Észak-Magyarország, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
1977. február 17„ csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Valóság a Reményben Mércéjük: a paraszti mérték A kultúrterem zsúfolásig megtelt. Az emberek tekintete ünnepélyességet sugárzott. Frissen borotvált az arc, fényesebb a csizma, az asszonyok fejére az ünneplő kendő került. Számadásra gyűltek össze a hercegkúti Remény Termelőszövetkezet tagjai, egy nehéz esztendő megmérettetésére. Ünnep ez számukra, kedves, bensőséges, mintegy békés családé, komoly, felelősségteljes, mint minden olyan esemény, ahol emberek sorsáról döntenek. Feszült a figyelem, a tekintetek az előadókra szege- ződnek, az értékelő szót figyeli mindenki, amely reális, elismeri az eredményeket, de nem kendőzi a hibákat, a feladatokat. Hangvételükben nem különböznek a hozzászólások sem. A her- cegkútiak mércéje: paraszti mérték. Olyan értékelés, amely szigorú, ugyanakkor józan. Ellentmondást nem tűrő, szókimondó. Jól tudják valamennyien, a szintet önmaguknak emelik, a falu, a szövetkezet, s önmaguk érdekében. A hozzászólók felelősséggel szólnak, dicsérve, bírálva, javasolva. Jóleső él-zés hallani az eredményeket, hogy a közös munkánk nem volt hiábavaló — hangoztatják —, de kimondjuk azt is, hogy ki-ki a maga területén még többet tehet. Tudjuk, könnyű gazdasági év nincs, eső, aszály, más , természeti csapás mindig sújtja a mezőgazdasági munkát végző embert. Ezekkel számolva gazdálkodunk. Mi csak egyet tehetünk, jól, becsülettel, garanciavállalással végezzük a munkánkat. A sátoraljaújhelyi járás egyik legjobb termelőszövetkezetében — melynek eredményei a szakemberek előtt közismertek — a számadatok helyett inkább néhány tsz- tag véleményét jegyeztem fel az elmúlt évről, az idei esztendőről. Malisz Flóriánnak, aki alapító tagja a szövetkezetnek, emlékezetes marad az idei, 16. zárszámadás. A tsz vezetői a közgyűlés előtt köszöntötték — néhány társával együtt — abból az alkalomból, hogy nyugállományba voiíul. — Az állattenyésztési ágazatból megyek nyugdíjba. A tavalyi év számomra nehezebb volt, de ez már a korral jár, hogy nem bírom annyira a munkát, mint annak elölte. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szövetkezeiben már egyáltalán nem fogok dolgozni. Jövök én, bármikor hívnak, helyettesíteni ezt, vagy azt, de nyugdíjasként mégiscsak köny- nyebb lesz... A szövetkezetünk eddig mindig szépen haladt. Jó, szorgalmas emberek laknak itt, s főleg, ha látják munkájuk eredményét, akkor, amit csinálnak, arra nem lehel panasz. Márpedig a számításunkat eddig mindig megtaláltuk .. Espálc Bálint is alapító tag. Több éven át traktoros volt, jelenleg gépkocsivezető: — A tavalyi év sok gonddal járt. Hol szárazság, hol cső, sár nehezítette az érést, a betakarítást, a mi munkánkat. Az aratásban, mint kom- bájnos vettem részt. A bérezés megfelelő, én elégedett vagyok, de ugyanakkor az a véleményem, hogy a követelményszinteket tovább kell emelni. Aratási példát említve, törekednünk kell arra, hogy a jelenleginél kisebb legyen a szemveszteség. Az idei évtől —, mint általában minden új évtől — többet várunk valamennyien. Takarékosság, többlet terme lés — ez lehet a mi jelszavunk és a mi hasznunk ... Ha valaki, akkor Naár József né igazán tudja, milyen nehéz volt a tavalyi év. — Szőlőt művelünk egy tíztagú brigádban, a metszéstől a szüreti munkákig. Egy húsz- hektáros területen minden kézi munkát mi végzünk. Emellett a növénytermesztésbe is besegítünk. Ha kellett, kapáltunk, műtrágyát pakoltunk, szénát gyűjtöttünk. Tavaly tértünk át a készpénzfizetésre. Az első időkben szokatlan volt, de úgy érzem, ma már senki nem cserélné vissza a munkaegység- rendszerre Tizenhat éve vagyok tsz-lag, lányom, fiam is itt dolgozik. Panaszra nincs okunk, de ugyanakkor azt is tudjuk, mikor, mi a kötelességünk. Szeretnénk, ha a jövőben megoldódna, hogy novembertől márciusig jobban legyen munkaalkalmunk. Valamilyen melléküzemági tevékenységre gondolok ... Várhomoki Ambrus, a szövetkezet elnöke: — „Nehéz évet záriunk, volt abban eső, viz, szárazság. Gondot jelentett, hogy a 109 mázsás rekord szőlőtermés az alacsony, 6—7 forintos must átvételi árak miatt a vártnál szerényebb nyereséget hozott. Az elmúlt évet ez a 2201 hektáros gazdaság két és fél millió forintos nyereséggel zárta ... Nagyon reméljük. az időjárás, s a szőlőnél az árpolitika is kedvezőbben alakul idén. Optimizmusunkat igazolja az is, hogy 16 millió forintos költséggel újabb 60 hektár szőlő telepítését kezdjük el. Sokat gondolunk a fiatalításra. A jelenlegi 12S-as nyugdíjas létszám ebben az ötéves tervben újabb 56' taggal emelkedik. Nálunk a szőlő a fő növény, az pedig köztudott, kézi munkaerőt kíván. Örvendetes, hogy számos tsz- tagunk gyermeke lép be a szövetkezetbe, ltt-ott már, a mezögazdasagban eddig alig ismert családi tradíciókról is beszélhetünk. Ez a nép szereli a földel, szorgalmas, becsületes és ez jó dolog... Nekünk, vezetőknek, a felelősségünk nagy. Munkánkat csak egy elv határozhatja meg: egyenesen, őszintén és mindig köztük ... A négy véleményt zárjuk egyetlen idézettel. A zárszámadáson hangzott el. Az idézet, amelyet egyik hozzászóló mondott, jellemzi e kis zempléni közösség erkölcsi felfogását a mindén jólét forrásáról, a munkáról: „Eredmények csak tisztességes munkából származnak”. S ezt az elvet a hercegkúti- ak nemcsak vallják, hanem ennek szellemében gazdálkodnak. Röviden summázva: eredményesen. Hajdú Imre I Fejük felett elites ^Imn Fekszik a férfi a nyirkos földön, hátát támasztja a" csatorna oldalához. Igyekszik úgy elhelyezkedni, hogy kezére álljon a munka. A hegesztésre összeillesztett acélcsövek végéi, társa tartja, s a felvágódó szikrák elöl arcát oldalra fordítja. Akkor áll föl, amikor a vékony varrat már megfogja a csöveket, nem mozdulnak el. A hegesztő oldalán fekve benyúl a cső alá, s továbbviszi a varratot. Elég körülményesen hiszen a föld fölött csak néhány centiméterre húzódnak a csövek, s csak a pálcát, a pisztolyt lehet forgatni, a csövet már nehéz lenne. A hegesztést az árokban végzik el, mert hosszúak a csövek, s a kinti összekötés után lefektetésükhöz sok ember kellene. — A mi „műhelyünk” felett nincs tető. Az ég pedig hol ér véget? — hunyorog mosolyogva Bocsi József, a Miskolci Postaigazgatóság hálózati épitóüzemének betanított munkása. Kazincbarcika határában, az út mentén, az üzem munkásai ebédhez készülődnek. Subcrt László hegesztő cx'gémicl méretre vágja az acélcsövet. A Miskolci Postaigazgatóság dolgozói acélcsöveket fektetnek 1c Kazincbarcika határában. Fotó: Laczó Józsct A deszkadarabokból, a szalonnák, házi kolbászok írott- íratlan papírhalma fölé szel- lös piramist szerkesztenek, fellobognak a lángok, s a puha, fehér kenyér beissza a kormos zsircseppeket. — Amíg oszlopokon szereltük a postai vezetékeket, nem volt ilyen nehéz a munkánk. A technika minket is „leszorított” a föld alá — mondja Batári Sándor főépítés vezető. — S ami a legrosszabb, hogy az építkezéseknél többnyire a posta dolgozhat legutoljára. Addigra már lefektetik a közmüveket, esetleg elfoglalják azokat a sávokat is, ahol a mi kábeleink húzódtak volna. Bizony olyan helyeken is találkozunk néha csövekkel, kábelekkel, vezetékekkel, ahol egyikünk se várná. Az éles, hideg szél magasba rántja a lángokat, a tűz körül ülők hátrébb húzódnak, kitérnek a füst elől js. — Nem mindenkinek kell a vendéglői koszt. Bár van itt az is. Autóval hozzák a lakókocsihoz. Mi megvagyunk a magunkén is. Hozunk otthonról kolbászt, szalonnát, estig elég. Kóstolja meg — nyújt felém egy „katonát” Bocsi József. — Ne vesse meg, fogadja el. Távolabbról, a fnásik munkahelyről, munkások jönnek az úton, a kiásott föld mellett. Gumicsizmában, puíaj- kában, jellegzetes bundás sapkában. — Több helyszínen dolgozunk — mondja Juhász István építésvezető. — Munka után két autóbuszunk elmegy az emberekért, hazaszállítja, s másnap reggel vissza is hozza őket. A hálózatépítők sok embert igénylő művelethez készülődnek. Az összehegesz- t.ett csöveket a Tardona patak hídja alatt betongerendákra fektetik. Elkél a segítség. — Talán már .a holnapra valót is megeszitek! — kiált az újonnan érkezők közül valaki — Lenyomnának ezek akkora kolbászt is, mint ez a cső! Az emberek beszedelőz- ködnek a csatornába. Egyszerre fogják meg a csövet, s Húzd! kiáltásra fokozatosan tolják „hátra”. A hídfőhöz támasztott létrán állva egyikük ügyel, ne akadjon meg a cső a betongerendákban. — Most jó! Tovább ne! — hangzik a másik létráról. — Nyolc cső kerül majd egymás mellé, laposvassal átpántolva, összehegesztve — magyarázza Rafia Miklós munkavezető. A távolban lerjeszkedik a város. Az épülő panelházak fölött az óriásdaru lassan oldalazik, s óvatosan engedi le a betonelemet. — . Kazincbarcika annyira fejlődik, hogy mindenképpen szüksége van egy új postaközpontra — mondja Batári Sándor főépítés vezető. — A hálózatbővítést, korszerűsítést 1976 áprilisában kezdtük, s 1978 első negyedévében be is fejezzük. A Centrum Aruház mellett az új postaépület is elkészül 1978-ra. Fekszik a férfi a nyirkos földön, hátát támasztja a csatorna oldalához. Igyekszik úgy elhelyezkedni, hogy kezére legyen a munka. Karosi Imre A mindennapi munka segítői Megyénkben csaknem háromnegyed millió emberre terjed ki a társadalombiztosítás. Természetesen a megye jellegéből is adódik, hogy elsősorban az ipari üzemek dolgozóit érinti ez. A Társadalombiztosítás Borsod megyei Igazgatóságának vezetője, dr. Borosi László, a következőket mondotta el: — A hetvenes.vévek elején elsők között voltunk az országban, ahol bevezették az ügyvitelgépesítést. Ez annál is inkább hasznos volt, mivel az ország területén, levő igazgatóságok közölt a Pest megyei után a miénk a legnagyobb. * Az országban először Borsod megyében oldották meg a táppénzszámfejtést gépi úton. Jelenleg g táppénzkiutalás időtartama megyénkben mindössze 48 órát vesz igénybe. Máshol ez sokszor 10—12 napig is elhúzódik. Az ügyvitelgépesités nagymértékben határozza meg az igazgatóság dolgozóinak munkáját, és természetesen fizetését is. — Kétszázhetven dolgozónk van, s nagy részük teljesítményben dolgozik. A takarékos gazdálkodós eredményeként sikerült elérni, hogy évente átlagosan egyhónapi bérnek megfelelő jutalmat kaphat minden dolgozónk. Természetesen közrejátszik ebben a jó bérpolitika, az önálló bérgazdálkodás és e kettőt összefogó takarékosság is. Az igazgatóság dolgozóinak több. mint 60 százaléka törzsgárdatag. Fluktuációról szinte nem is lehet beszélni. A megyében tavaly,.') milliárd forint volt az igazgatóság bevételeinek. illetve kiadásainak összege. Ez duplája az 1970-es költségvetésnek Addig, amíg hét évvel ezelőtt 48 900 család részesült családi pótlékban, tavaly már 66 200 család kapott családi pótlékot. Csökkent az anyasági segélyben részesülők száma. viszont nőtt az új nyugdíj-igénybejelentés. Évente átlagosan 14 ezren keresik fel a Társadalombiztosítási Igazgatóságot, nyugdíj-igénybejelentéssel. Az új táppénzrendszer bevezetése után — megyénkben ez különösen érdekes adat — 1976 második felének adatai bizonyítják, hogy jelentősen csökkent a táppénzes napok száma. A Társadalombiztosítási Igazgatóság júniustól decemberig csaknem 7 millió forinttal kevesebb táppénzt fizetett ki, mint azelőtt. * A Társadalombiztosítási Igazgatóság tavalyi és idei költségvetését összehasonlítva megállapítható, hogy ebben az évben bevezetett gyógyszervásárlási törvény milyen nagy összegeket „vett le a vállukról”. Tavaly megyénkben 400 millió forintot fizettek ki gyógyszerhozzájárulásként. Az idei költségvetési ősz- szegben érdemes a legnagyobb tételeket megemlíteni. Ebben az évben táppénzre 469 millió, családi pótlékra pedig 650 millió forintot fizet majd ki a Társadalom- biztosítás Borsod megyei Igazgatósága. Fusztafalvi Tivadar A mezőgazdasági könyvhónap számos rendezvénye zajlott már le megyénkben, s e hónap végéig még jó néhány kiállítás, szakelőadás, szakíró—olvasó találkozó hívja fel a figyelmet a mindennapi munkát, a termelést segítő mezőgazdasági szakkönyvekre. Huszadik éve tekinti a könyvkiadás februárt a mezőgazdasági könyvek hónapjának. s bár a mezőgazdasági szakkönyvek kiadása folyamatos. ez alkalommal megduplázódik a kiadványok száma. A választék most is bőséges: jóval több. mint 40 féle mezőgazdasági témájú újdonságot juttattak el mintegy 000 ezer példányban az üzletekbe a kiadók. A könyvek több mint fele alapfokú ismeretterjesztő. Ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Alapfokú, de korszerű ismeretek tárháza az idén induló sorozat: a Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár. Ebben az évben három, jövőre már öt kötet jelenik meg az olcsó, 10—15 forintos sorozatban.' amelynek első könyve: Szenei Ottó: Borjú születik című munkája. A következő hónapokban az öntözéssel, majd a sertéstenyésztéssel foglalkozó munkások szakkönyve jelenik meg. Ma újdonság — holnap gyakorlat címmel szintén sorozatot indított útjára a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemek vezetőnek az élen járó termelési módszereket, a kutatási eredményeket adják át. A sorozat két újdonságából Az almatermesztés technológiai modelljeiről és .4 gyümölcsösök újratelepítésének növényvédelmi problémáiról tájékozdóhatnak a szakemberek. A vezetők mindennapi munkáját segítik többek között az Állattenyésztési kisenciklopédia, dr. Bálint Andor müve: A növénynemesi- tés alapjai. Héjas Mária könyve: a Gyökérzöldségek termesztése, valamint a Paradicsom termesztés és a Gyepgazdálkodás című szakkönyvek. A tsz-ek kézi- könyvtárából nem hiányozhat Nagy László .4 szövetkezeti jog alapkérdései című könyve sem. A kiskertekben, a háztájiban végzett munkát segítik a ..Házunk, kertünk', otthonunk” sorozatban megjelenő könyvek. A ház körüli gazdaságok munkájának gépesítéséről szól a most kiadott Többet géppel, mint erővel című. a zöldség- és dísznövénytermesztőknek ad segítséget a Kertészei a fólia olati című könyv. A hobbi-könyvek közül figyelmet érdemel a Gévay János által szerkesztett Idejében szólunk című munka, amely 52 hétre osztotta be a kerti munkákat.
