Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MONKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 10. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1077. január IS. Kuba és a KGST haocsolata A törökországi hivatalos látogatáson tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert hivatalában fogadta Faliri Korutürk, a Tö­rök Köztársaság elnöke Ankarában kedden este ,véget értek Púja Frigyes, külügyminiszter, és Ihsan Sabri Cagluyangil török kül­ügyminiszter hivatalos tár­gyalásai., A tárgyalások ered­ményeit közös közleményben összegezték. A dokumentu­mot a napokban hozzák nyil­vánosságra. Púja Frigyest Ankarában fogadta Fahri Korutürk köz­társasági elnök és Suleyman Demirel miniszterelnök is. E találkozókról szólva külügy­miniszterünk kijelentette: a két államférfival folytatott beszélgetés megerősítette, hogy mindkét ország nagy súlyt helyez az enyhülés fo­lyamatának és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének erő. sí lésére. Púja Frigyes szerdán dél­előtt Ankarából vidéki kör­útra indult. Ankarából Isztambulba ér­kezve, külügyminiszterünk közvetlenül a repülőtérről Rodostóba, a mai Tekirdagba utazik, ahol megtekinti a Rökóczi-múzeumot, és csak az esti órákban tér vissza Isz­tambulba. A Kuoai Köztársaság és a többi KGST-ország kap­csolatainak általános vonásai­ról és az ország kereskedel­mének egyes kérdéseiről nyi. latkozott a sajtónak kedden Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács elnökhelyettese, a Kubai KP Politikai Bi­zottságának tagja. Rodriguez mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országokkal a KGST-n belül folytatott együttmű­ködés a kubai gazdasági élet szilárd alapját alkotja, és ez a biztosítéka a gazdaság ki­egyensúlyozott, fejlődésének. A Kubai Köztársaság keres­kedelmének mintegy GR szá­zalékát a KGST-országok- kal, a legnagyobb részben a Szovjetunióval bonyolftja le, nem szándékozunk változtat­ni ezen a százalékarányon — mondotta. A KGST és a latin-ameri­kai országok kapcsolatépítési lehetőségeiről szólva jó pél­dának említette Mexikót: amely nemrégiben megálla­podást írt alá a KGST-vel, más latin-amerikai országok részéről is hajlandóság ba­szik a kapcsolatteremtésre, Jamaica és Guyana pedig határozottan érdeklődik az együttműködés lehetőségei felől. Kazincbarcikai számvetés Erdnip, tervek, táviatok A városi pártbizottság kibővített ülése Azokra az eredményekre, amelyeket Kazincbarcika az V. ötéves terv első évében elért, joggal lehetnek büsz­kék a város lakói, e telepü­lés térségében működő in­tézmények, vállalatok, üze­mek dolgozói. A múlt évben végzett munkának, a jelen­legi tervidőszak legfőbb ten­nivalóinak összegezését vi­tatták meg tegnap, a Ka­zincbarcikai városi Pártbi­zottság kibővített ülésén, ahol jelen volt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára. Az elnöklő dr. Vékony Er­nő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára üd­vözölte a megjelenteket, majd Józsa László, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a napi­renden szereplő, írásban elő­re kiadott gazdaságpolitikai cselekvési programhoz. Eb­ből kitűnt, hogy Kazincbar­cika termelő- és szolgáltató egységei 1976-ban sikerrel dolgoztak. A város gazdasága eredményesen fejlődött, amit jól illusztrál, hogy az üze­mek, gyárak, vállalatok ál­tal elért termelési érték 7,1 milliárd forint, ami 12 szá­zalékkal nagyobb az 1975. évinél. Az eredmény értékét nö­veli, hogy a színvonal mind a megyei, (9 százalék) mind az országos (6 százalék) át­lag feleli van. E szép sike­rekben jelentős tényező, hogy az üzemek döntő többségé­ben a gépek és berendezé­sek túlnyomórészt korszerű­ek. Ez arra kötelez, hogy mindenütt még hatékonyab­ban dolgozzanak, úgy, ahogy azt a Központi Bizottság de­cember 1-i határozata meg­fogalmazta. Az eredmények­ből kitűnik: a gazdasági egy­ségek döntő többsége példa­mutatóan tett eleget felada­tának, túlteljesítve a terme­lési terveket. Ezek között is kimagasló sikerekről adhat számot — többek közölt — a Könnyűbeton-elemgyár, a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek Barcikai Üzemegysége, az ÉMASZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága, az Észak­magyarországi Regionális Vízmű, és még néhány más üzem és vállalat. Színvona­lasnak ítélhető a végzett munka a Volán 3. számú Vállalat barcikai üzemegysé­génél, a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál, a Kézműipari Vállalatnál és másutt! Nagy gondokkal, nehézségekkel küzd viszont a Várasgazdál- kodási Vállalat, a Sajómenti KSz, az AGROKONZUM bar­cikai főraktára, stb„ ahol a termelési tervek teljesítését illetően erőteljesebb munká­ra van szükség. A város leg­nagyobb üzemében, a BVK- ban elért 5,2 százalékos ter­melésnövekedés pedig meg­felel a népgazdaság növeke­dési ütemének. Figyelemre méltó, hogy a város iparában 1975-höz. ké­pest 50 százalékkal nőtt az exportból származó árbevé­tel. Kedvezően alakult a ter­melékenység is, ami 10 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. Szóba került a pártbizott­ság kibővített ülésén, iiogy az építőipari kapacitások hiá­nya miatt (az új pvc-gyárat nem számítva) néhány, a vá­rosfejlesztéssel összefüggő be­ruházás még nem valósult meg, vagy késve kezdődött. E legfőbb gond ellenére azonban a vállalatok, üze­mek és intézmények jól gaz­dálkodtak a rendelkezésre álló anyagi, eszközökkel. Az elmúlt évben is gazdagodott, gyarapodott a város, nőtt a lakosság, a dolgozók életszín­vonala. A város üzemeiben 18 200 ember dolgozik. Az elmúlt év folyamán az átlagkerese­tek 7 százalékkal növeked­tek. ezen belül is erőteljes és kedvező volt a fizikai dol­gozók kereseti arányainak az alakulása. Az elmúlt 12 hó­nap alatt 800 család lakáskö­rülményei javultak (új la­kás. felújítás, csere stb.). Át­adtak rendeltetésének egy 100 személyes óvodát, ami­vel gyakorlatilag megszün­(Folytalás a 2. oldalon) Beszéljük meg és cselekedjünk! Tanácskozott a megyei KíSZ-bizottság A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizott­sága Török László megyei első titkár elnökletével ülést tar­tott tegnap, január 12-én, szerdán délelőtt Miskolcon. A ta­nácskozáson részt vett cs felszólalt. Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára és Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület megvitatta, /jmajd elfogadta a KISZ Borsod megyei Bizottságának, valamint alsóbb szerveinek és intéz­ményeinek az 1977—78. mozgalmi évi költségvetését. Határo­zott a KISZ Központi Bizottsága 1977—78-as mozgalmi évre szóló akcióprográmjának megyei kiegészítéséről, intézkedési tervet fogadott el a' politikai képzés soron következő felada­túiról es meghal igat'dv az elmúlt évi ifjúsági parlamentek megyei tapasztalatait. Végül ügyrendi és személyi kérdések­ben döntött. A KISZ Borsod megyei Bizottsága más fontos pártfunk­cióba történő megválasztása miatt érdemei elismerése mellett felmentette dr. Járni Jánost megyebizottsági tagsága és me­gyebizottsági titkári funkciója alól. Ugyanakkor megválasz­totta a KISZ Borsod megyei Bizottsága titkárának Lajtos Ilonái. Céljaink megvalósulását segítő kezdeményezésekről, az új, a haladó, a közös ügyün­ket segítő tervekről, elgon­dolásokról beszélni, s eze­kért valamit is tenni, nemes küldetés. Különösen az mos­tanság, amikor kinek-kinek a helytállásától, személyes fe­lelősségétől, mindennapi mun­kájától függ terveink telje­sülése. Az ifjúság kapcsán holnapi feladatokról esik szó, s közben a KISZ IX. kong­resszusán elfogadott határo­zat mondataira emlékezem: Folytassunk közvetlen véle­ménycserét a KISZ-tagokkal, és a szervezeten kívüli fia­talokkal a munkahelyen, az iskolában, a klubokban, egy­szóval mindenütt, ahol lehe­tőség nyílik az ifjúkommu­nisták álláspontjának kifej­tésére, a különböző nézetek szembesítésére és tisztázásá­ra. Beszéljük meg! elneve­zéssel szervezzünk vitasoro­zatot a fiatalokat érdeklő legfontosabb kérdésekről. Így hangzik a kongresszus határozata, s adódik a vita­sorozat célja és feladata: a politika legidőszerűbb fel­adatainak meghatározása, megismertetése, megértetése a fiatalokkal és az ifjúság bevonása a végrehajtásba. Egyszóval, o politizálás és a cselekedtetés. Köztudott, hogy napjaink­ban a szocialista építőmun­ka legfontosabb kérdése a népgazdaság kiegyensúlyo­zott és az eddiginél is dina­mikusabb fejlesztése. Éppen ezért. az. MSZMP XI. kong­resszusa, valamint a Közpon­ti Bizottság is elemezte nép­gazdaságunk helyzetét és meghatározta a főbb tenni­valókat. Az országgyűlés pe­dig jóváhagyta az V. ötéves tervei és a népgazdaság évi tervét. Mindezt és a fiata­lokra jellemző kezdeménye­zőkészséget, lendülelet és tenniakarást figyelembe vé­ve, a KISZ IX. kongresszu­sa is meghatározta a ma­gyar ifjúság tennivalóit a népgazdaság fejlesztésében. Az országos és helyi felada­tok megismertetése, megér­tetése, és a fiatalok cselekvő aktivitásának kibontakozta­tása érdekében a megyei KISZ-bizottság meghirdette a Beszéljük meg és cseleked­jünk! Hogyan dolgozhatunk jobban a nyolc óra. alatt? nevű mozgalmakat. E nagyszabású kezdemé­nyezésnek, melyhez nyilván kapcsolódik Borsod megye eddig is sok sikert elért if­júsága — az az alapgondola­ta, hogy a KISZ-iagoknak és a szövetséghez közelálló szer­vezeten kívüli fiataloknak is elemi kötelessége a becsüle­tesen végzett munka, a pél­dás helytállás. Most tehát az iménti mozgalom kibontako­zása kapcsán elöljáróban kö­zösen megvizsgálják: hogyan tesznek elegei alapvető köte­lességüknek, s mit tehetnek a jobb munka érdekében. Ugyanakkor megbeszélik a fiatalok a jobb munkát za­varó, akadályozó tényezőket, a gondokat és a feladatokat, jelzik azokat a párt- és ál­lami és az érdekvédelmi szervekkel, kérve segítségü­ket a zavaró tényező elhárí­tása érdekében. Ezzel szá­mos lehetőség kínálkozik rá, hogy megyénk fiataljai ak­tívan részt vegyenek a párt gazdasági életre vonatkozó határozatainak, a népgazda­sági és helyi célok megis­mertetésében, és megérteté­sében, szem előtt tartva a munkaidő jobb kihasználá­sát, a minőségi követelmé­nyeket, a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a termelé­kenységet, az exportot, a munka- és az üzemszerve­zést. E mozgalom kibontakozá­sának, ha úgy tetszik, haté­konyságának fokozására programot fogadott el a me- gyebizottság, melyben szinte tételesen meghatározta a ten­nivalókat. Ebből kitűnik, hogy a Beszéljük meg és cselekedjünk! Hogyan dol­gozhatunk jobban a nyolc óra alatt? akció úgynevezett cselekedtető szakaszában nagy szerepet kapnak a KISZ termeléssel kapcsola­tos mozgalmai, mint például a Radar, vagy a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Ta­nácsa. Az akció központi fó­ruma a KISZ-alapszervezel taggyűlése lesz, ott történik az önértékelés, a gondok fel­vetése és összegzése, vala­mint a feladatok megoldá­sainak elhatározása és vál­lalása. Beszéljük meg és cseleked­jünk! Hogyan dolgozhatunk ■ jobban a nyolc óra alatt? — ismételgetem a KISZ Borsod megyei Bizottságának új ak­cióját, ha úgy tetszik, moz­galmát, s közben azokra a nagyszerű tettekre, példás cselekedetekre gondolok, amelyek évek múlásával is nagyon egyértelműen bizo­nyították Borsod ifjú nem­zedékének helytállását, az adott szó hitelét. Részletesen és konkrétan szólt erről, csakúgy, mint a feladatokról a megyei KISZ-bizottság ülé­sén Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára. Mint mondta: „Napjainkban szin­te minden fórumon szó esik róla, mennyire fontos idei tervünk teljesítése, a népgaz­dasági egyensúly fenntartá­sa, életszínvonal-politikánk következetes megvalósítása." Erre gyürkőznek most ki­sebb és nagyobb kollektívák megyeszerte. ezen fáradoz­nak kétkezi' munkások, üze­mekben, bányákban, építke­zéseken, s erre törekszenek a szellemi munka megannyi szférájában. Ügy tűnik, eb­ben az országot átfogó ne­mes tevékenységben, ebben a szó igazi értelmében mai forradalmi küldetésben, híré­hez méltóan, a hagyomá­nyoknak megfelelően, részt kér és vállal Borsod megye ifjúsága is. Akkor hát rajta: Beszéljük meg — és csele­kedjünk! Paulovils Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents