában 103 lül 104,1 104,ö—105,0 07 105,5 100.3 ' 101 101,5—102 101.4 105 1976. évi teljesítés A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd Ft 150 Lakásépítés, 1000 db 93,9 1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 szá­zalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd fo­rint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra en­nél többet használtak fel. amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság összes fogyasz­tása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékelteb­ben, mint az előző években, és mint ahogy a terv előírta. II. IPAR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfele­lően, az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi fel- használásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva, a terme­lés növekedése 4,9 százalék volt. Legna­gyobb mértékben a vegyipar és a villamos- energia-ipar termelése nőtt; 11,1. illetve 7,8 százalékkal. A gépipar több mint 4 száza­lékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuum- technikai iparé, a műszeriparé, a villamos­gép- és készülékiparé jelentősen, 7—10 szá­zalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékelteb­ben emelkedett. A bányászat 1,4 százalék­kal, a kohászat 3 százalékkal, az építő­anyagipar 3,2-százalékkal, a könnyűipar 2.6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papír­ipar. a gyapjúipar, a rövidáruipar és a köl- szövőipar termelésé emelkedett az átlagos­nál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágaza­tok közül a baromfifeldolgozó ipar és a tej­ipar termelése számottevően nőtt, a hús­iparé és a konzerviparé csökkent. Az ipari termelés szerkezete korszerűsö­dött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembe helyezése révén. Nőtt a közúti jár­művek és részegységeik termelése. Egyide­jűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő be­rendezéseik gyártása. A vegyiparban a pet­rolkémiai központi fejlesztési program meg­valósításának eddigi eredményei jelentősek. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villa- mosenergia-kapacitás a Dunamenti hőerő­mű utolsó áramfejlesztő egységének átadá­sával további 215 megawattal, mintegy 5 Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazd. termékek termelése A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominális átlagkeresete Reálbére Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom, összehasonlítható árakon Fogyasztói árindex százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—ma­gyar földgázvezeték II. szakasza. Befejező­dött a nyírád-izamajori II. bauxitbánya be­ruházása. Átadták az Ózdi Kohászati Üze­mek rúd- és dróthengermüvét (évi kapaci­tása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengerelt- acél-termelésünknek). A Székesfehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapaci­tással bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Du­nai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üte­me. Folytatódtak a számítástechnikai prog­ram megvalósítását segítő beruházások, va­lamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár re­konstrukciójával a szalámigyártó kapacitás 55 százalékkal nőtt. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1976. évi Az 1976. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 22,0 107.7 Szén, millió tonna 25,3 101,5 Kőolaj, millió tonna 2,1 106,3 Földgáz, milliárd köbméter ’ 6,1 117,6 Acél, millió tonna Hengerelt acél, 3,7 99,5 millió tonna 2,9 . 106,9 Bauxit, millió tonna 2,9 101,0 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 736,0 97,3 ezer tonna 134,0 103,5 Tégla, milliárd db 1,9 103,2 Cement, millió tonna 4,3 114.3 Kénsav, ezer tonna 617,0 97.9 Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, 93,4 102,4 ezer tonna Növényvédő szer, ható­680,0 108,4 anyagban, ezer tonna Í7.5 107.7 Műanyagok, ezer tonna 141.3 114.6 Autóbusz, ezer db Számítástechnikai ter­mékek, folyó áron, 11,4 107,0 milliárd forint 3,3 129,0 Rádió, ezer db 250.4 98,3 Televízió, ezer db 411,7 103,0 Hűtőszekrény, ezer db 434,1 100,7 Mosógép, ezer db 197.6 120.2 Centrifuga, ezer db Pamutszövet, 184,3 111,6 millió négyzetméter Gyapjúszövet, 352,5 100,3 millió négyzetméter Kötött alsó és felső 41,3 105,8 ruha, ezer fonna 15.6 109,8 Cipő, millió pár Fogyasztói tej, 44,6 103,5 millió liter Csontos nyershús, 727,8 109,0 ezer tonna 483,6 88.7 Vágott baromfi, ezer tonna N apraforgóolaj, 141,4 106,1 ezer tonna 53,3 106.2 Sör, millió hektoliter 6,8 102,0 Az építőipari termelés a tervezettet meg­közelítően, 4,5—5 százalékkal növekedett. III. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal ke­vesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A nö­vénytermelés 5 százalékkal, az állattenyész­tés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmaradásban, a kedvezőtlen időjárás mellett, szerepe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány pedig az év folya­mán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából kukoricából, szálas takarmá­nyokból és a vágóállat-termelésből. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt. 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji kisegítő gaz­daságokban csaknem azonos mértékben nőtt, A szarvasmarha-állomány a nagyüze­mekben emelkedett, a kisüzemekben csök­kent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal keve­sebb az 1975. cv véginél. Ezen belül a te­hénállomány növekedett. (Folytatás, a 3. oldalon) Gyenes András Moszkvában járt Az SZKf Központi Bizott­ságának meghívására február 10—12. között Moszkvában tartózkodott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Moszkvai tartózkodása so­rán Gyenes András talál­kozott Borisz Ponomarjovval. az SZKP KB PB póttagjá­val, az SZKP KB titkárá­val, valamint Konsztantyin Katusevvel. az SZKP KB tit­kárával és látogatást tett az SZKP Központi Bizottsága osztályainál. A teljes nézetazonosság légkörében lezajlott megbe­széléseken a felek megvitat­ták az SZKP és az MSZMP a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti együtt­működés továbbfejlesztésé­nek kérdéseit, a nemzetközi kommunista mozgalom kér­déseit. valamint a nemzet­közi élet néhány kölcsönös érdeklődésre számottartó ak­tuális problémáját. A tárgyalásokon részt vet­tek V. Zaglagyin, O. Rahma- n.vin, G. Kiszeljov. az SZKP KB osztály vezető-helyet lesei, valamint' Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Horn Gyula, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője Szombaton hazaérkezett Moszkvából Gyenes András, az MSZMP Központi BizoU» ságának titkára. y nap lseiéért! Kommunista műszak a Járműjavítóban Február 12-én, szombaton délelőtt, kommunista műsza­kot tartottak a MÁV Miskolci Járműjavító üzemben. — Brigádunkból tizenegyen jöttünk be dolgozni — mond. ja Bernáth László, a szer­számműhely csoportvezetője, szocialista brigádvezetö. — Segítünk a lakatosok munká­jába, láncszemeket, kocsial­katrészeket készítünk. — Nem kellett agitálni az embereket — állítja Jámbor József, a kocsijavító osztály művezetője. A létszám két­harmada kötelességének tar­totta, hogy egy napot dolgoz­zon Miskolcért. Reggel 5-töl déli 12 óráig tart a munka­idő. tekintettel a vidékiekre. Tavaly is szerveztünk kom­munista műszakot, nálunk ez' már hagyomány. — Miért vállaltam? — kér­dez vissza Fehér Alfréd, akit hegesztés közben zavarunk meg. — Helybeli vagyok, ma­gaménak tekintem a várost. Amint látja, háromszögletű mászókák darabjait hegesz. tem össze, amiket aztán a gyermekkórház területén és ahol szükség van rá, felállít­ják. Két unokám van, jólesik, hogy örömet szerezhetünk a kicsinyeknek. Varga Zoltán üzemigazgató tájékoztat: — Az Egy nap Miskolcért! mozgalomnak mi voltunk a kezdeményezői, s örömünkre, példánk követésre talált. Az idén a jubileumi munkaver­seny részeként tettük meg vállalásunkat. Senkit sem kényszerítettünk, a 640 mun­kára jelentkezett fizikai dol­gozó önként ajánlkozott, A 60—70 ezer forintnyi munka­bért átutaljuk a városi ta­nácsnak. mely összeget óvo­dák, bölcsődék, iskolák épí­tésére. patronálásáfa. város- szépítésre fordítják. — Persze, nemcsak Mis- kolcnak lesz haszna a kom­munista műszakokból, hanem az üzem. a MÁV is jól jár. Elvégezzük ugyanis nyolc többtengelyes kocsi fővizsgá­ját. valamint tíz kocsi futó­javítását, Ezek a vagonok ko­rábban kimehetnek a forga­lomba. Még azt szeretném el­mondani. hogy a műszakiak, az alkalmazottak is ledolgoz­zák majd az egy napot. Elő­reláthatóan áprilisban segí­tünk a martintelepi játszó­tér rendbetételébe. (K. L.) Hozó Ferenc a lyukóbányai P—1-es fronton cgységtelc- pítest készít elő. Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents