Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
1977. február 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben egyaránt újabb milliós nagyságrendű vállalásokat tettek a dolgozók, akik csatlakozva a csepeli munkások felhívásához, termelési sikerekkel kívánják méltón megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forrada- dalom (iO. évfordulóját. A tiszaladányi Magyar Róna Tsz pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén a közös gazdaság kommunistái határozatot hoztak, amelyben javasolják a tsz vezetőségének és tagságának, hogy csatlakozzanak a csepeliek által kezdeményezett munkaversenyhez. Ez a javaslat lelkes helyeslésre talált a tsz-ben. Felmérve erőiket, tartalékaikat, minden ágazat vállalta az idei tervek néhány százalékos túlteljesítését. Ez összességében — az 1975. évi termeléshez viszonyítva — 15 százalékkal, 3,5 millió forinttal több mezőgazdasági terméket jelent. A Hejőmenti Állami Gazdaság négy MSZMP-alap- szervezetének beszámoló taggyűlésein is a kommunisták kezdeményezték a raunka- verseny-mozgalom kiszélesítését, s ennek segítségével az ez évi megnövekedett feladatok túlteljesítését. A gazdaság 14 szocialista brigádja, ie kollektívák többtermelésre telt vállalásai a legjobb biztosítékai annak, hogy a népgazdaság az előző éveknél sokkal több élelmiszert, mezőgazdasági terméket kap az idén ettől a mezőgazdasági nagyüzemtől. Búzából például 1083 hektárnyi vetésterületen már legalább a 39 mázsás átlagtermés elérése a cél. A tehenészeti brigádok ígérete, hogy megközelítik, a tehenenkénti 4200 literes tej- termelési átlagol. Az állami gazdaság sertéshizlaldája 17 ezer darabról IS ezerre növeli az éves hízókibocsáiást. A bekeisi Hegyalja Termelőszövetkezetben is megvitatták? milyen munkafelajánlásokkal ünnepelhetik legméltóbban a nagy évfordulót. Adottságaik jobb hasznosításával, jobb munkaszervezéssel, fokozottabb odafigyeléssel, a már az elmúlt esztendőben is előrelépést eredményező hozzáértéssel és szorgalommal, az idén 13,2 millió forinttal növelik 1975- höz viszonyítva a tsz termelési érfékét, ami 17,5 százalékos „felfutást” jelent. A növénytermesztés csaknem 5 millió forinttal, az állattenyésztés 5,4 millióval, s az élelmiszeripari, valamint a kisegítő ágazat is milliós értékekkel többet ígér az idén a népgazdaságnak. Az ónodi Rákóczi Tsz tagsága, amely ,1976-ban sok nehézséggel küzdött, vállalta; hogy nemcsak pótolják a kieséseket, hanem olyan mértékben növelik árutermelésüket, hogy középtávú terveikhez viszonyítva is több élelmiszert, mezőgazdasági terméket adjanak az idén az országnak. Ebben a kis gaz- daságoan 1975-höz viszonyítva az összes árutermelés mintegy 57 százalékos növelését tűzték célul. Tejből például félmillió forinttal, gyapjúból 408 ezer forinttal növelik áruértékesítésüket. A prügyi Tiszamente Tsz növénytermesztői a bázisesz-; tendőhöz viszonyítva 20,2 százalékkal ígérnek az idén több terményt. Cukorrépából például 250 vagonnal, dohányból 300 mázsával adnak többet a, feldolgozóiparnak. Az állattenyésztés többtermelésre tett vállalásai a bázishoz viszonyítva 32,4 százalékkal több húst és állati terméket ígérnek az idei gazdasági évben. így például 3200 mázsával több sertéshúst adnak az ellátás megjavításához. A baromfitenyésztés fellendítését félmillió darab tenyésztojássál segítik. A tsz melléküzemága, a faipari tizem dolgozóinak vállalása is jelentős: kétmillió forinttal növelik', export- termelésüket. (I). s.) A Isis boltok gépesítéséről A Kereskedelmi, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete átfogó vizsgálatot tartott az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a munkát könnyítő gépek helyzetéről. A kedvező fejlődést a szakszervezet csak kezdeti eredménynek tekinti. Az élelmiszer-kereskedelemben az állami vállalatok üzleteinek csak 30 százalékában, az áfész-ek boltjainak 20 százalékában használnak nehéz fizikai munkát könnyítő 'eszközöket. Túl sok az olyan üzlet, ahol ma is minden munkát, árurakodást, csomagolást, szeletelést kézi erővel végeznek. Az ország 18 ezer élelmiszerüzletének 70 százaléka olyan egy-három személyes kis bolt, ahol szinte kizárólag nőket foglalkoztatnak, és ezekben az átlagosnál is rosszabbak a munkakörülmények; A szak- szervezet sürgette, hogy többet törődjenek a kis üzletek technikai fejlesztésével, intézkedjenek a gépesítési minimumok kidolgozásáról, előírásáról. Országjáró papírgyárié Annak idején a szerencsés véletlen vezérelte Rácz Sándort a papíripari szakmához. Tizenegy évvel ezelőtt, a szakközépiskolai érettségi után, eredeti szakmájában, géplakatosként akart elhelyezkedni a Diósgyőri Papírgyárban. A tmk- műhelyben éppen nem volt megüresedett hely — így, ideiglenesen a papírgyártó részleghez vették fel. Ahogy telt az idő, a’ fiatalember mind kevesebbet kérdezte: mikor helyezik át a karbantartókhoz. — Mindinkább megtetszett ez a szakma: 1970-ben letettem a papíripari szakmunkásvizsgát is — kezdi beszélgetésünkét Rácz Sándor. — Négy évvel később beiratkoztam egy technikusi tanfolyamra — az oklevelet tavaly szereztem meg. Azóta az egyik papírgyártógép vezetőjeként dolgozom. Rácz Sándor egyike azoknak a dolgozóknak, akik a vállalat legtöbb gyáregységében megfordultak már A 11 év alatt nyolc hazai, s egy külföldi papírgyárban járt. — Többnyire a brigádommal, illetve szakmai versenyek alkalmával jutottam el a testvérgyárakba. Mondanom sem Íveli, hogy legjobban a lábatlani, s a dunaújvárosi gyár tetszett. Ezek a vállalat legkorszerűbb üzemei : olyan modern, nagy teljesítményű gépeket latiunk ott, amelyeket addig csak könyvekből, folyóiratokból ismertünk. Lábatlanon például négy papírgyár- tógép van, amelyek egyenként többet termelnek, mint nálunk a két gép együtt. Persze, az összehasonlításnak ez a formája nem reális. A miénkhez hasonló technológiával ugyanis csak Szentendrén és Fűzfőn dolgoznak. Az ő anyagelőkészítési módszerük azonban korszerűbb, mint az itteni. Ilyen jellegű korszerűsítéseket — meglehet — nálunk is el lehelne végezni. Az említett két gyárban például a hagyományos bronzsziták helyett műanyagból készülteket szerellek fel a papírgépekre. Igaz, a műanyag sziták alkalmazásával mi is próbálkoztunk, de nem sok sikerrel. — Mi a gyárlátogatások legnagyobb baszna? — A kölcsönös tapasztalatcsere. A szentendrei feldolgozóüzemben például megtanultuk: hogyan készítik a levélborítékot az általunk gyártott papírból. Saját szemünkkel láthattuk, hogy milyen nehéz az ottaniak dolga, ha gyengébb minőségű, hullámos papírt kell feldolgozniuk. Éppen ezért még jobban kell ügyelnünk a technológiai előírások betartására, arra, hogy ne szárítsuk túl a papírt. Munkánkkal kapcsolatban reális észrevételeket tettek a játék- kárly agyár dolgozói is: a megfelelő anyagelőkészítésen múlik ugyanis, hogy a kártyák széle ne sérüljön, ne lepődjék fel. — Szakdolgozatában különösen a Lábatlanon tapasztaltakat hasznosította... — Témám az ipari szennyvízgazdálkodás volt. Jó volna, ha a gyárból távozó ipari szennyvíz visszanyerésére nálunk is alkalmaznák a Lábatlanon már jelesre vizsgázott, úgynevezett rostvisz- szanyerő berendezéseket Ez takarékossági, s környezet- védelmi szempontból egyaránt kifizetődő volna. A körvízrendszerrel kapcsolatosan ugyancsak a lábatlani üzemet említettem példaként. Ott ugyanis egy jól kiépített, csaknem 80 százalékos zártságú körvízrendszer működik. Ezzel szemben az itteni körvízrendszer zártsága — méretezési problémák miatt — csak 501 százalékos. Ez azt jelenti, hogy az optimálisnál jóval több friss vizet használunk fel. — Milyennek ítéli a többi üzemben tevékenykedő szocialista brigádok életét? — Általában aktívabbak a kollektívák, mint nálunk. Igen sok hasznos, érdekes vetélkedőt rendeznek — nálunk nem szokás az ilyen jellegű versengés. Jobban propagálják a brigádok eredményeit is: a legjobban dolgozók fényképei felkerülnek a faliújságra. Ezek, persze apróságok, de mindenképpen érdemes felfigyelni rajuk, s átvenni a testvérgyáraktól azokat a módszereket, amelyekei már évek óla sikerrel alkalmaznak... — dévald — Az elmúlt években a Miskolci Paniulfonóban nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre. Kicserélődött a kártoló és a nyújtó üzemrész gépparkja. Képünkön a legmodernebb nyújtógép látható. A rekonstrukció 35 millió forintba került, és öt év alatt megtérül ez a gépi beruházás. Véreik találkozója •Leninvárosban, a Vöröske. reszt egészségügyi alap-szervezete rendezésében pénteken délután ünnepi összejövetelen találkoztak az önkéntes véradók és vöröskeresztes aktivisták. Ez alkalommal az egészségügyi dolgozók minden rétege — orvosok, asz- szisztensek, alkalmazottak — képviseltette magát. Az ünnepségen Galgán Ferenc né. a Vöröskereszt egészségügyi alapszervezetének titkára mondott rövid köszöntőt. Elismerését fejezte ki mindazoknak. akik nemcsak hivatásuknál fogva de mint önkéntes véradók is segítik embertársaik gyógyulását. Külön is megemlékezett Jav- csár Lászlónéról. a 2. számú bölcsőde dolgozójáról, aki közel húsz éve vesz részt ebben a nemes mozgalomban. A baráti hangulatú összejövetelen az alapszervezet vezetősége tárgyjutalomban ré_ szesitette a véradókat. Ij műszerek az Lili Riartinacéiimten Gépesítés, szénvagyonbővítés, a biztonság fokozása Kevszáznütiís beruíiázési prepám A diósgyőri acélmű szinttarló beruházásának szerves részét képezi a nyolc martinkemence műszereinek rekonstrukciója. Erre, az ösz- szes beruházási összeg mintegy 10 százalékát fordítják. E 'műszerezési program végrehajtása után a korábbinál jobb, biztonságosabb körülmények között dolgozhatnak a martinászok A mérő- és szabályozórendszer kiépítését a folyamatos termelés közben végzik a Villamosipari Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a gyár műszerészüzemének szakemberei és az acélmű kollektívája. A nyugati importból származó új műszerekkel lehetővé válik a martinkemencék tüzelésének kézi, kézi— automatikus és tisztán automatikus vezérlése. Korunk technikai színvonalát képviselő tüzeléstechnikai egységek elsősorban a kemencék adagvezetésének biztonságát — azaz a minőségi acélgyártást — segítik elő. Nagy előnye a korábbihoz képest, hogy a gyártás közben előforduló rendellenességekre, veszélyhelyzetekre önmagától reagál és vészkapcsolója révén megakadályozza a kritikus helyzet kialakulását. Regisztrálja továbbá mindazokat a mérési eredményeket. amelyek kimutatják: kellő hőfokon csapolták-e az acélt, s ha nem, jelzi az elkövetett hibákat is. Bár a kivitelezési munkálatok csak az elmúlt hónapban kezdődtek, pénteken már a műszaki átadással vizsgázott a 7-es kemence. A hátralevő további hét kemencéhez is felszerelik a korszerű mérő- és szabályozó berendezéseket. A munka ütemtervét a martinászok gyártási programja határozza meg. A beépítésre kerülő berendezések az új acélmű üzembe lépése után sem válnak feleslegessé. Sokoldalú fel- használásuk lehetővé teszi, hogy a más gyáregységekben található kemencék tüzelés- technikai hatásfokának és biztonságának javítására hasznosítsák. A gyár beruházási főmérnökségének illetékes szakemberei és a kivitelezők szeretnék, ha az év végére a martinüzem valamennyi kemencéjének működését már az új berendezéssel irányítanék, ellenőriznék. A Borsodi Szénbányák, az ország legtöbb barnaszenét termelő vállalata az V. ötéves terv során 1,8 milliárd forintot fordít a szénvagyon- pótló beruházásra, új gépek beszerzésére, a bányászok szociális és munkakörülményeinek további javítására, a munkabiztonság fokozására. Az idén 400 millió forint jut ilyen célokra. Erről kapott lapunk munkatársa tájékoztatást Jesse Árpád, vállalati fejlesztési főmérnöktől, Kerényi Bélától, a vállalat beruházási osztály- vezetőjétől és helyettesétől, Magyari Nándortól. A Borsodi Szénbányák Vállalat jelenleg 84 millió tonna, úgynevezett műveleti szénvagyonnal rendelkezik. Évente átlagosan 5 millió tonna szenet fejtenek ki. Ezért már most gondoskodni kell bizonyos szénvagyon- bővítő beruházásokról, a távlati termelési lehetőségek, célok érdekében. Ennek keretében Tervtáron 15 millió forint, Putnokon pedig 44 millió forint értékben folytatódik, illetve indul meg szénvagyon- és termeléskapacitás bővítő beruházás. A teljes évi beruházási keret nagy részét azonban géppótlásra, a további gépesítésre, a technológia fejlesztésére fordítják. A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozóinak létszáma ugyanis évenként 400 fővel csökken A termelés mennyiségi feladatai azonban általában változatlanok. Vagyis, az idén is hozzávetőleg ugyanannyi szenet kell adniuk a népgazdaságnak, mint a múlt esztendőben, konkrétan 5,1 millió tonnát. A termelés szinten- tartása az ilyen mérvű létszámcsökkenés mellett csak fejlettebb technológiával, technikával érhető el. Így nem csoda, ha a 400 milliós teljes beruházási keretből az idén 285 millió forintot, — 50 millió forinttal többet a tavalyinál — fordítanak a gépi, technológiai beruházásokra. Figyelemre méltó, hogy ez az országos iparági átlag fölött van, mintegy 20 százalékkal. Ezt az is indokolja, hogy az idén három kis kapacitású és nem gépesíthető aknát bezárnak. A berentei akna dolgozói Szeles-aknára és Feketevölgyre, a borsodnádasdi bányászokat Egercsehibe és Putnokra. az Ella-aknai dolgozókat az Ormos VII-es aknára irányítják át. A külszínen foglalkoztatottakat a vállalat központi osztályozó, szállító és gépjavító üzemébe helyezik majd el. A három kis akna bezárásával kieső szénmeny- nyiséget a nagy kapacitású, jól gépesített bányáknak kell pótolni. Ilyen értelemben a géppótlásra, a technológia, a technika fejlesztésére szánt összeg az idén lehetőséget ad a kis bányák bezárásával felszabaduló létszám foglalkoztatására, de emellett és ezzel párhuzamosan a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának növelésére, a munka termelékenységének fokozására. A fejtési technológia korszerűsítése érdekében Feketevölgyön 51 millió forint értékben, Tervtáron pedig az elavult berendezések pótlására 26 millió forint értékben új, korszerű önjáró biztosítóberendezések beszerzésére kerül sor az idén. A termelés korszerűsítése, hatékonyságának fokozása teszi szükségessé, hogy Ormos VII-es aknán és Fékét evői - gyön, összesen 30 millió forint értékben .szállítási rekonstrukciót hajtsanak végre. Az idén is nagy gondot fordítanak a bányászok szociális és munkakörülményeinek további javítására, a munka biztonságának fokozására. Ormosbányán az idén hozzákezdenek egy korszerű, 1100 fős fürdő és öltöző építéséhez, amelynek költségei meghaladják a 12 millió forintot. Már megkezdődött a tervezése a 24 millió forintba kerülő, úgynevezett Ki- ráld-völgyi regionális vízhálózat kiépítésének, amely két község, Királd és Sajómer- cse lakosságát érinti. A biztonságosabb m u n ka végzésre és a bányászok gészségvé- delmére az idén 6.5 millió forintot fordít a vállalat. Ennek keretében sor kerül két korszerű, komplett bányamentő riadókocsi, bányamentő álarctelefonok és új bányamentő készülékek beszerzésére. Az idén megkezdődnek olyan beruházási munkálatok kivitelezései is. amelyek lehetővé teszik, hogy a jövő évtől kezdődően — elsőként Ormoson és Farkaslyukon. a továbbiakban évenként két-két aknán — áttérhessenek a félévszázados karbidlámpa használatáról az akkumulátoros fejlámpákra. Gxavcc János i
