Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

A Sajómenti Tsz zárszámadó közgyűlése XXXIII. évfolyam, 30. szám Ára: 80 fillér Szombat, 1077. február 5. „Fasiszta államcsínyt szerveztek” r Újabb részletek az etiópjai piKskíséftetral A hírügynökségek újabb részleteket ismertettek az Addis Abeba-i rádió csütör­tök esti közleményéből, amely bejelentette, hogy az ország­ban aznap államcsíny-kísér­letet hajtottak végre, és en­nek során életét vesztette Te- íeri Benti, az Ideiglenes Kor­mányzó Tanács elnöke és hat társa. Az etiópiai Ideiglenes Kormányzó Tanács által ki­adott közlemény szerint a hét személyt kivégezték, mert „imperialisták és szomszédos reakciós kormányok segítsé­gével fasiszta államcsínyt ké­szítettek elő”. Az etiópiai Ideiglenes Kor­mányzó Tanács közleményé­ben bejelentette, hogy Men- gisztu I-Iailé Mariam és At- nafu Abate, a tanács két al- elnöke sértetlen maradt, majd hangsúlyozta azt a szilárd eltökéltségét, hogy egy élen­járó párt vezetésével „meg­teremti a proletariátus dik­tatúráját”. ' Az AFP hírügynökség meg­figyelőkre hivatkozva azt hangoztatja, hogy Addis Abebában csütörtökön a kor­mányzó tanácson belül ke­nyértörésre került sor, és hogy ebből Mengisztu Mailé Mariam került ki győztesen. Az AFP szerint Mengisztu Mailé Mariamot „kemény marxistaként” ismerik és már eddig is a rendszer kemény­kezű emberének tartották. Az etiópiai Ideiglenes Ka­tonai Kormányzó Tanács be­jelentette, hogy a kormányzó tanácson belül ellenforradal­mi csoportot számollak lel. Az államcsínyt szervező összeesküvők — hangoztatja a közlemény — monarchists, szélsőjobboldali, valamint szélsőbaloldali csoportosulá­sokhoz tartoztak. A közle­mény szerint terjedelmes do­kumentumra bukkanlak, amely célként tűzi ki, hogy EtióxDiába imperialista körök támogatásával fasiszta ál­lamcsínyt szervezzenek. Az ellenforradalmi csoportot fe­lelősség terheli azért, hogy a gyökeres reformok éleibe léptetésén munkálkodó poli­tikai személyiségek és akti­visták közül az utóbbi idő­ben sokan életüket vesztet­ték. A kormányzó tanács forra­dalmi erői tömöritették so­raikat és szilárdan eltökél­ték, hogy egy élenjáró párt vezetésével tovább haladnak a népi hatalom megteremté­sének yútján. A kormányzó tanács intézkedéseket hoz a néptömegek felfegyverzésére, hogy még erélyesebben le­hessen fellépni a külső és a belső ellenséggel szemben. A közlemény végezetül felszó­lította a néplömegeket, fo­kozzák forradalmi éberségü­ket és minden erejüket latba vetve munkálkodjanak az új, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítésén. flz államipzsÉsi ■Is javításáról Hazaérkezett az orszÉpplés küldöttsége Pénteken hazaérkezett a magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, az MSZMP politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével hivatalos, baráti lá­togatáson járt Lengyelor­szágban. A delegációt a Ke­leti pályaudvaron Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke és Roska István külügy­miniszter-helyettes fogadta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának: — Küldöttségünk a len­gyel országgyűlés, a Szejm meghívásának tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatá­sunk hozzájárult a felszaba­dulás óta új tartalmat ka­pott, sok évszázados magyar —lengyel kapcsolatok még gazdagabbá, elmélyültebbé léteiéhez. Hasznos tárgyalá­sokat folytattunk, sok új is­meretet szereztünk a testvé­ri lengyel nép életéről. Kül­döttségünket fogadta Ed­ward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki ugyancsak nagy megelégedéssel nyilatkozott az állandóan bővülő, gyara­podó lengyel—magyar kon­taktusokról. Igen részletes tájékoztatót kaptunk Hen­ryk Jablonskitól, az Állam­tanács elnökétől és Piotr Jaroszewicztől. a Miniszter- tanács elnökétől azokról az eredményekről, amelyeket a szocializmus építésében elér­tek, s természetesen gondja­ikról is. Látogatást tettünk Emil Wojtaszek külügymi­niszternél is. akivel ugyan­csak a két ország kapcsola­tairól, illetve nemzetközi kérdésekről folytattunk esz­mecserét. — E beszélgetést különösen időszerűvé teszi, hogy hamarosan találkozóra kerül sor a magyar és a len­gyel külügyminiszter között. Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter pénteken, a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat az adminisztra­tív tevékenység, a vállalati, intézményi, igazgatási mun­ka javításáról. Rámutatott, hogy az állam- igazgatási munka színvona­lának emelése már 1971 óta a párt Központi Bizottságá­nak ismert határozata óta napirenden van. A cél az, hogy e munka szervezetteb­bé váljon, a felesleges ad­minisztráció megszűnjön, egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az ügyintézés, kultu­ráltabbá a közszolgálat. Ta­valy minisztertanácsi hatá­rozat jelent meg az admi­nisztráció egyszerűsítéséről. Fontos, hogy aki e kérdés­sel foglalkozik, valóban megkülönböztesse a szüksé­gest a feleslegestől, ráirá­nyítsa a figyelmet az elke- rülhetőre, a feleslegesen bo­nyolultra. A kormányzat nagy jelen­tőséget tulajdonít az állam­polgárokat érintő ügyintézés javításának. Egyszerűsíteni kell az állampolgárok adó­rendszerét, az illetékek rend­szerét és azokat az eljárási szabályokat, amelyek az em­berek idejét feleslegesen és túlzottan igénybe veszik. A miniszter arra is utalt, hogy a tanácsoknál módosí­tották ugyan az ügyfélfoga­dási időt, de a dolgozók je­lentős része ezt. a lehetősé­get nem használja ki és ügyeit továbbra is jórészt munkaidőben intézi. Célsze­rű lenne, ha erre a vállala­tok is felfigyelnének. A vezetőség beszámolóját Dudla József tsz-elnölc ismerteti A két község: Muhi és Nagycsács lakóinak egymás­ra utaltsága nem mai kele­tű. Nagyjából azonos minő­ségű földeken, egyező gazda­sági feltételek mellett .gaz­dálkodott éveken keresztül az Üj Muhi, illetve a VII. Pártkongresszus Tsz. Nagyjá­ból azonosak voltak a ter­méseredmények, s az állat- tenyésztés, a növénytermesz­tés hozamaiban mutatkozó jövedelemkiesést nemegyszer a kavicsbányászás, értékesí­tés és szállítás pótolta. Am — s ezt. Műhibán, Nagycsé- csen egyaránt jól tudták: a gazdaságoknak évről évre növekedtek kötelezettségeik, ehhez pedig gépekre, beru­házásokra, nem utolsósorban munkaerőre volt szükség. A ma 1255 hektáron gazdálko­dó Sajómenti Tsz tagjai eb­ből a meggondolásból egye­sítették 1973. tavaszán erői­ket. Nem volt könnyű az el­múlt három év. Hiszen az embereknek, az egyesült gaz­daság tulajdonosainak és ve­zetőinek a munka közben is meg kellett egymást ismerni­ük és szokniuk; mindinkább közelíteni egymáshoz a két község lakóinak érdekeit, szokásait, tulajdonságait — nem ment egyik évről á má­sikra, s ez a gazdasági ered­ményeken is meglátszott. Az útkeresés tavaly sem ment zökkenők nélkül — er­ről adott tegnap a muhi kultúrházban megtartott zár­számadó közgyűlésen az egyesült tsz vezetősége reá­lis, a gondokkal őszintén szembenéző értékelést. A közös gazdaság e jeles eseményén jelen volt dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Mező István, a Mezöcsáti já­rási Pártbizottság első litiká­ra. dr. NérrCetii Pál, a Ter­melőszövetkezete le megyei Szövetségének elnöke is. A Miskolc és Leninváros vonzáskörzetében működő Sajómenti Tsz-ben is gyor­sul az elöregedés; hiszen a 202 tagból már ma is csak­nem százan vannak a nyug­díjasok és járadékosok: egyre sürgetőbb tehát a gé­pesítés. ami a gazdaság múlt- évi programjának is közép­pontjában állt. De nem ki­sebb feladatot tűztek maguk elé. mint: az állattenyésztési ágazaton belül a tehénállo­mány növelését, a tejterme­lés fokozását. A közös célok, szándékok megvalósításáról szóló veze­tőségi összegzést Dudla Jó­zsef elnök ismertette kriti­kus, önkritikus mérlegelést adva. az előbbrejutás igényé­vel. a továbblépés lehetősé­geinek kutatásával. Hiszen — mint a vitában felszólaló Kozma István, a termelőszö­vetkezet egyik alapító tagja is aláhúzta: — az 1976-os év nem hozott csillogó eredmé­nyeket. amiben közrejátszott ,„ ... a második gazda .. az időjárás, de közrejátszot­tak az emberi mulasztások, fegyelmezetlenségek, fogya­tékosságok is. Az egyesült termelőszövetkezet tehát — pénzügyi, gazdasági mérlegét tekintve — jelentős mérleg­hiánnyal zárta az évet, és ezzel a ténnyel a közgyűlé­sen mind a vezetőségnek, mind a tagságnak szembe kellett néznie. A beszámold, a vita. a közgyűlés hangula­tából mégis a bizakodás csendült ki: mégpedig az, hogy a termőhelyi adottságo­kat jobban hasznosítható, alapvetően kedvező termé­szeti földrajzi környezetben működő gazdaságok egyesü­lésének haszna beigazolódott, és ha az új vezetőség és a tagság még jobban összeko- vácsolódik. egy nagy jövőjű, igen életképes gazdaság le­hetőségeit hordozza magá­ban. A beszámolóhoz, s, a vitá­hoz kapcsolódó hozzászólá­sában dr. Bodnár Ferenc is ezt húzta alá elsősorban. Bí­rálva a veszteséges gazdál­kodást. kifejtette: a Sajó­menti Tsz adottságai, felté­telei jobbak a megyei át­lagnál, s a veszteséget itt különösen nem írhatják ki­zárólag csak a „második gazda”, az időjárs számlájá­ra ... Ugyanakkor megálla­pította; a jelenlegi állapot lényegében korábbi folyamat eredménye; annak a. telté­teleiben meg nem alapozott folyamatnak, amikor a két tsz, előbb külön-külön. majd egy. ideig az egyesülés után is szétaprózta erejét, elha­nyagolta a fontos és jelen­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents