Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

1977. február 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ! Iiiplp isi alatti kiücse [ l Kérés az országgyűíésen — Válasz a képviselőnek „Tokaj -Hegy alj a említése­kor képzeletünkben a hegy­ség világhírű terméke, a to- kaji bor jelenik meg. Most ö azonban nem a föld felszí­nén termő borról kívánok Ij szólni, hanem arról a nem kisebb kincsről, mely a föld j mélyén található” — így ■( kezdődött Teleki Istvánná, ji országgyűlési képviselő, a i Szerencsi Állami Gazdaság ii Agronom usának felszólalása v a legutóbbi országgyűlésen. Az összetett, nagy jelen tősé- } Rű témáról beszélgettünk a ;j képviselőasszonnyal: j, — A hegyaljai ásványbá- J nyászat több évszázados ji múltra tekint vissza. Mikor í indult meg a nagyarányú fejlődés? rj — Az ötvenes évek köze- 3 Pén. Ezt megelőzték a több ti mint kilencvenmillió forint 5 értékben elvégzett, föld alal­0 li kutatások. Az iparág, di­namikus fejlődése ellenére e sem meríti ki azokat a le- g hetőségeket, amelyeket az g ásványvagyon magában i-ejt. j A közelmúltban világszerte megdrágult nyersanyagok 1 miatt az eddiginél fokozol- í tabb figyelmet kell fordítani e a saját ásvány vagyonnal va­ll ló gazdálkodásra. Különösen é nagy a jelentősége annak, il hogy az üt termelt ásvá- i nyok mintegy tizenöt ipar­ágnak (kerámia-, kőolajipar, ti slb.) nélkülözhetetlen nyers- í és segédanyagai, r — A hazai igényelt Uiclc- )■ Kilósé melleit jelentős cx- V por (kötelezed ségnek is clc­l- get tesz az ásványbánya... <■ — Igen. az Országos Érc­és Ásványbányák Hegyaljai r Műve évi termelésének har- y mine százalékát tőkés piac­ra exportálja, jelentős a szocialista országokba ira­ki nyúló szállítás is. Az elmúlt évben — l!)76-ban — hét- >S millió forint exporttúltelje- il sítésük volt. :• — Milyen eredményeket 5- hoztak a hosszan tartó kuta- i- tások? A — Ezek alapján elmond- '/ hatjuk, hogy a feltárásra •s ___________________ v áró ásványvagyon megha­ladja a száztíz millió ton­nát. Ez a jelentős nyers­anyagbázis is indokolja, hogy fejleszteni kell az ásványbá­nyászat termelését és növel-' ni a világpiacon keresett termékek exportját. A per­ül; — az alig két évtizede használt szigetelő-, építő- és szűrőanyag — példázza ta­lán a legjobban az ásvány- bányászati termékek iráni i gyors keresletváltozást. To- kaj-Hegyalján világszinten versenyképes minőségű, igen jelentős perütvagyon talál­ható. Termelése és feldolgo­zása másfél évtizede kezdő­dött meg. ^ Azóta a világ ötö­dik perüttermelő országává küzdöttük fel magunkat. A piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás, a nagyará­nyú rekonstrukció mellett szükségessé teszi az egysze­rű építészeti megoldásokat és korszerű gépek beállítá­sát. A termelés mennyisége az elmúlt húsz év alatt tíz­szeresére nőtt. amelyben az összes előkészítőmű építése is benne szerepel. További fejlesztéshez, bővítéshez azonban támogatásra van szükség. — Mik a legközelebbi ter­vei a Módi Érc- és Ásvány­bányáknak? — Három fő területet emelnék ki. Az első az er- dőbényei kalcinált gyöngy- kovaíöld, növényvédőszér- hordozóanyag előállító üzem létesítése, amelynek építése már megkezdődött. Tervek szerint 197(1 III. negyedévé­ben megindul a termelés. Évente húszezer tonnás ter­melésre számítanak. A má­sodik a pálházi perlitbánya őrlőüzemének bővítése. En­nek megvalósításával a je­lenlegi, évi nyolcvanezer tonnás perlittermelés száz­húsz ezerre emelkedik. Vé­gezetül Mádon nedveselőké­szítésre kerülnek a papír­iparban használatos kaoli-. nők. JSnnek terveit még az idén el kell készíteni. — A termelés növelése, a fejlesztés és korszerűsítés mellett gondot okoz a dol­gozók jelenlegi bérezése, munka- és életkörülménye. — Az ásványelőkészítési munka ártalmas az egész­ségre. Ezt a hatórás munka­idő bevezetésével elismer­ték. A bérezés azonban je­lentősen elmarad a többi bányászati iparágban dolgo­zóké mögött. Hátrányban vannak az ásványbányászok a szociális és kommunális ellátottság tekintetében is. Nagy gondot okoz a szilikó­zis elleni védelem, a levegő tisztántartása. Különösen jellemző ez a mádi őrlőmű­re. — ön az országgyűlés téli ülésszakán felszólalásában segítséget kért a Nehézipa­ri Minisztériumtól, hogy „•már az V. ötéves terv so­rán bocsásson anyagi eszkö­zöket az ásványbányászat rendelkezésére, a felszaba­dulás után kialakult dina­mikus fejlődés folytatásához és a VI. ötéves terv na­gyobb beruházásainak elő­készítéséhez”. Javasolta to­vábbá „az ásványbányászati dolgozók bérezésének, ölel­és * munkakörülményeinek, szociális és kommunális el­látottságának, más bányá­szati ágak szintjére való elítélését, a lehetőségekhez mérten az 1977. év során”. — Milyen választ kapott erre? — A Nehézipari Miniszté­rium negyvenmillió forintot bocsátott az Országos Érc­es Ásvány bányászat rendel­kezésére. azzal a kikötéssel, hogy ezt a Mádi Érc- és Ás­ványbánya rekonstrukcióira használják fel az idei év költségvetésében. A távlatot érintő konkrét tervek elké­szítése után pedig — bizto­sítottak arról —, hogy lehe­tőség szerint támogatják a Mádi Érc- és Ásványbányát tervei megvalósításában. Monos Mária t, t & prügyi mérleg Azt az Él jvft amit a tagság telissel — Ami az embereken mú­lott, azt megtették. De. saj­' nos, a mezőgazdaságot lehe­tetlen függetleníteni az idő­járástól. — Ebben a két mondatban sűrítette össze a nehézségeket dr. Juhász György, a megyei pártbi- ■ zottság gazdaságpolitikai 1 osztályának vezetője azon a t zárszámadó közgyűlésen,- amelyet a prügyi Tiszámén­, ie Termelőszövetkezetben . tartottak, ahol mintegy 15 millió forint kart okozott az ' elmúlt gazdasági évben a kedvezőtlen időjárás, a bel­víz. — Hogv milyen időnk volt, azt mindenki tudja, hiszen benne élt. — Igv kezdte az elnöki beszámolót Semsey András. — Szót erre ne vesz­tegessünk. inkább arra mit tudtunk tenni ellene. Rossz érzés volt nézni a pusztuló határt. A megala­pozott magas színvonalú ter­melési terv kudarcát. Példa­ként: (100 hektárnyi kukori­ca vetésterület nem termett. De az ievekezetet. ahogv a vezetés menet közben pró­bálta módosítani a terveket, hoev az év végi jövedelem meglegyen, azt a példás szorgalmat, amellyel a tag­ság a gyakorlatban megva­lósította az elképzeléseket, csak dicsérni lehet. Mert rövid idő alatt nyereségessé tudták változtatni a terme­lést. — Gazdaságunk bevétele meghaladta a százmillió fo­rintot. Mivel az előállítást- költségek, a tervvel egyező­in alakultak, több mint 24 millió forint összjövedelem­mel számolhatunk. A számok merev keretei közötte ott van — adattal ki nem mutalhatóan — a bi­zalom. A vezetők és tagok közötti közvetlen emberi vi­szony. szoros kapcsolat, amely a termelésnek alap­vető feltétele. Például azon, hogy a termelőszövetkezet mindent biztosított a háztáji számára, a közös is nyert. Az elmúlt évben 15 millió forint értékben forgalmazott a tsz a háztájiból származó termékeket: tény észtojást;, tejet, húst. Viszont „cseré­be” a lagság ismét foglal­kozni kezdett — az itt ha­gyományosnak tekinthető, de már-már megszűnőben levő — sertéstartással. És a ház- táiiból származó malacok közös hizlalásából jelentős többletjövedelem került a tsz pénztárába. Ez a biza­lom nemcsak az anyagiakra énül. s erre szép példa az elmúlt ősz, amikor a tagok térdig sárban gázolva is. öt nap alatt felszedték, s lefe­jelték a répát. Az állattenyésztés és a melléküzemágak termelésé­nek növeléséből biztosítani tudták a jövedelmet. Köz­ben olyan növényeket ter­mesztettek (dohánv, zöldség) — közel száz hektáron —, amelyek termelése népgaz­dasági érdek és nyereséges is! — A leckét megtanultuk célzott a közelmúltra Hege­dűs Károly, .a tsz főagronó- musa, amikor már az idei tervekről beszélt. — Ahhoz, hogy az időjárás kockázatát csökkentsük: átalakítjuk a vetésszerkezetet. A ’ növény- termesztés munkáinak zö­mét átcsoportosítjuk a nyár­ra. amikor az eső kevesebb kárt tehet. Az állattenyész­tést erőteljesen fejlesztjük. Épület átalakítással, hétmillió forintért új technológiával 5000 hízó kibocsátására ké­pes telepet építünk. Ennek az állatlétszámnak a felét a háztájiból szerezzük be. A kertészetet és dohányültet­vényt. területileg növeljük. Es végül figyelembe véve a népgazdasági terv 10 száza­lékos fejlesztést előíró kí­vánalmát. a termésátlagokat erre alakítjuk, de nem a ta­valyi rossz hanem az 1975- ös jó gazdasági évünkhöz kénest. És ehhez az arányaiban is nagy célhoz, már ebben az évben biztosították az ala­pokat. Négymillió forintot költöttek gépekre, berende­zésekre. A fiatalok lakás­építését 450 ezer forinttal — kamatmentes kölcsön for­májában — támogatják. A község munkalehetőségeit bővíti az állandóan korsze­rűsödő faüzem. Az iparszerű termelésre, az adottságokra és hagyományokra fokozot­tabban épülő tervet megis­merve. egyértelmű volt a tagság véleménye: „a veze­tőség tudja, mit akar, azt az illat járják, amelyet a tag­ság is helyesel’’. Kézfe! nyújtással ezt sza­vazta meg mindenki a zár­számadó és tervtárgvaló köz­gyűlésen. — kármán — Bordér Pál kovács (előtérben) boronafogakat cseré! a felsővadászi Ií. Rákóczi Tsz gépmű­helyében. Kral IeíbIééz - Imim rííáitís — Mi tagadás, a raktáro­zás korszerűsítése nálunk is messze elmaradt a termelés fejlesztése mögött — mond­ja Béres Aulát, a Borsodi Szénbányák Vállalat anyag­gazdálkodási osztályának ve­zetője. — Kevés gondot for­dítottunk az egyébként fon­tos tevékenységre. Ha volt néhány milliónk, s felvető­dött, hogy szénszállító moz­donyt, vagy raktári gépeket vásároljunk-e belőle, rend­szerint az előbbi mellett dön­töttek az illetékesek. Nem egyedi a példa. Szá­mos üzemben, vállalatnál mindmáig olyan szükséges rossznak tartják a raktáro­zási, amely sok pénzbe ke­rül, ám közvetlen haszon nem származik belőle. Éppen emiatt élhet az a téves szemlélet, hogy az anyagok tárolásának megoldása csak sokadrendű feladat, szinte minden más előbbre való. — A hatvanas évek végén még 54 önálló, fiók- és ké­zi raktár, illetve fatelep volt a borsodi és az ózdi szénme­dencében — folytatja az osztályvezető. — Mostanra ez a szám lecsökkent 43-ra, mégpedig úgy, hogv időköz­ben felszámoltuk a bánszál­lási főraktárt, s csak a 61. számú kazincbarcikai főrak­tár maradt. Vagyis: a raktá­rozási terület jelenleg mint­egy háromnegyede a koráb­binak, holott a széntermelés, vele párhuzamosan az anyagfelhasználás, a tárolási igény jelentősen növekedett. Az elmúlt évben az ak­nák összesen 5 millió 312 ezer tonna szenet küldtek' a felszínre. Éves szinten 650 milliót költöttek anyagra, »azaz a költségek 46 százalé­kát. Eléggé el nem ítélhető tehát a raktározás jelentősé­gének lebecsülése, jelentős értékek pazarló módon tör­ténő kezelése. — Az 1133 négyzetméteres főraktárunk már az építés idején sem számított kor­szerűnek — tájékoztat Ke­res Lajos anyaggazdálkodási csoportvezető. — Ma mar csak a tranzitraktár szere­pét képes betölteni, vagyis itt osztjuk szét az anyago­kat, majd tovább szállítjuk az üzemekhez. Csakhogy a 15 üzemi raktár sem tudja betölteni a neki szánt sze­repet. A legelkeserítőbb a hely­zet a tervtárói raktárnál, amelyet annak idején szűk, régi épületből alakítottak át. Put.nokon a szükségesnek csak a fele a tárolási terü­let, a létesítmény elavult, pedig a fejlődésnek indult bányához nagy mennyiségű, drága gépeket, berendezése­ket szállítanak majd a kö­zeljövőben. Rudolftelepen ki kellene cserélni a polcozást, Farkaslyukon nem eléggé zárt a raktárépület, Albert- telepen pedig mar időszerű­vé vált a bővítés. — A raktározástól nem választható el az anyagmoz­gatás. Ezen a téren is rosz- szul állunk. A gépesítés alig 20 (!) százalékos arányú, sok a kézi munka. A vállalatnál 1800 ember foglalkozik anyagmozgatással, illetve az ezzel kapcsolatos teendők el­látásával. Vagyis; a mun­káslétszám 12 százaléka dol­gozik ebben a beosztásban, s ami nem elhanyagolható, sok a fiatal. Amennyiben az ötödik ötéves tervidőszak végére 70 százalékban gépe­sítenénk az üzemtéri anyag­mozgatást, hétszáznál többen végezhetnének más munkál, kerülhetnének például a közvetlen termeléshez. Az anyaggazdálkodási cso­portvezető elmondja: az utóbbi egy-két évben már tapasztalható némi fejlődés a raktározásban és az anyag- mozgatásban. A jelenlegi kényszerhelyzetben lépni é.s áldozni kell a „szükséges rosszra” is, ellenkező eset­ben még negatívabban befo­lyásolhatja a termelést. Nem beszélve arról, hogy az el­következendő évtizedekben még több anyagra lesz szük­sége a bányáknak, amit tá­rolni, raktározni kell. — Az elképzelések szerint évente 3—4 milliót fordí­tunk a jövőben az anyag- mozgatás és tárolás korsze­rűsítésére — magyarázza Bé­res Antal. — A főraktár fej­lesztésének technológiai ter­vét az Anyag- és Csomago­lási Kutató Intézet már el­készítette, s a költségeket 16 millióban állapította meg. A beruházással .olyan modern •magasraktárt képezünk ki, amelynek öt folyosóján áll- ványkiszolgáló gépek hóz­zák, viszik az anyagokat. Az a célunk, hogy a belső tá- rolású anyagok héttizedét, itt raktározzuk majd, s két-há- romhetente körjáratok szál­lítsák ki az aknákhoz. Ha megvalósul a tervünk, 15— 20 évre megoldódik a válla­lat raktározási gondja. — A feladatok között sze­repel az új központi fatelep kialakítása is — teszi hozzá Veres Lajos. — A berentei központi fatelep ez évben megszűnik, a területet átad­juk a pvc-gyárnak, s átköl­tözünk a bezárt Szuhakálló Il-es akna üzemterére. A tűzvédelmi csöveket már le­fektették, a kutak is működ­nek, s folyik tövább a fej­lesztés. Számos még a teen­dő, de nemcsak itt, hanem a többi fatelepen is. A szakemberek szeretnék, ha ‘az elképzelések mielőbb megvalósulnának. Persze, csak annyit kérnek, ameny- nyit a vállalat pénztárcája megenged. A BSZ-nél is. de másutt is megengedhetetlen, tarthatatlan, hogy az anya­gok tárolását mostohagyerek­ként kezeljék. Ideje vala­mennyi erre illetékesnek be­látnia: korszerű termeléshez — korszerű raktározás tarto­zik ! liolaj László A karbantartó brigád Tizenhat esztendővel ez­előtt alakult meg a Borso­di Vegyikombinát műtrágya- üzemében a Kandó Kálmán nevét viselő karbantartó szo­cialista brigád. A kiválóan dolgozó kollektívát azóta több alkalommal tüntették ki, igv például 1971-ben el­nyerték a Vállalat Kiváló Brigádja. 1972-ben a Szak­ma Kiváló Brigádja címet, egy évvel később aranyko­szorús brigádjelvényt kap­tak és 1975-ben ismét kiér­demelték a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Az elmúlt évben végzett munkájuk alapján a kollek­tíva ismét megpályázta a Szakma Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Joggal, mert a kollektíva elsődleges felada­ta jól ellátni az üzem gépi berendezéseinek karbantar­tását, és gyorsan, aktívan kell beavatkozniuk az üzem­zavarok elhárításába. Tevé­kenységük meghatározza az üzem termelési eredményeit, s hogy a brigád jól végzi munkáját. azt bizonyítja, hogy a műtrágyaüzem az el­múlt években maradéktala­nul teljesítette termelési ter­vét, sőt 1976-ban a műtrá­gyagyár rekord termelési eredményt produkált. A kollektíva emellett nagyban hozzájárult a mű­trágyaüzemben az elmúlt 3 esztendőben tervezett mű­szaki intézkedések megvaló­sításához. Így — egyebek között — részt vettek a 25 százalékos műtrágyagyártás­ról a 28 százalékos ható­anyag-tartalmú műtrágya- gyártás megvalósításában, és (öbb más, termelésnöveke­dést elősegítő üzembövítés, korszerűsítés kidolgozásában. Szép sikereket értek el -az űii tómozgalom ban is. Szá­mos, igen értékes újítást dol­goztak ki, és első helyen vé­geztek a vállalatnál meghir­detett újítási versenyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents