Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

1977. február 8„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 r r Az idei fejlesztési terv sze­rint, mint megyénk minden más helyisége. Ózd is tovább gyarapszik. Természetesen, az adott lehetőségek — anyagi­ak, kapacitás — által meg­határozott módon. Az ötödik ötéves terv fejlesztési célki­tűzéseinek ismertetéséről szólva, annak idején elmond­tuk már, hogy az első két évben az előző tervidőszak­hoz képest szerényebb lehe­tőségekkel kell számolnunk, ezek a „szerényebb lehetősé­gek” azonban most is szá­mottevőek és megalapozott, •— ha szabad így mondani — kimuhkalt remény van Ózd esetében is a város to­vábbi gyarapítására, gazda­gítására. Tavalyi örökség j r> Nem lesz könnyű ez az év sem. Az első gondot az okoz­za, hogy néhány létesítmény — főként kapacitáshiány mi­att — a múlt évben nem, il­letve későn valósult meg. Ezeknek a befejezése, elké­szítése szintén ennek az év­nek a feladatai közé tarto­zik, méghozzá sürgető fel­adatai közé. Különösen a mélyépítő munkáknál tapasz­talható elmaradás, határidő- csúszás. A múlt évi fejlesz­tési alapból körülbelül 90 millió forintot kell majd az idén felhasználni, mintegy „beépíteni” a városba. Hogy példát is említsünk: a Vö­rös Hadsereg úti, Ili tanter­mes általános iskolában nem kezdődhetett meg tavaly a tanítás. Számos, más adósság, nem- kívánatos örökség is áthúzó­dott az idei évre, a rend kedvéért azonban csupán utaljunk rá, hogy a legfon­tosabb célkitűzéseket sike­rült teljesíteni. Például a la­kásépítési tervet 190 lakás műszaki átadásával. Az óvo­dai férőhelyet kétszázzal bő­vítették, és mint mér hírt adtunk róla, sok, más vonat­kozásban is sikerült előbbre lépni. A kapacitás ügye A múlt évről azonban nemcsak örököltek, hanem — ugyancsak múlt évi — he­lyénvaló intézkedések révén annak reményét is. hogy az idén mégiscsak többet sike­rül majd elvégezni. Az idén talán mégsem okoz annyi bajt. mégsem hátráltatja oly mértékben a gyarapodást az a bizonyos építési kapacitás, melyről már a fentiekben szó eseti. Pedig, az építési kapaci­tásra ez évben is nagy szük­ség lesz Ózdon. A lakásépí­tés ennek az évnek is egyik legfontosabb feladata. Ebben az évben tervezik például a Vörös Hadsereg úti, tízszin­tes lakások átadását, a Béke telepen az ötszintes lakások alapozását, a Tünde áruház és a kollégium közötti ré­szen — OTP-beruházásból — ugyancsak megkezdődik az építkezés. Ebben az évben fejezik be a már említett Vörös Hadsereg úti általános iskola építését, ahol év vé­géig tornaterem is elkészül, a Béke telepen pedig 12 tan­termes általános iskola épí­tését kezdik meg. A keres­kedelem fejlesztése ugyan­csak a nagy feladatok közé tartozik. Igaz, főként az egész ötéves tervidőszakot figyelembe véve, de már az idei évnek is megvannak a feladatai. Az idén kezdik meg a Béke telepen egy 900 négyzetméter alapterületű, a Tanácsköztársaság úton egy 000, a Március 15. úton pe­dig egy 200 négyzetméter alapterületű ' ABC-áruház építését. Csupán ennyiből is látha­tó, mennyire szükséges az építési kapacitás biztosítása. Ózd vezetői ennek érdekében szintén sokat tettek. Sikerült elérniük, hogy az EÁÉV az ötödik ötéves tervidőszakra 150 millió forint értékű mély­építési munka elvégzését vál­lalja. A BÁÉV-vel szintén megkötötték a szerződést a lakások és az úgynevezett kapcsolódó létesítmények el­készítésére. .A peremkerületek fejlesz­tése, mint minden ipari vá­rosnál, Ózdo’n is a feladatok közé tartozik. Ezeken a ré­szeken a víz- és csatorna- hálózat hathatós gyarapítá­sát ez idáig szintén gátolta a kapacitás hiánya. A város most a Borsod megyei Víz­művek gépparkjának fejlesz­tésére több százezer forintot biztosit, ellenértékként pedig a vízművek vállalja a ter­vezett hálózatbővítés kivite­lezései. Társadalmi munka Mindezeken túlmenően szá­mos, más létesítménnyel gya­rapszik az idén Ózd. Ebben az évben épül meg például a gázvezeték a Gagarin úti munkáslakás-telkekhez. ahol a tervidőszakban száznál több ilyen jellegű lakást építenek majd meg. Az idei tervben szerepel a város autóbusz- pályaudvara alépítményének elkészítése is. És most is szerepel a terv­ben több, olyan feladat vég­rehajtása. melyek tisztes el­végzéséhez ez évben is vár­ják a város lakóinak társa­dalmi segítségét. Nem alap­talanul, hiszen az elmúlt években számos példa szüle­tett már társadalmi munka­végzésre. a lakók sokféle célkitűzés elérését biztosítot­ták már önzetlenül, a ma­guk erejéből. Főleg a város szépítésének, csinosításának, vagy éppen a kellemes idő­töltés lehetőségének megte­remtésével kapcsolatos mun­kákról van szó. Például a városi parknak és a csóna­kázótónak a továbbépítéséről és más, városszépítés) mun­kákról. De, ha már tavat — vizet — említettünk, hadd mondjuk el azt is: várható­an az év harmadik negyedé­ben elkészülnek a kiviteli tervek, melyek alapján meg­kezdődhet a strandmedence építése. E rövid áttekintésből is látható: bőséggel lesz tenni­való az idén Ózdon is. A fej­lesztési tervről a városi ta­nács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalt, a vég­ső szót pedig hamarosan a város tanácsülése mondja ki. (Pt) Politikai feladni is A szűrővizsgálatok tapasztalatai Az üzemegészségügyi szol­gálat egyik fontos feladata a dolgozók időszakos szűrővizs­gálata. Minden üzemben fontos ennek a feladatnak maradéktalan végrehajtása, de különösen fontos a bá­nyászatban. Legalábbis az lenne. Általános tapasztalat szerint, sajnos a szűrésre be­rendelt dolgozók egy oizo- nyos hányada nem tartj'a magára nézve kötelezőnek a megjelenést. Sokszor még az sem segít, hogy mint egyes üzemekben telték, levontak egy műszakot. Sokunk előtt érthetetlen ez a több eset­ben is tapasztalt, merev el­zárkózás. Tudjuk, a bányászat kü­lönleges üzem, ahol a dolgo­zók túlnyomó többsége föld alatt, sokszor több kilomé­terre dolgozik a felszíntől. Nagy részük ingázó, busszal, vonattal bejáró. A menet­rend nagy úri... Ezért az­tán. ha elszámifja magát a dolgozó, és későn száll ki a bányából, már csak arra ma­rad ideje, hogy megfürödjön, és rohanjon a buszhoz. Nos, ez az egyik oka a szűrővizs­gálatról való elmaradásnak. De a szemléletben is keres­hetjük az okokat. A dolgozók egy része a szűrővizsgálatot szükségés rossznak tartja. Sokan nem látják be annak jelentőségét, hogy a szervezetben, esetleg még csak lappangó kórt a szűrővizsgálat során felfe­dezzék, és ;jzt megfelelően gyógykezeltessék. Üzemorvo­sok a megmondhatói, hány olyan esetről tudnak, ahol a dolgozó kifejezetten kerülte az üzemorvosi rendelőt, mert sejtette a bajt, de félt attól, hogy a kiszűrés után első­sorban anyagi veszteség éri. Ü.f rehabilitációs törvényünk éppen ezt hivatott megaka­dályozni. A nagyfokú látás-, vagy hallásromlással küszkö­dő bányász nem is tudja, milyen veszélynek teszi ki magát, és társait, ha pana­szát igyekszik eltitkolni, és kerüli az üzemorvosi rende­lőt. Hát nem „gondatlan ve­szélyeztetés” ez? A betegsé­gekkel kapcsolatban sokat emlegetett időfaktor jelentő­ségét. seni szabad alábecsül­ni. Ki ne hallott volna olyan esetekről, amikor a betegsé­get már gyógyíthatatlan ál­lapotban fedezték fel? A nemtörődömséget, s. a köny- nyelműsködést számos pél­dával lehetne illusztrálni. A minap egy üzemorvos kollé­gám panaszolta: „... Be­jött hozzám egy dolgozó, akit nemrég szűrtem ki szívbe­tegség miatt. Különböző vzisgálatolcra küldtem, gon­doltam. azért jött, hogy be­számoljon az eredményről. Ehelyett azonban egészen másban volt részem: szá- monkérő, felelősségre vonó hangnemben azt közölte ve­lem, hogy ha már kiszűrtem, vegyem is fel táppénzre. Ho­lott ö jól tudta, hogy ezzel a problémájával a körzeti or­vosát kell megkeresni...” Tudni kell, hogy a szűrő- vizsgálatok alkalmával a dolgozóval közöljük: ha a kivizsgálás néhány napot vesz igénybe, úgy vagy sza­badságot írasson magának, vagy előbb körzeti orvosát keresse meg. A körzeti or­vosok pedig ne úgy fogják fel ezt a dolgot, mintha mi az ö munkájukba szeretnénk, „belekontárkodni”. Leszögezhetjük: ahhoz, hogy eredményes szűrővizs­gálatokat, és eredményes üzemegészségügyi munkát végezhessünk. össze kell fognia az érdekelt feleknek, az üzemi, körzeti, kórházi orvosnak, a rríunkahelyi ve­zetőknek, és nem utolsósor­ban a dolgozónak. A mun­kásosztály egészségügyi ellá­tása politikai feladat is. és ebben jelentős szerep jut az időszakos szűrővizsgálatok­nak. Dr. Erdei Sándor , Tervtáró üzemorvosa Az ország legértékesebb faállománya 5!) Nagyteljesítményű LKP típusú traktorral házalják le szálá­val a meredek hegyoldalba vágott úton a kivágott fákat. Sutákék most ott dolgoz­nak, ahol a Dzedo-hegy egy­más mellé kényszeríti a völgyben a patakot, a köz­utat a közel lüt) esztendős kisvasutat és ahol a község, Kemence-patak bejáratánál ott ál a Képes fa. Ezt a vi­déket valamikor nagyon sze­gény. erdőből élő emberek lakták, akik a falu bejáratá­hoz nem tudtak kőkeresztet állíttatni, így hát egy keret­be foglalt szentképet akasz­tottak egy idős, de életeiős fa törzsére. A Képes fa ma is megvan, a neve is él, de szent már nem díszíti. A Képes fa tölgyfa. Ko- csánytalan törzs, mint ijt a környéken a legtöbb fa is. De ennek, az itt termett, itt növő, itt erősödő, itt termő­re forduló 100—150 eszten­dős tölgyeseknek titkuk van. Titkuk, mint a tokaji bor­nak. fíitűnő minőségű, tulaj­donságú fát érlel az a kü­lönleges mikroklíma, ami ezt. a vidéket jellemzi, s ahogy a szakemberek mondják: ez áll legközelebb hazánkban a Kárpátok klimatikus viszo­nyaihoz. Kedvező a talaj­adottság, és megfelelően pá­radús a levegő is. S mivel ez a fafajta fiatal korában eléggé elviseli az árnyékot is, ezért az itt őshonos tölgy- erdők természetes úton fel­újíthatok. Erről beszélget­tünk Gönczi Bertalan volt erdészeti vezetővel, aki több mint 40 esztendős szolgálat után vonult nyugdíjba, és akit most Bánszegi József váltott fel az erdészet élén. A titkot — mondották — részben már megfejtették a szakemberek, s egyszer bi­zonyára ennek a sajátosan sűrű szövetű tölgynek életé­ről, fejlődéséről is mindent fognak tudni az emberek. Száz-százötven éves fákat termel ki Suták Sándor nyolctagú brigádja. Miután a hegyoldalban a tölgyeket ki­vágják, erős, csuklós trak­torokkal szálával leközelítik a kisvasút rakodójához. Ott, ahol azonban a gép nem bír a tereppel, még mindig és meg nagyon sokáig lovakat kell használni. Vannak erre­felé olyan helyek, ahol a végső megoldási, csak a kö­télpályás szállítás oldja majd meg valamikor. Es mivel a Zemplénben még igazi tél van, hó és hideg, nem köny- nyü ez a munka. Megviseli az. embert, az állatot, a trak­tort. a gépet, a motorfűrészt. Suták Sándor szocialista bri­gádja naponta 40 köbméter fát termel ki a meredek hegyoldalon, szállítja le szá­lában a rakodóhoz, ahol vá- lasztékolják. hosztolják, da­rabolják, máglyázzák. előké­szítik a szállításra. Munká­jukat az RKT-típusú csuklós traktor nyergében a brigád- vezető unokatestvére. Suták András segíti, aki 1975-ben a nagygépek országos ver­senyében harmadik helyezett lett. Akik itt dolgoznak, nemcsak munkatársak, is­merősök, hanem szomszédok, Kishután és rokonok is. Őseik is az erdőből éltek, nekik is az erdő ad kenye­ret. De ez a kenyér ma már fehérebb és nagyobb, mint amilyenre elődeiknek tellett. És többek tudásban is, hi­szen nem egy közülük már szakmunkás, de többek em­berségben is. Ügy vannak ők, mint az itt lombot hajtó, erősödő, magasra növő, sűrű szövetű tölgy. Egymás mel­lett. egymást segítve és egy­mást kiegészítve. Mint az erdőben, az erdő életközössé­gében a növények, a fák. ők a munkában, az életben, az emberségben. Zord viszonyok között, ne­héz fizikai munka, sokszor veszélyes körülmények kö­zölt. Es csupa nenéz es éles szerszám. De ok nem pa­naszkodnak. Ha eljön a dél, megpihennek. Hóval mosnak kezet, felélesztik a reggel gyújtott tüzet, a tűz fölött- mellett száritkoznak. s köz­ben megebédelnek. Eles pen­géjű kések, hegyes nyársak, vastag és nagy szelet ke­nyerek, szalonnák kerülnek elő az aktatáskákból, tarisz­nyákból. hátizsákokból. Ebed után a patakba merített kan- nafedöböl isznak Lbgatmel- szö hideg vizet, gyűrött ci­garettát helyeznek cserepes szájuk sarkába és fahasáb­ból vesznek hozzá tüzet. Az­tán néhány perc múlva újra felberreg a motorfűrész, du­ruzsolni kezd a traktor, a lo­vak szájába visszakerül a zabla. Amikor az első tölgyóriás a nap felé fordultában le­dől a hegyoldalon, még min­dig az jár az eszemben, amit az ebédnél az erdészektől, a fakitermelőktől hallottam. Az. hogy nem elég kiter­melni a fát. Legfontosabb feladat biztosítani az erdő folytonosságát. A híres töl­gyes erdők felújítása termé­szetes úton történik, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett újulat az anyafák lehulló magvaiból származik. — Olyan ez — mondotta egyikük — mint. amikor anyatejjel táplálják a cse­csemőt és nem tápszerekkel. Mert itt jól termő, egészsé­ges tölgyek vannak és olyan természetes körülmények, ahol az erdő. az ú.t erdő va­lóban magától megteremhet. Megterem magától. De a közhiedelemmel szemben na­gyon sok verejtékbe kerül, amíg vágáséretté nő. Az anyafák árnyékában növő új erdőt ápolni, védeni kell es nemegyszer, mint a sebész­nek. vagy az orvosnak, az embernek be kell avatkoz­nia az új erdő életébe is. Egy hektáron csemetekorban 100 ezer kis tölgy is iehet. 25—30 éves korukban 5—fi ezer a legkedvezőbb szám. s az ideális az, ha vágásérett korukban, tehát 100 éven fe­lül már csak 500—600 darab büszke tölgy Van ilyen terü­leten. Az ápoláshoz, a véde­lemhez, a törzsszabályozás­hoz érteni kell. És szeretni kell ezt a munkát is. Mert, ha nem biztosítják az erdő folytonosságát, akkor utóda­inknak nem lesz mit kiter­melniük. Műanyagokkal telezúditott világunkban ma is és a jö­vőben még sokáig a fa, mint nyersanyag a felhasználás tekintetében, az emberiség egyik legfontosabb kincse. Es az is marad. Oravcc János Poharakat, ablakot törtek Italboltban garázdálkodtak Érdemes néhány adattal a/, ügy szereplőit, a bírósági per elítéltjeit bemutatni: Chömör Jenő, 20 eves, miskolci lakos, foglalkozása: fuvaros. Elítél­ték már, korábban, társadal­mi tulajdont károsító lopás, visszaesőként elkövetett csalás büntette és emberölés kísérle­te miatt. A másodrendű vád­lott, Lakatos Gusztáv, 43 éves, sajóbábonyi lakos, időnként alkalmi munkát végzett. Ki­lenc alkalommal állt inár bí­róság előtt. A fiatalkorú L. János ugyancsak sajóbábonyi lakos, eddig egy alkalommal került összeütközésbe a tör­vénnyel, felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélték, segéd­munkásként dolgozva éppen próbaidejét töltötte ... Az elmúlt cv nyarán az em­lítettek cs Lakatos Aladár összetalálkoztak Miskolcon, a Búza téren. Az örömre inni kell. Ezt is tették, majd a ko­ra délutáni órákban Lakatos Aladár lovas fogatával Fclső- zsolcára mentek, hogy ott folytassák a vígadást. Egy italboltba tértek be, ám ren­delés közben nézeteltérésük, vitájuk támadt. Ennek során Chömör „ma mcgdöglcsz. hol­nap lesz a temetésed” — ki­jelentéssel dulakodni kezdett Lakatos Aladárral. Közbeavat­kozott Lakatos Gusztáv is, majd Chömör és a fiatalkorú L. János asztalborításhoz, po- bárdobáláshoz kezdett. Az ott tartózkodók többsége kimene­kült a helyiségből. A vádlot­tak magatartása, mint azt a bíróság megállapította, alkal­mas volt arra, bogy a jelen­levő személyeket megbotrán­koztassa, bennük félelmet keltsen. Az elsőrendű vádlott és a fiatalkorú L. János az italbolt bejárati ajtajának üve­gezett részét is betörte ... A belső helyiség a dulakodás után tele volt üvegszilánkok­kal. A vádlottak tagadták bűnös­ségüket. A bíróság megállapí­totta: maga az a tény. hogv több pohár összetört, a ven­dégek a helyiséget elhagytál, és rendőri intézkedést kénét: —, azt mutatja, hogy a vád­lottak magatartása feltűnően közösségellenes volt. Az így megállapított tényállás alapján a Miskolci Járásbíróság Chíi- mör Jenő, elsőrendű vádlottat bűnösnek találta többek ál­tal elkövetett garázdaság bűn­tettében, ezért öt nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügy' gyakorlásától. Lakatos Gusz­táv bűnösségét visszaesőként, többek által elkövetett garáz­daság bűntettében állapították meg, ezért héthónapi s/abad- ságvcszéssel és a közügyek* té»l egyévi eltiltással sújtot­ták. Figyelembe véve. hogy a fiatalkorú L. János c cselek­ményéi próbaidő alatt követ­te el. a bíróság öt többek ál­tal elkövetett garázdaság bűn­tettéért tízhónapi szabadság­vesztésre ítélte és elrendelte a korábbi ítélettel kiszabott, hat- hónapi szabadságvesztés letöl­tését is. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents