Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
1977, január 12., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ■ r Minden bírálni és elmarasztalás ellenére, ami az utóbbi években a szervezőket és általában az üzem- és munkaszervezést érte, nem mondhatjuk, hogy annak a bizonyos kormányhatározatnak — mely az üzem- és munkaszervezés általános fejlesztéséről rendelkezett — nincsenek eredményei. Persze: nem általánosak és nem egyformák ezek az eredmények, sőt: vannak területek, vannak gazdálkodó egységek, ahol valóban, mind a mai napig hiába keressük az eredményeket. Nincsenek. Ám, ma már ez az ítélet nem általánosítható. Vannak iparágak, ahol a szükség diktálta körülmények miatt nem volt mít tenni, hozzá kellett látni a koncentrált sz /ező munkához, meg kellett ismerkedni az eddig merőben szokatlan módszerekkel, eljárásokkal, meg kellett barátkozni a megmásíthatatlan ténnyel, hogy termelésfejlesztés. csak a belső tartalékok mozgósításával valósítható meg. Példának említeném a könnyűipart. Nem azért, mert ezt az iparágat a munkaerőhelyzet különösen szorítja, még csak nem is azért, mert szervezési tevékenységükről legutóbb a kormány előtt számoltak be, hanem mert valóban figyelemreméltó eredményeik vannak. A könnyűipari üzemek egy- némelyike az elsők között figyelt fel az üzem- és munkaszervezés eszközeivel, módszereivel feltárható és mozgósítható tartalékokra. E megállapítás kapcsán érdemes emlékezni a Zalaeger- s'aegi Ruhagyár nem kevés vitát és nem kevés kétkedést kiváltó szervezési intézkedéseire, amelynek révén 20—30 százalékkal növelték a termelékenységet. Amikor elkezdték — 1973ban —. sokan mosolyogtak, mások meg éppenséggel felháborodtak, mondván módszerük — az azóta már híressé vált MTM-sziszt°ma. a mozdulatelemzésen alapuló munkaszervezés — a végsőkig feszíti a munkaintenzitást. Ma már tudjuk: az akkori háborgóknak akkortájt fogalmuk sem volt a módszer lényegéről és azt is tudjuk, hogy az MTM országszerte terjed, a könnyűiparban pedig éppenséggel rohamos ütemben; konfekció- és a papirl'eldolgozó vállalatok felénél már eszerint dolgoznak, minek következtében nemcsak a termelékenység emelkedett — korábban szinte elérhetetlennek látszó mértékben —. hanem a munkások keresete is, a munkakörülmények általános javulásáról nem is beszélve. Az MTM persze nem csodaszer — mindenekelőtt érteni kell hozzá — és nem az egyedüli módszer. Vannak más szervezési eljárások, amelyek más úton-módon érik el ugyanezeket az eredményeket. És itt megint könnyűipari üzemre — nevezetesen a Férfi fehérnemű- gyárra — lehet hivatkozni, ahol évek óta sikerrel alkalmazzák — egyedül az országban — az úgynevezett csoportos technológiát, más néven a csoportmunkát. Lényégé, hogy a munkásokat nem kötik mereven, mozdít- hatatlanui a , futószalagokhoz, hanem úgy szervezik meg a munkát, hogy ki-ki többféle műveletet is végezhessen. Az eredmény: lényegesen enyhült, sőt: megszűnt a futószalag mellett végzett munka monotóniája, s jórészt ennek — no meg az értelmesen végrehajtott szervezésnek — köszönhető, hogy "a termelékenység jó 30 százalékkal emelkedett, s vele együtt a keresetek is. A két példából adódó következtetések, tanulságok hosszadalmas boncolgatása ezúttal feleslegesnek látszik. Talán csak annyit: nem minden használhatatlan, ami szokatlan, ami ismeretlen. A példálózésként kiválasztott könnyűipari üzemeknek is vannak persze gondjaik és ezekben az üzemekben sem megy minden tökéletes rendben. Mi, vásárlók is érezhetjük. tapasztalhatjuk, hogy — a szakemberek fogalmazásával élve — nem kielégítő az értékesítési és a termelési folyamatok összehangolása. Divatcikkeket gyártó iparágról lévén szó. ez különös gond, végtére is a vásárlók — leegyszerűsítve e gond lényegét — nincsenek tekintettel arra, hogy amit éonen keresnek az üzletekben, azt éppen nem gyártják az üzemekben. A könnyűipar vezetőinek gondjai közé tartozik az is, hogy nem sikerült a kellő mértékben korszerűsíteni az üzemek ' belső anyagmozgatását: ez a munka még ma is nagyon sok — okosabb, hasznosabb tennivalóval foglalkoztatható — embert köt le. Ez esetben nem az elképzelések, hanem a pénz hiányáról van szó: egyetlen anyagmozgató, géppel való helyettesítése nem kevesebb, mint félmillió forintba kerül ... És gond az is, hogy viszonylag lassan és vontatottan halad a teljesítménykövetelmények, a munkanormák általános felülvizsgálata, korszerűsítése, s hogy évek óta folvamatosan csökken a teljesítménybérben dolgozók száma. Ez is szervezési feladat, de megoldásához időt kíván. Idő és türelem. A tempón jó lenne gyorsítani, de ennek feltételei vannak. Nemcsak az, hogy legyen több pénz és legyen több — a szervezéshez magas fokon értő — szakember, nanem az is, hogy az uj szervezési megoldásokat eleinte ne fogadja általános bizalmatlanság és ne teljenek el évek csak azzal, hogy a szakembereknek szünet nélkül magvarázniuk kell elképzeléseik, módszereik ha sznál ha t-ósá gát. Vertes Csaba Kiaknázatlan szellemi energiák rr rr rr „A szocialista mezőgazda- sápi nappüzem nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a magasabb szak- képzettség és általános műveltség megszerzését. Mindemellett a parasztság és általában a fa1 élölc iskolázottsága, általános műveltségi színvonala, művelődési lehetőségei, történelmi és objektív okok miatt is clma- radottabbak a társadalom egyéb rétegeihez, például a városi lakossághoz viszonyítva” — olvasható mindez abban a jelentésben, amelyet a megyei TESZÜV munkatársai készítettek a mezőgazdasági szövetkezetek közművelődési helyzetéről. Borsod megye termelőszövetkezeteiben és mezőgazdasági társul saiban csaknem 70 ezer mezőgazdasági dolgozó él. Ezek közül az aktív dolgozók összetételét vizsgálva, Iskolai végzettség szerint, megállapíthatjuk, hogy 1.5 százaléknak felsőfokú, 6.9 százaléknak középfokú, 16.9 százaléknak szakmunkás-képesítése van. A betanított munkások aránya 15,5 százalék, míg a képesítés nélkülieké 59.2 száz.alék. Különösen alacsony a szakmunkások aránya. Az ágazatokon belül főleg a nö- v .nytermesztésben és az állattenyésztésben kevés a képesített dolgozó. A mezőgazdasági lakosság, ha kis mértékben is. de évről évre csökken. Az. eltóvo- fiottakat. a nyugdíjba vonulókat pótolhatják a gépek (egyre több és egyre bonyolultabbak kerülnek a termelésbe), de csak akkor, ha a szerkezetet, a mechanizmust értő ember kezeli, irányítja. Éppen ezért a szakképzés területén elsősorban a szakmunkások nevelése kerül előtérbe. E tevékenység során le kell küzdeni a szemléletbeli problémákat, növelni kell az oktatás színvonalát, s tovább kell javítani a termelőmunka anyagi, tárgyi feltételeit. Nem lehet más a cél, mint vonzóvá tenni a mezőgazdasági szakmákat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők szamát tekintve a kép kedvezőbb. Nem véletlen. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a falusi értelmiség létszáma csaknem megháromszorozódott. A mezőgazdasági értelmiség felkészültségét tekintve alkalmas szakmai feladatainak színvonalas ellátására, de . különösen a közművelődési feladatok gvakor'ati megvalósítása terén aktivitásuk korántsem kielégítő. Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese mondotta a TESZÖV-elnökség ülésén: ..Falvaink gazdasági életében a mezőgazdasági üzemeknek meghatározó szerepük ran. Vguanez azonban még nem mondható el a közművelődés területéről. Kiaknázatlan szellemi energiák szunnyadnak községeinkben ...” Az elmúlt években tovább növekedett parasztságunk életszínvonala. Javultak elet- es munkakörülményeik, ezzel együtt fejlődött élet- es gondolkodásmódjuk. Ez azonban elsősorban anyagi vonatkozásokban (lakáskull líra, személygépkocsi, tartós fogyasztási cikkek vásárlására, öltözködés) tükröződik. A művelődési igény ettől elmaradt. Igényt teremteni! Kulcs- feladatként hangzott el a TESZÖV-elnökség ülésén. S mindezt differenciáltan megoldani, alkalmazkodva a különböző korú, érdeklődésű emberek már meglevő szellemi szintjéhez. Az igényszintet emelni! Ez már a következő lépés. Egyik sem könnyű feladat, éppen ezért nemcsak néhány ..megszállott” népművelő dolga szolgálni a falu művelődését, hanem kötelessége az minden ott élő értelmiséginek. Pozitív kezdeményezésnek nevezhetjük azt az együttműködési szerződést, amely a megyei TESZ ÖV és a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ között született az elmúlt év végén. Az együttműködés célja többek között: elősegíteni a szövetkezeti dolgozók általános, politikai ,és szakmai műveltségének folyamatos emelését: leküzdeni a községi művelődési intézményhálózat viszonylagos elmaradottságából fakadó hátrányokat. Az együttműködés kiterjed az eszmei-, politikai-, viTízmillió tonna áru, 110 millió utas A Volán 3. számú Vállalatánál Ultrahangos repedésvizsgálat a MÁV Miskolci Jármű javító üzemében. Fotó: Kozák Péter uwj wmmmmmmmmmmmmmmm—— iveit kiviielét A hazai könnyűipar 1980- ig 137 százalékkal növeli kivitelét a tőkés országokba, ezen belül a TANN1MPEX több mint 150 százalékkal. Egyre nagyobb mennyiségben szállítanak majd cipót — így ez az exportszerkezetben is változást hoz. Az exportra kerülő ruházati cikkeket csaknem- kizárólag a tőkés piacon értékesítik, s majdnem hasonló jí helyzet a szőrmeáruval és a kesztyűvel is. lágnézeti nevelésre: az általános műveltség megszerzésére; az esztétikai nevelésre; a közízlés formálására; a közösségi kapcsolatokra: a szabad idő hasznos eltöltésére; valamint a népművészeti hagyományok ápolására. A művelődési központ vállalja, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a megye valamennyi szövetkezetével. Módszertani segítő munkájában a járási és községi művelődési otthonokat arra ösztönzi, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben irányuljon munkájuk a szövetkezeti dolgozók problémáinak megoldására. Módszertani kiadványokat jelentett meg, amelyben a közművelődési bizottságok feladatterveinek készítéséhez nyújt segítséget, és ismertetik a gyakorlati tennivalókat. A TESZÖV vállalja, hogy elösegili a közművelődési bizottságok megalakulását. valamint hatékony működését. Segítséget nyújt a közművelődés távlati terveinek elkészítéséhez és megvalósításához. Javaslatot dolgoz ki a szövetkezetek kulturális alapjainak rendeltetésszerű felhasználására... Több hasonló jó, ésszerű elgondolásra, tervezettre, aktív cselekvő szándékra van és lesz szükség, s elsősorban helyben, egy-egy gazdaságon belül, több konkrét gyakorlati tettre. A szakképzettség és a közművelődés színvonalának emelése a közvetlenül mezőgazdaságból élők. a me- zönazdnsdeban dolgozók esetében is ál'andó feladat. Már 1977-ben lépésváltásra van szükség, hogy a termelés színvonalának emelkedésével a kö/mnv 'ödési munka is lépést tarthasson. A keltő egymástól és az embertől nem választható el. (ha) A Volán 3. számú Vállalatának dolgozói örök, számukra hátrányos versenyben vannak az idővel. Hagyományosan itt is minden évben többet vállalnak, s tesznek az előző évitől, de n egyénk gyors fejlődése, s egész életünk mindig nagyobb ütemet diktál a tervezettől. A IV. ötéves tervidőszak célkitűzéseit fél évvel korábban valósították meg, ez jó feltételt teremtett a műit évi feladatok végzéséhez. s az 1976. évi tervet december közepe táján teljesítették. A cél elérése a nagy szállító vállalatnál nem jelent megállást, pihenést, Hiszen az ünnepekre, s az ünnepek alatt is kellett árut szállítani, s a taxik, az autóbuszok szilveszterkor is szállították az utasokat. Minőségi változás , — Az elmúlt évben igen jó eredményeket értünk ei — erlékeli a vállalat munkáját dr. Valynó István igazgató —, s ez elsősorban a szocialista brigádok erdeme. Ha- romszaznegyvenegy brigád 4250 taggal vesz részt a mozgalomba, ez a szántsze- rúséget nézve is nagy erő. Jelentős belső tartalmi változás ment végbe a kollektívák munkájában, életében, s a brigádmozgalom kezdi meghozni azt, amit, varunk tőle. Nincsenek példák nagy hősi teltekre. Ezer es ezer apró tett, mozzanat mutatja a szocialista kollektívák tagjaiban végbemenő, megvalósult minőségi változást. Ott äcezdödik, hogy a gépkocsi- vezetők, nemcsak a saját jármüvük üzemképességével tö- í ődnek. hanem mindig készek segítséget nyújtani bajba jutott társaiknak. A múlt év őszén az árvíz elöntéssel fenyegette a központi telepet. a szocialista brigádok önként jelentkeztek a védelmi munkára, s a telefon szüntelenül csengett az emberek hada jelezte: kész a munkára. A sok közül kiemelkedik Kiss V. József vezetésével dolgozó, a 22 autóbuszvezetőből álló Március 21. brigád. Jellemző a kollektívára az utasok iránti, figyelmesség, a megfontolt, biztonságos vezetés. Kelten már 750 ezer és kilencen félmillió kilométert futottak baleset- mentesen. E jellemzések nemcsak rájuk vonatkoznak. Nem, hiszen tavaly az előző évihez viszonyítva 20 százalékkal kevesebb voll a baleset. és 18 százalékkal csökkent a balesetek következtében kieső napok száma. Tulajdonosi szemlélet A vállalatnál korábban elég nagy volt a fluktuáció. 1968-ban például a dolgozók 28,2. százaléka ment el, s jött az elmenők helyére új ember. Az volt a tapasztalat, hogy főleg a vállalatnál egy-két éve dolgozók ..mozognak”. Három brigád — közte a Március 21. — javaslatára új kezdeményezés bontakozott ki: a brigádok vállalták, hogy törődnek az új dolgozókkal, igyekeznek velük megszerettetni a vállalatot. Az eredmény most érik be: tavaly a dolgozóknak mindössze 14,ti százaléka ment el. Az adató’ azt mutatják, hogy mind hatékonyabb, gazdaságosabb a munka. Kétségtelen, ebben jelentős része van a munka jó szervezésének, de a brigádtagok tulajdonosi érzete és tette nélkül ez kevés lenne. Vegyük például a mezőkövesdi főnökség sokszorosan kitüntetett Matyó nevű brigádját. A Tóth József vezetésével munkálkodó 15 ,..gú kollektíva a saját szervezésben végzett pótíuvarozással egymillió 259 ezer forinttal növelte a vállalat bevételei. A vállalt né ,r helyett 8.6 százalék, 17 222 liter hajtóanyagot, takarított meg a Matyó brigád. Es ez csak egy a sok közül. A szocialista brigádok 1976-ban kétmillió forint értékű hajtóanyagot takarítottak meg. A vállalat emberei az országos normán aluli eredménnyel dolgoznak. Az országos normához viszonyítva a hajtóanyag- megtakarítás 5 millió 20U ezer forintot tesz ki. S ebben a megtakarításban benne van a sok száz közül az ózdi Rákóczi, az azonos nevűi kazincbarcikai, a sátoraljaújhelyi Előre, s a többi szocialista brigád eredményes, jo munkája. Jó módszerek Nagy ipari, s mezőgazdasági megyénk igényéi 1977- ben továob no. A Volán 3-as számú Vállalata ehhez igazodva a múlt évitől jóval nagyobb eredményt akar elérni. A tavalyitól 6 százalékkal, szám szerint 11 millióval több utas szállítását vették tervbe. Kiemelt feladatként foglalkoznak a városi, az elővárosi tömegközlekedésnek az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztésével, a munkásoknak az üzembe és hazaszállításával, a menetrendszerű hivatásforgalommal. a közlekedési koncepcióval összefüggő személy- és áruszállítási feladatok végrehajtásával. Ennek feltételeként — az ígéretek szerint — 73 , új autóbuszt kap a vállalat, amelyek túlnyomó részét az elöregedett járművek lecserélésére szánják. A fejlesztés nyomán 2,9 százalékkal nő a jármüvek ;ma, s igv 4.2 százalékkal növekszik az autóbuszok személybefogadó képessége. Az intézkedési terv szerint 9 helységben növelik a helyi járatok számát. több autóbusz jut az elővárosi személyszállításra. Fejlesztik a taxiközlekedést is, s így 7,7 százalékkal több utast szállíthatnak. A vállalat járművei, dolgozói igen nagy mennyiségű árut mozgatnak meg, s szál- 1 —nak el. Ez évben 160 teher- és 30 pótkocsit akarnak vásárolni, amelyeknek nagy részét ugyancsak a régi teherszállító eszközök leselejtezésére szánják A program szerint olyan üzletpolitikát alkalmaznak, amely a vállalati érdek mellett mesz- szemenően figyelembe veszi a népgazdaság érdekeit, a közlekedéspolitikai koncepciót. Az áruszállításra már jc előre felkészültek. A fuvar- szervezést már az elmúlt év második felében megkezdték. s így a teherszállítási kapacitás túinvnmó részét « megrendelők már tavaly lekötötték. A számítások szerint a tavalyitól 6.4 százalékkal .'5bb:.10 millió tonna áru szállítása vár a Volán dolgozóira. s jelentősen. 7.S százalékkal nő a tonnakilométer teliest -Viónv is. Csorba Barnabás