Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
1977. február 8., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A vállalatokat érintő intézkedések A TVK festékgyárában Mindennapi életünkben száriitalanszor találkozunk olyan esetekkel, amikor az indokolatlanul megduzzadt adminisztráció fékezi az ügyintézés menetét, s ha nem gátoljuk meg terjedését, a bürokrácia melegágyává válik. Ez pedig rontja a közhangulatot, bosszúságot okoz az embereknek, másrészről káros a társadalomra nézve is, hiszen a felesleges adminisztráció lassítja a fejlődést, növeli a termelési költségeket. A párt felsőbb szervei és a kormány idejekorán felfigyelt a ' túlzott adminisztráció okozta jelenségekre és határozatot hozott visszaszorításukra. A párt XI. kongresszusán elfogadott határozat egyebek között kimondja: „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel ...” Való igaz, hogy állandóan visszatérő jelenség a túlszabályozottság, a sok jogszabály. Sokan túlbecsülik a jo- , gi szabályozás lehetőségeit, mások szélsőséges és nem tipikus esetekből kiindulva igyekeznek a jogi szabályozásokat alkalmazni, holott gyakran a problémát politikai, vezetési, szervezési módszerekkel sokkal jobban meg lehetne oldani. Látnunk kell azt is, hogy a túlzott adminisztráció feleslegesen köt le munkaerőt, holott éppen munkaérőgondokkal küszködünk. De még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy | a túlszabályozottság esetén a I dolgozó ember kezdeményező- és alkotókészsége is köny- | nyen háttérbe szorul és egy- ! egy ügy elintézésével kap- i csolatos bonyodalmak az egész közszellemet hátrányosan befolyásolják. Alapvető politikai és társadalmi érdekeink szólnak amellett, hogy egész igazgatási rendszerünkben, annak minden területén és szintjén egyszerűsítsük az ügyintézést és növeljük az intézkedésekért a felelősséget. A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. Persze nemcsak arról van szó, hogy egyszerűsíteni kell az ügyintézést. Ezzel együtt kell járnia az ésszerűsítésnek, ugyanakkor növelni kell az igazgatási munka színvonalát is. Az egyszerűsítés azonban nem irányulhat a szükséges adminisztráció ellen, hiszen az adminisztráció összefügg a termelőerők fejlődésével, a társadalmi munkamegosztás szélesedésével, az életszínvonal emelkedésével együttjáró egyre differenciáltabb igények feltárásával és kielégítésével, a szervezetek növekvő méreteivel, a technikai fejlődés gyorsulásával. Éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy káros lenne az adminisztrációt általában feleslegesnek, valami szükségtelen rossznak feltüntetni. Fontos tehát, hogy megkülönböztessük a szükségest a feleslegestől és ennek tudatában ráirányítani a figyelmet az elkerülhető, a feleslegesen bonyolultra. A döntő feladat tehát, hogy megszüntessük a túlzott bürokrácia okait. A kormány az elmúlt évben határozatot hozott az Igazgatási munka színvonalának általános emelésére, a gazdasági és igazgatási, az információs rendszer tökéletesítésére, a lakosság ügyeinek eddiginél jobb intézésére. A határozat nyomán egy sor területen számottevő eredményekről lehet számot adni. A pénzügyi szabályozásban több jogszabályt (például az illeték-jogszabályt, a vámjogot, a dolgozók lakásépítésének támogatását stb.) egységes szerkezetbe foglalták, amely megkönnyítette a tájékozódást. Az információs rendszerek egyszerűsítése nyomón a központi statisztikai rendszer adatszolgáltatása tavaly 15 százalékkal csökkent. 1977-ben további 22 százalékos csökkentésre lehet számítani. Egyszerűbbe vált a központi és a tanácsi költségvetési szervezetek beszámolási kötelezettsége: országosan húszezer intézmény mentesült a munka és bérügyi adatszolgáltatás alól. A vállalatokat érintő intézkedések sorába tartozik, hogy megszűnt a vállalatok és szövetkezetek I. negyedéves mérlegbeszámoló és gyorsjelentés készítési kötelezettsége. Az adóbevallás egyszerűsítése révén, 1976. első és harmadik negyedévében felére csökkent az ezzel kapcsolatos adatok mennyisége. Több évre szóló átfogó program készült a munkaügyi adatszolgáltatások korszerűsítésére is. Például 1977- től mintegy 9 évközi és éves, a kérdést részleteiben vizsgáló kérdőívet szüntettek meg az iparvállalatoknál. Ami a lakosságot érintő módosításokat illeti, egyes adónemeknél (például a mezőgazdasági kistermelők tételes adója, kisiparosok és magánkereskedők egy meghatározott körére nézve általános jövedelemadó-átalány stb.) az adótételeket több évre állapítják meg. Egyszerűsítették a magánépítkezések építési és használatbavételi engedélyezési eljárását, csökkentették az engedélyezési kötelezettséget, mindezt egységes jogszabályba foglalták. A gépjárműadó valamint a kötelező gépjármű-biztosítás esetén a módosítás arra irányul, hogy az adó, illetve a díjfizetés önadóztatás formájában történjék, amely az erre vonatkozó nyilvántartások csökkenését, illetve teljes megszűnését eredményezi. A hosszabb távra szóló feladatok közül megemlíthetjük a tervezési, pénzügyi és statisztikai adatgyűjtési rendszerek összehangolását, egységesítését, egyszerűsítését. Már megkezdődött a tanácsok irányítása alá tartozó egészségügyi és kulturális intézmények felügyeleti rendjének egységesítése. A kormányhatározat — mint azt dr. Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter sajtótájékoztatójában elmondta — előirányozza a miniszterek által kiadott jogszabályok felülvizsgálatát és korszerűsítését. Egyszerűsítik a bankok és a vállalatok közötti ügyintézés rendszerét és folytatják a pénzügyi és számviteli adminisztráció korszerűsítését. L. L. A Tiszai Vegyikombinát festékgyára fennállásának 16 esztendeje alatt kivívta termékeivel a hazai és a külföldi szakemberek elismerését. Több festékipari termékük nyert díjakat a különféle vásárokon és kiállításokon. A festékgyár vezetői és a szocialista brigádok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a termelés gazdaságosságára, a berendezések maximális kihasználására, valamint a technológiai fegyelem betartására. A tartalékok feltárásának eredményeként — azonos létszám mellett — 1976-ban 6,7 százalékkal növelték termelésüket. Ebben az évben is elsődleges feladatuknak tekintik a termelés gazdaságosságának a növelését, a munkaidőalapok még jobb kihasználását, a gyártási veszteség csökkentését. A szocialista brigádok vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 30 millió forinttal több festékipari terméket állítanak elő a tervezettnél. A nyugati piacokon jelentkező telítettség ellenére — az elmúlt évhez viszonyítva — 50 százalékkal növelik a tőkés exportot is. Kazincbarcikán is régóta van igény egy olyan javító- részleg létrehozására, amely bármikor a lakosság rendelkezésére áll és elvégzi a lakásokban a szükséges karbantartásokat. Ennek kíván eleget tenni a Sajómenti Ipari Szövetkezet, Döntöttek arról, hogy hosszabb távon fejlesztik lakáskarbantartó tevékenységüket. Fokozatosan 100 főre növelik a karbantartó létszámot, valamint kisgépek vásárlásával, üzembe helyezésével gyorsítják, könnyítik a munkát. Olyan „azonnali” brigád létrehozását is tervezik, amely a bejelentésre házhoz érkezik és rövid idő alatt eleget tesz a megrendelésnek. Eredményes esztendő Zérszánis a Sajóvölnye TernteEőszöví A sajópüspöki Sajóvölgye Tsz szombaton megtartott zárszámadó közgyűlése nemcsak azért volt ünnepi esemény, mert huszonötödször telték mérlegre egy előző esztendő munkáját, hanem azért is, mert a rendkívül rossz időjárás ellenére ebben a jubileumi évben gazdálkodott legeredményesebben a Kiváló Szövetkezet címet már háromszor kiérdemlő, példamutató közösség. Az ünnepi zárszámadáson, amelyet Bárdos Tivadar elnökhelyettes nyitott meg, részt vett dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Amriskó Gusztáv, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Soós Ottó, az Ózdi járási Pártbizottság első titkára is. Ribárszki Pál tsz-el nők ismertette a vezetőség elemző, egy egész év munkáját, eredményeit reálisan tükröző. s a további feladatokat is meghatározó beszámolóját. A zárszámadás „adatai” nemcsak szóban hangzottak ti, hanem a tsz lermelvényeiből rendezett kis kiállítás, s néhány ügyes grafikon is szemléltette, hogy szorgalommal, hozzáértéssel mi mindent tett le az ország asztalára, a nem egészen ezer hektárnyi szántóterületen gazdálkodó kis termelőszövetkezet. A terménybemutató, amit „bőségsaroknak” neveztek el a zárszámadás vendégei, egyben azt is tükrözte, hogy a Sajóvölgye Tsz milyen mesz- szemenően figyelembe veszi a népgazdaság igényeit. Burgonya vetésterületük az utóbbi években 57-ről 110 hektárra, az elért termésátlag pedig 232 mázsáról 369 mázsára növekedett. A másik sajópüspöki példamutatás az, hogy néhány év alatt 10-ről 70 hektárra növelték a zöldségfélék vetésterületét. És mindezt úgy, hogy 1976-ban a tervezett 2,6 millió forinttal szemben 3,7 millió forint értékű zöldségfélével járultak hozzá a megye ellátásához. És az sem véletlen, ho^y ez a kis gazdaság érte el bikából is a legmagasabb, hektáronként 54,1 mázsás átlag- t erm ést megyénkbe n. A többet, jobbat akarás, a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása, a közös gazdaságban élők számára is gyümölcsöző volt. A tsz árbevételi tervét 7,4 millió forinttal teljesítette túl az elmúlt esztendőben, s így a kis gazdaság mérleg szerinti nyeresége meghaladta a 6.7 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 34-ről 35 ezer forint fölé növekedett, tovább erősítették a már 2 millió forintos biztonsági alapot, s csaknem 3,4 milliós fejlesztési alapot is tudtak képezni. Mindezt úgy, hogy a közös vagyon értéke is 6,7 millió forinttal növekedett az' elmúlt esztendőben. A jövőről is szóltak a jubileumi zárszámadáson. A tagság által elfogadott hatá- rozal azt bizonyította, hogy az elért eredmény nem szült elbizakodottságot, megelégedettséget. Csatlakozva a csepeliek felhívásához, vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére minden ágazatban növelik a hozamokat, a termelést. Így például a burgonya és a zöldség vetésterületét további 10 százalékkal, az áruértékesítést pedig 20 százalékkal növelik. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évi 500 vagon helyett az idén 600 vagon zöldséget és étkezési burgonyát adnak a megye jobb áruellátásához. Or. Papp Lajos államtitkár tolmácsolta az országos szervek elismerését a Sajóvölgye Tsz-nek, hangsúlyozva, hogy ez a munkáját szerető, a jövőt sem tévesztő közösség példamutatóan alkalmazza a párt és a kormány agrárpolitikáját. Szólt az egész ország mezőgazdasága előtt álló megnövekedett feladatokról, amelyeknek teljesítéséhez adottak a feltételek. A Sajóvölgye Tsz zárszámadási beszámolója, majd a tsz dolgozóinak felszólalásai is azt bizonyították, hogy ebben a közös gazdaságban teljesíteni akarják az ország kérését. Méltó befejezése volt az ünnepi zárszámadó közgyűlésnek a jók közül is a legjobbak, s az egykori alapítótagok, köztük a 80 esztendős Varga Lajos bácsi. Papp József, Maczkó Józsefné és Bénáik Ferenc megjutalma- zása, kitüntetése. (P. s.) A sátoraljaújhelyi ELZETT-gyárban £T U ' Az elmúlt évS 332 millió forint értékű termeléssel szemben, idén ■ 1-gyel magasabb, vagyis 376 milliós eredmény elérését tűzték célul az ELZETT Művek újhelyi gyárában. A meglehetősen nagy „felfutás” teljesítése egész sor korszerűsítést, új, az eddiginél is gazdaságosabban előállítható termékek kikísérletezését és meghonosítását igényli az itt dolgozó kollektívától. A 44 millió forintos nőve«a kedés egyben azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest 14 százalékkal több terméket, a hazai és az exportpiacon igen keresett zárakból, lakásépítési szerelvényelvből — az új típusokat is ide számítva — jóval nagyobb mennyiséget készítenek 1977-ben. Az említett 14 százalékos termelés- növekedés előkelő helyet biztosít az újhelyi gyárnak az ELZETT többi egysége kövégzett munkát. — ennél többet tettünk, ez papíron hetek múlva jelentkezik. Az újhelyi ELZETT-g.vár tóéi terve az export dinamikus növekedésével is számol. A tőkés országokba való értékesítést például 23 százalékkal növelik, ez a tavalyinál 20 millió forinttal több árbevételt eredményez. Az 1976-ban tőkés piacokon értékesített 500 ezer darab Grácia zárcsaládból ez évben 600 ezret küldenek megrendelőiknek. Hasonló mértékben nő az eloxált épületveret gyártási volumene, tőkés exportra is. 1977-ben 19 millió darab — egy évvel ezelőtt még ennyit szállítottak — helyett 40 milliót adnak át, ami 24 százalékos termelésnövekedést jelent. A gyár kollektívája emellett az úgynevezett közvetett^ exportból is tevékenyen kiveszi a részét. Termékeikkel besegítenek a többi ELZETT-gyár exportvállalásainak teljesítésébe, — az ilyen irányú lekötöttség az újhelyi üzemben csaknem duplája annak, amit 1976-ban teljesítettek. A számadatokból kitűnik, lényegesen nagyobb feladatokat kell megoldani az ELZETT kollektívájának, mint az előző esztendőkben. Hogy ez sikerüljön, 1977-re konkrét, részletes programot, ütemtervet dolgoztak ki. Kiemelkedő helyet foglal el ebben a jobb, gazdaságosabb termékszerkezet meghatározása, új termékek előállításának a bevezetése, a termelőberendezések hatékonyabb felhasználása, és a több műszakos termelés további ki- szélesítése. A termékszerkezet átalakítását számos új gyártmány, korszerű exportcikk előállításának terve, a hazai ipar igényeinek jobb kielégítésére való törekvés is jelzi. Ennek a törekvésnek jegyében idén például 40 százalékra növelik az eloxált termékek termelési részarányát, elkészítenek egy újfajta MRT-mág- neszár prototípust Megkezdik egyi korábbinál modernebb gépkocsiajtózár első szériájának gyártását, valamint egy bútorajtó kivetö- pánt sorozatelőállítását. Ezek készítése lényegesen növeli majd azoknak a késztermékeknek a számát, melyeket a gyár tőkés piacokon értékesíthet. zött, ez ugyanis jóval meghaladja a vállalati átlagos gyártásfelfutást. Az éves terven belül 1977 első három hónapjára 90 millió 100 ezer forint értékű terméket kell legyártani. A januári eredmények máris sejtetik: nem lesz gond ennek elérésében. A hónap végéig ugyanis több mint 3 millió forint értékű épület- veretet, a Grácia néven ismert zárcsaládból pedig 3,3 millió, a VÁZ- és a különböző más felhasználású zárcilinderekből ugyanakkor 10,6 millió forint értékben készítettek, s ezzel az időarányos terv egyharmadát is túlszárnyalták. — Ahhoz, hogy ezt elérjük, valóban sok szervezési módosításra, átcsoportosításra volt szükség — mondta Szabó János, az újhelyi gyár igazgatója. — A negyedéves tervet a mi esetünkben nem lehet egyszerűen „harmadolni”, hónapokra bontani. Az alapanyagtól a késztermék elkészültéig viszonylag hosz- szú az átfutási idő, — később mérhető a tényleges eredmény, ez a „későbbi” a januáriban sem szerepel. Más szóval, a 30 százalékot meghaladó teljesítés nem Berta Irén Zsiguli záralkatrcszckct készít asztali fúróeépen Fotó: Sz. Gy. \
